Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
Kende Sándort Egy régi könyvnap NEM KÖNYVHÉT. És a mai formula szerinti „ünnepi” jelző nélkül. Egyszerűen csak: Könyvnap. Tartalmában és jellegében őszintén és kertelés nélkül, üzleti célkitűzéssel. Eladni azt, ami van, mégpedig alkalmi, leszállított áron. Nem állami, művelődéspolitikai demonstráció, hanem . a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete összehangoló sugalmazása szerint, esetleges adókedvezmények kilátásba helyezésével. Lényegében azonban ki-ki a maga módján: a kiadók a maguk kiadványaival, a kereskedők a maguk készleteivel. Vagyis ahány utcai könyvsátor, annyiféle; — a külső kiállítás attól függött, hogy melyik cég hogyan bírta pénzzeL Mert volt székelykapu, fúvószene, árvalányhaj, kikiáltó, kacskaringós kézjegyét osztogató és önmagát népszerűsítő író-kiadó, másutt viszont szerény asztalnál csöndes beszélgetések írók és híveik között Mert bármennyire is üzlet az üzlet, azért mégse mindegy- hogy melyik cég kivel üzletelt, kinek a propagálására vetette be a megengedett hírverés eszközeit — és az sem mindegy, hogyan. így aztán más írók ültek az Andrássy úti nagy kiadó díszsátrában, és mások a Révai vagy a Franklin Társulat előtt A közönség tudta jól, merre vegye aznap az irányt, ha kedvenc írójával vagy mesterével kívánt találkozni Az olvasó közönség ugyanis. A tájékozottak. A gyanútlanul közlekedők, vagy a dolgukra sietők legföljebb belebotlottak egy-egy árusítóhely hangoskodó jába, véletlenül ide, vagy véletlenül amoda. Avagy aszerint, hogy hová cibálták be! £n akkor a Váci utcában, a Piarista házzal szemben lévő Vájná és Bokor cégnél dolgoztam kisegítő könyves inasként (a mai idegennyelvü antikváriumban). Ez a cég adta ki először német nyelven Az ember tragédiáját és a Bánk bánt is, de nagy szeretettel foglalkozott a vadászkönyvekkel (pl. Széchenyi Zsigmond első megje- lentetője és forgalmazója), saz egyetlen budapesti telephellyel bejegyzett könyvkereskedés, melynek New Yorkban fióküzlete volt.- Nos, a könyvsátor a járdán nem látszott ugyan túl cifrának, sem túlságosan gazdagnak — de hogy mennyire legyen hangos, arról nem lehetett akkoriban hangszórók segítségével gondoskodni. Hanem a korszak egyik „leghango- sabb” életű színésznőjét »vetettük be”: Muráti Lilit — Ö sok mindenről volt híres. Mert ahhoz, hogy sikeres színésznő legyen valaki, nemcsak a sajtó főcímeiben kellett szerepelnie állandóan, hanem élnie a nép nyelvén is, méghozzá minél színesebben!... CSUDALATOS történetek keringtek hát róla, s ő igyekezett is, hogy köznapi és utcai megjelenései legalább annyira rikítóak legyenek, mint nyilvános helyen való szeszélyes, hopszos fordulatai. Meggypiros, nyitott sport-Bugattijával száguldozott a városban és „felnőtt” korára egyszerre csak két hosszú copfba kezdte fonni a haját. Hát ő és így, két rakoncátlan Varkocsát dobálva állított le minden valamirevaló járókelőt, elébe ment akár a sarokig, Szorosan és nevetve kapta karon az úriembert, és rekedtes, ámde csilingelni akaró, jói ismert hanghordozással ajánlotta neki a könyvet: — Nézze csak, milyen szépl Férfi legyen a talpán, aki ellenállt — különösen egy újabb mosoly és egy második, 6okat sejtető karszorítás után! De ha akadt olyan marcona Öregúr mégis, aki valahogy ki tudott térni előle, esetleg egy ötletes és célszerű hazugsággal, például így, hogy: — köszönöm, már megvettem... — annak gyorsan megszorította a karját harmadszor is: — Nem baj, drága! — nevetett — Akkor vegye meg nekem! Mindez nagyon szórakoztató & látványos mulatság volt Éh valóban rengeteg könyv fogyott el, egész nap csomagoltunk. Igen, de... De a Váci utcá másik végében (a mai Gondolat könyvesbolt helyén) álldogált egy asztal előtt reggel óta József Attila, kiadójával, Cserépfalvi Imrével, az üzlet kirakata előtt Sem színésznő, sem trombiták, sem árvalányhaj. Csak maga a belvárosi áradat Éh a közöny. Tavaszodván, szép és színes ruhákban, és kiegyensúlyozott lelkivilággal — a közöny. Kiadó ugyan akadt, aki kiadta a költőt (a saját pénzén). De arra nem akadt senki, hogy a járókelőnek megfogja a karját Délben a költő otthagyta a könyvárusító asztalt egy fél órára, hogy igyon egy pohár tejet. Addigra ugyanis már két kötetét adták él reggel óta.:. S amíg távol volt, kegyesen eldugtak az asztalról újabb három kötetet — hadd higgye szegény Attila, amikor visszatér, hogy időközben ennyi fogyott el! . rn, Ennyi ! fis így! ' fT ELHITTE-E? Rózsaszínűbbnek látta-e a világot a papír- dugós tejesüveg után?... — A könyveket mindenesetre megszámolta, biztosan megszámolta. És diákosan fiatal mosolyra húzódott a szája. Alig száz méterre Muráti Lilitől. \ I Martti Larnls Energiaválság A nyugati újságokat lapozgatva az utóbbi napokban megismerkedtem néhány módszerrel, amelyekkel az energiaválságot szándékoznak megoldani a különböző országokban. Érdekes lenni tudni, miként vélekednek a skótok, akiknél a takarékosság közismerten nemzeti hagyomány. Lehet, hogy még őket is' meglepték egy kissé a pazarlás elleni harcnak azok az új módszerei, amelyeket a brit szigeteken alkalmaznak? Angliában ugyanis energiatakarékossági célokból áttértek a háromnapos munkahétre. A munkahét rövidítése lényegében a munkások pénztárcájának megrövidítéséhez vezet, ez pedig a takarékosság fokozására, legalábbis ami a táplálkozást illeti. Az USA-ban a közlekedési balesetek áldozatai számának csökkentése érdekében nor- malizálták a benzineladást Ezzel párhuzamosan csökkentik a lakások és irodahelyiségek fűtésére fordított kiadásokat — ezzel hozzásegítik az állampolgárokat, hogy megőrizzék hidegvérüket Nemrégiben egy finn gazdasági szakértő a takarékosság új formáival Ismertette meg honfitársait. Javasolta, hogy árammegtakarítás céljából mondjanak le a villanyborotva használatáról és növesszenek szakállt Villanyvasalóra szintén nincs' szükség, mivel a 'férfinadrágoknak akkor !s tökéletes élük lesz, ha éjszaka a matrac alatt tartják őket A mosógépek és porszívók használatát mindaddik meg kell tiltani, amíg forgalomba nem hozzák a faszénnel működő típusokat A szobákat ajánlatos fáklyával világítani, az elkészítésére és használatára vonatkozó instrukciók bármelyik történelmi múzeumban díjtalanul beszerezhetők™. A központi fűtés rendszerét úgy kell átalakítani, hogy szeméttel és hulladékkal működjék. Az olajat leplombált tartályokban kell tárolni, és ezekből csupán speciális utasításra lehetne kivenni a következő célokból; 1. a part menti vizek szennyezésére, hogy az orvhalászok patronveszteség nélkül tehessenek szert az úszni nem tudó kacsákra; 2. hogy bekenjék vele az adóhivatalok, a szociális biztosítási intézmények, a parlament és az éjszakai lebu- jok ajtóinak sarokpántját; 3 az ingatag platformon álló po. litikusok, bankárok és egyes tisztviselők megkenésére. A benzin használatától teljes mértékben el lehet tekinteni, ha a gépkocsikban, mondjuk, a szárított trágyát alkalmazzák hajtóanyag gyanánt. Ehhez csak a lóállományt kell növelni. A benzin úgyis életveszélyes fűtőanyag, mivel égési termékeitől meg lehet halni. Jelentős energiamegtakarítást eredményez a kétkerekű bicikli is, ahol az asszony tekeri a pedált, a férfi meg kormányoz. Hollandiában az energiaválság arra kényszerítette az autótulajdonosokat, hogy kerékpárral közlekedjenek, a vi- rágnemesítőket pedig arra, hogy olyan fokhagymát tenyésszenek ki, amely kompén, zálja a kipufogógázok elillanó szagát. a kivételek azonban erősítik a szabályokat. A minap az NSZK-ban működő Szabad Európa rádióállomás adását hallgatva arra a meggyőződésre jutottam, hogy egyesek ugyanolyan gondtalanul pazarolják az energiát, mint azelőtt. A Szabad Európa nem riad vissza a hazugságtól és a tények elferdítésétől, és úgy ontja őket, mint egy részeg matróz, aki a kikötői csapszék pincérnőjét halmozza el bókjaival. Ez a legnagyobb energiapazarlás, minthogy Münchhausen báró meséi már régesrég megkoptak, s ma már csupán a mesélőik hiszik el. I .. J Zahcmszky László fordítása Finn iró. 1909-ben született. Neve a Negyedik csigolya (1957) című, tizenhat nyelven — köztük magyarul is — megjelent szatirikus regénye révén vált ismertté, Azóta rövid, humoros Írásokat, karcolatokat tartalmazó több kötetével ismerkedhetett meg az olvasóközönség. Száztizenöt éve született Rippl Rónai József Száztizenöt éve, 1861 május 23-án született a magyar festőművészet egyik kiemelkedő egyénisége — Rippl Rónai József, Képünkön; Móricz Zsigmond .portréja.-I J > Piros tintával Szakadék Vonzó eleme a továbbtanulni szándékozó diák szakmai és pszichológiai felkészítésének (és nem előkészítésének, az igekötő ezúttal megkülönböztető funkcióval rendelkezik). ha a tanár arra hivatkozhat, hogy maga is ai illető helyen, intézményben végezte tanulmányait. Száz esetből kilencvenkilencben megkérik tanulói a pedagógust, hogy meséljen diákélményeiről, volt főiskolája, egyeteme pszichés klímájáról, pedagógiai légköréről... A tanár a kérést szívesen teljesíti — nosztalgia? biztatás? —, s akarva-akaratlan elhinti a bizakodás, esetleg a túlzott optimizmus magiját lelkesült diákjaiban, r*rf A nagy csalódás akkor következik be, amikor ama intézmény felvételi vizsgáján elkeserítő kudarc éri a jelölteket, s a szaktanár által annak idején oly gyakran emlegetett X professzor vagy Y oktató, esetleges rossz hangulata éppen az utódon, az ott végzett tanár neveltjén sül el visszájára. Például a diákot nem veszik fel. A tanulmányokra legjobb tudása és hite szerint felkészítette a tanár. de a kudarcra nem készítette elő. r*’’ Jó és követendő példa akad már néhány az ország egyes középiskolái és felsőfokú oktatási intézményei között, vagy egy-egy karra vonatkozóan, ahol az együttműködés, egymás munkája segítésének széles és hasznos alapjait vetették meg, (A felvételiztetés is munka ugyanis, csakhogy egyes oktatók — a maguk szempontjából — kötelező rossznak tekintik.) Ilyen hasznos tevékenység lehet mindkét fél számára a felvételiknél előfordult hibák tipizálása, továbbítása a. középiskolának, a hiányosságok leküzdésének őszinte, kétoldalú kísérlete, vagy tájékoztatás az intézmény — újabb — profiljáról, a képzés fő irányáról, s ebből fakadóan a hangsúlyozottabban kezelendő anyagrészekről (a TACS nem biztosíték még most sem'.), hisz a felveendő hallgatók Pár év múlva újabb generációk irányítói lesznek. Egyáltalán: az ilyesmi nem lehet titok, felső berkek magánügye. Ez közügy. Továbbá célszerű lenne e kapcsolatokat ott megvalósítani, ahol főként a társintézményben végzett tanárok oktatnak; lehetőség és mód nyílna rá. * Es ha mindenütt ilyen értelemben valósul(na) meg középiskola és felsőfokú intézmény kapcsolata — és legalább megvalósulna, mert egyelőre nem sok törekvés tapasztalható —. közelebb juthatunk azon szakadék felszámolásához, amely pillanatnyilag még tátong a két oktatási fokozat között. • • ■; i V \ \ \ 1 DRESCHER ATTILA Ului [Uh
