Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Finis a BHG-ban

I AZ IFJABB tüem úr kiszállt Posche-ából, s elégedetten állapította meg, hogy ott, ahol ősszel csak építőanyagkupacok álltak, most üzemcsarnok magasodik. Itt szerelik fel ezekben a hetekben töb. bek között azokat a gépeket, amiket az ő nevét is viselő lenzburgi, svájci gyárban kér szítettek. ,

Elégedett volt a svájci gyáros, de azért biztos, ami biztos, elővette a teodolitot, s munkatársaival aprólékosan ellenőrizte, minden rendben van-e* .,p (hnn f't'Vv 1 ■1 A TOTÉV dolgozói jó mun. kát végeztek. S ami még növeli érdemeiket, példás gyorsasággal készítették el a kisebb sportcsarnoknak is beillő építményt, a BHG szekszárdi gyárának új üzemét.

Most már a befejező munkák folynak, s ez azt is jelenti, hogy napról napra nagyobb a sürgés-forgás.

A tervrajzokkal telerakott, deszkából, köművesbakból ősz. szeütött asztalnál a Lüem-cég szakembere mér, számol, tervez. Daruk rakják végső helyükre a náluk gyártott több vagonnyi gépet, berendezést.

Odébb az Országos Szakipari Vállalat dolgozói a beton savval, lúggal érintkező felületeit műgyantával vonják be,

DOLGOZNAK a TOTËV-esek

is. Betont kevernek az utolsó munkákhoz. A csarnok közepén Majzik József és Bitter István „bemutatja” a sörösüveg ipari alkalmazását. Körülbetonozzák. A zöld színű bu- télia kiváló sablon kör keresztmetszetű mélyedések készítéséhez.

» I 1 tfmmmmmrnmUmmm ■ ■■■

I M

Fenn az egyik oldalon hosz- szú üvegtálcákból készül az átlátszó fal, odébb pedig az „ipari csillagszóró”, az ívhegesztő elektródjának izzó göm- böcskéi hullanak alá

Sportból vett hasonlattal: az építők célegyenesbe fordultak. Három hét múlva a svájci gépsoron megkezdik a hideg-, utá- 'na a melegpróbákat.

Jönnek majd a Csurgói Nap. sugár Ipari Szövetkezet szakemberei is, akik a galvanizálóberendezéseket gyártották, s összeszerelve; kipróbálva átadják.

A Nagykanizsai Finommechanikai Vállalat dolgozói a berendezésekhez szükséges víztisztító-berendezést szerelik.

Közben a Csőszerelő Vállalat emberei elkészítik a vezetéket, amin keresztül a gőz érkezik az üzembe.

MÉG HAT HÉT, és kész a BHG Kapcsológép Gyárának új, talán legnagyobb üzeme, a festő- és galvanizálócsarnok. Hatvannégymillió forintért — fele az épület, fele a gép — felépül, s itt festik, galvanizálják majd a telefonközpontok kapcsológépeinek sok száz, sok ezer fajta alkatrészét.

Dcltrozik ar í.-T----—*6.

A sablon ezúttal egy sörösüveg;

Napftenden ?

A háztáji és kisegítő

gazdaságok

A MinisziertanácsSöÄLgS

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztését előmozdító egyes intézkedésekről. , ; n >.

‘ . L-J 1 I - ' * LJ . '

Az Intézkedések összefüggésben vannak azzal, hogy a kistermelői tevékenység a nemzeti jövedelem jelentős forrása, miután a mező- gazdasági termelés mintegy egyharmadát a kis gazdaságokadják. Ily módon támogatásuk a lakosság ellátása és az exportáru-termelés szempontjából egyaránt fontos. Így volt ez korábban is; a háztáji gazdaságban végzett szarvasmarha- és sertéstartást — mint ismeretes — 1970 óta, a burgonya- és zöldségtermesztést pedig 1974-től a szövetkezetek közös munkaszervezetében végzett tevékenységnek tekintik abban az esetben, ha az állatokat a tsz részére vagy annak útján értékesítik, a zöldséget és gyümölcsöt értékesítésre a tsz-nek vagy az állami (tanácsi) élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatnak, a megyei mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalatnak, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetnek, a ZÖLDÉRT-nek, a konzerv-; vagy hűtőiparnak, a HUNGAROFRUCT-nak, vagy árusítóhellyel rendelkező más tsz-nek és állami gazdaságnak adják át.

Az említett munkáért az érdekelt tagok a termelőszövetkezettől munkanap-jóváírásban részesülnek. A tag javára jóváírt munkanapot a társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultságnál, így a nyugdíjnál, továbbá a terme- *yfrzövetkezeti, betegségi és szülési segélynél,

gyermekgondozási segélynél, a fizetéses szabadságra való jogosultságnál egyaránt figyelembe veszik. A Minisztertanács döntése értelmében ezeket a kedvezményeket most kiterjesztik; a termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagokat 1976. június 1-től kezdődően a csonthéjas gyümölcsök (dió, mandula, szilva, kajszi- és őszibarack, cseresznye, meggy) és más bogyósgyümölcsök (szamóca, málna, ribiszke, köszméte) továbbá a libahizlalás után is megilletik, i < * t * * ' ^

! À Minisztertanács határozata szerint a jövőben a termelőszövetkezeti vezetőkét érdekeltté kell tenni a működési területükön tevékenykedő kisegítő gazdaságok mezőgazdasági termelésének és értékesítésének szervezésében is. Az ösztönzési rendszer két irányú : a tsz-ek magasabb vezetői munkakört betöltő tagjai részére a közgyűlés által kitűzhető 10 százalékos prémiumot vggy annak egy részét elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének és felvásárlásának szervezésére kell előirányozni, illetve kifizetni.

F7f*n túlmpnnpn a tagok háztáji cze/j LUIIIICÍIUL.ÍI gazdaságából származó és a szövetkezeten keresztül értékesített termékeken, terményeken felül a kisegítő gazdaságokból származó termények és termékek értékét is figyelembe kell venni akkor, amikor megállapítják a termelőszövetkezet kategóriáját, amely a vezetők munkadíját is befolyásolja. Ezzel az eddiginél jobban ösztönzik anyagilag is az üzemi vezetőket abban, hogy a háztáji termelés mellett a környék kisegítő gazdaságainak termelésszervezésével is foglalkozzanak, 0SÆT4,

Hatékonyság (V.)

Az állattenyésztés produktivitása

A

z állattenyésztés termelésének értéke 54,2 milliárd forint volt tavaly. Azonos árakon számítva ez az eredmény mintegy 8,7 milliárddai haladja meg az 1970. évit, a fejlődés tehát lényegesen kisebb arányú, mint a növénytermelésben. Ha kü- lön-külön vesszük szemügyre az egyes ágazatokat, akkor az derül ki, hogy a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés produktuma alig, a sertéstenyésztésé nagy mértékben növekedett, a juhtenyésztésé pedig némileg csökkent. Sokat mond az is, hogy változatlanul igen nagy a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe az állat- tenyésztésben.

Nem lehetünk elégedet- tek az állati terméke^ termelésének alakulásával sem. Különösen alacsony az egy tehénre jutó évi tejtermelés. Ami a nagyüzemeket illeti, azokra igen nagy feladatok várnak ötödik ötéves tervünk idején, mind az egész állat- tenyésztés, mind pedig az állati termék-hozamok növelésében. Népgazdasági tervünk ennek a mezőgaz. dasági ágnak a 15—16 százalékos fejlesztését írja elő.

Ennek a tervnek a megvalósítása erőfeszítést követel minden nagyüzemtől. S elengedhetetlenné teszi, hogy a korszerű nagyüzemi állattenyésztés fejlesztésének elsődlegessége mellett kiaknázzák a háztáji és a kisegítő gazdálkodás lehetőségeit is. Mégpedig sokkal szervezettebben, mint eddig. Következetesen és messzemenően érvényesítve azt az elvet, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok a nagyüzemekhez szervesen kapcsolódónak tekintsék azt a termelést, amelyet a tsz-tagok. a mező- gazdasági, az ipari munkások. más foglalkozásúak és a nyugdíjasok folytatnak § ház

A nagyüzemekben a legutóbbi öt év alatt gyorsuló' ütemben javult az állat- tenyésztési ágazatok eszközellátottsága. A tehén-, a növendékmarha-, s a ser- tésfiaztató-férőhelyek száma külön-külön több mint százezerrel nőtt, a hízó marha férőhelye pedig csaknem 80 ezerrel. Lassan haladt viszont a szarvas- marhatartás gépesítése. Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok teheneinek 95, a termelőszövetkezetek teheneinek pedig több mint 80 százalékát géppel fejik. A7, alkalmazott fejési technológiák azonban csak a nehéz fizikai munkákat könnyítik. A munka termelékenységét többszörösére növelő, központi fejőállásos technológia aránya még a két százalékot sem éri el. Alacsony színvonalú a takarmánykiosz'tás, az al- mozás és a trágyakihordás gépesítettsége is.

A sertéstartás gépesítési színvonalában a szakosított telepek létrehozásának megvalósított programja ugrásszerű fejlődést hozott. A teljesen gépesített és automatizált etetés elterjedése következtében számottevően javult a munka termelékenysége. A

trágyakezelés gazdaságos műszaki megoldásai azonban még nem alakultak kiMegfelelő a baromfitartás technikai színvonala. A nagy termelékenységű

technológiák korábbi, széles körű elterjedése után a további korszerűsítés időszakában vagyunk. A munka termelékenységének fokozását szolgáló ketreces baromfitartás térhódításával tovább javul a baromfitartás hatékonysága.

Á mezőgazdasági termelés üzemi koncentrálásának és szakosításának általános folyamata az állat- tenyésztésre is kiterjed. A baromfit tartó gazdaságok aránya jelenleg 30, a juhot tartóké 55. a sertést tartóké 65. a szarvasmarhát tartóké pedig 93 százalék az összes nagyüzemi gazdaságok számához képest. A baromfitenyésztésben már üzemileg is elkülönültek a hasznosítási irányok (tojás- vagy hústermelő), sőt, a termelés fázisai is (keltetőállomások, tenyész- baromfit előállító telepek, árutermelő telepek).

Meggyorsult a szakosodás a nagyüzemi sertés- tenyésztésben is. A szakosított telepek száma már meghaladja a háromszár zat. az egy ilyen telepre jutó férőhelyeké pedig 5500 fölött van. A sertés- férőhelyek mintegy fele szakosított telepeken van a nagyüzemekben. Szakosított szarvasmarhatelep több mint 260 van, s egy- egy telepen hatszáznál több a férőhely, nagyüzemi szarvasmarha-állomány csaknem 20 százaléka van ilyen telepeken.

Elgondolkoztató, hogy állattenyésztésünk eredményei nem nőttek olyan mértékben, amilyet az elmondottak után feltételezhetnénk. Sem a termelés, sem a gazdaságosság nem minősíthető kielégítőnek. Eire a következtetésre jutunk akkor is, ha a korszerű telepek adatait elemezzük, s akkor is, ha az egész nagyüzemi állat- tenyésztést nézzük. Kétségtelen, hogy vannak ennek az állami gazdaságokon és a termelőszövetkezeteken kívüli okai is. Drága az építkezés, a gépesítés, folyton nőnek a termelés egyéb költségei és így tovább, önáltatás volna azonban szemet hunyni az üzemekben tapasztalható hibák, fogyatékosságok fölött.

0

** tödik ötéves tervünkben mintegy 105—107 milliárd forint szolgálhatja a mezőgazdaság, 34—35 milliárd pedig az élelmiszer- ipar fejlesztési beruházásait. Az egymásrautaltság, a szoros összefüggés miatt a kettőt együtt helyes értékelni, hiszen az élelmiszeripar — s benne a húsipar — erőteljesebb fejlesztése kedvezően hat a mezőgazdasági termelésre, azon belül az állattenyésztésre is. Várhatóan csökkenti azokat a feszültségeket, amelyek a két ágazat között a legutóbbi öt év alatt létrejöttek. Ez pedig növeli az állattenyésztés és -hizlalás biztonságát.

(V égé)