Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

VllKc PflOtgfASgfr ZGtmtimZï A i TOLNA MEGYEI IVE PUJSAG AM HQ Y RR SZOCIAllSTR MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA t£DQ \9U. mái. *• XXV«. Í*f. lOA. uóm. ARA: Ô.90 Et ft t* •I, Megkezdődött az MTA közgyűlése lázár György felszólalása Felvonulások, nagygyűlések Májusi seregszemle Kádár János nyilatkozata Az április, végi hűvös, esős napok után. nap­fényes, denis május elsejére-virradt hazánk.. A jó hangulatot fokozta, hogy a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák — köztük megyénk legkiválóbbjai is — ezekben a na­pokban vették át példás munkájukkal ki» érdemelt kitüntetéseiket. Ölt haladtak min­denütt a májusi seregszemle élén. Az ered­ményes alkotómunka sikerei azonban nem csupán a legkiválóbbakat dicsérték, hanem a munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalma­zottak millióit is, akik kivették részüket a negyedik ötéves terv megvalósításából és most. új tervidőszakunk kezdetén, is öntudatosan vállalják a fejlett szocialista társadalom épi» ■Résében rájuk háruló feladatok teljesítését. * Az alkotó munka ünneplése mellett a május! seregszemle másik alapgondolata a proletár nemzetköziség kinyilvánítása volt. A május elsejei seregszemle hazai esemé­nyei közül Memelkedett a budapesti dolgozók színpompás felvonulása. A két és fél órás emberfolyamban, mintegy negyedmillió ember haladt el a Felvonulás tér díszemelvénye előtt, ahol Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György miniszterelnök, valamint a párt, állami, társadalmi szervek más ve­zetői és a külföldi szakszervezeti küldöttsé­gek vezetői köszöntötték őket Egyes vidéki városokban nagygyűléseket is tartottak. Kecskeméten Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Szolnokon pedig Keserű Jánosné könnyűipari miniszter mondott ün­nepi beszédet, Kádár János, a Ma'gyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott': — Azok közé tartozom, akik már sok május 1-i felvonulá­son vettek részt. Erre azért Ls gondolok, mert ha mindig ugyanaz is, mégis mindig másj új, nagyszerű, hatalmas él­ményt ad az embernek. F.zt így érzem ma. a budapesti dol­gozók 1976. évi május 1-i fel» ■ vonulásán is. Ma az időjárás, a napsüté­ses, ragyogó idő is kedvez. De nyilván nem erről van csak szó, mert ezen a hatalmas fel­vonuláson, ahol idősebbek, kö­zépkorúak, a fiatalabb korosz­tály és még a szülők által ma­gukkal hozott gyermekek is részt vesznek, elemi erővel nyilatkozik meg az, aminek szerintem május 1-én meg is kell nyilatkoznia. Ez a nap hagyományosan a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe, amikor a munkásosztály — a szocialista országban már az egész nép — hangoztatni szok­ta céljait, törekvéseit és nem­zetközi szolidaritását. — Ez a felvonulás olyan, mint. egy végeláthatatlan, ha­■ talmas áramlat; de mindjárt hozzátehetem, hogy feltartóz. tathatatlan áramlat, ami egy­ben része is á viláP minden táján a május 1-i felvonulá­soknak; Itt a budapesti dolgo­zók eltökéltsége, következetes, határozott állásfoglalása jut kifejezésre a szocialista társa­dalom felépítésére. Ugyanígy jelszavakkal, táblákkal, élő­szóval, feliratokkal kifejezésre juttatja a szocializmust építő magyar nép törhetetlen szo­lidaritását a világ fő forradal­mi áramlataival, a szocializ­must építő népekkel, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom harcosaival és a nemzeti szabadságukért küz- dőkkeL Ez nagyszerű érzés, fontos és jó dolog, — A felvonuláson jogos büszkeséggel viszik magukkal a legkiválóbb dolgozói kollek­tívák azokat a zászlókat, ame­lyeket a párt XI. kongresszu-. sára, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára indult nagy, országos szocialista mun­kaverseny győztesei elnyertek, — Anélkül, hogy részletezni akarnám, nagyszerű érzés részt venni a budapesti dol­gozók május 1-i felvonulásán, amihez hozzátartozik az is. hogy tudom; ma &z történik az egész országban. — Megragadom az alkal­mat, s a Központi Bizottság nevében, a magam nevében ezúton is szeretném üdvözölni nagyszerű munkásosztályun. kát, szövetkezeti parasztsá­gunkat, értelmiségünket, egész népünket. Szeretném kifeje­zésre juttatni azt a mély meg­győződésemet, hogy ha az az el­határozottság és ^gység, ami az egész népben n szocializmus felépítésére létrejött; megma­rad s megőrizzük a-zt a han­gulatot, amit itt érzünk, akkor minden magunk elé tűzött célt el fogunk érni. Ezt mint rész­vevő mondom, mint egyike a szocializmus magyar építőinek. Büszke vagyok népünkre, hogy ezen a május 1-én is méltó üzenetet küld a világ népei­hez, hogy a magyar néppel mindenki, barát és ellenség úgy számolhat, mint a szocia­lizmus törhetetlen hívével, mint a nemzetközi szolidaritás következetes harcosával. Ez hozzájárul ahhoz a nagy nem­zetközi ügyhöz, amelyből né­pünk szintén kiveszi részét, hogy a világon békés egymás mellett élés. béke legyen, a haladás erői előretörhessenek, és elérhessük céljainkat, hogy a világon, az annyit szenvedett emberiség derűsebb perspektí­vát lásson maga előtt — fe­jezte be nyilatkozatát Kádár János. Hétfőn a Mágyar Tudomás nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia tagválasztó és: tisztújító köz­gyűlése. A sorrendben 136. évi közgyűlés ünnepélyes megnyi­tásán részt vett és az elnökség­ben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, a kor­mány elnökhelyettese, a tudo­mánypolitikai bizottság elnöke és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Erdei-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, Márta Ferenc, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza, Szabó Imre és Szerttágothai János, az Akadémia alelnökei. Kör peczi Béla és Láng István fő­titkárhelyettesek. Részt vett az ülésen a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az országos főhatóságok számos vezetője. Az Akadémia tagjain kívül jelentős számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudományos élet ismert sze­mélyiségei, az akadémiai ku­tató intézetek vezetői, a szel­lemi műhelyek. munkásai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Erdey-Grúz Ti­bor nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket, majd megnyitó előadásában áttekintést adott a legutóbbi három év alatt végzett tevékenységről, majd Márta Ferenc ismertette főtit­kári beszámolóját. Ezután Lázár György üdvö­zölte a közgyűlést Az elmúlt időszak eredmé­nyeiről szólva hangsúlyozta: — Nyomatékosan ' alá kell húzni, hogy népgazdaságunk eredményeiben — elsősorban a termelékenység növekedésében — döntő szerepe volt a kuta­tás és fejlesztés mind széle­sebb körben érvényre jutó ha­tásának, a műszaki színvonal emelésének. A tudományos ku­tatás és a műszaki fejlesztés megnövekedett társadalmi, népgazdasági jelentőségének megfelelően nőttek az e célra fordított összegek. Emelkedé­sük gyorsabb volt, mint a nemzeti jövedelem növekedési .* üteme. Az országos távlati tu- dományos kutatási terv előse- gítette a társadalmi igények és* f a kutatómunka összehangolá - ? sát. Nőtt a gyakorlatban köz- j vetlen hasznosítható kutatási'; eredmények, s általában & népgazdasági célokat szolgáló tudományos vizsgálódások ará­nya. > Nemzetközi mércével mér-; ,l ve is jelentős eredmények " születtek például a gyógyszer-^ kutatásban,' a növény nemes í -V tésben,. fehérjekutatásban, geológiai kutatásokban és a*.-' ország ásvány vagyonának fei» > tárásában. A társadalomtudo­mányi kutatások is tervszerűb­bé váltak, közelebb kerültek a gyakorlathoz. Nagyobb szere­pet kaptak a kutatómunkában . szocialista jövőnk legfontosabb kérdései: társadalmi-gazdasági fejlődésünk, a szocializmus építésének távlati feladata., Bonyolult feladatokat keli megoldanunk, a hatékonyság , emelésében, a minőség javítá­sában, s mindezek csak ágy, oldhatók meg, ha az eddigiek­nél is nagyobb mértékben szá­molunk a'tudomány segítségé­vel, eredményeivel, és azok minél gyorsabb alkalmazásá­val. Ugyanis — mondotta Lá­zár György —• a tudományos eredmények járulhatnak hozzá a leghatékonyabban a termelé­si szerkezet további kötszeré - sítéséhez, új, fejlettebb tech­nológiák bevezetésével, s ezzel a gazdagági tevékenység jöve­delmezőségének növeléséhez.' A tudomány növekvő társa­dalmi, népgazdasági jelentősé­ge ugyanakkor összefügg azzal is, hogy a gazdasági növekedés forrása fejlettségünk mai szint­jén és a jövőben még inkább a termelékenység növekedése le­het, ez pedig elképzelhetetlen, 'másként, mint a kutatás és . fejlesztés eredményeinek g yods felhasználásával A megnöva- kedett követelményelmek — (Folytatás a 2. oldalon! A „Baválú Vál^lat” cigiméi kitüntetett MEZŐGÉP felvomUása Szeksjjárdpn.

Next

/
Thumbnails
Contents