Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
Munkásszemmel Művezetők Az új ötéves tervben min den munkahelyen sokkal hatékonyabban kell gazdálkodni, dolgozni. Ebből a legnagyobb feladat a középvezetőkre hárul. Rajtuk csapódik le gazdasági életünk minden, gondja, baja. A szakember, a segéd és be tanított munkás hiányától az anyag- és gépproblémá ig. Feladatuk, hogy közvetlenül irányítsák a termelés t, az ott dolgozókkal szakmai és emberi kérdésekben is foglalkozzanak. Munkájuk nehéz, így az ezzel járó gondokat és felelősséget egyre kevesebben vállalják. A szekszárdi műszérgyár alkatrészgyártásának három vezetőjét mutatjuk bè, a munkás szemével. Feri teszi a dolgát.« Az 1970-es vezetői gárda cseréjekor került Fehér Ferenc az alkatrészgyártásba művezetőnek. Addig mint marós dolgozott a szerszámmú- helyben. Közben esti tagozaton elvégezte a gépipari technikumot és Lukács István, az akkori üzemvezető, maga mellé vette társnak. Kezdetben sok probléma akadt. Nem ismerte az ott dolgozó embereket, s vezetői gyakorlata sem volt. Váltótársa segített beilleszkedni, amit bizonyít, hogy Fehér Ferenc hat éve ugyanazon a helyen dolgozik. Energikusan, nagy lelkesedéssel kezdett munkába. Közben akadt itt-ott egy-két társadalmi munka is. A legjobb tulajdonsága segített rajta mindig. Bármilyen probléma előtt is jókedvű marad, ez átsegíti a nehézségeken. Már második alkalommal választották meg az egyik páríalapszervezet titkárának. így az üzem mellett még megannyi sok dolga akad. Panaszkodni nem panaszkod. hat, hiszen az első munkáslakás- — azóta sem volt másik .— akciónál a vállalattól kapott lakást, a így 35 évre lekötötte .magát . . ,-»* . Munkáscenirikus; emberséges az alaptermészete. Ennék ellenére többször kap bírálatot, mint dicséretet a műhelybeliekért. Tudja, hogy ez azért van, meet nem eléggé következetes. Többet vállal, mint amit tud végezni. Nehezen birkózik meg azzal, hogy felsőbb vezetői programsaerûsé» get követelnek, ugyanakkor az anyag-, a gép- és a szerszám- ellátás, valamint a szereldék igényei néha nem egyeznek a programmal. Az emberi problémák okozzák a legtöbb bajt. A tizenéveseket többnyire otthon ellátják mindennel. Néhánynak a fizetés zsebpénz. Az elmúlt hónapban, hogy a helyzeten segítsen, három betanított fiatalt helyezett át a fúróműhelyből esztergályos, nak. Beállítja inkább a gépeket, de a termelésnek menni kell. Ezért meg a fúrós beállítok neheztelnek rá, hiszen a legjobb embereket „szipkázta” eL A fiatal esztergályosok pedig azzal vádolják, hogy a betanítottaknak adja a jobban, fizető munkát, azért mert ezzel bizonyítja azt, hogy ők nem dolgoznak. Feri mindezt nagy türelemmel, mosolygósán tűri, teszi a dolgát A munkát le kell tenni az asztalra.« Kz automata műhelyben hagy a felfordulás. A normások és a munkaügyesek „lerendezték” őket. Hónapok óta megy a vita, hogy kinek van igaza. A beállítok már elmentek megnézni, hogy milyen körülmények között dolgoznál! a pestiek. Összehasonlítási alapot kerestek, hogy tovább tudjanak vitatkozni, igazukét kiharcolni. Ennek az összeforrott gárdának a parancsnok ka Luspai József. A gyár alapító tagja. Azóta csak az automatákkal foglalkozik, mesteri fokon. Izig-vérig szakgpiber. Amikor 1962-ben megkezdődött a szekszárdi gyár részére a szakmunkásképzés, nagyon sok jelentkező volt. Több száz fiatalt kellett elutasítani az első évben. (Bárcsak ma is így lenne, mert akkor több Lus- pai-féle szakemberrel lehetne találkozni.) ű sem gondolta, hogy y) év múlva a komoly erőt képviselő automata műhelynek lesz a főnöke. Már az első években kitűnt társai közül szakmaszeretetével, műszaki érzékével. Ehhez a jó tulajdonságához még az is kapcsolódik, hogy ha valamilyen problémája adódott munkája során, azt megtanulta vagy nagyon komolyan utánanézett és ha vitatkozni kellett, nagyon nehezen tudták megcá. folni. Az örökké újat akarás a gyárban is hozott neki ellen, séget. Hiszen fölényesen tud beszélni bárkivel, ha érzi, hogy igaza van. Ezért természetesnek veszi, hogy az irodaházban több az ellensége, mint a barátja. Nagyon szigorú önmagához. Képes arra, hogy napokig egy témával foglalkozzon, ha kell belebújik az automata gépbe, a szakkönyvekbe, de nincs megoldatlan probléma. Beosztottaitól minden körülmények között megköveteli a munkát, de ha az kész, akkor a fegyelemmel nem sokat törődik. Sokszor előfordul, mis műhelyrészek panaszkodnak, hogy a Luspai emberei már megint előbb fel. mentek fürödni. Ezeket a kritikákat könnyedén veszi. Az embereiért akkor is kiáll, ha tudja, hogy nincs igazuk, de utána, ha kell, megbünteti őket. Szívesen dolgozik vele mindenki. A fizetések itt mindig magasabbak voltak mint máshol, de azért a munkát le kell tenni az asztalra. A kiadott feladatot számon kel! kérni... Az előbb bemutatott két művezetőnek lett a főnöke Lohner Ede, aki együtt kezdett Luspaival, tehát a legelső garnitúrához tartozik. Ű is 1970-ben lett művezető az automata műhelyben. Később került az üzemvezetői irodába helyettesnek. A vaskúti pedagógus fia először nem sok elismerésnek örvendhetett. Szókimondásáért „berzenkedtek” az emberek. Most, amikor nem vállalta az üzemvezetőséget Lukács István helyett, aki a megyei partbizottságra távozott, sokan kezdik sajnálni, mert rájöttek, hogy nem is volt olyan rossz főnök. Vezetői módszerei nem szimpatikusak, de hatékonyak. Naprakészen tudja, hogy melyik műhelyrészben, hogyan állnak egy-egy alkatrésszel. A kiadott feladatokat számon kell kérni és mindig megütközik azon, ha valakit hazugságon ért, vagy csak azért nem végezte el a munkát, mert lusta volt. Abból, az alapállásból indul ki, amelyet ő követ. A munkaidőt lehetőleg a legjobban ki kell használni. Dolgozni kell. Művezetők, A gép mellől Kerültek ebbe a beosztásba. Feladatukat az iskolában, nem tanítják. Az élet a tanítómesterük. Hibájuk is van, mint minden embernek. Két tűz között vannak, ügy kell. képviselni az egyének érdekeit, hogy az egész gyarapodjék belőle. Évközben van gondjuk elég, de amikor év végén sikeresen teljesíti a gyár a tervet, elfelejtik sérelmeiket. Uj év kezdődik, újabb gondok jönnek, ők ott vannak továbbra is a munkásuk mellett, teszik a dolgukat. HAZAFI JÓZSEF Terfek Nemeikére/) Korszerűsíteni a növénytermesztést is 4<ü. r h NËMETKÉRÏ HALADAT Termelőszövetkezetben az elő-; 26 ötéves tervben 48 és fél millió forintot költöttek építkezésre, és új gépek vásárlására. A szövetkezet tagjai immár négy éve, a zárszámadási közgyűléseken nem vehették kézhez a 20 százalék részesedést, az elmúlt évben is 17 és fél százalékot fizettek. A tagok belátják 1 a gazdaság fejlődésének, előrelépésének az alapjai a korszerűsítés, a beruházás, s ahhoz, hogy életszínvonaluk a jövőben még jobban emelkedjék, átmeneti időre nekik kell meghúzni a nadrágszíjat, A szövetkezetben 1972. augusztusában készült el az 536 férőhelyes, korszerű tehenészeti telep. A 2450 hektár szántó- területen gazdálkodó üzemben egy ilyen nagy telep hirtelen belépése éreztette, s mind a mai napig érezteti hatását A múlt évben az új telepet 80 százalékban benépesítették, a fejési átlag 1512 liter volt. Az alacsony tejtermelés oka: az új telepre a régi állományt rém vihették be, viszont a sápjáé nevelésű, fiatal üszők válogatás nélkül mind Me kerül-; tek. Az üszők egy része nem felelt meg a követelményéknek, igazolja ezt az is, hogy a közelmúltban 50 alacsony hozamú tehenet adtak el az ál- latíorgalmi vállalatnak. A 28 millió forint értékű telep építése szinte minden fillért felemésztett, s így nem gondolhattak arra, hogy máshonnan vásároljanak jószágokat. A saját anyag felhasználását, beállítását indokolta még az is, hogy a szövetkezet állatállománya évek óta tbc- és brucellamentes. UHR1N I^AJOS, a szövetkezet elnöke szerint az állatok takarmányozása szakszerűen történik. Viszont abban az esetben, ha saját nevelésű jószágokkal népesítik be a korszerű tehenészeti telepet, legkevesebb hat esztendő szükséges ahhoz, hogy a korszerű technológia és az állatállomány tejtermelése egymással összhangba kerüljön. Hat esztendő kell egy ilyen nagyságrendű állomány tökéletes „beállásához”, ahhoz, hogy a jól tejelő egyedeket „összevárják”, g ne kényszerüljenek arra, hogy a gyengén termelő állatokat is etessék, csupán azért, mert az istállót kár üresen hagyni. A TEHENÉSZETI TELEP építésére felvett 8 és fél millió forint hitel nagy részét már befizették; erre az évre másfél millió forint jut A hiteltörlesztés feltételeit a korszerű telepek építésénél úgy szabták meg, hogy éppen a legnehezebb időszakban, az első öt évben — amikor még nem termelnek teljes kapacitással —■ kell a felvett összeget visszatéríteni. S ez itt is éreztette hatását: míg az állattenyésztési ágazat ugrásszerűen felfejlődött, a növénytermesztés gépesítése némileg lemaradt. Némileg, mert a nagy megterhelés ellenére 1973 óta négy NDK kombájnt, kukoricatörő adaptert vettek, vásároltak egy K— 700-as traktort a hozzá tartozó munkagépekkel, és szárítóberendezést építettek. Ebben az ötéves tervben egy 600 férőhelyes növendéküsző- telepet építenek, a tsz területén általános meliorációra, vízrendezésre kerül sor, amihez jelentős állami támogatást kapnak. Idén ä szövetkezet építő- brigádja befejezi a gépműhely, a kocsimosó és a háromszáz vagonos tároló építését. Az idei évet jól kezdték: az elmúlt őszről egyetlen hektár mélyszántás sem maradt tavaszra. A növénytermesztési ágazat négy főnövényre épül: 810 hektáron búzát, 700 hektáron kukoricát, 319 hektáron lucernát, 150 hektáron pedig zöldborsót termelnek. A tehenészeti telep tömeg- és zöldta- karmány-szükségletét. teljes egészében biztosítani tudják. A szövetkezet tagjai a háztáji területen — mintegy 30 hektáron — burgonyát vetettek, a termést a paksi ÁFÉSZ veszi át. Ezekben a napokban a legsürgetőbb munka a dohány palántázása. A dohány, s a homoki szőlők helyére telepített erdő télen is ad rendszeres munkát. A 380 DOLGOZÓ TAGBÓL 120-an az állattenyésztésben, 55-en pedig a gépműhelyben dolgoznak. Mint a szövetkezet elnöke mondja, elsősorban a gépeseknek köszönhető, hogy a növénytermesztés munkáit időben és jó minőségben elvégezték. De az már a szövetkezet egész tagságán és vezetőségének tökéletes összmunkáján múlik, hogy a „hét szűk esztendő” mielőbb véget érjen. (dvm) Zöldség A saláta, retek, zöldhagyma helyére ültethetünk paprikát, paradicsomot, zellert, kelkáposztát, bimbóskelt. A kiskerttulajdonosok egy része nem bíbelődik a palántaneveléssel, inkább készen veszi. Ha palántát vásárolunk, az eladótól aprólékosan érdeklődjünk a fajta felől; ha „szemre” vesszük, előfordulhat, hogy csípmentes paprikapalántát viszünk, s helyette csípős terem. A jó palánta vaskos, zömök, gyökérzete fejlett. A paprika, paradicsom; kiültetésekor a sortávolság 50 —60, a tőtávolság 15—30 centiméter, attól függően, hogy milyen fajtát ültetünk. A száraz talajt ültetés előtt locsoljuk meg. A palántát olyan széles és mély gödörbe tegyük, melyben a gyökere görbülés nélkül elfér, először alul, majd fölül nyomjuk hozzá a földet. Biztosabb az eredés, ha azonnal alaposan öntözzük. Akkor ültettünk jól, ha egy levélnél megfogva nem húzható ki a földből. A bimbóskelt ritkán ültessük, különben az alsó levelek megsárgulnak. A zellernél hasonló a helyzet; minél nagyobb a tenyészterülete, annál nagyobb lesz a gumó, dúsabb a levélzet. Az uborkát június végéig folyamatosan vethetjük, f így mindig lesz a kertünkben friss, salátának való nagyobb és tartósításra alkalmas, apró uborka. Itt az ideje a bokor-, a karós- és díszbab vetésének. A bokorbab vetésének távolsága 40—50 centiméter, az 5 centiméter mély fészekbe 8—10 szert met szórjunk. Dísznövény Sokan szívesen futtatják be a! házat, a kerítést, a lugast fás : Szárú kúszónövénnyel. Idén ta* vasszal a pipavirág, áz.iszalag, a Vadszőlő és á kúszóakáe ültetésére van még módunk. A vadszőlőt gyökeres sarjról, dugványról, a pipavirágot buj- tással szaporítjuk, a kúszóakácnak vagy à magját vetjük el, vagy pedig bájtjuk. A vadon termő iszalag egyaránt szaporítható magról, és gyökeres sarjról. A pipavirág, más • néven farkasalma árnyékos helyen is jól fejlődik, 5—8 méterre megnő, nyáron nyíló, sárga virágával, szív alakú leveleivel díszít. A szépen színesedő, igénytelen, dús lombú iszalag inkább kerítés mellé való; A vadszőlő ősszel a legszebb, amikor a piros minden árnyad lata megtalálható a leveleken. Ha gyökeres dugványról szaporítjuk, egy fészekbe kettőt-hár- mat is tegyünk. A kúszó- vagy lila akác virágai most, május közepén nyílnak, ez a kúszónövény főként a házfal mellé helyezett rácson mutat szépen. 1976. májas 21,
