Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
Szociális ellátottság, munkahelyi körülmények Nemrégiben vizsgálta a szakszervezetek megyei tanácsa kilenc Tolna megyei üzem dolgozóinak szociális ellátottságát, a munkahelyi körülményeket. A vizsgálat sok érdé. keeséget tárt fel, közreadásuk okulásul és a továbblépés érdekében szükséges. Tapasztalatok Ami a szociális ellátottságot illeti, a helyzet jó közepes. Néhány üzemben az érvényes előírásokat csak részben teljesítették, például a Volánnál, a Dunaföldvári Kendergyárban, vagy a Simontomyai Bőrgyár egyes üzemrészeiben. A Volánnál a szociális létesítmények zsúfoltak, az építés során nem számoltak a várható fejlődéssel. De a többi üzemben is további beruházásokra lesz szükség az elfogadható állapotok megteremtésére. Olyan tapasztalatok is vannak, hogy az adott létesítményekre maguk a dolgozók sem vigyáznak, sok a rendeltetés- ellenes használásból fakadó hiba. Az üzemi étkeztetés általában megoldott, vagy helyben, vagy társulva valamely más üzemmel. Az RBM-nél viszont érthetetlen a társulás, hiszen most épült az üzem, s a beruházási programban konyha is szerepelt Most viszont nincs. 'Az üzemek többsége önálló kulturális intézménnyel nem rendelkezik, de a kultúra támogatására nem sajnálják sem a fáradságot, sem a pénzt. Az üdültetés jó, hiszen a vállalatok többsége rendelkezik önálló üdülővel. De ennek ellenére sem tudnak mindenkinek — az igényeik szerinti időben és helyre — üdülőjegyet biztosítani. Fodrásznő Boross Ernőnének, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet dombóvári női fodrászának nem ez az első kitüntetése. Másfél évtized alatt — amióta gyakorolja a szakmát — összegyűlt jó néhány „trófea”, fodrászversenyen kapott serleg, oklevél, „Kiváló dolgozó” jelvény. Köztük a „Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója”, a „Könnyűipar kiváló dólgozója”. Valamennyi azt tanúsítja, hogy Márta —munkatársai és vendégei csak így hívják — mestere a szakmájának. Most azonban minden eddiginél nagyobb elismerésben részesült; a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a felszabadulás évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. Munkatársai, vendégei a Népújságból értesültek a kitüntetésről. ő maga napokkal előbb megkapta a levelet: április 2-án. 10 órakor jelenjen meg az OKISZ központjában, átvenni a kitüntetést. Azokban a napokban nem győzte fogadni a gratulációkat, sokszor csengett a telefon — ezúttal vendégei nem „beütemezést” kértek, hanem gratuláltak. ' Nem mindennapi esemény amikor valaki kitüntetést kap — mondja Lengyel Ferenc területvezető —, hát még az, hogy fadrász kapjon Munka- Érdemrendet. Nem is fordult még elő szövetkezetünkben. Munkahelye a város központjában van. Díszoklevelek, A vállalatok komoly segítséget adnak a dolgozók lakásépítéséhez, -vásárlásához. A három-tíz évi törlesztésre adott kamatmentes kölcsönnel az igények mintegy 85 százalékát tudják kielégíteni. Az üzemegészségügyi ellátottság vegyes színvonalú. Az viszont általános, hogy kevés a megfelelően képzett, üzem- egészségüggyel foglalkozó szakember. Kevés a fő foglalkozású üzemorvos. Az üzemorvosok az üzemben alkalmazott technológiákat, a felhasznált anyagokat nem ismerik, így megelőző tevékenységet úgyszólván nem folytatnak. Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétele nehézkes, mert az előírt vizsgálatok lebonyolítása a megyeszékhelyen történik. Gondok A munkakörülmények javultak megyénk ipari üzemeiben, ez elsősorban az utóbbi évek jelentős iparfejlesztésének köszönhető. Itt inkább a hibákról szólunk, tanulságul a továbbiakra. Kedvezőtlenül hatott több helyen, például a Volánnál, hogy az üzemek kialakításakor csak a pillanatnyi igényeket elégítették ki, nem számoltak a későbbi fejlesztéssel és fejlő- désseL Nem egy helyen a dolgozók időlegesen, vagy állandóan veszélyzónában végzik tevékenységüket, a védelem csak magatartásuktól függ. Hivatkozhatnánk itt a bonyhádi zománcgyárra, a cipőgyárra, a Simontornyai Bőrgyárra és á PATEX-re Tolnán. Az újonnan beszerzett gépek, berendezések tekintetében sem alakult ki egységes gyakorlat, mert a gép tartozékaként megjelölt védőberendezések árát a gép árába nem építik be. Az utólagos beszerzés pedig mindig gondot jelent versenyzászlók tanútsítják, hogy itt nem akármilyen kollektíva dolgozik, hanem a József Attila aranykoszorús szocialista brigád. Tizenegy éve kezdték — elsőként a szocialista brigádmozgalmat a szövetkezetben .— és az alapítótagok közt volt Boross Ernőné. — Márta nagyon megérdemelte a kitüntetést — mondják munkatársai. — Amit ő csinál, arra egyikünk se képes. Volt olyan szombat — akkor van nálunk a csúcsforgalom —, hogy 060 forintot termelt. Engedtessék meg egy kis magyarázat: a fodrász „termelése”. az árbevétel. Ezen mérik teljesítményét és ennek megAz egészségre ártalmas anyagok használata elsősorban a bőrösüzemekre jellemző, ugyanitt nagy a fizikai megterhelés is. A zajszint a ZIM- ben, a Láng Gépgyárban és a textiles szakmákhoz tartozó üzemekben még ma is a megengedett érték fölött van. A technológiákból adódó, az egészséget károsító hatások megszüntetésére a vállalatok sokat tettek az utóbbi időben. A zajártalom csökkentésére a ZIM-ben több műszaki megoldást valósítottak meg. À cipőgyárban és a bőrgyárban célgépek alkalmazásával jelentősen csökkentették a fizikai megterhelést. Tanácsok A felmérés, a ténymegállapításon túl, arra is törekedett, hogy tanácsokat adjon az ipari üzemeknek a szociális és munkakörülmények további javítására. A legfontosabb tennivalókat a következőkben látják a szakszervezeti szervek: A technológiából származó, az egészséget károsító munka- folyamatok és munkahelyek számának fokozatos csökkentése. Az egészségre ártalmas anyagok más anyagokkal való helyettesítése, a megfelelő klímaviszonyok kialakítása. Az anyagmozgatás korszerűsítése, megfelelő anyagmozgató gépek alkalmazásával. A szükséges műszaki, munkaszervezési megoldások alkalmazásával a zajártalom csökkentése. Kívánatos, hogy a rendszeres orvosi vizsgálatra kötelezettek vizsgálatát a helyszínen Végezzék el, ne kelljen a megye- székhelyre utazniok. Az üzemek máris rendelkeznek tervekkel a szociális és munkakörülmények javítására, a mostani tervciklusban jelentős fejlődésre számíthatunk. LETENYEI GYÖRGY határozott százalékát kapja munkabérként. Nemcsak ügyesség, hozzáértés kell a nagy teljesítményhez, hanem jó munkaszervezés is, időbeosztás, udvariasság a vendégekkel szemben. A fodrász vendégei — főként a női fodrászoknál van ez így — személyesen „kötődnek” a fodrászhoz. Akinek a munkájával elégedettek a vendégek, ahhoz jönnek. E tekintetben Boross- né túlszárnyal mindenkit. Múlt évi „termelése” 128 ezer forint volt — így lett a szövetkezetben az egyéni verseny győztese. Az utána következő 110 ezer forintot hozott a szövetkezet pénztárába. — Nem is olyan nagy dolog, amit csinálok — mondja szerényen. — Szüretem a szakmámat, szeretem az embereket, a vendégeimet és állandóan továbbképzem magam. Folyóiratokból, 1 versenyeken, bemutatókon. És szívesen továbbadom, amit tudok. A tanulással pár évet késtem, édesapám korán meghalt és nekem az általános iskola után dolgoznom kellett, fenntartani a családot. Amikor aztán a nővérem leérettségizett, ő vette át ezt a „stafétabotot”, én pedig ipari tanulónak mehettem. Hatvankettőben végeztem, azóta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. Talán nem is kell mondanom, menynyire örülök a kitüntetésnek. De hozzá teszem azt is, hogy ez a magas elismerés egy kicsit a szakmánknak is szól. (J) er- Munka Érdemrenddel Hatékonyság (II.) Ráfordítás - hozamarány A tej, a kenyér, a szövet a költségek szempontjából ugyanolyan termék, mint a fém- megmunkáló gép, az elektronikus vezérlőberendezés. Közös vonásuk, hogy előállításuk költségekkel jár, az anyag, a munkabér éppúgy forintokat emészt fel, mint a termék készítését megelőző kutatási tevékenység, a gyártáshoz szükséges energia, s így tovább. A legutóbbi években a szocialista iparban a teljes termelési költség 66—67 százalékát tette ’ki az anyagok értéke. Tételezzük fel, hogy sikerül egy százalékkal mérsékelni az anyagfelhasználást. Ez pénzben számolva 3,5—-4 milliárd forinttal apasztaná a kiadásokat! Jogos a közbevetés, ami az olvasóból kikívánkozik: az lenne a cél, hogy abszolút értelemben csökkenjenek a termelési költségek? Ez is szükséges, bizonyos területeken ez az elsődleges, általában viszont az, hogy az úgynevezett fajlagos költségek, tehát a termékegységre jutó ráfordítások kjsebbedjenek. A társadalombiztosítási járulék, az illetményadó és sok más teher, meglehetősen stabil tényezője a költségnek, ám erre hivatkozva senki sem állíthatja, hogy nincs mód a kiadások mérséklésére. Ez utóbbira kézenfekvő lehetőségeket kínálnak például a nagy sorozatok. Ilyen esetben ugyanis korszerű — termelékeny — gépeket, berendezéseket működtethetnek, alkalmazhatják az építőszekrény elvet, fokozhatják a dolgozók begyakorlottságát, termékek nagyobb tömegére oszthatják el az ún, állandó vagy rezsiköltségeket, stb. Ez történik a közúti járműgyártásban, s azon belül az autóbusztermelésben. Lényegesen nőtt a késztermék mennyisége — 1970: 5983, 1975: 10 696 darab autóbusz —, bővült — tavaly 9065 darab — az export, s eközben a fajlagos ráfordítások csökkentek, holott az áru használati értéke nagyobb lett. Ma az ipar egy hónap alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egy egész esztendőben, de a mennyiségen túl a másfajta jellemzők szinte összehasonlíthatatlanok. Az alapvetően megváltozott gyártási körülmények, termékek miatt semmiféle alapja nincs az olyasfajta okoskodásnak, hogy mi volt „olcsó” és „drága” akkor és most, bár vannak, akik szívesen bocsátkoznak ilyesfajta eszmefuttatásba. Ez vezet azután ahhoz a tévhithez, hogy úgy fejlődne igazán a termelés, ha minden és folyamatosan egyre olcsóbb lenne... A ráfordítás nem abszolút mérce, s ezért az adott gyártási feltételek és a tényleges bevételi eredmények viszonyaként vizsgálható csupán. Ahhoz, hogy a termelő mérsékelje — akár abszolút, akár fajlagos — költségeit, az értékelemzéstől a normaóra-szükséglet vizsgálatán át az anyaghelyet-. tssítésig; az élőmunka-" igényig, mindenfajta módszert és eszközt használnia kell. Idén a kohó- és gépipar vállalatai 310—320 millió forint értékű energiát kívánnak megtakarítani ún. energiakímélő eljárások bevezetésével, az energiafelhasználási normák körének kiterjesztésével. Csupán belemarkoltunk a lehetőségek zsákjába, de a találomra kiemelt esetek is bizonyító erejűek. Holott rejt e zsák az említetteknél nagyobb dolgokat is, így sok más mellett a miniatürizálást. Ez csökkenti a termék anyag- és energiafelhasználási igényét, súlyát — ami a szállításnál, tárolásnál korántsem mellékes —, beépítési térfogatát — gondoljunk csak a nyomtatott áramkörökre —, s mindezt egy csapásra. O * * t év alatt hazánkban megkétszereződött az izzólámpagyártás, s ma munkanaponként egymillió darab hagyja el a gyártószalagokat. Gazdaságos termék, a ráfordítás és a hozam — akárcsak a fénycsövek esetében — olyan arányú, hogy a kohó- és gépipari tárca legjövedelmezőbb termékeinek sorába tartozik. Holott a termelő nagy összegeket költött kutatásokra, a gyártó- berendelések korszerűsítésére, ám ezzel párhuzamosan növekedett a termelékenység, csökkent a fajla- lagos anyagszükséglet és normaidő, fokozódott a termék használati értéke. Folyamatos elemzés tartja számon a költségeket és a hozamokat, s ez az állandó figyelem ad magyarázatot az eredményekre’. Igaz, a termékek nagy többségének gyártási körülményei, értékesítési lehetőségei, s költségei nem hasonlíthatók az izzólámpa-termeléshez. A módszer azonban bárhol alkalmazható. Ennek utánzását ugyanis nem tiltja semmiféle — példánk esetében a Tungsram — védjegy. Lengyel vö röske resztes-d e I egác i ó Szekszárdon A Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének meghívására tegnap ‘ viszontlátogatásra érkezett Waclaw Tornászéwski vezetésével a lengyelországi Czestochowa megye vöröskereszteseinek hattagú delegációja. Mint korábban arról hírt adtunk, a Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének képviselői az elmúlt év végén jártak Czestochowában. A két szervezet közötti kapcsolat hosszú évekre tekint vissza. A hattagú lengyel vöröskeresztes delegáció tagjait tegnap fél egykor fogadta dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, tájékoztatva a baráti látogatásra érkezett vendégeket megyénk életéről. Lengyel barátaink itt-tartóz- kodásuk ideje alatt a megyei Vöröskereszt munkájával, életével ismerkednek meg. \
