Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Ki voit Míszlai András?

^Kuruc bújdosóének-írő, akiről az irodalmi lexikon szűkszavúan akként emlékezik meg, hogy dunántúli protestáns énekszerző volt, aki 1720 —16 között Vajtán, 1754-ben pedig Bodokon volt evangélikus prédikátor.

Bújdosóénekeket írt. amelyek a Szentsey kódexben maradtak fönn. Először Thaly Kálmán adta ki ezeket.

A koroncói gyászos emlékű csatavesztést (1704. június 13.) J.Siralmas ének az szömörei harcrul” című, közvetlen élményen alapuló, hosszú sirató versében örökítette meg.

A vesztett csatában ő maga is ott volt. Ez derül ki a vers utolsó előtti strófájából: „Szerzem ez éneket keserűségemben, holt tetemek között való létélemben.*

A huszonöt versszakból álló vers élményszerűen a vesztett harc lefolyását többek között így örökíti meg: „Hull szegény magyarság szörnyű sokságával. Rajta az ellenség, lövi az ágyúkkal, Pallosokkal, Vágják

hamarsaggal, Gyalogságot tip-’ Mai, modem költészetünk- ratják az lóval. Úgy hever az nek is becsületére válnék. holttest a mezőkön széjjel: Hogy mi lett ezzel a hányatott miként aratáskor sűrű kéve sorsú kuruc prédikátorral? — renddel. Piros vérrel festetnek nem tudom. ott széjjel. Megárodtak. foly- De egy gyanú motoszkál nak sebességgel. Némelyet k&- bennem:

zülünk elevenyen nyúztak, Sárszentlőrinc jelenlegi Ágyúlövésekkel izenként szag- evangélikus lelkésze, Csepregi gattak, És kínzottak. Rútul Béla. évekkel ezelőtt a lelké- sanyargattak, Az sík mezőfc szí hivatalban egy régi, elsár- vérrel virágoztak.* gult füzetecskét mutatott neMiszlai Andrásnak e sirató- kém. Ez nem volt más, mint énekén kívül még két verse szenicei Bárány György egy- van birtokomban. házalapító lőrinci evangélikus

Az egyik „Bújdosóéneke. lelkésznek (később esperes) Költ 1704. aug. hó közepe tá- házi följegyzési füzete, amely- ján.” Ebben leírja romló éle- ben e sorok voltak olvashatók: tét. keserves bújdosását. nyo- „adtam Miszlai nevő vak pré- morúságos helyzetét. Az egész dikátornak 2 dénár alamizsb vers szomorú imádság, és fo- nőt. Ám lehet, hogy más hászkodás az egek urához. pénznemben történt az «do- Érdekessége e versnek, hogy mányozás — erre már ponto- a szerző neve (akkori szokás san nem emlékszem, de arra szerint) a versfőkben van el- igen, hogy a bejegyzés az rejtve. 1730-as évek táján történt.*

Egy harmadik bűjdosóéne- Sokszor eszembe jut azóta: ke (Cantió flebilis) ezzel a vajon az a vak prédikátor, gyönyörű, költői sorral kezdő- nem Miszlai András kuruc dik: „Vígságnak töretik gyón- bújdosó, énekszerző volt-e?., ge szép üvege.” Dr. Miszlai György

uj szlovák nyelvű Babits versantológia

X pozsonyi Tátrán Kiadó Szekszárd nagy szülöttjétől, Babitstól egy válogatott versantológiát adott ki szlovák nyelven. Ostrov a more a címe, ez az egyik Babits- verseskötet, a Sziget és tenger címének fordítása. 116 oldalon 47 vers fordítását tartalmazza, és a végén a szerzőnek egy 12 oldalas tanulmánya van Babitsról.

Vojtech Kondrót, a fordító, az egyik pozsonyi középiskola matematikaprofesz- szora, édesanyja révén olyan jól tud magyarul, hogy minden segítség nélkül fordítja a legnehezebb modem magyar költői szövegeket.

Kondrót professzort ma a legfiatalabb szlovák írógeneráció egyik legtehetségesebb tagjának tartják. Emil Boleslav Lukácnak. Ady és a modem magyar költészet nagy szlovák fordítójának tanítványa, úgy is, mint költő, és úgy is, mint műfordító.

A verset között számos közismert, nagy Babits-vers szerepel, így természetesen a Fortissimo, a Húsvét előtt, a Recitatív, a Bolyai, a Szerenád. az Afrika, Afrika, a Kabala, stb. A Recitatív- kötétből a Szekszárd 1915 nyarán című verset is lefordította.

GÁL ISTVÁN

ZENEI KRÓNIKA

Kocsis Zoltán zenekari zongoraestje

X szezonzáró hangversenyen a német és az olasz barokk zene két nagymesterének Bachnak és Vivaldinak művei kerültek műsor-; ra.

Bach idejében az 1730-as években Lipcsében a világi zenében nem voltak határok ja könnyű és komoly zene között. A barokk művészet egységes világképe teremtette meg azt a boldog korszakot, amikor a mindenkihez szóló muzsikálás és a lemélyebb művészi teljesség még nem vált el oly élesen, mint a mi időnkben. Bach zenekari szvitjei és csembalóversenyei a lipcsei Zim- mermarm-kávéház kerthelyiségében szólaltak meg. Bach életrajzából tudjuk, hogy Zimmermann kávés, külön attrakcióként hirdette az újonnan vásárolt csembaló bemutatását Ebben a környezetben gyakran szólalt meg a h-moll szvit is, amely a hétfő esti hangverseny első száma volt

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarazene- kara gondos felkészültséggel, választékos, szép hangzással szólaltatta meg a művet Matuz István a debreceni főiskola tanára játszotta a fuvolaszólót szép hangon, stílusosan. Kár, hogy néhol indokolatlanul túl gyors tempókat vett Na-,

gyón hiányzott a zenekarból a csembaló-kontinuó szólam is, pedig Szekszárdon rendelkezésre áll e célra ez a

hangszer. •

Kocsis Zoltán az f-moll és a d-moll zongoraversenyekkel aratott hatalmas sikert Ha e művekről eddig más elképzeléseink voltak, főleg a szín- és regiszterváltások és a kantábilitás terén, mindenképpen lenyűgöző felfogásában az a nagylélegzetű, kérlelhetetlen, kinyilatkoztatásszerű előadás, amit tőle el kell fogadnunk a nagy egyéniség, a hiteles személy fellebbezhetetlen megnyilvánulásaként. Előadása nagy ívű barokk pátoszt sugárzott szuggesztív erővel.

Simon Albert a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a zenekar betanító karnagya nem azok közé a karmesterek közé sorolható, akik látványos közvetítői a műveknek a megszokott értelemben. Jelenléte a zenében önmagában, a stílus ismeretében, a mű minden taktusában a beavatottak nagy tudását reprezentálja. A zongoraversenyek kíséretében, talán túl hangsúlyozta Bachnak az olasz barokk felé mutató, Vivaldi hatását tükröző, légiesen áttetsző hangzásvilágát, .1 t-H

H a r

ÚJ

könyvek

Ä Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt említést érdemel a KISZ-kongresszus alkalmából kiadott „Ifjúság, ifjúság!“ című antológia, melynek gazdag anyagát Illés Lajos válogatta. Megjelentette a kiadó a Kubai Kommunista Párt L kongresszusáról, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusáról tudósító köteteket. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtárában látott napvilágot Marx „Bérmunka és tőke'* című híres műve, Engelsnek az 1891-es kiadáshoz írt bevezetőjével. Megjelent egy NDK-beii szerzőkollektíva munkájaként, s néhány szocialista országban egyidejűleg látott napvilágot „A marxológia nyomorúsága" című kötet, amely a marxizmus mai meghamisítok leplezi le.

Az Akadémia Kiadó megjelentette a Modern filológiai füzetek sorozatában Heé Veronika „Líraiság és epikum" című tanulmányát, amely Karéi Capek prózájának műfaji problémáival foglalkozik.

Az Európa Könyvkiadó megjelentette Henry James: „Egy hölgy arcképe" című regényét, a Századunk mesterei sorozatban Arnold Zweig „Grisa őrmester" című világhírű regényét, a Modern Könyvtár sorozatban Ulrich Plenzdorf „Az ifjú W. szenvedései" című kisregényét A Diákkönyvtár új kötetei közt két drámakiadványt találunk; az egyik William Shakespeare öt drámáját tartalmazza, a másik Henrik Ibsen „Nóra" című háromfelvonásosát. Ismét a könyvesboltokba került a nálunk is népszerű világhírű krimiíró, Agatha 'Christie „Tíz kicsi néger" című bűnügyi regénye.

A Corvina Kiadó a Magyar népművészet sorozatban megjelentette Fél Edit könyvét, amely a „Magyar népi vá- szonhímzések"-kel ismertet meg. Uj, javított kiadásban látott napvilágot „A Szépművészeti Múzeum képei” című album, Garas Klára magyarázó szövegével.

A Móra Könyvkiadó Kozmosz szerkesztősége a KISZ- kongresszus alkalmából szintén megjelentette — az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen — Lenin „Az ifjúsági szövetségek feladatai", című kötetét.

MOSZKVA

. A Kreml halsz enioptikávaL

«Fotó: TASZSZ—MTI—KS)

F Hm jegyzet

Labirintus

KOVÁCS ANDRÁS jelentős egyénisége filmművészetüríit- nek. Eddigi filmjei vitát, vagy inkább alkotó beszélgetést váltottak ki a sajtóban és a nézők körében. Szerzői filmeket forgat abban az értelemben, hogy maga írja filmjeit. Már régebben kifogásolta a kritika ezek színvonalát, most csak ismételni lehet. Választhatna önmagánál jobb írót is alkotótársul, annál is inkább, mivel filmjei nem a képek nyelvén beszélnek. Egy Jancsó-fiim hang nélkül is élvezhető volna, a Kovács-film — esszéiben viszont a szereplők vitája a film lényege. f.

A Nehéz emberektől kezdve á Labirintusig mindegyik filmje aktuális, szinte napi közéleti, erkölcsi kérdéseket boncolgat, még a nem jelenidőben játszódó Hideg napák is. És ez utóbbi kivételével mindegyik „nehéz emberek”-rő) szól. Tehetségekről, akik nem kifogástalan modorúak, magánéleti konfliktusaik vannak, de többet tenni az átlagnál nemcsak mindig készek, nem is hajlandóik beérni kevesebbel és ezért állandó a harcuk a kényelmesekkel és óvatosakkal, akik mindenki előtt szalonképesek tudnak és akarnak maradni. A „nehéz emberek” konfliktusain keresztül arra a közéleti kérdésre is választ keres, meddig terjednek a közéleti demokrácia határai, miikor tisztességes és mikor erkölcstelen .a megalkuvás? Előző filmjei azt mondták, a közéleti demokrácia nagyobb, mint általában hisszük, a „falak” messzebb vannak, mint gondoljuk, de senkinek sem használ — legkevésbé az ügynek —, ha fejjel megyünk neki. A megoldás a cél érdekében vállalt ésszerű kompromisszum.

Mindezt azért kellett előrebocsátani, mert Kovács Andrásnak csak előző filmjeiből sejthető, mit akar elérni a Labirintussal.

X FILM TÖRTÉNETÉ; égy filmforgatás külső és a rendező gondolataiban játszódó belső vonulata ugyanis annyira bonyolult és olyan széteső, hogy nem lehet vele mit kezdeni. Olyan ez a film, mintha egy fehér lapra színes gyöngyszemekből képet raknak ki, de csak a kirakás folyamatát látjuk, kész képet egy pillanatra sem, s aztán az egészet felemelik és a szép gyöngyszemek szanaszét gurulnak. Legalább tíz továbbgondolásra, önálló filmre méltó ötlet, drámai mag, összeütközés van a filmben, de egyik sincs kibontva. Nem a befejezet- lenség a baj, hiszen az életben a „meccs nincs lefutva, amíg élünk”. Ezt a filmben ki is mondja a színésznő, a hiba ott van, hogy tíz felvetett kérdés továbbgondolását egyetlen film nem képes kikövetelni a nézőtől. Egy dologról eszünkbe juthat tíz másik, de ha ennyit tálalnak elénk és oly bonyolultan, majdnem kuszán, mint a Labirintus című film tette, akkor inkább megrázzuk a fejünket és továbbmegyünk.

Kovács András többször is nyilatkozta, hogy számára a film alkotási folyamata csak a bemutatót követő közönség- találkozókon fejeződik be. Filmjeinek része a nézők reagálása is. A filmbeli film forgatásának végeredményéről nem tudunk meg többet, mint hogy elkészült,

A LABIRINTUS forgatása is befejeződött, a filmet vetítik, pedig nem kész. Kovács András ezt a filmet már a közönséggel való beszélgetésekben sem tudja befejezni. Ebben a formájában műhelymunka, ami nem tartozik nézőkre. Tanulságait már csak egy másik filmben lehet hasznosítani™

W#* * _ IHAROS! IBOLYA