Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Közelebb az aîapszervezetekhez

A községi pártbizottságok

a paksi járásban

'

munkája

Beszélgetés Rigóczky István járási első titkárral

N

égy évvel ezelőtt,. 1972. március 21-én hozott határozatot a Politikai Bizottság a községi pártbizottságok munkájáról. Hogyan hajtották végre a határozatot, mik a további ..tennivalók, erről beszélgettünk Rigóczky Istvánnal, a paksi járási párt- bizottság első titkárával.

— Rigóczky elvtárs! Miben látja a községi pártbizottságok helyét, szerepét a párt- munkában ?

—- E kérdésnél a Politikai

Bizottság határozatából kell

kiindulni. A községi pártbizottságok közelebb vannak a területükön működő alapszervezetekhez, amelyeket egyrészt összeköt, hogy egy közigazgatási egység területén

működnek, elsőrangú feladata, ik közé tartozik a község politikai arculatának irányítása, illetve az annak megfelelő pártmunka, másrészt, ezek az alapszervezetek .igen sokfélék, a lakóterületi, vegyes összeté- telűektől a fővárosi, vagy más nagyvárosban székelő . ipari, vagy kereskedelmi vállalat, intézmény itteni telepéig, ki- rendeltségéig. Tehát sok a közös, de igen sok az eltérő vo- ' nás eme alapszervezetek között. Az irányítás, a célok meghatározása tehát sok azo-. nosságot, de sok eltérést is követel. Az irányítás módszereit erősen differenciálni kell, az egyes alapszervezetek, területek sajátosságainak megfelelően. Ezt pedig jobban, alaposabban képes'elvégezni a községi pártbizottság, mint a járáisi. Náluhk már az ötvenes évek végén létrejött a paksi és a dunaföldvári községi pártbizottság, a határozat megvalósítása során hoztuk létre a nagydorogit A községi pártbizottságok „súlyát* mutatja, bogy területünkön működnek a járás legnagyobb gazdasági egységei (konzervgyár, kendergyár, ktsz-ek, AFÉáZ-ek stb.) hozzájuk tartozik .— egyelőre, mert tervezzük további pártszervezetek „átadását” — az alápszervezetek 56 százaléka, területükön él a járás lakosságának 58,2 százaléka, -és itt működik a párttagságnak kereken fele.

Milyen fejlődés következett be a határozat megvalósításában az elmúlt négy esztendő alatt?

— A határozat megvalósításáról, a munka befejezéséről még; nem beszélhetünk, hí- . szén ez a ,határozat hosszabb távra szabja meg á tennivaló- ‘ kát. De annál inkább az eddigi eredményekről. Iritézke- . dési tervünk valamennyi , pontjának felsorolása ég számbavétele, úgy vélem, ezúttal szükségtelen és túl hosszadalmas lenne. így hadd beszéljek . csak. .néhány fontosabb változásról. Á községi párt- bizottság helyének, jellegének ‘ megfelelően több hatáskört „leadtunk" számukra, főképp káderkérdésekben. Tagfelvétel elbíráló, valamint fegyelmi jogkört kajstak. Csökkentettük a területükön működő, de közvetlenül járási hatáskörbe vont gazdasági egységek, párt- szervezetek számát.

F

elülvizsgáltuk és a sajátos követelmények, igények figyelembevételével fejlesztettük munkamódszereinkét. A járási pártbizottság apparátusa segítséget nyújt a községi pártbizottságoknak ahhoz, hogy helyüknek, szerepüknek megfelelően legyenek képesek irányítani területükön a pártmunkát. Korábban probléma volt, hogy a vb-ülések túlzsúfoltak voltak, a községi pb-titkárok, vb- tagok energiájának, idejének nagy részét kötötte le a-vb elé kerülő témák előkészítése, a sok papírmunka. Ez megszűnt, ritkábban üléseznek a községi vb-k, kevesebb témát tűznek napirendre, így több idő jut azok alaposabb megtárgyalására, reálisabb határozatokat tudnak hozni, több energia jut az alapszervezetekkel való közvetlen kapcsolatra, azok segítésére. A testületi tagok személyes munkakapcsolatot alakítottak ki

— a reszortfelelősi rendszer keretében — nemcsak az alap- szervezeti titkárokkal, hanem vezetőségi tagokkal, reszorto- sokkal is.

— Javult a tanácsi munka színvonala. Fejlődött a pártbizottságok és a hozzájuk tartozó alapszervezetek agitáció« munkája.

K

özreműködnek minden

alapvető, a lakosságot érintő, közhangulatot formáló munkában. így, mindenbek következtében nőtt a lakosság aktivitása, nőtt a közös munkában részt vevők száma. Ez tükröződik a társadalmi munkában részt vevők számának, a végzett munka mennyiségének, értékének növekedésében is.

— Persze, nemcsak fejlődésről, javulásról adhatunk számot, vannak még gondjaink is. Például, problémát okoz a fővárosi, illetve vidéki központokhoz tartozó szervezetek helyzete, ezek ellenőrzése, irányítása. Gyakori, hogy „hatáskör” tekintetében — a központi irányítás kész helyzet elé állítja az alapszervezetet. Meg kell találnunk a megoldás módját. Egy-két helyen hiányos az alapszervezeti titkár felkészültsége. A társadalmi, tömegszervezeteknek a szervezeti felépítéséből hiányzik a községi szintű, tehát a községi pártbizottság partnereként számításba jöhető szerv.

— Miben látja a soron következő feladatokat? .•

— Mint már említettem, a határozat megvalósítása folyamatban van, nem kevés még a tennivaló. Bár fejlődtek a járási pártbizottság és a községi pártbizottságok, illetve ezek és az alapszervezetek munkakapcsolatai, még nincs minden rendben. Előfordul, hogy munkatársaink, területfelelőseik „túlsegítik” az alapszervezeti vezetőséget, helyettük csinálják meg, amit kell, ahelyett, hogy segítenének, megtanítanák őket a jó munkamódszerekre. Ä másik véglet, amikor a „segítség" csak az ellenőrzésre korlátozódik. A cél: olyan segítséget adni, hogy az alapszervez.et — az általános irányelveknek megfelelően képes legyen alkalmazni a párt politikáját a saját területére, tehát a helyi sajátosságok figyelembevételével.

Tervezzük a községi párt- bizottságok hatáskörének bővítését is, folyamatosan, ahogy erre a feltételek — elsősorban a szubjektív feltételek, tehát a községi pártbizottság, vb-tit- kár (és ahol van, politikai munkatárs) felkészültségének fejlődése — megérnek. További alapszervezeteket, intézményeket, vállalatokat fogunk átadni a községi pb-k hatáskörébe. A társadalmi és tömegszervezeteknél, amennyiben nem lehet létrehozni a községi irányítószerveket, erősítjük a munkahelyi, illetve kisebb területi alap6zervek pártirányítását.

Sok tartalék van még az alapszervezetekben, erre épp ezekben a, hetekben jöttünk rá, amikor folynak a tag- könyvcsere keretében a beszélgetések a párttagokkal. Meg kell találnunk a módját a lakóterületi, „vegyes” összetételű alapszervezetek aktivizálásának, ezekben a nyugdíjasoktól az ÁFÉSZ felvásárlókig sokféle foglalkozású párttag van. Ahol lehet, megvannak a feltételek, új alapszervezeteket hozunk létre. Sok még a javítani való a községek — ib- \ letve nagyközségek — területén a községi pb irányításával működő alapszervezetek tevékenységének jobb koordinálásában is.

T

ehát, eredményeket értünk el a négy esztendő : alatt, de nem kevés a tennivalónk. Úgy érzem, a községi pártbizottságok képesek a megnövekedett követelmények teljesítésére.

— Köszönjük a beszélgetést .

Az információk hitele

 knv&tk&rn mondatot írtam egy bizottsági ülésen n Ca jegyzetfüzetembe: „A nagymányoki

termelőszövetkezetből 100 bikát ném szállít el az Állatforgal- mi és Húsipari Vállalat ; a veszteségeket a gazdaság nyeli le”. Megeshet, hogy az előadó hallott félre, élőfordulhat, hogy akik az információt adták, nem voltak biztosak a dolgukban. Ennek utánanyomozni hosszadalmas lenne, s nem biztos, hogy végüj is tiszta képet kapnánk: a bizonyítványt mindenki a maga módján magyarázná. Ezen. a bizottsági ülésén mindenki arra gondolt: itt valami-.hiba lehet, hisz akárhány állatról van is szó. azokat a tsz felnevelte, meghizlalta; a ' pénzre szüksége van. az eladásra kész jószágokat etetni kell, ami többletkiadással jár.

Minthogy nem első alkalommal' fordul elő hasonló eset, a nagymányoki bikák ürügyén érdemes felgombolyítani egy fél- rehallás szálait. . ' ■ ■ * ;

Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat’-jgázgatója és osztályvezetője a hír hallatán elképed. Mint rhondják, ebben a szövetkezetben egyszerre száz hízott bika soha'sem Volt. Az „ügy” menetrendje a következő. Ez éú januárjába^, mikor Kürti Károly, a vállalat exportosztályának vezetője a szövetkezetben járt. a főállattenyésztővel közösen megállapította: exportszállításra 24 növendék bika alkalmas. A főállattenyész- tő kérte; a 24 bikán kívül még 12, kisebb súlyé vagy gyengébb minőségű bikát is készítsenek elő eladásra, s ha a száj- és körömfájás elleni vakcina beoltása után az állatok súlygyarapodása kielégítő, az exportminőségű bikákkal együtt értékesítsék. A vállalata szövetkezet anyagi helyzetére való tekintettel még további húsz, a szerződés, szerint csupán júliusban eladásra kerülő tehenet már jóval korábban megvásárolt. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a hízott bikákat április 14-én átvette úgy, hogy a szokásnak megfelelően az elszállításukra később kerül sor.

Az igazgató, és az osztályvezető nem látja tisztán: a szövetkezet vezetői miért marasztalják el különböző fórumokon a vállalatot, mikor az az üzem jelenlegi körülményeit messzemenően figyelembe véve igyekszik"-segíteni az anyagilag szorult helyzetben lévő nagymányoki „Gábor Áron” Termelőszövetkezeten. Az állatok elbírálásában a minőség a fontos, szövetkezet és szövetkezet között ebből a szempontból nincs különbség. A Nagymányokon eladásra kínált állatok megfeleltek a követelményeknek, a vásárlásnak tehát akadálya nem volt. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi tevékenységet folytat; következésképpen kényes arra, hogy a megyéből kikerülő állatok jó minőségűek legyenek. S hogy azok, arra bizonyíték: mind a külföldi, mind pedig a belföldi vásárlók szívesen jönnek Tolna megyébe szarvasmarhát venni.

A nagymányoki „Gábor Áron” Termelőszövetkezetben Bo- dony Béla elnökhelyettestől szinte szó szerint azt halljuk, amit a vállalatnál. A hízott bikákat áprilisban megvették, május hetedikén pedig elszállították. Pontosan úgy történt a vásárlás és a szállítás, ahogy abban az állatforgalmival megállapodtak. Illetőleg: az Aparhantról, Bonyhádról és Mőcsényből kölcsönkért erőgépek — melyek az állatokat a vasútállomásra szállí- ' tották — egy teljes napon át a vasútállomáson álltak, mert vagon hiányában berakodni nem lehetett. Ez már nem tartozik szorosan a nagymányoki bikák „ügyéhez”; ahogy mondani szokás: más tészta. S nem is akármilyen: májusban a mező- gazdasági munkák csúcsidején embere^ és gépek vesztegelnek a vasútállomáson.

Végül is mi a baj? Mindkét fél eleget tett szerződésben vállalt kötelezettségének, a jószágok a rendeltetési helyükre jutnak, a szövetkezet egyszámlájára ráírják az érte járó pénzt.

Ezzel viszont nem zárhatjuk le sem ezt, sem. pedig,.más, hasonló fordulatokban bővelkedő ügyet. Mert. félrehallásból könnyen lehet pletyka, néhezen véget érő áldatlan személyeskedés, presztízsokokból elvtelen „majd én megmutatom csak- azértis”.

A * gx\r\Vmpnv „csak” annyi, hogy tévés értesülések vlU*lllcil J hangzanak el különböző üléseken, értekezleteken. tanácskozásokon, nyilatkozatokban, s gyakran a még nyomtatott jelentésekben lévő adatok és megállapítások sem mindig fedik a valóságot. Pedig az írott és a kimondott szónak a gazdasági életben olykor meghatározóbb a jelentősége, mint valamilyen állításnak, megállapításnak egy novellában. (dvm)

Ánysgmozgaíás a mezőgazdaságban

AZ ANYAGMOZGATÁS soknfc

tű tevékenysége ma már olyan szervesen beépült a termelés minden ágazatába, hogy hovatovább meg sem vonható a határ közte és a termeléstechnológia között. A mezőgazdasági anyag- mozgatás gépesítésének mihamarabbi sikeres megoldása is egész népgazdaságunk egyik kiemelkedő célja. Jelentősége többek között azért is nagy, mert a mező- gazdaságban az iparhoz viszonyítva jóval nagyobb az a távolság, amelyre a különböző terményeket, illetve termékeiket szállítani keli.

Ki tudja eldönteni, hogy az ís^ tállóban folyó takarmánykiosztás meddig állattartási technológia és honnan anyagmozgatás? A belső majori munkák ugyanis csaknem kizárólag anyagmozgatási folyamatokból tevődnek ösz- sze. Rendkívül sok szállítási, rakodási munka adódik a szántóföldön is. Közülük a betakarítás mozgalmas világa o legismertebb.

Szállítani kel! azonban a vetőmagot, a szerves és műtrágyát, a növényvédő és gyomirtó' szeneket, az üzem- és kenőanya-' gokat, és ekkor még nem is szóltunk az egyéb nagy mennyiségű ipari eredetÿ termék mozgatásáról, amely nélkül korszerű mezőgazdasági termelés ma már ele képzel heteíien.

FOLYTATNUNK kell azonban rf sort. Mezőgazdaságunk termelését nem vizsgálhatjuk kizárólag az üzemen belüli tevékenység szemszögéből. Az anyagmozgatás körébe tartozik ugyanis a termények és termékek feldolgozó üzembe, vagy akár közvetlenül g fagyasztóhoz szállítása is. Eközben jelentkezik a tárolás feladata, a be- és kirakodás sakszof igen nehezen megoldható problémáival. Sőt: a mezőgazdasági anyagmozgatás feladatai közé sorolható — a körzeti pályaudvarok mind szélesebb körű megr szervezésével — a közút» szállítás, a központi tárolóhelyen vagy a pályaudvaron elengedhetetlen rakodás.

Az eddig elmondottak távolról sem adhatnak teljes képet a mezőgazdasági anyagmozgatás minden részletéről, mégis kiderül belőlük, hogy a rakodás és szállítás felöleli a mezőgazdasági termelés teljes területét, megteremtve ezzel annak folyamatosságát. Fontosságát mi sem bizo-' nyitja jobban, mint a gazdaságok számviteléből (civil ágló tényszómj amely szerint a mezőgazdasági termelés összráfordításának 30—• 40 százalékát az anyagmozgató^ költségei teszik ki.

HIHETETLENNEK tűnik, de igaz: összesen 220 millió tonna különféle anyagot kell évente megmozgatnunk, igen szűkre szabott határidők között. Ezért kénytelen gazdaságaink mintegy 350 ezer dolgozója — a szakmunkásokat sem kivéve — anyagmozgatással foglalkozni. így nemcsak a népgazdaság, hanem az üzemek és a dolgozók érdeke Is, hogy ezt a nehéz fizikai munkát száműzzék a majorokból és a szántóföldi táblákról, de úgy, hogy mégis időben tető alatt legyen a termés, és gondos tárolás után kerülhessen piacra,

» ■

ÉRTHETŐ TEHAT, ha a közeljövőben országos tanácskozáson kerül szóba ez a téma, amelynek várható eredményeként mégln- kább a figyelem középpontjába kerül ez a fontos kérdés és jelentős segítséget kapnak a mezőj gazdasági üzemek. \

Î9T6. május 1%