Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-14 / 113. szám
Tanyatormás Gazdasági jegyzet A dolgozók büszkék az eredményekre A kezemben könyv, a címe: Technológiai változatok a nagyüzemi szarvasmarhatartásban. A kétszázhuszonhat oldalas kiadvány 91 táblázatban és 58 mellékletben nyújt segítséget a szakembereknek a tartástechnológiák tervezéséhez, ahhoz többek között, hogy a tervidőszak végére az egy tehénre jutó tejtermelés elérje a 3100 litert. Nem tudom, Reiczi Ferenc, a Hőgyészi Állami Gazdaság tanyatormási tehenészeti telepének vezetője forgatta-e ezt a könyvet, azt viszont tudom, hogy tavaly a Rózsa nevű tehéntől 8700 liter tejet fejtek, s hogy a telepvezető nem bízza senkire, hanem saját maga végzi a mesterséges megtermékenyítést. — Melyik a legkedvesebb tehene? — Tudja, úgy van ez, hogy állatszeretet nélkül ezt a munkát elvállalni lehet ugyan, de a kelletlenül végzett munkában nincs köszönet. Én nagyon szeretem az állatokat — különben már rég nem dolgoznék itt. Szóval szeretem mindegyik jószágot, mégis ha a lelkem mélyére nézek, a négyszázhúsz tehén közül Rózsa, Mátyus, Zitel, Szövő, Cica, Bökény és Kígyó áll hozzám a legközelebb. Látja, milyen az ember: még az állatokkal is részrehajló, azt kedveli a legjobban, amelyik a legtöbbet nyújtja. Ettől függetlenül nincs kivétel: egy-, formán kezeljük valamennyi jószágot. időjárás is csaknem mindig közbeszól. Úgy érzem: a mi takarmányozási rendszerünk bevált. Az alaptakarmány — a silókukorica és a szenázs — egész évben a tárolóhelyen van, az állatok megszokták, nem kell amiatt idegeskedni, hogy ntilyen termést produkál a zöldtakarmány. — Milyen az állomány lajtoösszetételei ■— Jersey ás magyartarka, és a kettő keresztezése. Ezekből az állatokból a négyezer litert is ki lehet hozni — csak akarni kell. A szocialista brigádunk naplójába éppen most ragasztottunk be egy képet a 9 éves Rózsa tehenünkről, tavaly 8700 liter tejet termelt. Néhány tehenünk 6000 litert is ad, de akad olyan is, amelytől csupán 1000 litert fejünk évente. — A tanyatormásinál korszerűbb, modernebb, kötött- tartású telepen véleménye szerint vaioa miért nem tudnak hasonló eredményeket elérnil — Őszintén szólva nem túl sok modem telepet ismerek. Nagyon fontos a jó fejőgép, a lelkiismeretes tehenész ás takarmányos, a takarmány összetétele, az istálló, a hozzáértés és az is, hogy az emberek jól érzik-e magukat a munkahelyükön vagy sem. — Tehát sok múlik azon, hogy szeretl-e az Utatokat • gondozó, rogy sem} « Mennyi o telepen a telist átlag? •— Tavaly 3905 liter volt, az előző évben 3820, még korábban pedig 3550 liter. — Jóval magasabb a megyei átlagnál. Ml a titkot Hogyan, ad mádon növelték a tejhoiomotí — Negativizáltuk az állományt és kilenc éve én végzem az inszeminálást. Ezt nagyon lényegesnek tartom: itt lakom a telepen, s a nap 24 órájában bármikor elvégzem az ivarzó állatok megtermékenyítését. Megváltoztattuk a takarmány összetételét, áttértünk a végtermékbérezésre, s mi vezetők is minden tekintetben következetesek, szigorúak vagyunk, A takarmányosok végtermékbérezése jól bevált; már az első héten fél literrel emelkedett az istállóátlag. A tehenész fej és gondoz, a ta- karmányos etet, és korábban nem volt érdekelve abban, hogy megfelelő táplálék kerüljön a jászolba. Márpedig, a tej mennyisége a takarmánytól is függ. A takarmányosok a fejőknek adott vóglermékbér 85 százalékát kapják, s így a jó munkát a borítékon, is lemérhetik. Jó a takarmány, folyamatos az elles, — havonta 33—37 borjút segítünk a világra —, 3. ez biztosítja azt, hogy a tavalyt szintet elér* jük, sőt túl ie lépjük. 4M ' ' ~ au etetnek az öHatoHk0 V. — Naponta 20 Híó sTtókúkorícát, három és fél kiló korpát és takarmánylisztet, 1,5 kiló melaszt, lueeraaszená zsból öt kilogrammot, ásván yianyag-kiegészítőből 20—30 dekagrammot és három kiló szénát. Ha viszont az állat naponta 10 liter felett termel, tejpótabrakot kap. A takarmányt a tejtermelés szerint differenciáltan, egyedenként adagoljuk. A gazdaságban nincs zöldifutószalag — ami azt illeti nem ás tartom különösebben fontosnak. A zöld- 1 akarmány-termesztés a vetéstől a betakarításié nagyon pontos munkát feltételez, a as — Nagyon sok. Előfordul, hogy a gondozónak nem szimpatikus valamelyik tehén, ezért nem jelenti ha ivarzik, nem feji ki rendesen, s ilyenkor nem lehet mást tenni, mint kiselejtezni. A hanyagságon is lehet persze segíteni; nálunk a dolgozók a megállapított vemhesség után 300 forintot kapnak, s tejzsír- kilogrammonként 9 forintot. Szóval igyekez- zük közelíteni a fizetést a munkához, anyagilag érdekeltté tenni az embereket — önök beneveztek az országos tejtermelési versenybe. — Gondolom, azért döntöttek így a gazdaság vezetői, mert elégedettel! az eredményeinkkel: a gazdaság tehenészeti telepei közül itt a legmagasabb a tejtermelés. Nyugodtan elmondhatom; a Tanyatormáson dolgozó emberek erre nagyon büszkék. — Milyen körülmények között dolgoznak? A 420 tehén uradalmi istállókból felújított, különböző típusú, korszerűtlen istállóban van. Ezenkívül központi takarmánytárolónk van, 5000 literes tejházunk és egy hidrogló- buszunk. Az állatokat 28 ember gondozza, szakmai tanfolyamat hét tehenész végzett. mm A telep épületet, berendezései a hazai rangsorban znäyeo helyen állnak} I— Némi szépítéssel azt mondhatom: jó közepes helyen. Sajnos problémáink nekünk is vannak. Annak idején nem gondoltak arra, hogy az alacsony istállóba a nagyméretű takarmányadagoló gép nem fér be. Az istállók padozata beton, s emiatt az állatok egyike- másika izületi betegséget kap. — Bőnek eUenite nagyon szépek az eredmények. — Az eredmény nem azon múlik, hogy mennyire modem egy istálló, hanem azon, hogy milyen a takarmány összetétele, menynyire gyors az ellesi forduló és mindenekelőtt azon, hogy az állatokat gondozó emberek szépetek-e a jószágot, vagy sem. D. V. M. SSf? T*T n-fe ^g » ! Hijjij l MunkasIaKäsoK állami gazdasagok dolgozóinak Megyénk állami gazdaságai az elmúlt évekbe« rengeteget tettek, hogy javítsák dolgozóik lakáshelyzetét. Például több mint száz új lakást építettek a dolgozók a gazdaságok hathatós segítségével. Ezenkívül szép számmal épülnek szolgálati lakások teljesen ingyen a nagycsaládos munkásoknak. A Tamási Állatni Gazdaságnál (képünkön) nemrég költözött négy nagycsaládos dolgoz*' kényelmes, m "dórii, új lakásba. Foto: Gottvald A második vonal JÓ NÉHÁNY FIATALTÓL hallottam az alábbihoz hasonló kesergést: „Munkahelyet változtatok. Nem a több péru zért, hanem azért, mert úgy érzem, itt semmi lehetőségem az előbbre jutásra. Tavaly, mikor nyugdíjba ment a főnököm, titokban reménykedtem, hisz elvileg én következtem volna. De aztán hoztak máshonnét, kívülről embert. Én szóiba se jöttem.” Azt hiszem, a fenti eset nem túl sok kivétellel — tipikus. Sajnos nem általános még vállalatainknál, gazdaságainkban, hogy a meglévő stabil vezetői vonal mögé tervszerűen kiépítsék azt a bizonyos második vonalat — amely pedig sok esetben biztosítéka lenne a termelés kiegyensúlyozottságának. A konkrét rossz példák helyett álljon itt egy követendő „modell”. A PAKSI KONZERVGYÁRBAN 1965-től — a rekonstrukcióval egyidejűleg tervszerű káderképzés folyik. Ennek eredménye, hogy nemcsak a második, de sok területen a szakemberek, a jövő vezetőinek már a harmadik vonalát is kiépítették. Nem szorulnak „vezetőimportra”. A gyár tizenkét osztályának vezetője közül, csupán egy olyan, aki nem a régebbi második vonalból indult... A harmincöt műszaki felsőfokú képzettségű dolgozó zöme fizikai munkásként kezdett a gyárban. Például a jelenlegi főmérnök is... Ebben az évben hetven dolgozó jár különböző középfokú iskolába, öten jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Többen járnak hathónapos vezetőképzőre, marxista középiskolába, illetve egyetemre. A vezetői utánpótlás kiépítése soha le nem zárható fo^ lyamat. Állandó figyelmet, aktív segítséget igényel a vállalat vezetőitől, párt- valamint tömegszervezeteitől egyaránt. Alig hiszem, hogy bizonyításra szorul, mekkora a különbség az olyan vezető között, aki az adott helyen küzdötte előre magát szorgalma, rátermettsége révén, és aki kívülről került be idegenül, és tapasztalatok nélkül. A második vonal kiépítése persze ily módon komoly anyagi erőfeszítést is igényel a vállalatoktól, gazdaságoktól. Hiszen látszólag olcsóbb a kívülről „importált” vezető. Igen, de nem hœszù távon... GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK során eljutottunk arra a pontra, ahol nemcsak a mára, vagy a holnapra kell odafigyelni. A jelenlegi tervek már a távolabbi céljainkat készítik elő. S ha ez az anyagi gazdálkodásunkban már uralkodóvá vált, vajon késhet-e az előbbretekintés a legfontosabban — a munkát, helyet, körülményeket ismerő és irányító szakember- és vezetőképzésben 2 _________________________ ________ ~ gyvgy — _ M indenki tegye a magáét L eggyakrabban használt á felelősséget. Jól tudják, ne- szavaink közé tartozik kik sem mindegy, milyen ered- újabban a hatékonyság, ménnyel dolgozik a vállalat. Mindannyian tudjuk, mit je- Nemcsak a nyereségrészesedés lent, mégis másképp fogalmaz- miatt. Persze, kellemesebb ér- na a mérnök is, a közgazdász zés vastagabb borítékkal haza- is, ha a fogalom meghatározá- menni a részesedés kiosztása- 6ára kérnénk fel. Ugyanazt ér. kor, de fontosabb ennél, hogy ti a hatékonyságon, de más- a jól végzett munka egész évképp beszél róla a gyárigaz- ben érezteti hatását. A gazda- gató és a műhelyben dolgozó ságosan működő vállalatnál munkás is. Ki-ki a saját ta- erőteljesebb a fejlődés, az em- pasztalatai, ismeretei szerint berek látják a távlatokat, salát ja az összefüggéseket, azok- ját jövőjüket is megtervezhe- nak megfelelően alakítja ki tik. A biztonságos légkörben véleményét a gazdaságosabb alkotó energiák bontakozhat- munka lehetőségeiről. É6 azok nak ki. Ilyen környezetben a szerint él is a lehetőségekkel, megalapozott erkölcsi, anyagi A munkások között azonban megbecsülésre is joggal lehet elég gyakran elhangzik, hogy a számítani. A munkásoknak is hatékonyság növelése azért az a céljuk, az az érdekük, mégis elsősorban a vezetők fel- hogy ilyen legyen a saját gyá- adata. Ók készítik a vállalati ruk. Csak éppen a vezetőkre terveket, ők döntenek a gyár- bízzák az útkeresést, s számos tási eljárásokról, ők biztosít- helyen kész, minden részleté- ják a termeléshez szükséges ben pontos térképet várnak eszközöket és anyagokat, így tőlük e cél eléréséhez, az eredményért is rájuk hárul Pedig ilyen, hajszálnyira ki- a felelősség. A munkás végre- dolgozott térképet a legfelké- hajtja az utasításokat, nem tő. szültebb vezetőgárda sem ké- ie függ, jó vagy rossz előírás- szíthet Szakmai tudás, átte- nak tesz-e eleget. Még ha mód- feíntőképesség, vállalkozószel- ja is lenne beleszólni, akkor jem és műszaki-technikai fan* sem tehetné, mert nem elég tázia birtokában sem járhatják képzett hozzá. Nem ismeri a be a vezetők a termelés min- bonyolult technológiai folya- den zegét-zugát. A műhelyek matok magyarázatát, nincs munkáját csak a műhelyekben, tisztában a sokrétű gazdasá- lehet jól megszervezni, és a gossági számításokkal. Csak a munkások, à műszakiak ezt saját dolgát tudja, azt jgyek- csakis együtt szervezhetik meg. szik elvégezni a legjobb tudá- munkások véleménye min- sa szerint. Hogyan lehetne hát dig hasznosítható tapasztalat, döntő szerepe abban, milyen hiszen ők a mások számára hatásfokkal dolgozik a válla- észrevétlent is látják, a kezük lat? Túlságosan kis pont egy között formálódó anyag rejtett műhely, egy ember a gyár titkait is elárulja nekik. Eddig egészében, hogyan forgathatná js sok-sok érték származott ki sarkaiból azt a „világot”? abból, hogy a munkások gaz- Gondolkozzanak, tanácskozza- daként számítgafchatták, mit le. nak, törjék a fejüket a veze- hét javítani, egyszerűsíteni, tők, mondják meg, mit, ho- — panaszok ugyanúgy gyan csináljanak a hatékony- megvalósítható ötleteság fokozása érdekében a két nyújtottak, mint az munkások itt állnak be a sor- újítási javaslatok. Hogy érdeba. A végrehajtást már szá- mes volt-e szólni, figyelmet mon lehet kérni tőlük, de csak felkelteni, töprengeni, megöl, azt, és semmi többet. dást keresni, az ma már csuAzok a munkások, akik így pán szónoki kérdés lehet A vélekednek, nem közömbösek, közös eredmény — közös va- ir'm azért beszélnek így, mert gyónunk, el akarják hárítani maguktól VICZIÁN ERZSÉBET
