Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám
Latînca Sándor életútja A radon 1886. április 5-én látta meg a napvilágot egy szorgalmas, törekvő ínunkásember harmadik gyermekeként. a család mindegyik gyermek, így Sándor neveltetésére is nagy gondott fordított. Az 1906-ban érettségizett fiatalember sokat utazott szerte Európában. Hamarosan hírlapíróként és vezető műszaki tisztviselőként dolgozik ég már 1910-ben belép a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az immár határozott elveket valló, külföldet járt, művelt fiatal férfit a világháborúban a Monarchia egyik legszebben dekorált tartalékos tisztjeként látjuk viszont. Tulajdonosa a bronz, a kisezüst és a nagyezüst vitézségi érmeknek (az ellenforradalom ezért osztogatta a „vitézi” címeket), a Károly-csapatkeresztnek, mindkét Signum Laudis-nak, a koronás arany érdemkeresztnek, írásbeli dicséreteknek, — de hősiessége és bátorsága sem feledtetik a leveleiben megnyilatkozó éles háborúellenességét. A szociáldemokrata értelmiségiben beért az elszánt forradalmár. „Gyűlölöm... ezt a megfertőzött társadalmi rendszert, amely idehozott engem” — írja feleségének. Nem meglepő tehát, hogy aktívan vesz részt, az őszirózsás forradalom eseményeiben. Hamarosan megtalálja élete értelmét: a szegényparasztok és a kisgazdák érdekéinek képviseletét. A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége küldi 1919 januárjában Kaposvárra titkárként, Hogy irányítsa és szervezze a föld népét. Szerepet vállal a Somogybán már 1919. március 10-én, az SZDP és a Munkástanács javaslatára megalakult háromtagú direktóriumban, (Véglegesen a tanácshatalom szilárdította meg ezt a megoldást később.) A testület irányította a megyei szocializálásokat, a 200 hold feletti birtokok termelőszövetkezetekké való átalakítását La tinea feladata volt a közellátás ügyeinek intézése is: a lehetőségekhez képest megoldotta Kaposvár és a vidék termékcseréjét A sokasodó ellenforradalmi megmozdulások azonban szükségessé tették a direktórium felszámolását és a kormányzótanácsi biztosi intézmény bevezetését a megyében. A tanácskormány Latinca Sándort nevezte ki erre a tisztségre. Latinca politikai érzékét dicséri, hogy a proletárdiktatúrát ésszerű kompromisszumok és célravezető, rugalmas megoldások segítségével gyakorolta. A válságos napokban nyugalmat és határozottságot mutatott. Egész tevékenysége arra irányult, hogy megnyerje és megtartsa a falusi szegénységet, a parasztságot a munkás- osztály ügyének. A z ellenforradalmi terror elszabadulása őt sem kímélte. Bár a helyi bírósági szervek először nem találták — bűncselekmény hiányában — megbüntethetnek, az időközben Kaposvárra érkező Prónay-különítmény tisztjei 1919. szeptember 17-én, a Kaposvár melletti Nádasdi erdőben bestiális körülmények között meggyilkolták. F. T. Tv-filmek közművelődési célra Ä jövőben közművelődési célokra hasznosítják a nagy apparátussal, sok költséggel készült tv-filmeket, amelyeket eddig a bemutató után archívumban őriztek. A művelődé, si igény, a takarékos gazdálkodás követeli, hogy az értékes alkotások ne heverjenek kihasználatlanul, amikor a naegyel művelődési központok filmtárai —, amelyek ismeretterjesztő és dokumentumfil- , mekkel látják ei a művelődési intézményeket — általában régi, elavult filmekkel rendelkeznek. Az erre a célra alakult bizottság a televízió filmarchívumából 30 egyrészes filmet és 5 többrészes filmsorozatot javasolt forgalmazásra. Elsősorban a politikai, társadalmi, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó, valamint az ismeretterjesztő filmeket. A szakemberek a napokban kezdik meg a válogatást, s fokozatosan kijelölik az adaptálásra alkalmas filmeket. Ezeket aztán lemásolják, s a megyei filmtárak rendelkezésére bocsátják — díjtalanul. Színházi esték Figaro házassága A FORRADALOM már a levegőben lógott, amikor XVI. Lajos elé került egy vígjáték, bizonyos Pierre- Augustin Caron de Beaumarchais darabja, amit maga is elolvasott, s úgy döntött, hogy a darabot nem szabad előadni. — Tehát előadták, a király döntéseit ekkor már ugyanis kutyába se vették, s az 1784. április 27-i bemutatót követően több mint százszor került színre a Figaró házassága. Beaumarchais ekkor állt sikere tetőpontján, soha többé még csak közelébe se jutott, hisz börtön, száműzetés várt rá, s másik darabja, A vétkes anya 1792-ben csúfosan megbukott. A Figarót egy másik Figaró előzte meg, A sevillai borbély, amelyre Rosina utal is, de az igazi sikert és halhatatlanságot ez a Figaró hozta meg. Mi volt a titka? Napoleon azt mondta, hogy ez már a forradalom, s Danton szerint ez ölte meg a nemességet. Igaz, hogy ez a nemesség maga mondta ki halálos ítéletét, Beaumarchais csak kedélyes formát adott neki. S már Carlyle azt kérdezte, mi okozhatta a korabeli nagy sikert, hisz „kevés tartalom, vékony, dróton rángatott cselszövények”, de, teszi hozzá, „kimondá azt, amit mindnyájan éreztek és óhajtottak kimondani”. Mit? Amit Figaró a nevezetes monológban kiált világgá gazdájáról: „Azért, mert nagyúr, már hiszi, hogy nagy ész is... De hát mit csinált ennyi jóért? Kegyeskedett megszületni...” A FIGARÓ így hát belejátszott a világtörténelembe, de ez azt is jelenti-e, hogy egyben világirodalom? Valószínűleg, hisz azóta is műsoron van, igaz, hogy ebben Mozart is részes, ahogy A sevillai borbélyt is a zene, Rossini zenéje tartja fenn. A prózai Figaró forradalmi tanulsága természetesen már a múlté, ma már nem kell bizonygatni, hogy az arisztokrácia ostoba és léhűtő volt, s a sevillai borbély szerelmes Almavivája is csak olyan, mint hasonszőrű társai. A politikai és erkölcsi tanulság ha meg is kopott, alig kopott meg maga a darab, amely — Cárlyle eltúlozta — ma is elég friss, s egy gondtalan estére föltétlenül elegendő. A siker mégis elmaradt, a kecskeméti színház Figarója sápadt volt, s éppen azt a gondtalan derűt nem éreztük benne, ami Mozart operáját jellemzi. A rendező Bozóky István előtt nyilván az opera színpadképe lebegett, s ezért játszatta el Cherubint is női szereplővel, amire pedig ebben az esetben semmi szükség nem volt. Egyébként is, több ötlet kellett volna, elevenebb tempó, bátrabb hangvétel, hogy Beaumarchais darabja valóban kiemelkedjék az irodalomtörténeti példatár penzumjellegéből. A szöveghez is bátrabban lehetett volna nyúlni, csökkentve a közönségnek mondott le- leplező-oktató tirádákat, amikkel a mai néző nem sokra megy, s egyébként is megállítják a cselekményt. Amikor a színészek belefeledkeztek a játékba, egyszerre mozgásba jött minden, de bizony nagyon gyakran Hamlet jutott eszünkbe: szó, szó, szó... _ A NÉPES SZEREPLŐGÁRDÁBÓL Szakács Eszter nevét jegyeztük fel, akinek méltóságteljes grófnéja mintha egy Fragonard-képről lépett volna elénk. CSÁNYI L. Gerencsér Miklóst Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 14. Sorsdöntő barátság ' mozdítja el a félreértés holtpontjáról. Birtokaival szomszédos Ung vármegye főispánja, Ungvár ura, gróf Bercsényi Miklós, aki akkor már szintén merész tervekkel foglalkozott és hazafias viselkedésével sok párthívet szerzett magának. Szomszédi találkozásaik, vadászgatásaik során meglepetten tapasztalták, hogy mennyire azonos következtetésekre jutottak tapasztalataik révén. Szoros emberi és politikai barátságot kötöttek. A majdnem tíz évvel idősebb Bercsényi, noha igen alapos felkészültségű, sokoldalú ismeretekkel rendelkező ember volt, nagy tisztelettel adózott a fejedelem komolyságának, éles észjárásának, nem mindennapi jellembeli kiválóságának. Épp az ő véleménye nyomán enyhült meg Rákóczival szemben a többi Habsburg-ellenes föld- birtokos magatartása. Csakhamar kialakul amolyan szövetségféle, többek között Vay Ádám, Szirmay István, Sándor Gáspár részvételével. Jellegében még hasonlít ez a Wesselényi-féle összeesküvéshez, mert elsősorban a gazdagok ellenállását veszi számításba, de fontos mozzanatokban toVább lép annál: számol az alacsonyabb sorsúak bevonásával, a lengyelek révén támaszkodni kíván külső segítségre, s épít a francia támogatásra. Az ország felszabadítását szerves összefüggésbe hozza Európa diplomáciai, katonai érdekviszonyaival. Nem álmodozók, nem amatőrök. Értenek a politikához. • Nagy erkölcsi züllöttség jellemezte a barokk kor politikai életét. Épp ezért Rákóczi és Bercsényi kellő óvatossággal fogott cselekvéshez. A sors tragikuma, hogy a zárkózott, mérlegelő fejedelem épp egy hétpróbás kalandort fogadott a bizalmába. Longueval francia származású osztrák százados a legtökéletesebben képzett besúgók mesterfogásaival szerezte meg Rákóczi ro- konszenvét, akinek szüksége volt Európa-szerte jártas, a magasabb körökben otthonos, mindamellett bátor, vállalkozókedvű segítőre. Másképp egyszerűen nem tarthatott kapcsolatot az oly nélkülözhetetlen külföldi pártfogókkal. Longuevalt épp francia mivolta miatt tartotta alkalmasnak terveik bevonásába, hiszen a százados igen meggyőzően, a társalgás ragyogó művészetével tett hitet a magyar—francia barátság mellett. Sokat betegeskedett a fejedelem gyermeket váró felesége, ezért biztosabbnak látta Rákóczi, ha a szülésre Becsben kerül sor. Felesége és második fia, József látogatására indult. Bercsényinek is dolga volt a birodalom fővárosában. Hosszas fontolgatások után Bécsben fogalmazták meg azokat a leveleket, amelyek XIV. Lajos francia királynak és hadügyminiszterének, Bar- besieux-nak szóltak. Kifogástalan politikai tájékozottságra valló, és az ügy komolyságához méltó érveléssel indokolták meg, miért érdeke a francia nagyhatalomnak, hogy támogassa Magyarország régi függetlenségének feltámasztását.' A levelek átadásakor alapos, minden részletre kiterjedő szóbeli utasításokkal látta el bizalmasát Rákóczi. 1700. november elsején történt mindez. Véletlenül épp azon a napon, amikor meghalt az örökös nélküli spanyol király, s Elszabadulhattak a birtoklási vágy saenvé- délyei a hatalmas jelentőségű spanyol trón megszerzésére. A két legnagyobb kontinentális uralkodóház, a Habsburgok és a Bourbonok egyaránt igényt tartottak Hispánia legendás koronájára. Longueval látszat szerint tökéletesen megfelelt feladatának. Míg kettős játékával foglalkozott, aközben Rákóczi dajkákra hagyva kisfiát, feleségével hazautazott. 1701 januárjában toppant be Sárospatakra a francia származású osztrák kapitány. írásban csupán a francia hadügyminiszter válaszolt, ő is mindössze udvariassági frázisokkal fizette ki önkéntes szövetségesüket. Longueval azonban olyan ékesszólással adta elő XIV. Lajos állítólagos üzenetét, hogy Rákóczi változatlanul reménykedett a Napkirály cselekvő jóindulatában. Újabb levelet írt XIV. Lajosnak és február derekán megint Párizsba sietett I<on- guevaL Hűsvét után Munkácsról Nagysárosra ment a fejedelem, hogy láthassa beteg feleségét. 1707. április 17- én este sürgős levelet kézbesítettek neki. Júlia nővére értesítette, hogy Longuevalt Linzben letartóztatták, magyar főurak leveleit találták nála. Alig tudta meg Rákóczi a vészjósló hírt, néhány órával később kastélyába rontottak a Salm-ezred- beli katonák és foglyul ejtették. Eperjesre kísérték. Hiába tiltotta meg feleségének, hogy kövesse, az asszony nem tágított mellőle. Eperjesről aztán lóhalálában Bécsbe utazott, lépéseket tenni férje érdekében. Rákóczival lassan tudott haladni a nagyszámú fegyveres kíséret. Hintáját erős gyűrűbe fogták a lovas és gyalogos katonák. Salari ezredes ült mellette a hintóbán, udvariasan bánt vele, de az óvintézkedéseket szigorúan megtartotta. Még az alvó fejedelem ágyát is féltucat fegyveres vette körül. Jobbágyai tudomást szereztek letartóztatásáról, nagy csapatokban követték, elszánták magukat kiszabadítására, de Rákóczi tudta, hogy az erőszakra kegyetlen mészárlás lenne a válasz, ezért jobbágyait mielőbbi szétszéledésre utasította. (Folytatjuk.)