Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
A csehszlovák-magyar határ Légihíd sturovói nemzetközi vas- úti csomópont reggeltől estig és estétől reggelig lázas tevékenységtől hangos. A vonatokat itt rendezik, előkészítik továbbindításukat I fi- gyarországra. s azután tovább Romániába, Bulgáriába és még tovább dél-keleti irányba. A KGST-tagállamok közötti integrációs kapcsolatok és a termelési kooperáció fejlesztése hatalmas mennyiségű nyersanyag, élelmiszer és félkész áru szállítását igényli. Ez rendkívüli követelményeket támaszt a vasúti szállítás iránt. Az ilyen igények kielégítése érdekében épült ki Ágcsernyő után a második legnagyobb szárazföldi „kikötő” Szlovákiában, a sturovói átrakó állomás. Ez a városka — amelyet 1948-ig Párkánynak hívtak — mindig is je. lentős nemzetközi vasúti csomópont volt. Naponta mintegy harminc vonat fut itt át; 1963 óta a sturovói állomás gyakorlatilag nemzetközi munka-, hely, mivel forgalmának lebonyolításában magyar vasutasok is részt vesznek. Szaknyelven ezt úgy mondják: határ menti vasútállomás, a szolgálat közös ellátásával. Ez a gyakor. latban azt jelenti, hogy míg korábban a nemzetközi vonatok műszaki felülvizsgálatát és vámvizsgálatát, valamint a többi közlekedési teendőket Sturovón kívül a magyar határállomáson — Szobon — is elvégezték, most mindezt Stu- rovó állomásán összpontosítják. Egy munkahelyen közösen végzik mindezt a csehszlovák és a magyar vasuta. sok. Kiküszöbölték a kettős munkát, s ez elősegítette a nemzetközi vonatok forgalmának gyorsítását, a kocsik és mozdonyok jobb kihasználását, valamint a forgalmi-áruszállítási folyamat gyorsabbá tételét. Az ilyen együttműködésből mindkét félnek haszna van. A köz. lekedés és szállítás költségeinek csökkentése mindkét állam gazdaságának előnyös. A magvar vasutasokkal történő hatékony együttműködés és a kezdeményező munka a sturovói vasutasok sikereinek alapja. Jó eredményeikről a következő számok tanúskodnak: 1975 első félévében a határon 443 vonattal több haladt át, mint a megelőző évnek ebben az időszakában. nemzetközi közlekedés szállítási feladatai növekszenek a hatodik ötéves tervidőszakban is (1976— 1980). Tekintettel az egyre bővülő nemzetközi együttműkö. désre, a csehszlovák kivitel 35, a behozatal 30 és a tranzit- szállítás 40 százalékkal nő. Ezeket a nagy szállítási feladatokat megérzi a sturovói vasúti csomópont is. De az állomás dolgozói vállalják a megnövekedett feladatok ellátását. Budapest és a szovjetunióbeli Tyumeny között légihidat lé* tesítettek, hogy az Aeroflot AN—12 típusú óriás gépei a Tyumeny környéki olajmezőkre szállítsák a magyar szivattyúállomások vezérlőberendezéseit. A hatalmas gép egy- egy útján 10—12 tonna terhet visz magával. A röntgencső karrierje 75 éve, 1901-ben az elsőként kiosztásra került Nobel-díjat kapta meg Wilhelm Conrad Röntgen, a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A röntgensugárzást zárt üvegcsőben állította elő, amelyben felgyor. sított elektronok fémfelületbe ütköztek, és ott mozgási ener. giájuk kb; eg£ százaléka rönt- gensugarakkáHalakult át. Az általában wolframspirálisból készült izzókatódból kilépő elektronokat elektronnyalábbá gyűjtik össze és ezek az anód. ba ütközve röntgensugarakat keltenek. Az elektronok energiájának nagy része hővé alakul. A röntgensugárzás legismer, tebb felhasználási területe ma is az orvosi betegségmegállapítás. a diagnosztika. Kimutatja a test belsejében jelentkező elváltozás okát, ami a röntgensugárzásnak azon a tulajdonságán alapszik, hogy az egyes anyagokban különböző mértékben nyelődik el. Bizonyos esetekben az egyes szerveket olyan anyagokkal töl. tik fel. amelyek a rontgc-i.su- garakat. vagy jobban, vagy ke. vésbé nyelik el, mint a normális szövetek, így jobban vizsgálhatókká válnak. A röntgensugárzás másik felhasználási területe a gyógyítás, ami. kor a gyorsan szaporodó, túlburjánzó sejteket röntgensuga. rákkal elpusztítják. Újabban egyre terjed a röntgensugarak ipari felhasználása, Lengyelország Meteorológiai állomás Lengyelország délnyugati részét, a Szudéták hegyláncát aránylag kevés magyar turista keresi fel, pedig bővelkedik látnivalóban. Nagy része 1000 m alatti középhegység, csak a legmagasabb csúcsok emelkednek magasabbra. A vidék legnagyobb városa az 56 e'zer lakosú Jelenia Gora. A városban számos műemlék méltán megérdemli az érdeklődést: a belvárosban a XV. századi városmaradványoktól bástyáktól a XVIII. századi lábas házakig. Főtere a szép Neptun-kúttal bensőséges hangulatot áraszt. A látnivalókhoz tartozik még az érdekes néprajzi gyűjtemény és az üvegre festett képiéivel büszkélkedő múzeum. Érdekes magyar specialitás aTo- kaj-étterem, ahol szüreti jeleneteket ábrázoló falfestményeket és Magyarország szépen kiformált freskótérképét találjuk. Jelenia Gora közelében emelkedik a vidék legmagasabb csúcsa, a Smezka. Az 1602 m magas csúcson turista-menedék- ház és meteorológiai állomás épült. Ezt ábrázolja a holdfénynél készült felvétel. Ritka ászkafaj Az állatvilág — közelebbről a rákok — érdekes csoportját képviselik az ászkák. A világon mindenütt megtalálhatók, a tengerek sekély parti övétől a mélytengeri árkok fenekéig, az édesvizekben és a szárazföldön is. Számunkra természetesen legismertebbek a szárazföldi ászkák, amelyeket közönségesen pincebogaraknak szoktak nevezni. A nálunk is gyakori pince- bogár nem is olyan távoli rokona néz farkasszemet velünk a képen. Nemrégiben, januárban fogták ki a Mexikói öböl vizéből kb. 600 m mélységből, speciális rákfogó eszközzel. Miután megállapították, hogy egy nagyon ritka rákfajtáról van szó, elvitték a New York-i Aquarium kiállítására. Az is kiderült, hogy e fajon belül is hatalmas példány akadt a hálóba, hiszen több mint 35 cm a hossza. Ekkora ászka élő példánya még sohasem került a kutatók kezébe, legfeljebb az egykor élt és már régen kihalt ősfajoknak a maradványai.-■ Az állatok életmódjára jel-» lemző, hogy kihegyesedő száj-] kúpjukkal a halak vérét szív-» ják. A halevő és halszívó ász^ kák több faja a trópusi és mérsékelt övi tengerekben ék Az ászkák másik érdekes csoportját képezik a fúró- ászkák. Északnyugat-Európa parti vizeiben gyakori és különböző fatárgyak víz alatti részébe fúrják járataikat. Károkat okoznak a fából készült hidakban és a rakodópartok berendezéseiben. MESTERSÉGÜK CÍMERE Az Üvegipari Művek ajkai üveggyára ólomüveg-termelésének 80 százalékát tőkés piacokon értékesíti. Kézi munkával csiszolt értékes ólomkristály termékei szerte a világon keresettek. Kanada, Japán, Anglia, az USA, Svájc és Finnország vásárol legtöbbet belőlük. A gyár az idén mintegy 50 százalékkal szeretné növelni a tőkés export mennyiségét. Képeink az üvegfúvást és az ólomkristály-csiszolást ' ábrázolja. I
