Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
Tervek és gondok ! „Azzal a kalappal köszönünk, ami van** Bővül a Volán paksi üzemegysége ——V A Koppánymenti Egyesült Termelőszövetkezet elnöke, Molnár János, a tervkészítéssel kapcsolatban így fogalmaz: „Ml azzal a kalappal köszönünk, ami van, nem várunk csodákat, nem várjuk azt, hogy valaki helyettünk megoldja a problémáinkat, nem hivatkozunk a világpiacra, nem siránkozunk, mert sírni könnyű, de ettől senki sem fog pénzt utalni a szövetkezet egyszámlájára. Tudomásul kell vennünk, hogy nekünk is, mint másoknak, üzemen belül kell megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredményeket. tudjuk elérni. Munka van bőven, most már csak egy dolog van hátra: szorgalmasan és nagyon sokat kell dolgozni”. A három község — Értény, Koppányszántó és Nagykónyi termelőszövetkezete hivatalosan ez év januárjában egyesült. De az előző évben már úgy hangolták össze az egyes ágazatok munkáját, a beruházásokat, hogy ha az egyesülésre sor kerül, egymást kiegészítsék, ne legyenek átfedések, egyszóval ne kelljen a legapróbb részletekig mindent átszervezni. A „Koppánymenti Egyesült” szövetkezet 6699 hektáron gazdálkodik, búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, Cukorrépát, gyümölcsöt zöldségféléket termelnek, sertést, szarvasmarhát és lovakat tenyésztenek, juhászatot tartanak fenn. Tavaly ősszel a vetést és a betakarítást már közösen végezték. Sőt a nagykónyi szövetkezet — tudva azt, hogy a többi téeszben a kukorica biztonságos tárolása nem megoldott — a tervezettnél nagyobbra építette a kukorica- tárolót Az első közös munka ebben az esztendőben a terv- készítés volt. Az idei terv készítésénél az egyesülés előtt önállóan gazdálkodó téeszek eredményeit vették figyelembe, erre épül az éves és a középtávú tervük. A szövetkezet vezetősége valamennyi üzemegységben őszintén elmondta: az előttük álló feladatok mindenkitől a korábbinál több és lelkiismeretesebb munkát követelnek. A tervkészítésnél egyrészt abból indultak ki, hogy a szövetkezetnek mit kell adnia a népgazdaságnak, másrészt számba vették az adottságaikat, azt, hogy milyen műszaki és egyéb feltételek mel. lett tudnak eleget tehni a velük szemben támasztott kívánalmaknak. A növénytermesztés szerkezete mindhárom tsz-ben hasonló volt, s jelentős változtatást most sem hajtottak végre. Az állattenyésztési ágazat azonban komoly gondokkal küszködik: a telepek szétszórtak, korszerűtlenek, a java része régi típusú, szerfás istálló, a legelőkön feltört a talajvíz, a tej önköltsége igen magas, sok a nem termelő tehén, tbc- iá brucellózisfertőzés ütötte fel a fejét, a legfőbb tennivaló tehát; gazdaságosabbá tenni a tehenészetet, ami nem kis gond, hiszen az állomány egy részét teljesen le kell cserélni. A szövetkezet nem tervezi, hogy új istállókat épít, azt viszont igen, hogy a meglévő állatférőhelyeket maximálisan kihasználják, s hogy a nádtetős, szerfás istállókban korszerűsítik a belső technológiát A szarvasmarha-tenyésztés alapja továbbra is a szakszerű rét- és legelőgazdálkodás, továbbá el szeretnék érni, hogy egy-egy gondozó 100—150 szarvasmarhát lásson el. A tervek szerint egy kocától a jelenlegi 10,4 helyett 16 hízósertést adnak le. Ebben érdekeltté teszik a sertésgondozókat: végtermékbérezésre térnek át. Nemcsak az állattenyésztésben, hanem valamennyi üzemágban dolgozó szakembernek fontos feladata, hogy keresse, kutassa az eredményesebb gazdálkodás módját. A szövetkezet minden egyes dolgozójának a jövőben kötelessége számot adni munkájáról; ha valamiben lemaradás tapasztalható, meg kell magyaráznia, hogy ennek mi az oka, kiben, vagy miben kell a hibát keresni. A növénytermesztés gépei jól kiegészítik egymást: ami hiányzott az egyik tsz-ből, az megvolt a másikban. Az elmúlt években a takarmány- növények zömét kézzel takarították be, a jövőben ez gépekkel történik. A gépek jobb kihasználása érdekében növelik a táblaméreteket, úgynevezett övezeteket alakítanak ki: felszántják a dűlőutakat, csak a fő közlekedési utakat hagyják meg. Azokat a növényeket vetik az egymással szomszédos övezetekbe, amelyek hasonló gépi munkát igényelnek: ezzel jóval kevesebb lesz a holt idő, a nagy teljesítményű gépek nem töltenek sokszor órákat az utakon. Korszerűsítik a gépműhelyt is: esztergagépet, marógépet vásárolnak, melyekkel a használt vagy kiselejtezett gépek alkatrészeit felújítják. A szövetkezet gépei közel 20 kilométeres körzetben dolgoznak, s, hogy egyszerűbb legyen a tankolás, üzemanyagtartályokat helyeznek el az egyes táblák szélén. A szövetkezetben évente több száz vagon műtrágyát használnak fel, de a tárolása nem megoldott : a táblák szélére borítják a vegyszert, s a felhasználásig kimossa az eső, szétfújja a szél, romlik a minősége. Ezért határozták el, hogy műtrágya- tárolót építenek, aminek az építési költsége a számítások szerint már az idei esztendőben megtérül. A dombos, lejtős területekről, különösen nagyobb csapadék esetén, a víz lemossa a műtrágyát. Éppen ezért az eddiginél még nagyobb gondot fordítanak a szerves trágya felhasználására: nemcsak a közösben, hanem a háztájiban termelt szerves trágyát is összegyűjtik, s folyamatosan szétterítik a földeken. Jelentős összeget lehetne megtakarítani és fontos, nélkülözhetetlen dolgokra költeni ha más szövetkezetben is hasonló módon gazdálkodnának nemcsak a szerves anyaggal, hanem a gépjárművek gumiköpenyével, az anyag- és alkatrész-felhasználással, a raktári készlettel. A szövetkezet elnöke azt mondja: „A korszerűség, a korszerűsítés a mi fogalmaink szerint nem azt jelenti, hogy mennyi pénzt fordítunk új gépek vásárlására vagy építkezésre, hanem azt, hogy ami már megvan, azt ésszerűen, a lehetőségekhez mérten maximálisan kihasználjuk. A legfontosabb feladat: a meglévő eszközöket hatékonyabban kihasználni, jobban összeválogatni az erő- és munkagépeket, és mindenekelőtt az egyes munkákat minél ésszerűbben megszervezni.” (D. V. M.) A PAKS FELETTI DOMBON új város épül. S pár kilométerre onnét, a Duna part. ján, egy hatalmas energiatermelő bázis, az atomerőmű. A Volán-ról, pontosabban a 11. számú Volán paksi üzem. egységének munkájáról, fejlődéséről beszélgettünk Páli Mihály üzemigazgatóval, de a tárgyra térni csak a nagy épít. kezés megemlítésével lehetett. Ezzel szorosan összefügg ugyanis az a munka, amit a vállalat paksi dolgozói végez, nek. A milliárdos beruházás te- herfuvarozási munkáinak kilencven százalékát végzik, s a személyszállítás jelentős ré. sze — ami szintén nem el. enyésző — szintén az ő feladatuk. Az erőmű építése szüksé. gessé tette a járási székhelyen lévő bázis kapacitásának növelését. Elsősorban a személy- szállítást végző buszok száma emelkedett. Az igény ezen a területen ugyanis ugrásszerűen nőtt. Műszak előtt és után a dolgozókat az atomvárosból az erőmű építkezéséhez kell vinni, illetve onhan vissza. S hét végén, hét élején ezek a járművek szállítják őket az Alföld, s a Dunántúl sok te. lepülésére, majd Paksra. Két .év alatt a buszpark húsz járművel lett nagyobb, és a régi járművek jó része is lecserélődött. A buszok több mint fele új kocsi. VÁLTOZÁS, fejlődés történt a dolgozókat naponta szállító autóbuszok irányításában is. Korábban gondot okozott, hogy legtöbb a műszak végét várva az építkezés melldtt rostokolt, legfeljebb néha-néha a spontán jelentkező fuvarigények kielégítésére vették igénybe. Most az üzemigazgatóságon személy, forgalmi diszpécserek irányítják ezeket, s így lehetőség nyílt arra. hogy azok a járművek. amelyek a dombon épülő városból az erőmű épít. kezéséjiez viszik a dolgozókat, később a „civil”, vagyis a hagyományos buszforgalom, ban is részt vegyenek. Kibővítették az elmúlt idő. szakban a helyijáratok hálózatát is. Az új menetrend ér. vénybe lépésétől az erőmű lakótelepe és a község között jelentős mértékben javulni fog a közlekedés. Ettől az időponttól kezdve egyébként is változást terveznek a busz. közlekedésben. A központi autóbuszmegálló átkerül az „Atomvárosba”, de a helyközi járatok akkor is több helyen megállnak majd a községben. A TEHERSZÁLLÍTÓ járműpark nagymértékben bővült. Két év alatt megduplázódott a teherautók száma. S ezeken kívül rakodógépekkel is gazdagodott az üzemegység. Itt talán még a személyszál. lítás koordinálásánál is na. gyobb szükség van az építők és szállítók közötti jó együtt, működés kialakítására. Tavaly óta havonta munkamegbeszélést tartanak, ahol a napi, s a későbbi feladatok elvégzéséről tárgyalnak. Ma még gondot okoz, hogy az építőanyagok jelentős há_ nyadát Dunaföldváron kell kirakni a vasúti kocsikból. Ezek a szállítmányok lökésszerűen érkeznek, s így impulíussze. rűen jelentkeznek a szállítási feladatok. Remélhetőleg hamarosan átveszi ezt a munkát a vasút, úgy, hogy a Duna part. ján az erőműig kiépített új vágányokon a helyszínig, vagy majdnem a helyszínig viszi az építési anyagot. Az elmúlt két évben jelentős mértékben fejlődött a paksi üzemegység. S ez helyenként újabb gondokat okozott. Szűk lett a szerelőcsarnok. és szinte égetően jelent, kezett a szakemberhiány. Bár a mentőállomás mellett az elmúlt esztendő végén átadott javítóbázis sokat segített, a végső megoldást majd a hatos út másik oldalán épülő nagyobb telep jelenti. Itt a munka példás ütemben folyik, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat tevékenységéről csak dicsérően szólt az üzemigazgató. AZ ÄTADÄSRA a tervek szerint jövő év őszén kerül sor, s akkor a paksiak az ország egyik legszebb, légkor, szerűbb Volán-telepével büsz. kélkedhetnek majd. , — szepesi — ♦ A vállalati beruházások állami támogatása A Minisztertanács csütörtö. kön hozott határozata szerint a vállalati beruházásokat a jövőben elsősorban azok gazdaságossága alapján támogat, ja anyagilag az állam. Ezzel is fokozni akarja a beruházó vállalatok érdekeltségét abban, hogy megalapozottan tervezzenek, és a megvalósítás előirányzott ütemétől ne térjenek el. Az ötéves terv. időszakban mintegy 60 milliárd forint támogatást nyúj. tanak a népgazdasági tervben előirányzott különböző fejlesztési célokra, köztük a ru. házati ipari, élelmiszeripari építő, és építőanyag-ipari beruházásokra, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások bővítésére, az anyagmozgatás gépesítésére. A népgazdasági tervben meghatározott célok támogatása nagyrészt pályázatok útján nyerhető el. Ezeket az érdekelt ágazati mi. aisztérium, az Országos Terv. hivatal és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló bi. zottságok bírálják eL A támogatásban részesülő vállalatok az Állami Fejlesz, tési Bankkal kötött szerződés, ben határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén támogatás nyújtha. tó. Erre a beruházás befejezé. se és az üzemszerű működés megkezdése után kerülhet sor. Addig a vállalatok hitelt ve. hetnek fel. amelyet a nyereségadó-kedvezményből fizet, hetnek vissza. Az adókedvezménnyel nyújtott támogatási formát kivéte. les esetekben közvetlen állami támogatás is kiegészítheti. Az új támogatási rendszer az V. ötéves tervre vonatkozó szabályozás szerves része, amelynek a a célja, hogy előnyben részesüljenek a korszerű. hatékony beruházások és fejj esz lések. (MTI) m Épül a BHG üzemcsarnoka Í*TÍÍ!íi2ifolynak a bc,s$ munkálatok Szekszárdon, a BHG részére épülő üzemcsarnokban A TOTEV ezt a munkáját is igyekszik határidő előtt, jó minőségben átadni. Hamarosan ^rnJLhí!JSáíÚ “ kéte2er né<D*e‘méteres - csarnok építése, ■MMjMk MMm Jnf ÉWl várható. Bakó Jenő felvétele.
