Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-27 / 99. szám
Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Szekszárdi járás Tanácsi vezetők cselekvési programja A z első negyedév után járunk, a negyedév feladatait már végre kellett hajtani, a szekszárdi járásban az egyik pontja éppen az volt a cselekvési programnak, hogy a községek tanácsi vezetői ismerjék meg a járási pártbizottság állásfoglalását a negyedik ötéves terv végrehajtásáról, ismerjék meg az ötödik ötéves tervet és beszéljék meg a teendőket. Ez időben meg is történt, azóta már el kellett készülniük a helyi cselekvési programoknak is. Ma már azokról a tervekről, űagy inkább határozatokról érdemes beszélni, amelyek végrehajtása folyamatos. Még abban az értelemben, hogy eddig is feladat volt; most jobban kell csinálni mint eddig. A szekszárdi járásban, ha röviden akarjuk megfogalmazni a tanácsok feladatait, azok következők: a jó gazdasági munka, szervezettség, együttműködés és a szemléletformálás. A gazdasági munka értendő először a tanácsok saját gazdálkodásának javítására, de ennél jóval több is, hiszen feladat a kiemelt beruházások, a lakásépítés segítése, támogatása. Gazdasági feladat az is, amit a termelőszövetkezetekkel közösen kell megoldaniuk a tanácsoknak. A zöldség-. tej- és húsellátást minden szövetkezetnek biztosítania kell a községben. S máris a szervezésnél, az együttműködésnél tartunk. A jó együttműködés nemcsak a termelőszövetkezetekkel fontos, de a helyi párt- és társadalmi szervekkel is. A közművelődési határozat végrehajtása elképzelhetetlen jó együttműködés nélkül. A járási hivatalnak munkaerőmérleget kell készítenie nemcsak a közeljövőre, de ki kell mutatnia az 1980-ig előreláthatólag rendelkezésre álló munkaerőt is. Csak úgy lehet reális a járási hivatal mérlege, ha a községek körültekintően mérik fel a munkaerőtartalékokat, figyelembe véve a járási centrumok és vonzás- körzetek munkaerőigényét is. Fontos a munkaerő átirányítása a létszámhiánnyal küzdő nagyüzemekbe. & itt már szemléletformálásról is beszélni kell. Túlságosan elterjedt az a gyakorlat, hogy minden községben apró „manufaktúrákat” létesítenek. Ä közvélemény formálása mindig feladata volt a tanácsnak. A járási pártbizottság első titkára fogalmazott úgy, hogy a vezetőknek először saját fejükben kell rendet teremteni. Nem lehet megengedni, hogy kialakuljon a vezetőkben az úgynevezett vezetői gőg. Több tanácsi vezetőt kellett felelősségre vonni erkölcsi magatartása miatt. A z időben jött elvtársi figyelmeztetés még észre térítheti ezeket az embereket. Csak a világos fejű, a feladatokat reálisan látó, erkölcsileg tiszta vezető képes megfelelni a mai követelményeknek. Csak ilyen emberek valósíthatják meg saját munkahelyükön is a szocialista demokratizmust, s csak így érhető el, hogy minden tanácson valóban szocialista ügyintézés folyjon. IHÁROSI ibolya Befejeződött a KISZ munkaakciója Vasárnap is tartott a nriegyé. ben a KISZ társadalmi mun. kaakciója. Akik üzemi vagy személyes okokból kimaradtak szombaton az országos társadalmi munkából, azok vasárnapjuk egy részét dolgozták át, a KISZ közelgő IX. kong. resszusának tiszteletére. A tamási járásban százhuszonöt fiatal dolgozott. Tamásiban az ifjúsági parkot, a községek területén az óvodák udvarát rakták rendbe a fiatalok, és facsemetéket is ültettek. Bonyhádon, a Zománcgyárban százan végeztek társadalmi munkát. Szekszárdon a szabó ktsz-ben kétszázötve. nen vettek részt a kommunis. ta műszakon, a szolgáltató szövetkezet 18 fiatalja pedig hulladékot gyűjtött. Tolnán, a PATEX-ben volt kommunista műszak; négyszá. zan dolgoztak vasárnap is. A kommunista műszakokért kapott bér egy részét éppúgy, mint a szombaton dolgozók, a vietnami szakmunkásképző, höz, illetve a gyermekintéz, mények fejlesztésére ajánlót, ták fel. Bogyiszlói paprika A bogyiszlói Dttnngyüngye való kiültet ését közel két rmclőszöveíkezetben megkezd te k a paprikapalánták fólia alá s tárnyi területe*- totó; ka A realitások értéke A NEMZETKÖZI HELYZET néhány főbb jellemzőjét, s az időszerű gazdasági kérdéseket tekintette át a párt Központi Bizottsága április 22-i ülésén. A tanácskozásról kiadott közlemény — melyet a lapunk szombati számában ismertettünk — a -nemzetközi élet realitásait tükrözve mondja ki, hogy folytatódik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája és az enyhülés térhódítása. Az európai földrész békéjének és biztonságának további megszilárdításában éppúgy, mint más nemzetközi kérdésekben, hazánk álláspontja világos és egyértelmű, összhangban van szocializmust építő népünk érdekeivel és céljaival. Nemzetközi téren tett törekvéseink egybeesnek az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatokkal, s fontos részét alkotják a szocialista országok együttműködésének. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva, a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, hogy a népgazdaság negyedik ötéves tervét sikeresen teljesítettük, s a célok elérésének tervszerűsége minden korábbinál jobbnak bizonyult. Egyrészt ezeknek az eredményeknek, másrészt a gondok nyílt feltárásának tudható be, hogy a közvélemény egyre inkább reálisan ítéli meg az ország gazdasági helyzetét. Ne feledjük: tavaly, az esztendő utolsó hónapjaiban tapasztalható volt némi bizonytalanság, itt-ott elkedvetlenedés is, s hogy ez nem lett tartóssá, az elsősorban a hibák néven nevezésének, a célratörő párt- és kormányhatározatoknak, s a termelőhelyeken felülkerekedő józanságnak, cselekvőkészségnek köszönhető. Annak politikai, erkölcsi, gazdasági értéke, hogy hazánk lakossága őszinte képet kapott — a párt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i ülése nyomán — helyzetünkről és teendőinkről, szinte felbecsülhetetlen. Nem kényszerültek sehol találgatásokra, nem nyílt mód csűrésre-csavarásra, széles tömegek előtt vált világossá, hogy jobban és sok tekintetben másként kell dolgozni, mint eddig. Igaz, a megváltozott külkereskedelmi helyzet, a szabályozórendszer némely elemének késedelmes véglegesítése, a terv egészének szigorúbb feltételrendszere nagy terheket rótt a vállalatok, szövetkezetek vezetőire, a középirányító szervekre. A megfelelő központi intézkedések hatására azután kialakultak azok a keretek, amelyek között a vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok megformálhatták éves és középtávú terveiket, s nekiláthattak a végrehajtás megszervezésének. KEDVEZŐ TAPASZTALATOKKAL szolgált az esztendő első negyedéve. A termelőhelyek túlnyomó részén kitapint- hatóvá váltak a törekvések a népgazdaság egyensúlyának javítására, sok új kezdeményezésnek lehettünk tanúi, a termelésnövekedés egészét az iparban a termelékenység fokozódása fedezte. Szembetűnőbbé váltak — a gépipar több iparágában, a vegyiparban például — a termékszerkezet korszerűsítésének gyorsítását segítő vállalati intézkedések, s apróbb eredmények mutatkoznak a munkaerő-gazdálkodás ész- szerűsítésébén is. Feltételezhetően része van a haladásban annak, hogy a központi irányítás nem csinált titkot a vállalatokkal szemben támasztott nagyobb követelményekből — így egyebek mellett a fejlesztési eszközök juttatás jellegének megszüntetéséből, az élőmunka adóterheinek növeléséből, stb. — Azaz a realitások tudtul adásával siettette mindazt, ami javítja a társadalmi termelés hatékonyságát. Túlzás lenne persze az eddigiek ismeretében úgy vélekedni, hogy minden rendben megy, semmi nem igényel megkülönböztetett figyelmet, fokozott erőfeszítést. Indokoltan mutatott rá a közelmúltban Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: „Gazdasági céljaink megvalósításának fontos feltétele, hogy a vezetés valamennyi szintjén növekedjék a személyes felelősség. Ehhez az szükséges, hogy minden gazdálkodó egységben, intézménynél konkrétan határozzák meg a felelősséget, a hatáskört. Mindent el kell követnünk, hogy az eredményesen dolgozó vezetők nagyobb társadalmi megbecsülést élvezzenek, a hanyagokat pedig elmarasztalják.” S ami a vezetőkre igaz, azt érvényesnek tekinthetjük a beosztottakra is. Mert mai népgazdasági feladataink közepette minés lényegtelen munkakör, jelentéktelen teendő: mindenki szerepe, cselekvése fontos. Nem húzható ugyanis választóvonal a termelőmunka teljesítménye és a tervezett életszínvonal-politikai intézkedések megvalósítása közé. Sőt, elválaszthatatlanul kapcsolódnak, egymásból következnek, s e tény fölismerését most már egyre 'szélesebb körben tapasztalhatjuk. Azok a közösségek, amelyek a párt XI. kongresszusa és a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben tiszteletet érdemlő eredményeket értek el —, s/ amelyeknek' a Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki — napról napra bizonyították tudatosságukat, rész és egész összefüggéseinek megértését. Különösen így van ez azoknak a kollektíváknak az esetében, amelyek kiemelkedő munkájukkal kiérdemelték a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlóját, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG hangsúlyozta, hogy a kedvező gazdasági folyamatok megszilárdítása, az éves terv megvalósítása — s ezzel a középtávú program végrehajtásának jó megalapozása — mindenütt igényes munkát, teljes becsü- letű helytállást követel. A kezdés nem sikerült rosszul. A teendők java, a dolgok neheze azonban még hátravan. Ezt tudnia kell minden kisebb és nagyobb közösségnek, hogy ehhez igazodjanak cselftkedetetk. — .
