Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-23 / 96. szám
 jutalom fonákja TÖmegäüiömatika Szekszárdon Harmadszor is kiváló az MMG RËG ELÜLTEK azok a de- magógiakavarta hullámok, amik a vezetők és beosztottak szembeállítása körül kevereg- tek. Ma már kevesen vannak, akik vitatják, hogy a vezetők mind magasabb felkészültséget igénylő irányító munkájának megbecsülését erkölcsiekben, anyagiakban egyaránt honorálni kell. Természetes dolog, hogy nem azonos a felelőssége egy betanított munkásnak és a művezetőnek, még akkor sem, ha a betanított munkás gondjai, ra esetleg milliós értékű berendezések vannak bízva. Úgy van rendjén, hogy egy közösség munkájának megszervezéséért, az ott folyó munka irányításáért felelős ember — a munkája értékének arányában — magasabb bért kapjon, mint azok, akiket irányít. Úgy helyes az is, hogy a vezető bérét, jutalmát a felettesei állapítják meg, hiszen munkája eredményességét, más, hasonló beosztásúakkal összehasonlított értékét, jobban meg tudják ítélni. Az elvek tehát már elfoglalták az őket megillető helyet, sőt a gyakorlat is mind-' inkább ezt mutatja. Annái inkább szemet szúr. rak a helyes elvektől és gyakorlattól eltérő példák. Egyebek között az, amikor a Jutalom megállapítására — vagy csupán javaslására — hivatott helyen, hiányos ismeretek birtokában döntenek — akár egy javaslat előterjesztéséről. Például nem veszik figyelembe, hogy igazságérzetet sértően nagyra nyílik az olló a vezető és az irányítása alá tartozó dolgozók jutalma között. Ez az állapot nem tesz jót a munkahely légkörének. Van rá eset, hogy a vezető hússzor — nem tévedés, nem kétszer, hanem hússzor — annyi jutalmat kapott, mint A szaftadáfi Aranykalász Termelőszövetkezet egyike azoknak, melyeket a különböző fórumokon elhangzó beszámolók így emlegetnek: „A megye néhány , termelőszövetkezete nem éri el a kívánt szintet.” A szövet- , kezet valamennyi értékelésben • az utolsók közt szerepel; ala- $■ osony a bruttó jövedelme, a \ halmozott termelési értéke, az » eves eredménye, kevés jut fej- i lesztési, részesedési alapra. •• Csupán a számadatok ismere- ' .tében hajlamos az ember arra, hogy azt higgye: az utolsó ^helyen nem egyedül a szövet- í kezet viszonylag kis szántó- L területe miatt állnak, hanem 1 az objektív és szubjektív okok *ts szerencsétlen módon össze- yhamgolódnak. Elhamarkodott Ï következtetések helyett érde- ijmes mindenesetre alaposan * körülnézni : hogyan, milyen körülmények között gaadál- t ivódik a megye legkisebb nte- >zőgazdasági szövetkezete. $ Mindenekelőtt: az 523 hek- ftár szántó közel kétharmada 5—12 százalékos lejtőn van. A ■kiöld mezőgazdasági használt-hatósága sok körülménytől, függ: az éghajlattól, fekvéstől, minőségtől és — a domborzati viszonyoktól. Ahol a lej tmérő mutatója ilyen sokszor, ugrik el a O-tól, ott hamarabb romlanak a gépek, jobban kell figyelni a vetésforgóra, több szerves- és műtrágyát kell kiszórni, gondosabban kell a 'talajt művelni, és különböző műszaki beavatkozásokra van szükség. A szövetkezet elnöke Vezekényi Lajos és főagronó. musa Pekli Gyula a közös irodában gyakran teszi fel egymásnak a ’”r'ést: milyen módszerekkel lehetne még az általa vezetett egységben dolgozók átlagos jutalma volt. SENKI NEM VITATTA, hogy az említett vezető igyekezett, jól dolgozott, nagy szerepe volt azoknak az eredményeknek az elérésében, amelynek alapján sokan érdemeltek jutalmat, de ez az arány mégis túlzás. Kevés az az érv, hogy más, hasonló munkakört betöltő vezetőkhöz mérve az abszolút összeg nem volt aránytalan. Ezt a jutalmat javasoló — érdekképviseleti szerv — tudja, mégis gyenge indok, hiszen a javaslat elhangzása és elfogadása után az önmagát felettesnek számító szerv vezetőjéhez már aligha jutottak el azok a vélemények, amelyek azóta a túljutalmazott vezető körében elhangzottak. Kínos helyzetbe hozták a vezetőt, hiszen megromlott a viszonya a munkatársaival, még akkor is, ha a felszín ezt nem mutatja. Végül az is igaz, hogy az azonos beosztású, de egymással semmi egyéb kapcsolatban nem lévő vezetők egymás közötti jutalomaránya nemigen hat ki a további munkára — sem serkentően, sem demoralizálóan. A lényeges összefüggések figyelmen kívül hagyásával hozott döntések mindig megbosszulják magukat. A baj ott van, ha a bosszú nem azon csapódik, aki az intézkedést hozta. Az idézett esetben jő lenne tudni, hogy a nagyvonalú javaslat tevői mit szólnának, ha kiderülne: az ő szorgalmukat hússzor kevesebbre értékelik, mint a felettesekét. Nyilván nekik sem esne jól. Éppen ez az, amire nem gondoltak, amikor az 5 kezükben volt a döntés értékű javaslat joga. JÓ VISZONT, hogy a fenti példát — ha nem is egyedi, de — a mind ritkább, kirívók közé sorolhatjuk. — Fi — többet kicsikarni a földből. A hét évvel ezelőtti záporeső után — mely 52 hektáron elvitte a kukoricát és teljesen lemosta a termőréteget — úgy határoztak: kerül amibe kerül, táblásítanak, utakat, árkokat, vízáteresztőket, hidakat építenek. A vad talajokra nagy mennyiségű szerves- és műtrágyát adtak és pillangós növényekkel állították helyre, amit a természet elpusztított. Ahhoz, hogy a növénytermesztés rentábilis legyen, a korábbi tizennégy növényféleség helyett ma már csak hetet termesztenek: kenyér- és takarmánygabonát, kukoricát, pillangós növényeket, mustárt, bükkönyt és napraforgót. A kis területen, gyenge talajon és kevés taggal gazdálkodó termelőszövetkezet nagy beruházásokra nem képes. A gazdaságosabb . termelés érdekében két lehetőség kínálkozik: fokozni a talaj tápellátását és a különböző munkákat rövid idő alatt elvégezni. A felmérések szerint a környező szövetkezetekhez viszonyítva a talaj tápanyagellátása 60 százalékos — ha ezt száz százalékra emelnék, másfél millióba kerülne. Ennyi pénzzel pillanatnyilag nem rendelkeznek; hisz a tavalyi év nyeresége csak ötszázezer forint volt. „Törpe- ségünk, kicsinységünk miatt nagyobb beruházásra nem vaGyárfás György, a vállalat szb-titkára jelentette be Szekszárdon, hogy 1975. évi munkájáért az MMG AM kollektívája harmadszor is elnyerte a kiváló vállalat címet. Már hagyománya van annak, hogy a nagyvállalat szakszervezeti bizottsága egy- egy soron következő értekezle. tét gyárrészlegben tartja. így került sor a szekszárdi gyárban az 1976. évi munkaver- seny-felajánlás megbeszélésére, elfogadására. Ezen az értekezleten került sor a már említett kitüntetés elnyerésének bejelentésére. Tavaly ünnepelték az MMG megalakulásának 75. és a szekszárdi gyár 10. évfordulóját A kongresszus és a jubileum tiszteletére rendezett versenyben nagy feladatot vállalt az MMG. A IV. ötéves tervet már az év elején teljesítették, ugyanakkor november végén érték el a gyár történetében először az egymilliárdos termelési értéket. Nagy feladatot vállaltak, de mint a kitüntetés is mutatja, sikerült azt teljesíteni. A gyors és rohamos fejlődés egyik titka az, hogy minden részleg önállóan dolgozik, így a szekszárdi is. A központban nem tekintik alkatrészgyártó egységnek a vidéki üzemeket A szakszervezeti bizottsági ülésen ennek szellemében és a kitüntetés feletti örömben tárgyalták meg az 1976-os feladatokat. Torma István termelési felelős elmondotta, hogy ebben az évben 24 százalékkal kell növelni a befejezett termelés értékét, ugyanakkor 47,3 százalékkal az exportot ezen belül 25 százalékkal a tőkés exportot kell növelni. A munkaverseny felgyűlik képesek, de még arra sem, hogy valamelyik kukoricatermesztési rendszerbe belépjünk, hisz akkor a szövetkezet földjének minden egyes négyzetméterére kukoricát kellene vetni” —1mondja a szövetkezet elnöke. Nem a legjobb körülmények között gazdálkodnak, s mégis az elmúlt hét év alatt a főbb növények termésátlaga a duplájára emelkedett Ez idő alatt felújították a gépparkot, gondosabb talajmunkát végeztek, vegyszereztek, növelték a mű- trá gyaadagokat, s nem utolsósorban nagyobb gondot fordítottak a szervezésre. A meglévő erő- és munkagépek ma már teljesen kiszolgálják a szövetkezetei, sőt időnként segítenek a szomszédos tsz-eknek is, amit alkalomadtán vissza is kapnak. I tt minden elhullott szem értéke nagyobb, mint másutt. Az adottságok miatt magas a termékek önköltsége: jobb körülmények között gazdálkodó, nem rendszerben termelő gazdaságok például kukoricából hektáronként két-háromezer forinttal több bevételhez jutnak. Igen komoly gondokkal küzd az állattenyésztési ágazat. A sertéstelepen leptospirózis- fertőzés ütötte fel a fejét; tavaly háromszáz malac került közvetlenül ellés után a dög- kútba. Az állományt lecserélték, a gondozókat jobban ajánlásban vállalják, hogy ezeket a feladatokat már december 20-ára, valamint az exporttervet december 10-ig teljesítik. Mindezt hatékonyságból kell növelni. Ki kell terjeszteni a követelményrendszereket, minél több dolgozót teljesítménybérben kell foglalkoztatni. Csak így lehetséges, hogy a-z egy főre jutó napi termelési érték 926-ról 1030 forintra emelkedjen. Nagyobb súlyt kell helyezni a takarékosságra, főleg az energiára és az import anyagokra. A technológiai folyamatokat is korszerűsíteni kell, hiszen norma-karbantartásból már nem lehet a hatékonyságot a kívánt mértékben növelni. A brigádmozgalom kiteljesedése érdekében bevezetik az „egy brigád, egy újítás” akciót. Ezután Bodor István termelési főmérnök kért szót és az V. ötéves tervben várható feladatokról, valamint a gyár előtt álló perspektívákról beszélt — Mind jobban rátérünk az automatikák gyártására és 1980-ban 80 százálék ezekből a termékekből fog kialakulni. Nagy súlyt kell helyezni az olajállomások, valamint a nagyberendezések gyártására. A szekszárdiak előtt is nagy lehetőség van. Az ötéves terv végére minimális létszámnövekedés mellett az 500—550 millió forintos gyártásra kell felkészülni. Ennek egyik feltétele a további profiltisztítás. Hamarosan sor kerül arra, hogy itt készüljön a hegesztőcsalád minden tagja, valamint a különböző hőmérsékletszabályozók, az az úgynevezett tömegautomatikák. megválogatták, S ma 4,2 kg abrakból állítanak elő 1 kg sertéshúst. A 60 tehet két falusi ház gazdasági épületében kapott helyet a falu közepén, — ami közegészségügyi szempontból sem éppen a legjobb megoldás. A tehenészet évi átlagos tejhozama 1800 liter. A szövetkezetben az aktív dolgozók száma 57, a 41 nyugdíjas, ha arra szükség van, szívesen dolgozik a szövetkezetben. A kézi munkát tizenkét asszony és három férfi végzi, s így bizony előfordul, hogy férfimunka jut az asszonyoknak is. „Minden évben van azért valami, ami a szövetkezetét kihúzza a csávából: tavaly a mustár és a bükköny kompenzálta a kieséseket, de hozott pénzt a juhászat és a búza is. Sem beruházási, sem forgóeszközhitelünk nincs, és szövetkezetünk fennállása óta szanálva még nem volt” — mondja a főagronómus. E z a kis termelőszövetkezet igyekszik sok mindent megtenni azért, hogy a mérleg mutatója ne bil. lenjen se jobbra, se pedig balra. A szövetkezet tagjai és vezetői szívesen felállítanák a fejlesztés, a beruházás fontossági sorrendjét, de nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt megtegyék. Ügy kell gazdálkodniuk, hogy a jelenlegi szintet fenntartsák. Az utóbbi években csupán gépeket vettek, s meliorációs munkát végeztettek. A szövetkezet önerejéből nem sok mindenre képes; éppen ezért nagyobb gonddal kellene figyelni arra a kis üzemre, ahol nem legyintenek tehetetlenül: „mostoha körülmények között gazdálkodunk”, D. V. M. Vigyázat, méreg! * A permetlékészítés során vigyázzunk arra, hogy a tömény szer ne jusson ruhánkra, vagy szabad testfelületünkre. Ha a szer mégis testünkre kerül, bő, szappanos vízzel mossuk le, s csak az. után folytassuk a munkát. A kiürült zacskót, zsákot, cső. magolóanyagot gyűjtsük össze és a selejtezést a használati utasításnak megfelelően végezzük, azokat más célra felhasználni TILOS ! Vegyszer, rel 18 éven aluliak, terhes és szoptatós anyák nem dolgoz, hatnak! Permetezéskor más személy, különösen gyermek, de még állat sem tartózkodhat a területen! A megadott egészségügyi várakozási időn belül a. termést nem szabad értékesíteni, emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra felhasználni, mert az káros. az egészségre ártalmas szermaradványokat tartalmaz, A megadott munkaegészségügyi várakozási időn belül a Vegyszerezett területen műn-: kát végezni, és ott huzamosabb ideig tartózkodni tilos! Permetezés előtt, permetezéskor, permetezés után, vagy a szer előkészítésekor és poroláskor a dohányzás és szeszes ital fogyasztása tilosl Vegyszeres munkák végző-1 séhez vásároljunk védőruhát; ennek hiányában lehetőleg ne.- hezen átnedvesedő ruhát használjunk, amelyet más munkához nem használunk. Célszerű védőfelszerelés: a védőruha (amely csuklóban és bokánál szorosan ’'* leköthető), védőka- iap, gumikesztyű, gumicsiz. ma, szemüveg és szükség ese; tén védőálarc. A munka befejezése után váltsunk ruhát és bő szappanos vízzel „tetőtől talpig” mosakodjunk le. A munkaruhát rendszeresen mossuk lúgos mosószerekben, kétszer-háromszor öblít, sük. A mosóvizet úgy kell te-' kinteni, mint a permetezőlevet, Méreg jelzés nélküli szerek esetében is ügyeljünk arra; hogy ne kerüljön a szemünkbe. szánkba, vagy nagyobb bőrfelületre, mert ezek a sze. rek is okozhatnak gyulladá. sokat, kiütéseket A növényvédő szerrel ke; zeit területekre ajánlatos ki. tenni a „Vigyázat, méreggel permetezve!” feliratú táblát. A felhasznált vegyszerek címkéjét minden esetben tegyük a munkaruha zsebébe, hogv mérgezés esetén a mérgezést okozó szer azonnal kideríthető legyen. 1976, április 23, SZAKADÁT Kis tsz - nagy gondok
