Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
r Óriás áramlat Szovjet oceánológusok szerint a Golf-áramlat által szállított víztömeg hatszorosát tartalmazza az a hatalmas tengeráramlat, amely az antarktiszi kontinens partjait mossa . nyugatról kelet felé. A legutóbbi antarktiszi nyár alkalmával a „Vize professzor” elnevezésű kutatóhajó segítségével a tudósok pontosan meghatározták e tengeráramlat méreteit. Nyikolaj Szmimov, az expedíció vezetője közölte a TASZSZ hírügynökség tudósítójával, hogy az áramlatot, amely cirkumpoláris, szovjet tudósok fedezték fel néhány esztendővel ezelőtt. Ez a bolygónkon páratlan „tengeri folyó” egyetlen áradatba egyesíti három óceán: a Csendes-, az Atlanti, és az Indiai-óceán vizét. A cirkumpoláris áramlat tanulmányozását most „A (átéli sarki kísérlet” nevű nemzetközi tudományos program keretein belül végzik. Lovasiskola Rádiházán ! Az akadályok mind magasabbak.« Mezőhegyes, Bábolna, Csip- késkút... Ha a magyarországi lótenyésztés valahol szóba kerül, rendszerint e három legismertebb tenyésztési helyet szokás megemlíteni. Mezőhegyest — legelső, 1785-ben alapított állami gazdaságunkat — az angol eredetű nóniuszai tették híressé. Bábolnát arab telivérei, félvérei, míg Csipkéskutat az idegenforgalmi látványosságnak is beillő, szabadban nevelt hegyi ménese. ' r • ; ' Néhány éve azonban egy újabb helységnév is. e - jól ismert tenyészhelyek sorába kívánkozik: Rádiháza. E kis település Zala megyében található, Gutorfölde mellett. Alig néhány házból áll — lakóinak száma mindössze 150 —-, ám neve mégis ismerőin cseng Európa sok országában. Rádiháza lovasiskolája révén vált messze földön híressé! van a legkevesebb gondjuk a rádiházi idomítóknak! Ahogy mondják, az ügetésre fogott kancák csikói szinte az anyatejjel szívják magukba a fegyelmezett kocsihúzás nehéz mesterségét — az ügető ősök örökségbe adják kocsihúzó* ismereteiket.« 1Sr Parsze nemcsak a lovak iskolája Rádiháza, hanem a lovasoké is! Aki lovagolni akar — külföldi, hazai érdeklődő egyaránt — hátaslovat is bérelhet, lovaglómestért is fogadhat ott. A remek versenypályát egyébként a lovaglóiskolások meg a versenylójelöltek helyett olykor a lovaglás mesterei meg a már „végzett” versenylovak foglalják el: ügető- és akadályversenyeket rendeznek gyakran számukra, amelyek — Rádiháza nemzetközi rangjának elismeréseképp — Versenylovakat tenyésztenek ott a zalai dombok között. A rádiházi csikókat korán kezdik idomítani. Az állatok már alig kétéves korukban zablát kapnak a szájukba, kantárt a fejükre — igaz eieinte csak napi két-három órára —, majd az ugrásra, galoppra kiszemelt lovakat lassan nyereghez szoktatják. Az ugróknak előbb alacsony, majd mind magasabb akadályok fölött kell átlendülniük, a futók pedig — a galopp- pályák későbbi paripái — á rendre hosszabbodó távokon erősítik izmaikat. Megint máéképp tanulnak .az ügető,,'. Őket—ha a zabiut már nem akarják kivetni fogaik közül — kis, kétkerekű kocsi, az úgynevezett sulki elé fogják, s azt kell az ügetés versenyszabályainak megfelelően, gyorsan, egyenletesen, nem ugrálva húzniuk. Talán épocn ebekkel az Utóbb említet, -'lyiovdk,:al Belőle is versenyló lesz. sok-sok külföldi vendéget is a zalai lovasiskolába csalogatnak... AKÄCZ LÁSZLÓ (Bojtár Ottó felvételei — KS) Dél-Amerika nagy tava Dél-Amerikában, a Kordil- lerák láncai között terül el a Perut Bolíviával összekötő nagy tó, a Titicaca-tó, amely arról híres, hogy a Föld leg. magasabban fekvő hajózható tava. Tükre majdnem 4000 m magasan csillog a tenger szintje felett. Három oldalról óriás hegyek patkó alakú gerince koszorúzza, amelyből helyenként kiágaskodnak a hósapkás csúcsok. A tó ősi közlekedési és halászó járműve az ún. totora. A különös jármű hegyes végei magasan kiemelkednek a vízből, s maga a csónak is alig érinti a vizet. Könnyű nádszálakból, totorából ké. szül, amely ott nő a part. menti sekély vizekben. A to. torakötegeket hasonló módon kötik egymáshoz, mint a ke. nyérszakajtókon a szalmát. A csónak fenekét több réteg to. toraköteggei töltik ki. Ha nem terhelik túl, egy _ csepp víz sem hatol a csónakba, azért mert a totora padlója magasabban fekszik, mint a víz szintje. Vasútvonal is vezet a tóhoz Peruból is, Bolíviából is : ezek a világ legmagasabban ve. zetett rendes nyomtávú vasútjai. A vasút két végállomását hajójárat köti össze: szinte természetes, hogy ez a ha. jójárat is a legmagasabb vízi- útja a világnak. Az első kerekes gőzhajó már 115 éve jár. ja a tavat. A Yavari nevű gő. zös 1861-ben saját erejéből úszott át Angliából a perui partokhoz. Ott szétszedték és darabokban szállították a nyaktörő ösvényeken, indián- és öszvérhátakon a tó partja* ra. Az évszázadok óta változatlan módon készült totora csónakösj inka romváros a Titicaca-ló partján: Tinauacaco. Szovjet régészek iraki lelete Szovjet régészeti expedíció utazott a közelmúltban Irakba, hogy ásatásokat folytasson az egykori babilóniai birodalom három legrégibb településén. A települések Irak északnyugati részén vannak, Tel Afar városának közelében. A legkorábbit egy, mintegy száz méternyi átmérőjű domb fedi. A szovjet régészek, akik már az elmúlt esztendők során is jártak' itt, különösen a domb ajsó rétegei iránt érdeklődnek, amely, mint kiderült, az eddig ismeretlen és igen régi mezopotámiai földművelő kultúra emlékeit rejti magában. Ez a kultúra mindenesetre az időszámításunk előtti V—III. évezrednél régebbi, tehát abból a korból való, amelyben a világ- történelem legelső korai osztályállamai kialakultak.. Ezekben a rétegekben a szovjet tudósok fehér és vörös márványból készült, figurákkal díszített edényeket, gyöngysorokat, kőké. seket, sarlóéleket, díszes kerámia- edényeket találtak. Az ásatások során bebizonyosodott, hogy már ebben a korban eléggé fejlett volt az építészet. Felfedeztek olyan nyomokat is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó települések lakói a kohászathoz is értettek. A leletek között ott van a világ legrégibb fémpecsétje is. Az expedíció tagjai által végzett kutatások eredményeit a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának régészeti intézete fogja feldolgozni, később pedig átadja ezeket Iraknak. armoiiö| 1976. április 18. Építkezés üvegpalackokból A képen, látható emeletes házat Uj-Zéland Queenstowon városában fényképezték le. Anyaga eredeti : üvegpalackokból készült. Az „üvegház” sztorija az 1940-es évek végén kezdődött, amikor egy fiatal pilóta egy kocsmában italozott. Unalmában észrevette a katonás rendbe sorba rakott üres üvegeket a kocsma fala mentén. Ekkor pattant ki az ötlet a fejéből, hogy az üres üvegekből házat építsen. Rájött, hogy az üvegeket cementtel blokkokká állíthatja össze, amelyekből a falak összerakhatok és mindez határozottan olcsó. Bizonyára nem volt könnyű összeszedni azt a 14 720 darab palackot, amely szükséges volt a ház felépítéséhez. Az üvegeket úgy helyezte el, hogy. nem áll meg közöttük az esővíz és a különböző színű üvegekkel kedvező színhatást igyekezett elérni. A házon belülre az üvegfal kellemes, szórt világosságot áraszt. 4
