Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
*4 FéímíÜiőnáí több ügyfél Panaszok és közérdekű bejelentések Már a címből is kiderül: milyen óriási ügyfélforgalmat bonyolítanak le megyénkben: a tanácsok, a BM-szervek, a bíróságok, az ügyészségek. Hogyan intézik ezek a szervek a lakossági panaszokat, közérdekű bejelentéseket? — erre a kérdésre keresett választ egy széles körű vizsgálat, amelynek tapasztalatait az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága is megtárgyalta 1976. január 13-i ülésén. A XI. kongresszus határozatai, de a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a dolgozók panaszait, közérdekű bejelentéseit alapos vizsgálat után gyorsan és jogszerűen intézzék el. A jogalkal- mazás jogpolitikai irányelvei előírják, hogy a különböző szervek a panaszokat gondosan vizsgálják meg, tárják fel azokat az okokat, amelyek az azonos jellegű panaszokat kiváltják és intézkedjenek *" JÖL, HATÁRIDŐN belül A vizsgálat azt mutatta,' hogy a különböző állami, államigazgatási szervek a lakosságtól hozzájuk érkező panaszokat, közérdekű bejelentéseket a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiben meghatározottaknak megfelelően törvényesen, alaposan és zömében határidőn belül intézik. A panaszok száma a hatósági jellegű ügyiratokon belül elenyésző,, alig éri el a 0,5 százalékot. v / A panaszok a pénzügyi ágazatot kivéve — hem a hatósági határozatok ellen irányulnak döntően. A kereskedelmi ágazatban a dolgozók ellátási, minőségi problémákra hívják fel a figyelmet, a vásárlókkal való bánásmódot kritizálják. A mezőgazdasági ágazatban a termelőszövetkezeti vezetők magatartása ellen emelnek panaszt, a szocialista erkölcs és törvényesség betartásával foglalkoznak. Az egészségügyi ágazatban a körzeti orvosok tevékenységét éri elsősorban kritika. A legváltozatosabb témájú panaszok az építési ágazatban találhatók. A panaszok intézése általában jó, és elmondható: javult a hatósági döntések tartalmi színvonala, közérthetősége, jogi megalapozottsága. Ennek köszönhető, hogy csökkent a határozatok ellen benyújtott panaszok száma, annak ellenére, hogy az utóbbi időben megnőtt az ügyfélforgalom. ÜGYFÉLSZOLGALAT A vizsgálatok azt mutatják, hogy fejlődött — í>ár közel sem kielégítő mértékben — a jogpropaganda-tevékenység. Szek- szárdon sokat segített az ügyfélszolgálati iroda. Az iroda felvilágosító munkája érezhetően csökkentette az olyan panaszok számát, amelyeket a tájékozatlanság szült. Egyszerű felvilágosítással ezekből a panaszokból nem lettek „ügyek”. A legnagyobb ügyfélforgalmat a tanácsok bonyolították le az elmúlt évben: összesen 690 ezer ügyirattal és mintegy 450 ezer ügyféllel volt dolguk. A BM-szervek 166 ezer, az ügyészségek pedig több mint 8 ezer ügyet intéztek. E nagy számok láttán nagyobb jelentősége van a megállapításnak : alapvetően jól intézték az ügyeket. Hogy voltak és vannak hibák is? Ez bizonyos mértékig természetes. ÜGYIRAT-TOLOGATÄS Sajnos, még ma is előfordul, hogy ide-oda tologatják az aktákat, tévesen állapítják meg a hatásköröket. Ennek „eredménye” az indokolatlan időhúzás. Elsősorban az építési és egészségügyi ágazatban fordul elő, hogy a panaszt azzal vizsgáltatják ki, aki ellen irányul. Sőt megesik, hogy a panaszokat egyáltalán nem vizsgálják ki, látszólagos intézkedéseket tesznek, vagy nem intézkednek, a bejelentést nem követi vizsgálat. Sajnos — szerencsére csak egy esetben — aki ellen a bejelentést tették az „tiltakozott” és ezzel a panasz el is volt intézve. Bár nem szorosan tartozik a témához, a vizsgálat kiterjedt arra is: milyen az ügyfélfogadás kulturáltsága. Az állam- igazgatási, állami szervek ügy- félfogadási gyakorlata általában megfelel a követelményeknek és állandó a törekvés arra, hogy javítsák az ügyfél- fogadás kulturáltságát. Ez az általános kép nem jelenti, hogy ma már nincsenek túlzsúfolt, kultúrálatlan helyiségek és nem találkozni olyan ügyintézőkkel, akik aszerint mérik az udvariasságot, hogy az ügyfél hol dolgozik, mi a funkciója. Még mindig a kelleténél több az olyan ügyintéző, aki le sem ülteti az ügyfelét. Igaz, hogy olyan helyzet is van, amikor nincs hova leültetni. Erről nem az ügyintéző tehet. Az utóbbi anyagi kérdés, az előbbi, mármint az udvariasság, nem. Az ülőhelyet pénzzel lehet biztosítani, az udvariasságot viszont azzal, hogy többet kell foglalkozni az ügyintézők nevelésével. A kultúrálatlan, udvariatlan viselkedés oka ugyanis az esetek többségében az igénytelenség, a közömbösség és az, hogy nagyon kevés az olyan munkahely, ahol tudatosan foglalkoznak az ügyintézők ilyen irányú nevelésével. A neveléshez hozzá tartozik a felelősségre vonás is. - Felelősségre vonással pedig a vizsgálatot végzők egyetlen esetben sem találkoztak. OKOK — ÉS ELEMZÉS Az állami, államigazgatási szervek rendszeresen elemzik a panaszügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatokat. Azonban szükség volna a panaszokat előidéző okok alaposabb elemzésére is, mert ezzel lényegesen csökkenteni lehetne a panaszok számát És az sem mindegy, hogy a nagy ügyfél- forgalmat lebonyolító állami és államigazgatási szervek milyen körülmények között fogadják a jövőben az ügyfeleket. Mindkét területen van még tennivaló. Uzemház a szabóknak A hónap végére készül el a Szekszárdi Szabó Szövetkezet Mikes utcai iroda- és szolgáltatóháza. Az épület átadásával bővül a szövetkezei méretes szolgáltatása is. Női és férfi méretes szalonok, valamint paplankészítő réssl-ig k.p majd helyet az új üzemházban. Fotó: ka GONDOLATOK EGY IMPORTGÉP MELLETT Egy gazdasági vezető büszkén mutatta a jól átgondolt ™ fejlesztési tervek alapján vásárolt új gépeket. — Így van ez — mondotta, — lassan kiegyenlítődnek a dolgok. Néhány éve még csak propagandának tűnt, hogy utolérjük a legfejlettebb kapitalista államokat, most pedig már itt van egy karnyújtásnyira. Ugyanazon a gépen dolgoznak a munkások nálunk is, mint ott. Azonos lesz a "technikánk, tehát azonos felkészültségű emberek kellenel^, ami azonos termelésszervezést igényel. Egy szó mint száz: közeleg dünk, és kezdünk hasonlítani egymáshoz. Álljunk meg ennél a pontnál. Lássuk csak: igaz-e? Igaz, hogy óriási léptekkel indultunk meg azon az úton; amely az ipari fejlettségük következtében gazdaságilag legerősebb kapitalista országok műszaki, anyagi színvonalának elérését jelenti. Az is igaz, hogy ma már lehetőségünk van vásárolni ugyanazokból a gépekből is, amelyekkel a fejlett tőkés államok üzemeiben dolgoznak. Vitathatatlan, hogy a gép számára teljesen közömbös? Magyarországon, vagy az NSZK-ban, esetleg az Egyesült Államokban állították-e üzembe. A működéséhez itt is, ott is meg kell teremteni a feltételeket, tehát: korszerű géphez korszerűen szervezett üzem kell — ha az optimális teljesítményt várják tőle. Ebből indulnak ki egyes burzsoá ideológusok, amikor kimondják: a technika fejlődése a két rendszer konvergenciájának egyik tényezője, hiszen a fejlettebb technika átfogd tervezést, magasabb szervezettséget igényel, növekszik az állam gazdasági szerepe, stb. kvázi a technikai fejlődés a két rendszer konvergenciájához vezet, abban meghatározó szerepű. Ezt fejtegeti Piritim A. Sarokin: Korunk alapvető irányzatai című könyvében, de a francia Raymond Aron is lényegében erre az álláspontra helyezkedik. Galbraith „Az új ipari társadalom” című előadás-sorozatában a következőt mondotta: „A mai ipari technika bizonyos parancsoló szükségszerűségnek engedelmeskedik, amely átlépi az ideológia hatá-' rait...” A választ E. Bregel találóan adja meg: „Mindezekre az el- ” mélkedésekre gyökeres módszertani hiba jellemző — a gazdasági rendszerek technológiai megközelítése...” — írja A két gazdasági rendszer konvergenciájának elmélete című cikkében, majd hozzáteszi.: sem a technika, sem a termelés ágazati struktúrája nem határozza meg a társadalom gazdasági rendszerét.” Az azonos technika, vagy az ágazati struktúra több-kevesebb hasonlósága a dolgoknak csak az egyik oldala. A szocializmus és a kapitalizmus gazdasági rendszere között alapvető különbség a termelési viszonyok különbözőségében van. Az egyikben a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, míg a másikban magántulajdonban. Ugyancsak Ereget írja: „az emberek önmaguk és a társadalom számára végzett szocialista munkája ellentéte a kizsákmányolóknak végzett bérmunkának; a társadalom tagjai szükségleteinek mind teljesebb kielégítése végett végzett termelés ellentétes a profit érdekében, végzett termeléssel”. Tehát: a viszonyoknak csak technikai oldalra korlátozott nézőpontból történő vizsgálata teljesen hamis következtetésekhez vezet Az effajta szemléletet egyesek azzal is magyarázni próbálják, hogy mind a kapitalizmusban, mind a szocializmusban egyaránt kiegyenlítődnek a jövedelmek. Példának hozzák fel a Szovjetuniót — és itt igazuk van, hiszen ott is, és a többi szocialista országban is, határozott törekvés van a reál- jövedelmek olyan formában történő emelésére, amely kétségkívül csökkenti a különbséget az egyes rétegek között. Ken* hoznak viszont példát arra, hogy a kapitalizmus keretei között ez miként van. A tény a következő: washingtoni adat szerint 1953—1960 között a legalacsonyabb jövedelmű családok egyötödének részesedése az egész némzeti jövedelemből 4,9 százalékról 4,5 százalékra csökkeni, a legmagasabb jövedelmű családok egyötödének jövedelme pedig 44,7 százalékról 45,8 százalékra emelkedett. Teljesen egyértelmű: a3 egyenlőtlenség fokozódott. Leszögezhetjük: egyes részek kiragadása az egészből rossz következtetésekhez vezethet, ha a részvizsgálat eredményét fenntartás nélkül érvényesnek tekintjük az egészre. „A konvergencia-elmélet voltaképpen a" mai gazdasági élet egyes reális vonatkozásainak és jelenségeinek ideológiai tükröződése. Ez az elmélet a görbe tükörhöz hasonló...” — írja E„ BregeL A görbe tükör pedig torzítva mutatja azt, ami előtte van. Bizonyos vonásokat felnagyít ■— a kapitalizmusban, másokat kicsinyít — a szocializmusban, de ettől még csak egy torz tükörkép lesz, a valóság nem változik. Mégsem veszélytelen. Az összeegyeztethetetlent próbálja közös nevezőre hozni, a technikai kiegyenlítődést, mint gazdasági tényt, a békés egymás mellett élést, mint politikát, és a2 ideológiai megbékélést valami kusza eleggyé kevert Addig azonban, míg a gazdasági együttműködés szélesítését messzemenően támogatjuk és a békés egymás mellett élés is politikai koncepciónk, az ideológiában nincs megbékélés, nincs engedmény, tehát nincs, nem is lehet közeledés. E gy tőkés importból behozott gép mellett beszélgetve jutottak ezek a gondolatok eszembe, ami ettől még minden bizonnyal nagyon gazdaságosan fog üzemelni, gyorsan visszafizeti az árát, ám az is más dolog, meg a hozzá fűzött eszme- futtatás is, .„•V FEJES ISTVÁN }
