Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám
? Achilfes-sarok: Az előkészítés A monda szerint az újszülött Achillest anyja a Styx vizébe mártotta, hogy sebez- hetetlenné tegye. Ám a kisded sarka, ahol az anyai kéz a vízbe engedéskor fogta, védtelen maradt.. S most képzeljünk el egy jelenkori Achillest, akit szülő-, mostoha-, nevelőanyja hol itt, hol ott ragad meg, s ráadásul a varázslatos erejű víz sem valami tiszta! Mert így valahogy alakul a sorsa — elhagyva a példabeszédet — a napvilágra jövő ipari, mezőgazdasági, kommunális létesítményeknek. Hazánkban a beruházások átlagos kivitelezési ideje másfél- szerese-kétszerese —, s bizonyos esetekben háromszorosa! .— a nemzetközi összehasonlításban elfogadhatónak. A legfőbb oka: a gyatra előkészítés. SOKAT, HASSAN öt esztendő alatt, 1970 és 1975 között nem csökkent az év végén kivitelezés alatt álló építmények száma — 8,7 és 8,5 ezer —, ahogy a szakemberek fogalmaznak: egyezerre túl sokat, s ezért nagyon lassan építünk. Az ugyan biztató, hogy az 1971 végén folyamatban levő nyolcvan nagyberuházással szemben 1975-ben 44 állt, tehát ezen a területen a koncentráció növekedett, ám itt is, s még inkább a vállalati fejlesztéseknél változatlanul gond a határidők, a költségek túllépése. E bajokat — alapos vizsgálatok igazolták — a felületes, csak részben végrehajtott előkészítés, s a kivitelezési szervezetlenség együttesen, s egymással kölcsönhatásban állva okozza. Tíz évet, az 1965—1975-ös időszakot tekintve, megnyúlt a beruházások átlagos kivitelezési ideje. Amit részben magyaráz a nagy, sok milliárdos, bonyolult létesítmények súlyának fokozódása, de mivel magyarázhatjuk például azt, hogy ugyanolyan nagyságú és lényegében azonos rendeltetésű beruházásoknál a kivitelezési idő szembeszökő eltéréseket — nem ritkán 18—26 hónapot — mutat? A PÉNZT ELKÖLTIK, DE... A szocialista szektor összes beruházásai az ötödik ötéves tervben 870 milliárd forintot tesznek ki, s ez 25—26 százalékkal több mint az 1971 és 1975 közötti esztendőkben. Az évi átlagos növekedés mértéke 3,9 százalék, ami kisebb a korábbinál. Nincs kétségünk afelől, hogy ezt a pénzt elköltik, azaz a tervben megfogalmazott célt, az állóeszköz-állomány 32 százalékos növekedését elérik. Csakhogy például az iparban a forintok jó része a nyersanyag-kitermelés és az energetikai fejlesztés fedezetéül szolgál, azaz más területeken fokozódik a beruházási feladatok kiválasztásának, s mielőbbi teljesítésének jelentősége. A termelékenység növelése, a korszerűbb termékek kibocsátása, azaz a gyors megtérülés viszont kizárólag akkor érhető el, ha alapos előkészítés után maga a kivitelezés rövid -időt követel. Ez ma még kívánalom csupán, de néhány eset — nagyberuházásoknál — igazolja: az Achilles-sarok elkerülhető. A sokat emlegetett szervezés gyakorlati alkalmazásával, vagy azzal, hogy a fejlesztést — még az előkészítés szakaszában, s nem már kivitelezés közben! — ismételten átgondolják. HOL A KAMAT? Senki sem vitathatja, hogy a korszerű technika és technológia növeli a beruházási költségeket, de ugyanakkor jogos követelmény: ez a többlet a megrövidített kivitelezési idővel térüljön meg. Az építőipar ötödik ötéves tervbeli műszaki fejlesztésének két fő iránya a komplex építésgépesítés és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése. Valódi értelme mindkettőnek csak-., akkor van, ha felhasználásuk zavartalanságát a jó előkészítés szavatolja. Mert mit ér — sajnos. példák bizonyítják, hogy keveset — a legkorszerűbb géplánc, ha' nem szabadult fel időben számára munkaterület? S vajon ha- szon-e, hogy néhány hét alatt fölállítják a könnyűszerkezeti elemekből az épületet, de utána hosszú hónapokig szerel- getnek benne, S alakítanak át ezt meg azt, mert elmulasztották az előkészítés időszakában az összehangolást, azaz a Szervezést?! Nemcsak termelő beruházásoknál, hanem a kommunális fejlesztéseknél sem közömbös, végeznek-e tervezők, kivitelezők, beruházók a megszabott határidőre. Ha egy iskola átadása húzódik el, szükség- tantermeket kell keresni, s abba zsúfolni a gyerekeket, ha a közművek nincsenek készen, üresen állnak az új otthonok, bár már lakhatnának azokban. Sajnos, sok kamat vész így el. A MAJD VESZÉLYE Érdekes adalékokkal szolgál témánkhoz a Gazdaságkutató Intézet friss tudakozódása, amit az intézet ezer vállalatnál és szövetkezetnél végzett el. Egyebek között megállapították, hogy alig csökkent az extenzív jellegű beruházási szándék, s ugyan előtérbe került a technológiai fejlesztés — a vállalatok fele jelölte ezt meg kiemelkedő céljaként —, de ehhez nem kapcsolódik különösebben a minőség, értve ezen a gyártás és a gyártmány korszerűségét, a fajlagos ráfordítások kedvezőbbé tételét. A fejlesztési elképzelések esetlegessége, menet közbeni javítgatása, áttervezése, módosítása tehát már most fellelhető. S ha így látnak neki, lehet-e hatékony a megvalósítás? Elkezdjük, s azután majd kialakul — ma ez a tipikus beruházói, s tervezői, kivitelezői magatartás. Igaz, sok minden történt a helyzet javítására. Vannak már műszaki- gázdasági normatívák, módosították a műszaki tervezés érdekeltségi rendszerét, szigo- •' rűbba'n mérlegelik a fejlesztési eszközök megtérülését, s így tovább. Mindez segíti, de nem pótolja a vezetői felelősséget, a közreműködők összehangolt tevékenységét. Mert igaz, sok minden eldől a beruházás helyszínén. Ám még inkább igaz a szakembereknek az a véleménye, hogy a fejlesztés sorsa, kedvező vagy kedvezőtlen menete lényegében már az első kapavágás előtt fölrajzolható. S ehhez a „ceruzát” az előkészítés adja. MÉSZÁROS OTTÓ 600 A Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti gyárában 1975- ben kezdték meg a nagy tel- jesítrriényű Rába—Steiger erőgépek gyártását. A 245 lóerős traktorokból az idén a tervek szerint már 600 darabot gyártanak. A Rába—Steiger erőgépeket nemcsak a hazai mezőgazdasági üzemek várják, hanem külföldről is jelentős az érdeklődés. Megyénkben a termesztési rendszereken kívül 1975-ben öt dolgozott. Idén további húszat tud biztosítani a megyei AGROKER a mezőgazdasági üzemeknek. Ebből eddig egyet vittek el és további tizenhat vásárlását jegyezték elő. Hogy egyet vittek el, az ’nem a vásárlók hibája, hanem —, s ez okoz ma gondokat — a gyárból a megyébe csak ez az egyetlen gép érkezett az idén. Pedig most, ezekben a hónapokban lenne rá igazán nagy szükség. Rába-Steiger Gazdasági jegyzet Létszámstop és „dzsungelirtás” A szomszédban néztem épp a tv-t, amikor — még januárban — az ez évben bevezetett adminisztratív létszámstopról volt szó a műsorban. A házigazda — villanyszerelő egy szekszárdi nagyüzemben — így sóhajtott fel: — Éppen ideje márl Lassan többen lesznek az irodákban, mint lent az Üzemekben, Pedig kimutatásokkal nem lehet tervet csinálni... * De vajon ilyen egyértelműen fogadják-e a „másik oldalon” a január elsejével bevezetett rendeletet? A Tolna megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat munkaügyi osztály- vezetőjével és a szakszervezeti bizottság titkárával beszélgettünk eddigi tapasztalataikról. A rendelettel egyetértenek, és tudják, hogy végre is kell hajtani. Ámbár... Januárban már miniszteri engedélyt kértek egy vezető adminisztrátor pótlására. Hiába. Aztán — megoldották belső erőből. Jelenleg különböző okók miatt tíz-tizenkét konkrét probléma adódott a vállalatnál az adminisztráció területén,. amelyeket valamiképpen orvosolni kelL . S bár még tavaly bevezették a gépi könyvelést, és külön szervezési csoport foglalkozik az ügyvitel észszerűbb megoldásán — mégis jó néhány kérdés vár megoldásra. A rendelet nyomán van gond tehát bőven. És gondolom nemcsak a gabonafelvásárlónál. Mégis igazat kell adni azoknak, akik a pillanatnyi nehézségek ellenére azt mondják a létszámstopról, hogy nagyon időszerű volt. De... van ennek a rendkívül szerteágazó problémának egy másik része is. Addig, amíg a rendelet — végre gátat vetett az adminisztrációs létszám gyakran indokolatlan és pazarló felduzzasztásának — addig alig, vagy éppen semmit nem csökkent a vállalatok nyakában lévő ügyviteli dzsungel sűrűje. Jelentések, kimutatások, táblázatok, leírások, kiírások... alig hiszem, hogy külön apparátus nélkül össze lehetne számolni ennek a dzsungelnek ezernyi szövevényét Kétségtelen, hogy a vállalatoknak meg kell találniuk — és remélhetőleg meg is találják majd gondjaikra a megnyugtató megoldást Mert lehetőség kínálkozik bőven. Elég megemlíteni például az adminisztratív munkaerő szakmai továbbképzését, a munlta jobb megszervezését, vagy már az e területen is kínálkozó gépesítés előnyeit. Mindezek olyan lehetőségek, amelyek bizonyos mértékben enyhíthetnek a gondokon — méghozzá változatlan létszám mellett. De akad — a fentiekkel párhuzamosan. — egy roppant olcsó és radikális megoldás is. R itkítsák meg az illetékesek — és ki-ki a maga területén — az ügyvitel és az adminisztráció már-már fojtogató dzsungelét! S ha ez az „áldás” megvalósulna, aligha okozna fejtörést bárhol is a létszámstop következetes megvalósítása. Hisz ez a valóban ésszerű és indokolt rendelet csak így érhet .valóban célt. — gyvgy — Megjött az ofszet-gép Színes lesz Már a határról jelezték: az NDK-ból küldött Saphir 96. ofszetrotációs gép átlépte a határt. Vasárnap reggel jött a hír, hétfőn már ki is rakták a gépet, mint Széli István, a Szekszárdi Nyomda igazgatója elmondta — nem könnyen. Az egyik „láda” ugyanis 200 kiló híján hét tonnát nyomott. Ehhez Paksról a Voláától kellett elhozatni a 12 tonnás darut. A becsomagolt gép most már ott áll a nyomda udvarán, a német szerelők szerszámai is megérkeztek, hamarosan jönnek német szakemberek is, hogy összeszereljék à 4,5 millió forint értékű rotációst. Ezen a gépen, kétszínnyomás- ban, ofszet eljárással készül majd a Tolna megyei Népújság is. Hogy mikor? a Népújság A nyomda vezetői úgy számolják: május elejére Összeszerelik a gépet. Utána hosz- szabb ideig próbanyomást végeznek, hogy begyakorolják az új technika követelte fogásokat. És ha minden sikerül, akkor július elsején már egy új, korszerű, kétszínnyomásos ofszet eljárással készült Népújsággal lephetjük meg olvasóinkat. A szerkesztőségben elkészültek az új laptervek, amelyek megvalósításával nemcsak kivitelében szebb, hanem tartalmában is jobb lapot kívánunk olvasóink kezébe adni. Süitüílll I 1976. április 14.
