Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

i'öjj»­V*vév/ - 1 Vitia pnotFPAzTAT, Etíx**üL?gregi TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A WflOYflB SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT TOLNA MEQYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA vasarnap 1976. műre. 14. XXVI évi. 63. szám. ARA: 1.20 Ft- ,Ta7./c\v''1 ■ A-,­A Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága Kádár János elvtárs előterjesz­tése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. kong­resszusán részt vett magyar pártküldöttség jelentését és jóváhagyta tevékenységét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az SZKP XXV. kong­resszusát mind a Szovjetunió­ban folyó kommunista építő­munka, mind a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom. a nemzetközi helyzet ala­kulása, a békéért vívott harc szempontjából történelmi je­lentőségű eseménynek tekinti. A proletár internacionalizmus szellemétől áthatott kongres­szus marxista—leninista elem­zését adta a Szovjetunió fej­lődésének, meghatározta a szovjet kommunisták, az egész szovjet nép nagyszabású fel­adatait a kommunizmus építé­sében, tudományosan értékelte a nemzetközi helyzetet és programot adott. Az SZKP XXV. kongresszusa a-kommu­nista építőmunka gyakorlati tapasztalatainak elméleti álta­lánosításával alkotó módon to­vábbfejlesztette korunk élen­járó elméletét, a marxizmus— leninizmust, s ezzel új eszmei fegyverekkel gvaranította a nemzetközi kommunista moz­galmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd elvi, politikai, cse­lekvési egységét, az SZKP ve­zetésének és tagságának egy­ségét, a párt és a szovjet nép összeforrottságát, a szovjet or­szág valamennyi nemzetiségé­nek testvéri összetartozását, közös akaratát a kommunista társadalom programjának meg­valósítására. A kongresszus meggyeid módon bizonyította a Szovjetunió társadalmi rendjé­nek szilárdságát, ami egyben a szocializmus, a haladás, a béke ügyének biztos támasza az egész világon. Az SZKP XXV. kongresszu­sa a kommunizmus építőinek kongresszusa. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt nagyra ér­tékeli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságával, a nem­zetközi munkásmozgalom ki­próbált harcosával, Leonyid II- jics Brezsnyev elvtánssal — megvalósította a XXIV. kong­resszus irányvonalát az élet minden területén. A XXV. kongresszuson kidolgozott program a kommunista építő­munka folytatásának reális, megalapozott, ' lelkesítő prog­ramja. A X. ötéves terv lehe­tővé teszi, hogy a Szovjetunió további nagy lépéseket tegyen a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének, a kommu­nizmus építésének útján. A párt megkülönböztetett figyel­met fordít a Szovjetunió nép­gazdaságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólété­nek további emelésére, a szov­jet emberek kulturált életfel­tételeinek tökéletesítésére. Az SZKP céltudatosan dolgozik a szovjet társadalom továbbfej­lesztésén. amely a valódi sza­badság, az igazi demokrácia tár­sadalma. A kongresszus fényes bizonyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, párt­ja vezetésével, teljes egység­ben rendületlenül halad előre a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a világon, amely képes volna feltartóztat­ni a Szovjetunió, a szocializ­mus. a kommunizmus előre­haladását. A magyar kommunisták a szocialista és a kapitalista tár­sadalmi rendszer versenyében mindig kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a Szovjetunió­ban folyó kommunista építő- munkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas eredményei, tapasztalatai. A mi történelmi utunk is világo­san megmutatta, hogy csak ab­ban a T, esetben lehetséges a szocializmus eredményes épí­tése, ha a forradalmi folya­matot vezető párt egyaránt figyelembe veszi a szocializ­mus építésének nemzetközi ér­vényű, fő törvényszerűségeit és a nemzeti sajátosságokat. Az SZKP XXV. kongresszu­sa a béke kongresszusa. A kongresszus a nemzetközi hely­zetet a körülmények reális számbavételével elemezte. A Magyar Szocialista Munkás­párt azt tartja, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa béke­programjának végrehajtása, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok fejlődése, egyeztetett külpolitikája, az összes haladó és békeszerető erőkkel meg­valósult mind szorosabb szö­vetsége utat nyitott a hideg­háborútól az enyhülés, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése felé. Nagy jelentőségű, hogy az SZKP külpolitikája töretlenül folytatódik: a XXV. kongresszus által megfogal­mazott külpolitikai célok a békeprogram folytatását, to­vábbfejlesztését jelentik. Ez a program joggal találkozik a békeszerető, reálisan gondol­kodó emberek egyetértésével, támogatásával. A Szovjetunió ereje, eltökéltsége, az emberi­ség sorsáért' érzett felelőssége^ áldozatvállalása a jövőben is szilárd biztosítéka annak, hogy a békéért és a nemzetközi együttműködésért folytatott további harc programja is megvalósul. Az SZKP XXV. kongresszu­sa a nemzetközi szolidaritás kongresszusa. A kongresszus a több mint 15 millió szovjet kommunista, az egész szovjet nép nevében kifejezte szolida­ritását a szocializmusért, a ha­ladásért, a demokráciáért, a nemzetek szabadságáért világ­szerte harcoló erőkkel. Meg­erősítette, hogy á szocializmus és a haladás ügye elválasztha­tatlan a Szovjetunió fejlődésé­től, az SZKP következetes, in­ternacionalista politikájától. A kongresszuson minden eddigi­nél nagyobb számban vettek részt azok az erők, amelyek napjainkban a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a né­pek szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a neokolonia- lizmus ellen harcot folytatnak. Ez demonstrálta korunk há­rom fő forradalmi erejének, a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak harcának szo­ros kapcsolatát, az antiimpe- rialista egység növekvő erejét a nemzetközi küzdőtéren. A nemzetközi kommunista mozgalom felfelé ívelő szaka­szában, amikor a kommunista pártok önállóan dolgozzák ki politikájukat, stratégiájukat és taktikájukat, megnövekedett minden egyes testvérpárt fele­lőssége, növekszik a proletár internacionalizmus jelentősége. Az SZKP XXV. kongresszusa hitet tett a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egysége mellett. Pártunk az SZKP-val és más testvérpár- tokkal együtt mindent megtesz az egység erősítésére, s elíté­li az egységet aláásó nézete­ket, a nemzeti korlátoltságot, a burzsoá nacionalizmust, aszov- jetellenességet, a szakadár tö­rekvéseket, s mindezek leg­durvább megnyilvánulását, a maoizmust. Az MSZMP a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységét szem előtt tartva, mindenkor támo­gatta és támogatja a testvér- pártok tanácskozásait, kétolda­lú. regionális és világtalálko­zóit. A magyar pártküldöttség tagjai szovjetunióbeli tartózko­dásuk során látogatást tettek a Grúz Szovjet Szocialista Köz­társaságban, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiáján, az SZKP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Akadé­miáján, találkoztak a munká­sok, kolhozparasztok, értelmi­ségiek képviselőivel. Ezeken a találkozásokon ismét bebizo­nyosodott, milyen mélyek a gyökerei, a magyar—szovjet barátságnak, milyen szilárd a magyar és a szovjet kommu­nisták, a két nép testvéri kap­csolata. Pártunk nagyra, érté­keli azt a meleg fogadtatást, amelyben küldöttségünk a Szovjetunióban részesült, s amelyben ismételten kifejező­dött a szovjet nép testvéri ba­rátsága ^ magyar nép iránt. Úgy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségének részvétele a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXV. kongresszusán eredményesen szolgálta az MSZMP és az SZKP egyre erő­södő testvéri együttműködését, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A magyar közvélemény a kongresszus napjaiban élénk érdeklődéssel fordult a szovjet főváros felé. A megkülönböz­tetett figyelem jele volt, hogy a napilapokat lényegesen na­gyobb példányszámban vásá­rolták és milliók nézték, hall­gatták a televízió és a rádió beszámolóit. A dolgozók nem­csalt figyelmükkel, hanem tet­teikkel is kifejezték, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet kommunisták legfel­sőbb szintű tanácskozásának. Ennek bizonysága, hogy a Csepel Vas- és Fémművekben és más üzemeltben értékes munkafelajánlásokat tettek, ünnepi műszakokat tartottak és teljesítettek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tiszteletére. Számos gyár és intézmény dol­gozói testvéri üdvözletüket küldték és jókívánságaikat fe­jezték ki a kongresszushoz és az ott jelen lévő magyar dele­gációkhoz küldött távirataik­ban. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nép saját ügyének is tekinti a szov­jet testvérpártnak, a szovjet népnek a kommunista társada­lom felépítéséért tett erőfeszí­téseit (Folytatás a 2. oldalon) Tájékoztatni a vészeli munkáról, tájékozódni az igényekről Falugyűlés Bogyiszlón Megyeszerte sikeresen foly­nak a Hazafias Népfront ál­tal szervezett falugyűlések, amelyeken újjáválasztják a népfrontbizottságokat, s — ami ennél messze fontosabb — a község vezetői tájékoztatják a lakosságot az elmúlt évek­ben végzett munkáról, s véle­ményt kérnek a lakosságtól az eddigiekről és a jövőről egy- j aránt. Félidején vagyunk a falu­gyűléseknek, s most már le­szűrhető az a tapasztalat, hogy az emberekben nőtt a közéleti érdeklődés, a falu fejlődéséért és fejlesztéséért érzett felelősségtudat, nem­csak kérhek, hanem tenni is akarnak. Általános szokássá lett. hogv minden családot egy valaki képvisel a gyűlésen, s így ezek a rendezvények az egész falu- közösség tájékozódó és tájé­koztató összejöveteleivé vál­nak. Tulajdonképpen ez történt Bogyiszlón is. A gyűlés jelen­tőségét növelte,' hogy részt vett a körzet országgyűlési képviselője, Bolvári Józsefné is, s hozzászólásával segítette a tanácskozást. A szokásoknak megfelelően, a népfrontbizottság beszámolt az elmúlt ciklusban végzett munkájáról, a tanácselnök pe­dig tájékoztatta a jelenvolta­kat a községfejlesztés ered­ményeiről és gondjairól. A beszámoló dicséretére szolgál, hogy nem a község­fejlesztési, hanem a község­politikai tevékenységre vonat­kozóan adott értékelést, külön kiemelve a népfrontbizottság alkotmányjogi, munkáját. Sokat tettek a kü’önböző szervek, ígv a népfrontbizott- ság is a lakosság közérzeté­nek javítására, amit nem kis mértékben művelődéspolitikai tevékenységükkel értek el. A népfront elsősorban a szerve­zés, a koordinálás szerepét vállalta. A határozatokat tu­datosította, a javaslatokat vé­leményezte és mozgósított azok megoldására. A tanácselnök szép ered­ményekről adhatott számot még akkor is. ha a község leg­nagyobb gondját, a jó ivóvíz- ellátást mindmáig nem sike­rült megteremteni. Sokat tet­tek a bolthálózat fejlesztésé­ért, korszerűsítették a TÜZÉP- telepet, van gázcseretelep. Utakat építettek, majdnem teljes a járdahálózat, a nap­köziotthoni konyhát bővítik. A hozzászólások szinte ki­vétel nélkül a község fejlesz­téséért erzett aggodalmat és a tenniakarást tükrözték. Nem e tudósítás feladata értékelni az elhangzottakat, azt azon­ban megállapíthatjuk, hogy a felelősségérzet hangzott ki legtöbbjéből. Az egyik felszó­laló nem új bolt létesítését tartja szükségesnek, hanem jobb boltos beállítását. „Ne az üzletre költsük a pénzt, ha­nem az embert válasszuk ki jobban”. Járdát kér más. s kiderül nemcsak a válaszból, hanem a közönség so.aiból hallott megjegyzésekből is: Mindössze egy házról van szó, a benne lakó is tehetett volna valamit önmaga érdekében. Bolvári Józsefné a közössé­gi összefogás fontosságát hangsúlyozta, egy felszólaló a község múltja kutatásának ér­dekességéről beszélt Egy má­sik a mesterséges termékenyí­téssel foglalkozott és okos ja-: vasiatokat tett. Elgondolkoz­tató az az ötlet is, ha az újabb kútfúrás sem sikerül, a Du­nából nyerjenek vizet a köz-’ ségi hálózat számára. De ezt a felszólaló — lévén szakember, nyugdíjas vízmérnök — el­mondhatta volna már előbb is. Féltik a község melletti ha­lastavat a gépkocsi-tulajdono­soktól, akik ott mossák jár-, műveiket. Az italbolt környé­ke sokszor üvegcserepekkel van tele. Jogos volt a tanács-- elnök reagálása: aki látta a kártételt, jelentette-e? A vita jó volt, előremutató, úgy érezni, a tanácselnök vá­lasza is megnyugtató. A fej­lődés megindult Bogyiszlón, lehet bízni abban, hogy a viz- mükérdés is belátható időn belül megoldódik. Ehhez nagy segítséget tud adni az új nép­frontbizottság, amelynek el­nöke Sánta József, elnökhe­lyettese Tomóczki Erzsébet titkára Németh István lett. L, G*

Next

/
Thumbnails
Contents