Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
A népírcnlbizoitságok nőpolitikái tevékenysége A NŐK KÖZÉLETBE VALÓ BEVONÁSA a politikai munka szerves része. Ez igaz volt az elmúlt évtizedekben, fokozottan igaz ma. s az 1970- es központi bizottsági határozat külön felhívta rá a figyelmet. A párthatározatból a népfrontszervek is levonták a rájuk érvényes következtetéseket. Szűcs Györgynével, a megyei népfrontbizottság nőfelelősével folytatott beszélgetés alánján a népfront ez irányú tevékenységét a következőkben összegeznénk: Növelni és javítani kellett a nők közéleti tevékenységét. És itt elsősorban nem a nők aktivizálásáról volt szó, hanem a férfiakkal is el kellett fogadtatni, hogy a nő nemcsak a család közoontja tud lenn', hanem a közéletben is egyenrangúan helytáll. A másik fontos feladat volt, bevonni a nőket a varos- és községpolitikai tevékenységbe. Ebben az esetben nem város-, vagy községfejlesztésről van szó, hanem annál jóval többről, az adott helység politikai életében való részvételről. Az iskola és a család, az iskolai nevelés és a családi nevelés egységének megteremtése fontos feladat (szkeptikus vagyok ebben, mert azt mondom, hogy még nagyon sokáig fogunk ezen rágódni) a pedagógusok oktató-nevelő munkájának és a családi nevelésnek az összhangját kell megteremteni. Ebben nagy szerepet vállalt magára a népfront és különösen a nép- Rrontbizottságok irányításával tioigoaó nőbizottságok. Uj feladat — ez persze sokakat érint «—« a népfrontbízottságok és a főbizottságok számára a családi életre való nevelés elősegítése az iskolák ban. lapunkban más cikk isfng- Balkozik ezzel a kérdéssel, eaért bővebben erről nem írunk itt, hanem azt ki kell mondani, hogy a népfront ál- (b2 kibocsátott brosúra — amit oly szívesen fogadtak a családanyák, hogy kilincselnek ette a népfrontbizottságon —, meg egyáltalán a nőbizottságok munkája a szocialista családeszmény megvalósítása érdekében sokat tett és még (többet kíván tenni. Az 1970-es nőpolitika! párt- Batározat után, egy megyei állásfoglalás eredményéként negyvenkilenc népfront-nőbi- zottság alakult Tolna megyében. Azért nem minden községben, mert például ahol a termelőszövetkezet helyzete olyan, hogy nemcsak a község gazdasági életében, hanem társadalmi élőében is meghatározó és jó nóVzcttsá- ga működik — ott szükségtelen lett volna még egy nőbizottság létrehozása. A népfront-riőbizoítságok elsősorban á lakóterületi munka érdekében -, jöttek' létre. Rendkívül nagy segítséget jelent, hogy sok., üzemi • munkás- nő kapcsolódott így a munkába. Magukkal hozták az üzemi tapasztalataikat és azokat most jól hasznosítják e téren is. A nőbizottságok munkájának egyik legfontosabb része gyermekintézmények építésének, bővítésének, játszóterek létesítésének támogatása, ösztönzése. Természetesen mindebben az egész népfrontbizottság is részt vész, mint ahogy a szülői munkaközösségek irányítása iS népfrontfeladattá lett egy idő óta. Itt egyenesen az a kívánatos,- hogy ménnél több férfit vonjanak be a,Szülői munkaközösségekbe," * ‘azok veszítsék el női - jellegüket. A falugyűlések és népfront- bizottsági választások tapasztalatai is azt mutatják,, hogy. megnőtt a nők közéleti szerepe, maguk is aktívabbak lettek, de a férfiak is elismerik, hogy egyenértékűen tudnak részt venni a közéletben. A négy évvel ezelőtti választáson a népfrontbizottsági tagok 31 százaléka volt nő, most — az eddigiek szerint — ez az arány-jóval magasabb. A honismereti-helytörténeti bizottságokban, a szakkörökben, klubokban pedig többségben vannak a nők. A nagyobb településeken níklubek is működnek. A paksi a legjobb, de dicséretesen műkő- ' dik a tamási és a két szekszárdi klub is, A kisközségekben, településeken inkább a szakköri tevékenység élénk. Cikó, Váralja, Döbrököz, Kurd, Gyönk említése kívánatos. Mindenütt komoly ismeret- terjesztő munka folyik, s ezek a klubok, szakkörök, sajátos szerepükön túl, a közélet fórumai is. A NŐPOLITIKÁI MUNKÁBAN a népfrontbizottságok a „családcentrikusság”-ot tekintik jónak. Ennek érdekében már eddig is sokat tettek, s az új népfrontbízottságok személyi összetétele — a jól orientáló központi határozatokon túl a biztosíték a fejlődésre, L. Gy. Felnőttek a KISZ KB kongresszusi leveléről Csütörtökön délután a Ha- iáfias Népfront megyei bizottsága jogászok és orvosok számára szervezett fórumot. A fórum résztvevőit Kozma Erzsébet, a megyei KISZ- bizottság munkatársa ismertette meg a KISZ KB kongresszusi levelével. A megbeszélésen a jogászok képviselője felajánlotta, hogy a fiatalokat érintő jogi erdősekről előadást tart a Jogász Szövetség, ha erre igény van. A megyei tanács egészségnevelési csoportja pedig családtervezési, egészségügyi előadások megtartását vállalta. A KISZ megyei bizottsága az oktatás vagy vezetőképzés már meglévő rendszerébe iktatja ezeket a programokat. Az ifjúsági üljbok- ba is ellátogatnak az orvosak és jogászok, ha erre meg.ii- vást kapnak. Sajtótájékoztató a viigazdálkodás. helyzetéről Az Országos Vízügyi Hivatal székházában pénteken dr. Gergely István államtitkár, az OVH-elnöke sajtótájékoztatón ismertette a IV. ötéves • tervben elért vízgazdálkodási eredményeket és az V. ötéves tervre előirányzott feladatokat. Többek között elmondotta, hogy múlt év végéig a tervnek megfelelően az ország lakosságának 65—66 százaléka:— mintegy hétmillió ember— részesült közműves vízellátásban. Aránytalanság mutatkozik azonban a vízellátás és a csatornázás között, hiszen a csatornázott területen élő lakosok száma alig haladja meg a hárommilliót, s a IV. ötéves tervben az előirányzott szennyvíztisztító berendezéseknek csak mintegy 50 százaléka épült fel. A következő tervidőszakban közműves — vezetékes ivóvízhez kell juttatni további egymillió embert, s a csatornázás, a szennyvíztisztítás gyors ütemű fejlesztésével el kell érni, hogy 1980-ra már 3,8 millió ember lakhasson csatornázott területen. (MTI) Zomba, Egyesült Erővel Tsz Gondosabb, szakszerűbb munkával az új ötéves tervben Bizakodással, majd nem. sokára gondokkal kezdte a negyedik ötéves tervet a zombai Egyesült Erővel Tsz. Az első esztendőben lépett be két nagy beruházása: a szakosított szarvasmarha- és a sertés, telep. Az utóbbit évf hatezer hízó kibocsátására tervezték, A mindössze 2290 hektár szán. tóval rendelkező, árunövénytermelésre berendezkedett szövetkezetnek meg kellett változtatnia vetésszerkezetét, ugyanakkor a hozamok növelését is el kellett érnie. Az anyagi eszközök korlátozott volta miatt kényszerült egy. millió-hatszázezer forintért hitelbe vásárolni 400 egyedes kocaállományt. Az állatokat nemsokára betegség támadta meg. A telep technológiáját részint ki kellett egészíteni, részint meg kellett változtatni. A gondok megoldásából ki. vette részét mind a pártszervezet, mind a szakvezetés. Az előbbire hárult — többek kötött — annak megértetése; hogy a kukorica részes műveié, se fölött elszállt az idő. A tsz 1973-ban a mai IKR. — ak. kor CPS- — rendszerhez csat. lakozott Igen előnyös volt a közösség számára, hogy a CPS adott gépet, annak beszerzésére nem kellett pénzt előteremteni. Az indulás bajait tetézte, hogy a sertésállományt bruceL. lózis fertőzés támadta meg; a lecserélés elkerülhetetlenné vált Az űj alapanyagot Békés megyéből szerezték be a zom. baiak. Huszonötös-harmincas csoportokban szállították haza a törzskönyvi adatok alapján úgyszólván egyedenként kiválasztott állatokat A kiválasztásnál tanúsított körültekintés alapos voltának bizonysága, hogy a szövetke. zet immár nem csupán saját hizlalási alapanyagának elő. állítására képes, hanem rövidesen angol nagy fehér hússertést tenyészállatként is értékesít. A telepről 1973-ban 2953, 1974-ben 4620, 1975-ben 6020 hízó került ki. Az 1974. évi ugrásszerű fejlődés főként annak köszönhető, hogy 1973 tavaszán megkezdték a Phy. laxia receptúrája alapján — saját üzemükben — az abrakkeverést. A teljes költségen számított ágazati nyereség 1974-ben másfél millió, tavaly már csaknem kétszer ennyi volt. Terve szerint ebben az ív. ben 7557 hízót értékesít a tsz. A több mint hétezres szám nem elírás, persze, csoda sem történik a telepen. Másról van sző... Míg fél évtizede a benépesítés volt a gond, most már inkább az állatok elhe. lyezése az. Ennek érdekében felújítottak, kitataroztak min. den régi, hajszál híján már lebontásra ítélt épületet. Sót, átmenetileg azokat a létesítményeket is hasznosítják, amelyek korábban a szarvasmarha-ágazat számára épültek. Erre a szarvasmarha, állomány folyamatban lévő lecserélése nyújt lehetőséget. Személyre szólóan M ind az ipari munkások, mind pedig a v szövetkezeti parasztok,- mezőgazdasági dolgozók körében növekedett az érdeklődés a gazdasági kérdések iránt. Ebben döntő szerepe annak van, hogy a párt nyíltan az ország közvéleménye elé tárta gazdasági helyzetünket, a nehézségeket előidéző okokat. Az eddig végzett tömeg- politikai , munka eredménye, hogy a társadalom tagjainak túlnyomó többsége - magáénak vallja a fejlett szocialista társadalom építését, vállalja az ezzel együttjáró személyes erőfeszítéseket. Ez annale megértéséből fakad, hogy a dolgozó ember érdeke egybe esik a párt társadalmi céljaival. A pártszervek és -szervezetek agitációs, tömegpolitikai munkájában eddig fő szerepe a párttaggyűléseknek, pártnapoknak, üzemi tanácskozásoknak, a szövetkezetekben a zárszámadásoknak volt. Ezek a fórumok alkalmasak arra, hogy aránylag rövid idő alatt nagy tömegekhez eljusson a párt szava, s a közvélemény megismerkedjen a párt gazdaságpolitikájának legfontosabb ösz- 6zefüggéseivel. a tömeges agitáció képes arra, hogy a nagy társadalmi célok megismertetésével lelkesedést, cselekvési elhatározást váltson ki száz- és százezrekből. Az új ötéves terv — : amelyben a párt XI. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitika testesül meg — napjainkban már túljutott ismertetésének .időszakán, a megvalósítás szakaszába lépett. Az országos feladatokhoz kapcsolódóan az üzemek, szövetkezetek most alakítják ki programjaikat a következő fél évtizedre, s közben Javában munkálkodnak az idei terv végrehajtásán. A pártszerveknek és -szervezeteknek nem csupán lépést kell tartaniuk az idővel, hanem irányítaniuk kell működési területük ügyeit is. Ez viszont azt követeli, hogy az üzèm, a szövetkezet, a gazdaság dolgozóinál legalább egy lépéssel előbbre járjanak. A pártmunka módszereit tekintve ez azt jelenti, hogy „váltaniuk” kell tömegpolitikai munkájuk módszereiben és tartalmában. Amíg eddig az ország előtt álló feladatokról szóltak, addig napjainkban már kisebb csoportokkal , kell foglalkozniuk, üzemük, munkahelyük problémáival, feladataival. Á következő időszak a pártszervezetek számára nem könnyebb, hanem lényegesen nehezebb lesz az eddiginél. A tömegpolitikai munkában az okozza a gondot, hogy a népgazdasági szinten megfogalmazott feladatokat konkretizálniuk kell, meg kell határozniuk, hogy az egyes munkahelyeken hogyan kell az adott célt elérni. Napjainkban már kevés politikai haszonnal jár a központilag megfogalmazott feladatok puszta el ismétlése. A munkásokkal, Következett tagokkal azt kell megtárgyalni, hogy az egyes munkakollektívákra és személy szerint az egyes dolgozókra milyen feladatok hárulnak az országos gondok megoldásából. Csak egy példát erre: a pártszervezetek eddig azt mondták, hogy a legfőbb feladat a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. De vajon lehet-e, helyesebben szabad-e a munkahelyeken a hatékonyságról általában beszélni a dolgozókkal? A munkapadnál, a határban, az állat- tenyésztő telepen ez nem több szólamnál. A konkrét helyi tennivalókat kell megállapítani — és elvégezni. A párt központi vezetése példát mutatott a gondok, a nehézségek kendőzetlen feltárásában. Az ország lakosságának túlnyomó többsége ezért is bízik a pártban, látja, nagy felelősséggel irányítja társadalmunkat. Ez a nyíltság és őszinteség jellemeze a munkakollektívákkal és az egyes dolgozókkal való helyi beszélgetéseket is.' A következő években a termelési egységek gazdálkodására az lesz a jellemző, hogy' sok mindent más módon, újszerűén kell végezni. Az új viszont mindig hordoz magában bizonyos kockázatot, egyebek mellett az átmeneti jövedelemcsökkenés lehetőségét is. A meggyőzésnek ilyen esetben sem rosszak a kilátásai, hiszen az esetleges jövedelemcsökkenést a későbbiek során éppen az új, többnyire nagyobb nyereséggel értékesíthető termékek pótolják. De sor kerülhet a gyárakon belüli munkaerő-átcsoportosításra, vagy egyes elavult technikával dolgozó üzemek leállítására is. Jól tudjuk, nem könnyű a megszokott üzemtől, öeszekovácsoló- dott kollektívától elbúcsúzni, de ba a népgazdaság érdeke — tehát az egész társadalomé — úgy kívánja, meg kell tenni. Ezekről a személyeket érintő kérdésekről őszintén szabad csak beszélni és a meg- » győző szó minden esetben párosuljon körültekintő gondoskodással.. H a napjainkban a feladatok, a tennivalók konkrét meghatározása kerül a tömegpolitikai munka homlokterébe, ne feledkezzünk meg orról sem, hogy a párt életszínvonal-politikájával kapcsolatos agitációban is a konkrétságra, a helyi életkörülmények fejlődésének bemutatására törekedjünk. UttlÖK SÁNDOR
