Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

Beszélgetés a párttagokkal A bizalom, az őszinteség és a tettrekészség légkörében FONTOS SZAKASZA in­dult meg a hónap elején a párttagsági könyvek cseréjé­nek: megkezdődtek a beszélge­tések a párttagokkal. A Köz­ponti Bizottság határozatának megfelelően először az alap­szervezeti titkárokkal, vezető­ségi tagokkal beszélgettek az irányító pártbizottságok kép­viselői, majd ezután kezdték meg a beszélgetést az alapszer­vezeti vezetőségi tagokból, pártcsoport-bizalmiakból meg­alakított csoportok a pártta­gokkal. Tekinthetjük tehát az el­múlt héten és a még most is folyó munkát az első „lépcső­nek”, de egyben „iskolának” is, tapasztalatszerzésnek arra, hogy mind tartalmilag, mind módszerbelileg hogyan folytas­sák le a beszélgetéseket az alapszervezetben. Hiszen az el­ső napokban éppen azokkal történtek meg a beszélgetések, akik a továbbiakban irányít­ják, szervezik ezt a nagyon fontos politikai munkát. A beszélgetések tartalmát te­kintve, iránymutató a Közpon­ti Bizottság határozata: a min­den párttaggal lefolytatandó beszélgetés „terjedjen ki a párt politikájának végrehajtásából adódó feladatokra; az alapszer­vezet tevékenységére; a párt­tag munkájára; ideológiai, po­litikai, képzettségére; a párt- megbízatások teljesítésére; a közéleti tevékenységre. Az esz­mecsere ösztönözzön a munka és magatartás felülvizsgálatá­ra, az egyén fejlődésére. A párttagoktól igényelni kell a határozatok végrehajtására és pártszervezetük munkájára vo­natkozó véleményüket és ja­vaslataikat.* Több száz párttaggal — fő­ként titkárokkal és vezetőségi tagokkal — folytatták le eddig ■ beszélgetést Ezekre az esz­mecserékre a2 őszinteség, a bizalom és a tettrekészség volt jellemző. A teljes azonosulás a párt politikájával, a XI. kong­resszus határozatával és a párt programjával. És ez természe­tes, még akkor is, ha például az egyik vezetőségi tag őszintén megmondta, ő úgy látja, hogy a kongresszus általános érvé­nyű megállapításaihoz képest — például társadalmunk ideo­lógiai állapotának megítélésé­ben — az ő területükön még lemaradás van. Általános tapasztalat, hogy a párttagok érzik a súlyát, fon­tosságát ezeknek a beszélgeté­seknek. és ennek megfelelően készülnek is az elvtársi eszme­cserére. Alapot adott erre a taggyűlés, ahol ismertették a Központi Bizottság levelét, a tagkönyvcsere politikai jelen­tőségét, de sok helyütt az is, hogy a beszélgetés előtti na­pokban egyénileg is felkészí­tették a párttagokat, meg­mondva, miről lesz majd szó. Hogy miről legyen szó, ez világosan és egyértelműen kö­vetkezik a Köznonti Bizottság határozatából. Ám nagyon he­lyesen. a legtöbb helyen nem ragaszkodnak a sablonokhoz, a párttagok elmondanak egyéb olyan problémákat is, amelye­ket akár munkaterületükön, akár egyéni életükben, munká­jukban, szakmai, politikai fej­lődésükben látnak. A beszélge­tést lefolytató csoportoknak kell elsősorban olyan légkört teremteniök. hosy a párttag nyugodtan beszélhessen, nem kell sűrűn megszakítani köz­bevetett kérdésekkel, bár el kell mondani a vezetőség véle­ményét a párttag munkájáról, magatartásáról, fejlődéséről. A vezetőség előre kialakított vé­leménye sem ..szentírás”, a be­szélgetések célja többek közt az is, hogy segítsenek a veze­tőségnek a párttagról reális vé­leményt kialakítani, Általában egy órát szánnak a beszélgetésre egy-egy párttag­gal. De semmi baj nem szár­mazik abból, ha ez —• indokolt esetben — kicsit „megnyúlik”. Ám a húsz perc — ami egy­két esetben előfordult — sem­miképpen sem lghet elég. A BESZÉLGETÉSKOR a párttag elmondja véleményét, nemcsak saját, hanem az alap­szervezet. a vezetőség tévé­kenységéről is. Az eszmecsere rendszerint azzal zárul, hogy a párttag „útravalót” kap, ho­gyan lássa el a továbbiakban feladatát, esetleg milyen párt­munkára számíthat. Azonban nem lehet minden esetben „le­zárni” a beszélgetést, hiszen vannak problémák, amelyekre vissza kell térni. Mint például az egyik alapszervezetnél a titkár elmondta, hogy túl sok a munkája, nem sikerült kiala­kítani a kollektív tevékenysé­get, .mert van egy-két vezető­ségi '.tag, akikre nemigen szá­míthat. Amikor aztán az egyik új, egy éve megválasztott ve­zetőségi tagra került sor, az éppen azt nehezményezte, hogy nincs gyakorlata a pártmunká­ban, nem kap elegendő felada­tot és főként segítséget. Termé­szetes, hogy ezt meg kellett be­szélni a párttitkárral is. ELHANGZOTT nem egy ész­revétel, javaslat, hogy sűrűbbé kell tenni az ilyen beszélgeté­seket Természetesen, nincs minden évben tagkönyvcsere, ám van éves beszámoló tag­gyűlés, amit meg kell előznie nemcsak a pártcsoport-értekez- letnek, hanem az egyéni be­szélgetésnek is a párttagokkal. Fontos része ezeknek a be­szélgetéseknek az adminisztrá­ciós feladatok pontos elvégzé­se. A beszélgető csoportok egy- egy tagját erre megfelelően fel­készítették az irányító párt­szervek, az alapos előkészítés­sel megelőzhető, hogy a legfon­tosabb okmányok „otthonfelej­tése” miatt ne lehessen lefoly­tatni a beszélgetést, az adatok egyeztetését. Az elmúlt napokban sok ta­pasztalat gyűlt össze az alap­szervezetekben. a pártbizottsá­gokon a beszélgetésekről. Eze­ket kell a továbbiakban fel­használni, nemcsak a pártta­gokkal való eszmecseréken, hanem a pártélet, a pártmunka megjavításában is. Ott jártak el helyesen, ahol már eleve úgy tervezték, hogy nem vég­zik el a tagkönyvcsere eme igen fontos és alapos munkát igénylő aktusát egy-két hét alatt, hiszen érre öt hónapot irányoz elő a Központi Bizott­ság határozata. Ahol „túlzsú­folt” az ütemterv, még van idő módosításra. Természetesen a kisebb létszámú alapszerveze­tekben erre nincs szükség, de ahol sok párttag dolgozik és úgy látják, túlságosan „szoros” a tervezett ütem, meggondolan­dó, hogy az alaposabb munka érdekében változtassanak ezen. Amikor — a múlt év októ­berében — nyilvánosságra ke­rült a Központi Bizottságnak a párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó határozata, nem ke­vesen vélekedtek úgy, hogy ez nem más, mint egyszerű, adminisztratív munka. Ma már minden párttag előtt világos, hogy jóval többről van szó: a tagkönyvcsere egyben a párt­tagság felkészítése a XI. kong­resszus által kitűzött, minden eddiginél nagyobb feladatok elvégzésére, amiben minden kommunistának az eddiginél többet kell vállalnia. Az erők számbavételéről és mozgósítá­sáról van szó és ennek — túl­zás nélkül mondhatjuk — leg­fontosabb része az e hetekben, hónapokban folyó beszélgetés a párttagsággal. Tehát az eddiginél többet vállalni. Nem mond ennek el­lent az, ha egyik-másik párttag őszintén megmondja, — még jobb, ha néki mondják meg — hogy szétforgácsolja erejét a sokféle tisztség, megbízatás, „le kéne adnia” egyet-kettőt Hiszen ez esetben a megmara­dókat tudja majd az eddiginél jobban ellátni. De sokkal töb­ben vannak, akik a mostaninál többre képesek, többet tudná­nak vállalni. Ezeket egyénileg is számba kell venni és a párt- megbízatások adásakor figye­lembe venni. AZ EDDIGI tapasztalatok kedvezőek, a beszélgetések be­töltik azt a szerepet, amit a Központi Bizottság határozata előír. A továbbiakban ezeket a tapasztalatokat kell felhasz­nálni. JANTNER JÁNOS Szedres Nincs megállás a tavaszi munkákban Virulnak a palánták — Végéhez közeledik a szakosított 'sM:'­A hó miatt nem áll meg az élet Ezt tapasztaltuk beszélgeté­sünk során is, amelyet Kovács Bélával, a Sió—Sárvíz menti tehenészeti telep építése Egyesült Termelőszövetkezet főagronómusával folytattunk. Úgy fogalmazott a szedrest fő- agronúfnus, hogy a mostani idő láttán egyik szenté sír, a másik szeme nevét: Hogy '•miért? Bosszantó éá -kellemetlen dolog volt a márciusi nagy hóesés, hiszen jó néhány munkát ép­pen emiatt kellett abbahagy­ni, így például a szerves- és műtrágyázásjt. Örömöt okozott viszont a hú azért,-'mért a ko­rábbi évek csapadékszegény- ségét pótolni tudja. Milyen munkákat végeznek jelenleg a megye egyik legna­gyobb közös gazdaságában? Folyamatosan szállítják az exportra és a belföldi forgal­mazásra kerülő kukoricát, az előbbit a Tolna megyei Gabo- •lafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, az utóbbit pedig a Tolnaker értékesítésében. Na­ponta 4—5 vagonnyi kukori­cát indítanak útra, s az elszál­lításra váró mennyiség még jó pár napig munkát ad a szállí­tást végző tagoknak. Nagy a mozgás a gépműhe­lyekben is, hiszen már a vége felé közeledik a termelőszövet­kezet erőgépeinek téli karban­tartása, javítása. Az alkatré­szekkel csupán az IFA teher­gépkocsiknál van baj. Javában dolgoznak az asszo­nyok a kertészetben is. Az ösz- i/esen több mint 20 ezer négy­zetméternyi fóliás területen a talaj előkészítő munkákat és a növényápolást végzik. A közel félszáz asszonynak jócskán akad dolga, hiszen 28 ezer cse­repes paradicsompalántának, 80 ezer tápkockás káposztapa­lántának, s több mint 120 ezer tápkockás paprikapalántának kell gondját viselni. A rossz időjárás ellenére is megszakítás nélkül dolgoznak az 1974. óta épülő szakosított tehenészeti telep istállóin a téesz házi építőbrigádjának tagjai. A 320 férőhelyes, há­rom épületből — 2 fejőistálló­ból és egy elletőistállóból — álló telep belső munkálatait, a különféle technikai berendező sek felszerelését végzik a szak­emberek. Ha hasonló ütemben dolgoznak tovább, akkor vár­hatóan május végére befeje­ződhet a te'ep benépesítése. Ami a legnagyobb munkát, a trágyázást illeti, jórészben éppen a nagy hóesés előtt si­került befejezniük a szedresi- eknek. Amint azonban az • idő engedi, hozzálátnak a félbeha­gyott munka folytatásához, s befejezik a kukorica alá a szer vetlen--alap trágyázást Ugyan­csak a- hóolvadás után kezdik meg áz őszi mélyszántások si- mítózósát, s ezekkel egyidőben a kórizervborsó vetését is. A munkákról szólva említést tett á főagronómus arról is, hogy á termelőszövetkezet két erőgépével segíti a KPM-et a hóeltakarításban, de hozzátet­te mindjárt, reméli, hogy ezek a gépek is rövidesen a tavaszi munkákat végezhetik majd, a későn jött hó után. — vj — Foto; Gk. Március 15, március 21, április 4 Barabás János, a KISZ Köz.' ponti Bizottságának titkára tartott tájékoztatót Budapes­ten a forradalmi ifjúsági na­pok ez évi politikai rendezési elveiről és eseményeiről. Az idén kilencedszer kerül sor a tavaszi ifjúsági napok megrendezésére. Immár a KISZ leszögezheti, hogy jó hagyományt teremtett, sikeres rendezvénysorozat a FIN. — állapította meg Barabás Já­nos. Bizonyította, hogy az if­júságnak, elsősorban a KISZ- fiataloknak van mondanivaló­juk a társadalom kérdéseiről. Az idei ifjúsági napokon az eddigieknél kevesebb lesz a központi rendezvény. Nem az ünneplés a fontos, sokkal in­kább az, hogy forradalmi if­júsági napok rendezvénysoro­zata a KISZ-kongresszusra való felkészülés politikai kere­te legyen. A felkészülés ezért nem lehet kampányjellegű és nem nagy, demonstratív fel­ajánlásokkal, hanem hétköz­napi tettekkel lehet és kell felkészülni a kongresszusra. Az idei ifjúsági napok fő színterei a KISZ-alapszeeveze­tek és az ifjúsági klubok. Tartalmi egységet kell ki­alakítani a FIN, az idei ak­cióprogram és a kongresszus­ra való felkészülés között. Ezt az összhangot elsősorban az alapszervezetekben lehet ered­ményesen megvalósítani. A politikai munka fő tartalma az idén sem változik, tovább tartanak az alapszervezetek­ben a beszélgetések, a hazafi- ságrúl, internacionalizmusról és a forradalmiságról. A KISZ magáénak vallja és vállalja a párt XI. kongresszusának programját Az ifjúsági napok idei or­szágos megnyitója is március 15-én lesz, a múzeumkerti if­júsági nagygyűléssel. A Ta­nácsköztársaság évfordulójá­nak előestéjén fáklyás felvo­nulással emlékeznek a fiatalok Budapesten a dicsőséges 133 napra. Április 4-én a Gellért­hegyi jubileumi parkban lesz ifjúsági találkozó. A sajtótájékoztatón jelentet­te be Árpási Zoltán, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára, hogy az úttörőmozga­lom harmincadik évfordulója alkalmából a megye kommu­nista fiataljai úttörővasutat ajándékoznak a gyerekeknek a Börzsöny-hegységben. " Tolna megyében Dombóvá- rott lesz a FIN megyei meg­nyitója, a Gőgös Ignác Gim­názium KISZ-bizottsága szer­vezésében. Ugyanezen a na­pon Szekszárdon ifjúsági fó­rum lesz a városi tanács nagy­termében. A megyében mindenütt megkoszorúzzák a negyven­nyolcas emlékműveket. Már­cius húszadikán este Szekszár­don lesz a művelődési házban ünnepi nagygyűlés. Koszorú­zások során emlékeznek meg a megye fiataljai a Tanácsköz­társaság mártírjairól. Április harmadikán a ha­gyományoknak megfelelően több helyütt ünnepélyes KISZ- fogadalomtételre kerül sor. Rendeznek ezenkívül KISZ— Komszomol találkozókat és ifjúság fórumokat is. A for­radalmi ifjúsági napok ideje alatt lesz sok sportrendez­vény, politikai témájú vita, be­szélgetés veteránokkal és. diákszínpadok vetélkedője. 1976. március 12,

Next

/
Thumbnails
Contents