Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

Térvtárgyaíó közgyűlés Bétán A célok megvalósítása a tagság szorgalmán múlik Rész és egész A közelmúltban I _____________________1 tóttá v ezetőségválasztással egybekö­tött tervtárgyaló közgyűlését a hátai November 7. Termelőszö­vetkezet. A közgyűlésen több mint négyszáz szövetkezeti gazda vett részt, s közülük fel­szólalásukban sokan egyetér­tettek a népgazdasági célkitű­zéseket, a takarékos és haté­kony gazdálkodást messzeme­nően figyelembe vevő szövet­kezeti tervekkel. Fülöp László, a szövetkezet elnöke ismertet­te az ország mezőgazdasága e'őtt álló feladatokat. Szólt ar­ról, hogy ez évtől kezdődően a szövetkezetek szigorúbb felté­telek között gazdálkodnak. A szabályzók következtében csök­kennek a különbségek a tsz- ek között; a jobbakra nagyobb, a gyengébbekre kisebb terhek jutnak. A November 7. Termelőszö­vetkezet képes a nagyobb fel­adatok ellátására, de ehhez szükség van arra is, hogy a szövetkezet tagsága jó munká­val támogassa a közös gazda­ságot. Nem elég a többterme­lés, nem lehet cél a minden áron való terméktöbblet előál­lítása: a többletet a ráfordítá­sok csökkentése mellett kell megtermelni. Minden területen el kell érni azt, hogy gazdasá­gos legyen a termelés: nem lehet felszámolni azokat az ágazatokat, amelyek nem gaz­daságosak. Több tejre, gyapjú­ra, bárányra, gyümölcsre van szükség, s ezeket nem a téesz tagsága terhére, hanem annak javára kell jövedelmezően elő­állítani. A szövetkezet terme­lési és pénzügyi tervét a tag­ság véleményére, a népgazda­sági elvárásokra és a szabályo­zók adta lehetőségekre alapoz­va készítette el. Ebben az év­ben is ugyanakkora területen gazdálkodnak, mint az előző években. Nyolcszáz hektáron Kicsit irigykedve figyeltük a tévéhíradót, araikor a budapes­ti utcákat mutatta: a nagyvá­rosokban nem okoz fennaka­dást a váratlanul visszatért tél, az utakról szinte azonnal elta­vetettek őszi búzát, kukoricát 1050, cukorrépát 150 hektáron termelnek, pillangósokat ugyancsak 150 hektáron telepí­tenek. A lejtős, erodált terüle­tekre baltacim kerül. A zöldta­karmány biztosítja az állatállo­mány folyamatos ellátását és lesz tartalék a téli takarmá­nyozásra is. A szárítóüzem ré­tifű- és silókukorica-granulá­tumot készít. A gyümölcster­melő ágazatban jól fizet az őszibarack és a szamóca, vesz­teséges viszont a meggy és a kajszi termelése. A szövetkezet továbbra is nagy gondot fordít a szarvas- marhatartásra, növelik a tej­termelést: jelenleg a tehénállo­mány termelése egyenként 2300 liter. A legnagyobb j nál]at|?* si ágazat a baromfitartás; több mint 8 millió forint nyereséget hoz a közös gazdaságnak. A műtrágyaár emelkedése arra ösztönzi a szövetkezetét, hogy jobban hasznosítsa az istálló­trágyát; a mintegy másfél ezer vagon istállótrágyát a gazda­ság földterületeire kiszórják. A háztáji gazdálkodással kap­csolatban javasolta a szövetke­zet elnöke, hogy az eddiginél több földet vegyenek igény­be, műveljenek meg a háztáji­ban, továbbá a háztáji terüle­tet pénzben csak a szociálisan rászorulóktól, Illetve öregek­től váltsák meg. A háztáji ag- ronómus mellett ezentúl a nö­vényvédő agronómus is segíti a kisgazdaságokat, a művelő­dési házban pedig ismeretter­jesztő előadásokra kerül sor. Az elkövetkezendő években érvényt kell szerezni annak a már korábban is emlegetett nézetnek, hogy csak a jól vég­zett munkáért fizessen a közös gazdaság. Aki kevesebbet tesz a közös érdekében, az eléged­jen meg kevesebb juttatással. Az ágazatok vezetését ösztö­nözni kell arra, hogy tervsze­karítják a havat. A járókelők Szekszárd belvárosában is leg­több helyen csak a lucsok mi­att panaszkodnak. Nem így ki­sebb községeinkben — Kisszé- kelyben is — ahol a havazás rűen gazdálkodjanak annak érdekében, hogy a tervezett szint biztosítható legyen. A jövedelmek kizárólag a szövet­kezetben előállított produktu­mokból keletkeznek. Azt, hogy minden száz százalékban sike­rül, senki sem garantálhatja, ha viszont a tagság jól dolgo­zik, fokozza a munka haté­konyságát, ha olcsóbban ter­melnek, mód van arra is, hogy még a jelenleginél is többet fizessen a gazdaság a tagok­nak. A közeljövőben a szövetke­zet növendékmarha-istállót, szénapajtát, műtrágyatárolót, üzemanyagtartályokat épít, is­tállókat korszerűsítenek és hoz­zájárulnak a könyvtár építésé­hez. Köztudott, hogy Bátán sokszor pusztít a belvíz. A bel­vízrendezések következtében elérik, hogy a legveszélyezte­tettebb területek mentesülnek a belvízkárok alól. Fülöp László az éves terv ismerteté­se után a következő ötéves terv szövetkezeti tennivalóiról beszélt, részletesen beszámolt arról, a különböző termelési ágazatokban milyen eredmé­nyeket kell elérni ahhoz, hogy a népgazdaság reális tervei meg valósul janak.A munkafo­lyamatok optimális időben tör­ténő elvégzésére, a kézi erő pótlására és a termelési költ­ségek csökkentésére nagy tel­jesítményű gépeket vásárol­nak. Ezen túl ahhoz, hogy a reális célok megvalósuljanak, a téesztagság szorgalmas, becsü­letes munkájára van szükség. Csak így lehet biztosítani, hogy korszerűsödjön a szövetkézét, javuljanak a tagság élet- és munkakörülményei. A beszámoló I elhangzása _____________után került s or a vezetőség megválasztásá­ra. A tagság egyhangúlag ismét Fülöp Lászlót választotta a szö­vetkezet elnökévé, s megala­kult az új vezetőség is. Az első vezetőségi ülésen az elnök is­mertette a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket. Megválasztották a különböző vezetőségi bizottságokat is. nemcsak mart nehezíti a gya­logosforgalmat — de maga után hagyja majd a „vendégma- rasztaló” sarat Fatő: Komáromi I smeretesek a népgaz­daság középtávú és éves tervének fel. adatai, tehát.., Tehát, ne. hogy úgy folytassuk, enged, ve a szokványos gondolat, menetnek, hogy mindenki tudja a dolgát. Ez ugyanis, sajnos, nem lenne igaz. A fő irányok, az átfogó teen­dők pontos megjelölése ko- rántsem ad útbaigazítást ar. ra, mi és hogyan történik majd a gyár, a vállalat ke­rítésén belül. Meglehet, az olvasó már sejti nagyon köznapi igazságot hordozó mondandónkat. Azt, hogy rész és egész összekovácso­lása most a legfontosabb, Ezekben a hetekben-hó. napokban Végső formájukat kapják meg a vállalati kö. zéptávú programok, s az idei teendőknek egyhatodát már végre is kellett hajta­ni, hiszen jó két hónap 1976-ból mögöttünk áll. Mégsem írhatjuk le nyu. godt lelkiismerettel — mi­vel a tapasztalatok mást mutatnak —, hogy a terme, lőhelyeken tiszta a látóha. tár, a kisebb és nagyobb közösségek részt vettek a jövő terveinek kialakításá­ban, s így ismerik is azokat. Tudják, hogy a népgazda, ság ..., de nem tudják, hogy az ő gyáruk, gyáregy­ségük, üzemük, műhelyük ... tudják, hogy a külkereske. delem mérlege, de nem tud­ják. hogy a náluk készült termékek... — a legtöbb helyen ma ez jellemzi a lég. kört. Azaz a bizonytalan­ság, a találgatás. Amit nem oszlathat el,, nem.szüntethet meg az,-országos teendők' puszta igenlése, ismételge-' tése. Világosságot az gyújt a fejekben, tettekre az ösz­tönöz. ha a munkahely a maga saját jövőjének útját alaposan megtervezte, s ké­pes azt úgy a közösség elé tárni, hogy abból mindenki megértse: a kollektíván be­lül elfoglalt szerepköre mekkora feladatot ró rá, s milyen holnapot, kenyeret ád. A nagy, országos perspek. tívák fénye erős, sugarai élessé teszik a legfontosabb vonalakat, ám nehogy azt higgyük, mindent megvilá­gítanak. Ki tagadná, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény fejezeteinek és paragrafu­sainak — szövegük bár­mennyire tárgyszerű is —, sokfajta mondandója van mindenkinek. Beruházások, ről és termelésnövekedésről, a szelektivitás fontosságáról és a reáljövedelmek emel­kedéséről, az egészségügyi ellátás javításáról, s a la­kásépítésről. Csakhogy az ember — természeténél fog. va — a nagy dolgok halla. tán legtöbbször, fogódzko­dóként, kisebbeket keres. Olyanokat, amelyekben — mintha tükörbe pillantana — fölfedezheti a reá vonat­kozót, a neki szántat, a csak általa megtehetők Lehet, mindenütt akad néhány ember, akikre ok. kai, joggal rámondhatják: nem érdekli őket semmi sem. Ám a túlnyomó több. ség valóban zárt füllel, csu. kott szemmel fogadná a saját Jövőjét felvázoló is­mereteket? Rosszul ismerik a dolgát, munkáját tevő embert — még azt is, aki ebben puszta kenyérkerese­tet, kötelességet lát — ott és azok, akik utasításokra, parancsokra hagyatkozva vezetnek. Valóban érdekte­len bármely közösségnek, hogy új termék gyártására rendezkednek be, s ehhez új gépek, szerszámok, mun­kafogások, azaz új ismere­tek kellenek, tehát tanfo­lyamra járnak majd? Való­ban mellékesnek éreznék akár egy brigád, akár egy egész gyáregység dolgozói, hogy az eddig tessék-lássék módra összehozott export- szállítmányokat mind ne. hezebb eladni, azaz váltani, újjal előrukkolni elkerülhe­tetlen? A cselekvéstől visszaria­dok menedéke a hitetlen­kedés. Akik sajnálják a fá. radságot arra, hogy meg­hallgassák mások vélemé­nyét, akik a dolgozó ember­ben „egy fő” munkaerőt, s nem többet látnak, azok buzgón bizonygatják: az or. szágos célok ismertek, a többit majd megtudják a beosztottak akkor, amikor itt lesz az ideje. S mikor lesz itt? Akkor, amikor a vevő, a kooperációs partner szerződésbontással fenyeget, amikor túlórázni kell, s túl­adni a termékeken csak bű­vészmutatványokkal sike­rül? Perspektívát fölrajzol, ni annyi, mint végiggon. dőlni lehetőségeinket és kötelezettségeinket, össze, vetni céljainkat és esz­közeinket. Amit országo. '-sau megtettek a® erre hiva­tott testületek a népgazda, ság ötesztendei, s egy évre terjedő programjának ki­formálásával, azt megteszik a munkahelyek is. Csak. hogy az országos tervek a legszélesebb nyilvánosságot kapták, nincs szükség sem­miféle találgatásra; így van ez vállalati körben is? Ideje leszámolni azzal a sok kárt okozó tévhittel, hogy embert és munkát, munkavállalót és munkahe. lyet csupán a pénz, a bér, a jövedelem köt össze. Szo­ciológiai és üzempszicholó­giai vizsgálatok sora tanú­sítja — azt, amit józan ész. szel sem nehéz fölismerni — a kötődés ezernyi más szá. Iának jelentőségét. E szálak legfontosabbja az. mely a tudati tényezők elemeit fonja át. Ezek a tudati té­nyezők nem automatikusan jönnek létre, hanem kiala. kíthatók, fejleszthetők! A kkor, ha ténylegesen, s nem formálisan ér­vényesül a munka, helyi demokrácia, ha az em. berek egyszerre értik és ér­zik, hogy közreműködésük, szavakkal és tettekkel fon­tos igénye a közösségnek. E felfogást, e magatartást nem elvárni, hanem elősegíteni kell. Rész és egész összeko. vácsolásával, orszáfgos és he­lyi.. feladatok értő módon történő, folyamatos össze­kapcsolásával. Azzal, amj egyszerre politikai és gaz. dasági teendő, ami alapja — mert feltétele — a tuda­tos, tehát sikeres termelési, termelői tevékenységnek, MÉSZÁROS OTTÓ Kisszékely — hó alatt

Next

/
Thumbnails
Contents