Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

I ' —— 1—-|" ii h ni I I ,-iiiiim i„. Nwi.-——!—rç-...—y-.p. ——y-n,. . :i I it - 1 1—n—-rBTnrTT-r-irn-^TrwCTcrCTiimTn^iMroroijiiiCTiinn^rtnarT^ " "*,M ■■■■■T>lw*lllTTrri*^ffll.!A,W^i,"ia'', * magazin * magazin * magazin * Á legrégibb háziállat nagy testűek, szívósak, erősek és ellenálljak a betegségekkel szemben. Gyapjúhozamuk évi 5—6 kilogrammot tesz ki, de nem mennek ritkaságszámba az' ennél jóval több gyapjút adó fajták sem. Az sem lé­nyegtelen szempont, hogy a nemesített juhfajták bundája hat centiméteresnél hosszabb finom elemi szálakból áll. Agrártörténészek és a régé­szek véleménye szerint a juh az a háziállat, amelyet az ember a vadon élő állatok kö­zül először szelídített meg, és történelme során a legjob­ban hasznosított. Időnként azonban megbecsülés tekinte­tében a ló, a szarvasmarha, a sertés, a baromfi mögé ke­rült, talán éppen az igényte­lensége miatt. A juh a leg­soványabb legelőn is megél. A legtöbb országban még ma sem építenek számára istál­lót, ólat. Széljárta szálláson, vagy legföljebb akolban búj­hat csak össze a nyáj, az időjárás viszontagságaival da­colva. Közismert, hogy mikor a műszál divatba jött, textil­ipari szakemberek és közgaz­dászok a juhtenyésztés elsor­vadását jövendölték. Mint tudjuk, nem így történt. A gyapjút, mint ruhaanyagot, nem tudta kiszorítani a szin­tetikus textília, sőt, a gyapjú­termékek iránti kereslet vi­lágszerte egyre nő. Időközben persze a juhtenyésztési szak­emberek sem tétlenkedtek. Sokféle juhfajtát tenyésztettek ki, részint a hústermelés, részint a gyapjúhozam növe­lése érdekében. A juhok sza- poraságát mesterséges meg­termékenyítéssel igyekszenek növelni. Ma már az olyan anyajuh sem ritkaság, ame­lyik kétévenként háromszor ellik, s a báránya húszhetes korára túlhaladja a 30 kilo­grammos súlyt. Az új fajták Kihaló állatfajok a fogságban Formatervezők A szovjet ipari formaterve­ző iskola világszerte elismert. Az ipari formatervezés a népgazdaság minden ágát fel­öleli: a szállítóeszközöktől és a forgácsológépektől egész a gyermekjátékokig. Az ország művészi formatervező irodái a termelőfolyamat aktív része­sei, Az Spart formatervező mű­vész például egy új gép for­májának kialakításánál fi­gyelembe veszi az emberi lé­lektan törvényszerűségeit, igyekszik megteremteni a legjobb munkafeltételeket, aminek következtében növek­szik a munka termelékenysé­ge. Az ipari formatervezés ál­talánossá válásának hatása óriási. Csupán a leningrádi vállalatoknál 20 százalékkal nőtt a munka termelékenysé­ge, a selejt pedig egyharma- dára cBökkent az újonnan ter­vezett gépek beállításával. A Szovjetunióban a művészi for­matervező irodák tevékenysé­gét a moszkvai Össz-szövetsé- gi Műszaki-Esztétikai Tudo­mányos Kutatóintézet irá­nyítja. Az országban kilenc felsőoktatási intézmény és 40 technikus foglalkozik ipari Sorma tervezők képzésével. Az UNESCO egyik tanulmánya szerint a világon 276 emlősállatot, 180 hüllőt, s 435 madár- és hal­fajt fenyeget a kipusztulás veszé­lye. Indiában, már csak alig 1800 bengáll tigris él, s Angolában l.eíj- san ritkaság számba megy äz óriás 'antilop. Kipusztulás fenye­geti az orángutánt is, csupán Szu- mátra és Bomeo egyes vidékein lehet még nyomukra bukkanni ezeknek az emberszabású maj­moknak. Több évtizeddel ezelőtt még nagyszámú jaguár és leopárd Ausztria ötödik legnagyobb városa, Innsbruck közel két héten át a sportvilág érdeklő­désének középpontjában állt A televízió kamerái többször végigpásztázták a város kö­rül magasodó hegyóriások szi­luettjét. A Keleti-Alpokhoz tartozó Észak-tiroli Mészkő­alpok kéte2ier méternél is magasabb láncai sorakoznak a téli olimpia városa körül. A havasok koszorújában viszony­lag alacsonyan — 574 méter-* nyíre a tenger szintje fölött — terül el a 125 ezer lakosú vá­ros, Tirol szövetségi tarto­mány székhelye^ Megkapó és valósággal le­nyűgöző az év legnagyobb ré­szében hóval borított hegy­óriások közelsége. A sportver-, senyek zömét a város közvet­népesítetie be az Amazonas vidé­ki őserdőket ma viszont csak el­vétve találhatók meg ott e macs­kafélék. Ráadásul a fogságban . nagyon I mcbéz szaporodásra- .bírni ebeket az Allaíffiuji, tízért számít - ritkaságnak egy kis leopárdnak a tallini állatkertben vaK> világra jövetele. Pedig lehet, hogy később majd a rezervátumokra és az állatkertekre vár a feladat, hogy az egyes kipusztuló állatfajok minél több e-r’-dét megmentsék az utókor számára. len közelében magasodó hegy­oldalakon rendezték meg. Dél felől -— Innsbrucktól 45 kilo­méternyire — esik az Alpok fővonulatának legalacsonyabb hágója, a mindössze 1362 mé­ter magas Brenner. Már a kőkorszakban - is út - vezetett rajta át a Duna völgyéből Dél-' Európába. A magas .hegyek­ből számtalan kisebb-nagyobb folyó fiit alá. A hegyi vizek­ben rejlő energiát erőművek sokaságával hasznosítják (Ausztria évi 3,5 milliárd kilo­wattóra villamos energiához jut vízierőművej révén). Innsbruck egyike. . Európa azon kevés városainak, ahol- soha sincs hiány kristálytiszta ivóvízben, olyannyira, hogy az i osztrák szakemberek még a I „vízexport” gondolatával isi foglalkoznak. I űz Alpok csúcsai tövében Humor Apróságok A házaspár a legközelebbi gépkocsijavító műhely felé tol­ja az új kocsit. A férj meg. jegyzi : — Nem gondolod, drágám, hogy igaza volt annak az alak. nak, aki eladta nekünk ezt a kocsit? Valóban alig fogyaszt benzint! Az estélyt adó háziasszony megkérdi az egyik vendégtől, aki muzsikus: — ön csak hegedűn játszik? — Nem asszonyom, zongorá­zom is. — Nagyszerű, akkor saját magát kísérheti! • Az étteremben az egyik ven­dég odahívja a pincért: — Éh már néhány éve jótok ide, gyakran rendeltem magá­tól ezt az ételt és mindig két darab húst kaptam. Miért ad­tak ma csak egyet? — Elnézést kérek, monsieur. A szakács nyi'vín elfelejtette két részre vágni! • — Azt mondják, még kétszer elváltál, mióta utoljára talál­koztunk. — Mitévő legyek: mindig olyan remek nőket választok élettársul, hogy mások is fele­ségül akarják venni őketll • — Mit gondol, miért van sok­kal több szerencsétlenség az utakon, mint a vasúton? — Két ok miatt. Először, egyetlen mozdony sem próbál, ta soha megelőzni a másikat, másodszor pedig: látott-e va­laha is olyat, hogy a mozdony, vezető menet közben csókoló- zott volna a fűtővel? • — Képzeld, anyuka: ma, ami. kor vendegek jöttek, én jót tet­tem! — Ugyan mit? — Az öcsikém észrevétlenül rajzszöget dugott signor Da. nutti székére. — És te mit csináltál? Mazzászélásai Hciifizfi rcUta n ki ! IStóJ bolutt­laitJ-o­____-L I Á LLAMI BIZTOSÍTÓ E ' p ISk Műk- sebt»" — Én megvártam, amikor signor Danutti le akart ülni — cs abban a pillanatban kiránt tottam alóla a széket! • A feleség meglátogatja bör­tönben ülő férjét és halkan megkérdezi: — Mondd, jő hasznát vetted annak a kis reszelőnek. ame­lyet kenyérbe sütve küldtem be neked? — Magam sem tudom: hol­nap operálnak. — Pincér! — kiáltja a ven­dég. — Hozzon nekem egy po­hár ambróziát. — Micsodát? — Hogy lehetséges — hábo- rog a vendég —, maga nem tudja, mi az ambrózia? Az is­tenek itala! — Bocsásson meg, mennyei atyám, nem ismertem fel mind. járt! — Rettenetes ez az új szom­szédasszony, egész nap a ka­puban áll és fecseg. —- És kivel? ! — Velem, • — Ismerek egy embert, aki tizedik éve nem fésülködött. — Biztos valami művész va"y esőlakó. — Egyik Bem. Kopasz, Megrögzött bűnöző Tavasz

Next

/
Thumbnails
Contents