Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
Ke elveseim! Legszívesebben mindegyikőjük kezébe virágcsokrot adnék, de oly sokan vannak, hogy annyi virág nincs a földön, s nincs most ezen a szép tavaszbontó márciusi napon sem. Köszöntésemet fogadják, amely szívből jön, s szeretném, ha a szívekig érne. Édesanyák, akik szívük .alatt hordtak bennünket, s megtanítottak az első szóra, akik lépéseinket egyengették, akik könnyezve örültek sikereinknek, akik. sírtak, ha valaki bántott bennünket, büszkék lehetnék fiaikra, lányaikra. Dolgozó emberré, a társadalom hasznos tagjává váltunk,. Köszönjük fáradozásaikat. Anyák, akik reggel a családot elindítják, s bekapnak néhány falat kenyeret, s rohannak a munkahelyre, ahol egész nap, a munkaidő nyolc órájában fáradnak, s este tele szatyorral érnek haza, köszönjük, amit értünk tesznek. A nagy családért is, hiszen amennyiben a kis család egy és egész, a sok kis egész család alkotja az egységes nemzetet, s az anyáknak is köszönet, elismerés jár, mert nagy feladataink végrehajtásában hazánk népe, o nagy család egységes. Fiatal, élet kapujában lévő lányok, most ismerkedtek a szerelemmel, az első csók édes ízével, van előttetek példa; példa az áldozajra kész, a család, a haza üdvére munkálkodó asszonyok egész serege áll előttünk: Dobó Katica, Zrínyi Ilona, Há- mán Kató, Leőwi Klára, Szabó Erzsébet... Több mint öt évtizede köszönti önöket a társadalom, a férfiak, az apák, a fiúk, a nagyapók. Mi is barátsággal köszöntjük valamennyieket, ezen a szép márciusi ünnepen, legyenek egészségesek, legyenek boldogok, legyen erejük az anyai hivatáshoz, a munkához, a családhoz. Kedveseim, fogadják e köszöntő sorokat virág helyett, a virág mellé. PALKOVACS JENŐ Munka !L Pihenés Szórakozás
