Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
< Bútoripari VaSîaîaï mm Ötéves tervkoncepció két változatban Jelentős Időszak volt a Szekszárdi Bútoripari Vállalat történetében a IV. ötéves terv. Az 1970. évi 25 millió forintos termelés tavaly már 78 millió forintra emelkedett. A ciklus utolsó két esztendejében itt alkalmazták először — s hazánkban ma is egyedülállóan — a formahabosítási technológiát. Az elmúlt évben BNV- díjra és a Könnyűipari Minisztérium két díjára bizonyult érdemesnek a vállalat; az utóbbiak egyikét a Bútoripari Egyesülés másik tagjával, a Székesfehérvári Bútoripari Vállalattal együtt nyerte el. A negyedik tervciklus történetéhez tartozik még, hogy a vállalat 21 százalékos létszám- növekedés mellett ért el 40 százalékos bérszínvonal-emelkedést; s hogy a'már említett teljesítménynövekedés 80 százalékban a termelékenység javulásának gyümölcse. A szekszárdi bútorgyárban nem szólam, hanem eleven valóság, hogy a dolgozók a magukénak érzik az üzemet. Szívesen járultak ahhoz, hogy a vezetés a részesedési alapból tavaly majdnem három és negyed millió forintot a fejlesztési alapba csoportosítson át. Ennek az áldozatvállalásnak is köszönhetők a kényelmes, modem Bltözők, fürdők; ennek is, hogy már épül az új négyszáz négyzetméteres munkacsarnok, s megkezdődött az ebédlő és a kétszáz adagos melegítőkonyha építése. A vállalat bel- és külföldön legkedveltebb termékei a forgólábas Pillangó, Junior, Pofa és Pille fotelek; ez utóbbiból az idén tízezer készül. Szintén tízezer a Tacskó gyermekheverőbői. Igen tetszetős újdonság a két fotelből és kétszemélyes, ágyneműtartós heverőbői álló Szirén garnitúra. Az idén kétszer annyi formába öntött bútort készít a gyár, mint tavaly. Helyesléssel és bizakodva fogadták a bútorgyáriak _ a kormánynak azt az elhatározását, hogy az ötödik ötéves terv idején 45 milliárd forinttal támogatja a tőkés exportra dolgozó vállalatokat. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat ennek ismeretében két variánsban dolgozta ki az ötödik ötéves tervre vonatkozó koncepcióját. Ezeket mind a Könnyűipari Minisztériummal, mind a megyei tanáccsal ismertette. Május végéig zsűrizés dönt majd arról, melyik koncepció alapján dolgozik a gyár az ötödik ötéves tervben. Az első koncepció szerint 1980-ig évi 107 millió forintra; a második szerint 160—170 millió forintra nő a gyár termelése. Az utóbbi elképzelést az teszi ígéretessé, hogy a tőkés piac — főként a Német Szövetségi Köztársaság — élénken érdeklődik a tetszetős és kényelmes szekszárdi bútorok iránt. Az első koncepcióhoz elegendők a vállalat saját erői; a másodikhoz állami támogatás és hosszú lejáratú hitel igénybevétele szükséges. A dolgozók létszámát csak kissé kellene növelni. A bútorgyártás hagyományos módján uevanis egv munkádtól évente 460 ezer forintos, míg a szekszárdi gyárban alkalmazott módszerrel egymillió .800 ezer forintos termelési érték várható. Tűzoltók közérdekű kérése SB Önkéntesek mentették meg az erdőt Három olyan tűz támadt megyénkben vasárnap, amely feltétlenül szót érdemel. Szek- szárdon megismétlődött, amiről csaknem pontosan egy éve — március 5-i lapszámunkban — írtunk: meggyulladt a pakurahulladék, sűrű füstbe borította a déli kertvárost. Az eseményből következtethető sajnálatos tény, hogy egy esztendő kevésnek bizonyult a környezetszennyezés megelőzésére,. a tűzveszélyes hulladék biztonságos elhelyezésére... A szekszárdi Dorogi-közben, a Taksonyi-féle tanya nádfedele azért fogott tüzet, mivel N. Károly gépkocsivezető a biztonságot nyújtó távolság figyelmen kívül hagyásával gyújtott tüzet. A gyors jelzésnek, az állami tűzoltók késedelemmentes beavatkozásának köszönhetően csekély kár mellett hozzávetőleg harmincezer forintos értéket sikerült megmenteni. Dunakömlőd határában, a Gyűrűsalj a-dűlőben vasárnap délután keletkezett tűz a bölcskei Rákóczi Tsz húsz- hektáros, kétéves fenyőcse- metésében. Ott szintén a ''gyors tűzjelzésnek volt köszönhető, hogy a p.V si önkéntes tűzoltók tizennyolc hektárt — háromszázhatvanezer forintot! — mentettek meg a pusztulástól. Eredményes beavatkozásuk azzal kezdődött, hogy Magyar Péter bölcskei lakos a tűz észlelésekor egy rendőrtisztet kért meg a tűzoltóság riasztására, ő maga pedig ötvenkilenc éves korát meghazudtoló energiával látott a tűz oltásához. A Tolna megyei Tűzoltó- paranosnokság lapunk útján is ismételten kéri a lakosságot: tartsa tiszteletben a mindany- nyiunk életét, vagyonát óvó megelőző tűzrendészeti szabályokat. Kéri: ne feledkezzék meg senki arról, hogy erdőben csak a kijelölt helyen, szélcsendes időben szabad tüzet rakni, az erdőtől pedig legalább kétszáz méternyi távolságra. Az avarégetésről egy nappal előbb értesíteni kell a tanácsot. Sajnos, néhol este végezték ezt a munkát, s ezzel fölösleges pánikot okoztak. Az állami tűzoltók emlékeztettek arra is, hogy megyénkben tavaly, tavasszal — főként a tamási járásban — negyed- millió forint értékű, javarészt termelőszövetkezeti erdő lett a tűz martaléka. Függetlenül attól, mennyit térített meg a kárból a Biztosító, az értékes fa visszavonhatatlanul elpusztult Bővíti hálózatát a Gelka A televízió a lakásokban az egyik legáltalánosabb bútordarabbá lépett elő. Ugyanígy szinte mindenütt van magnetofon .vagy lemezjátszó, s legtöbb esetben nem is egy rádió. A háztartási gépek pedig úgy hozzá tartoznak mindennapi életünkhöz, hogy életünket el sem tudnánk képzelni nélküle. Ez a magyarázata annak, hogy a GELKÁ-ra napról napra nagyobb feladat hárul. Mikor néhány éve a megyei tanács anyagi támogatásban részesítette a Tolna megyei hálózatot, a szolgáltatás meny- nyiségének hatvanszázalékos növelése szerepelt feltételként. Az öt év alatt ezt majdnem ötszörösére, 295 százalékra teljesítették. összehasonlításként: a megye minden lakosa javításért átlag 33 forintot fizet évente a GELKÁ-nak, míg ez az összeg Somogybán 25 forint, a másik szomszédban, Bács-Kiskun megyében pedig csak 16. Ez adódhat abból, hogysmegyénkben több a híradástechnikai és háztartási elektromos berendezés, de abból is, hogy itt aránylag kevés a maszek, s a szövetkezetek sem nagyon foglalkoznak ilyen tevékenységgel. Igv a GELKA, hogv az igényeket ki tűd ja elégíteni, öt év alatt háromról tízre emelte a szervizek számát, s a 26 begy űjtőheiy helyett már 46 van. A tervek ennek a tevékenységnek folytatását Írták elő. így tavaszra elkészül Pakson, a Váczi Mihály lakótelepen a 200 négyzetméter alapterületű új szerviz, s később a régi helyett új épül Bonyhádon és Dunaföldváron is. Ebben az évben tervezik Faddon, Nagy- dorogon, Iregszemcsén, Szakoson és Simontomyán kis javítóbázis építését. A javító- és átvevőhelyek számának növelése mellett a műszerezettséget is javítják. Ugyanis köztudott, a mai, modern berendezéseket már nem lehet korszerű műszerek nélkül megfelelően megjavítani. Ezért a megyei kirendeltség kap 25 olyan kis műszert, amivel a szakemberek akkor is tudnak televíziót javítani, ha nincs adás. A műszerészek szakmai ismereteinek bővítése is megoldandó. Húszán jelentkeztek ugyan technikusminősitő vizsgára, de a közelmúltban a kiváló tévéműszerész és a kiváló háztartásigép-szerelő verseny belépőjéül szolgáló tesztvizsgán harminchét jelentkező közül csak tizenegyen érték el a továbbjutáshoz szükséges minimális, vagy annál magasabb szintet. Már folyik a szakmai ismeretek bővítése. Hárman ismerkednek a színes televízióval, ketten a központi antennák szerelését, karbantartását tanulják, ketten pedig az automata mosógépek javításával kapcsolatos tudnivalókkal bővítik tudásukat. A feladatok nagyok. A növekvő minőségi és mennyiségi feladatokat kielégíteni nehéz. Ezért is tart átlagosan 5,8 napig egv készülék, berendezés kijavítása, s a készpénzes javításoknál még ennél is tovább, átlagosan 7,8 napig. yA fő oka ennek az alkatrész- hiánv. Ez már nem helyi probléma csupán, hanem országos gond, amire a GELKA vezetőinek kellene elsősorban jobban figyelni. Ezek okozzák ugvanls a reklamálók egy részét. Egyébként ezeknek a száma az elmúlt évekéhez képest csökkent. Fz utóbbi bizonyítja, hogv a GELKA Tolna megvei kirendeltsége a nehézségek el’en éré igveVszik a korábbinál jobb munkát végezni. — sz 1 — [Paks Hétfőn kezdődik Nem teljesítette tavalyi tervét a Paksi Téglagyár; mind a nyers, mind az égetett kisméretű téglából kevesebbet termelt a tervezettnél. A lemaradás oka részben a kedvezőtlen időjárás volt, részben az, hogy az elkedvetlenedett munkásokkal az akkori vezetés meg sem kísérelt szót érteni. Lényegében az történt, hogy a tavaly új vákuumprés nem váltotta be rögtön a hozzá fűzött reményeket. Csökkent a termelés, a kereset, lanyhult az igyekezet Hétfőn kezdődik a termelés a Paksi Téglagyárban. Az idei terv nyolcmillió-háromszázezer nyers és hétmillióháromszázezer égetett téglára szól. A további követelmények egyike, hogy a termék 93,5 százaléka első osztályú legyen. 1975-ben az előállított téglák 93,3 százaléka volt első osztályú. Örkény József gyárvezető bizakodással tekint az idény elé. Beszélgetésünk kezdetén hang-' súlyozta, hogy „ezzel a kollektívával lehet dolgozni”. Lehet, hiszen a dolgozók körülbelül' nyolcvan százaléka tartozik a törzsgárdához. Az idősebbek mellett akad erőtől duzzadó fiatal is; bár az utóbMegyénk gépjárműparkjának örvendetes gyarapodása mellett 1975-ben negyvenkettővel kevesebb — 479 _sérül éses baleset történt, mint az előző évben. A balesetek számát ezzel az 1973. évi 508 alá is sikerült leszorítani. Az eredmény sokaknak köszönhető. Elsősorban mindazoknak, akik öntudatos fegyelemmel, a közlekedési szabályok maradéktalan tiszteletben tartásával közlekedtek. Részesei azok, akik megtervezték, és akik elvégezték az útjavításokat; részesei a hivatásos és az önkéntes rendőrök is. Különös elismerésre méltó részesei pedig a közlekedésbiztonsági tanácsok, valamint a megyei közlekedésrendészetnek azok a dolgozói, akik gyakran hivatali kötelességüket meghaladó mértékben végeztek nevelő, oktató munkát. Jóvoltukból tavaly száztízezernél (!) több személy vehetett részt ezernégyszáz propaganda- és csaknem kétszáz filmelőadáson. 1973-ban a propaganda-előadások száma csupán száznégy, a résztvevőké még tizenkétezer sem volt. A közlekedés biztonságát célzó kiadványok száma 1973-ról 1975-re meghatszorozódott. A közlekedési önkéntes rendőrök száma majdnem megkettőződött, a közlekedési úttörőké kis híján, négyszeresére nőtt. A Tolna megyei Közlekedés- biztonsági Tanács ez évi munkaprogramját túlzás nélkül nevezhetjük a biztonság programjának. Kidolgozásához g téglatermeSés bi korosztályból úgy féltucatnyit még szívesen látnának a gyárban. Igaz, nehéz fizikai munkát kell végezni, de havi négy-, négy és fél ezer forintért érdemes... A tavalyinál jobb körülmények között indul a munka. A Keller-kocsik több mint háromnegyedét felújították, új keretet, kiemelő villát szereltek reájuk. Nyersanyaghiány nem fenyegeti a paksi gyárat; más kérdés, hogy a rendelkezésre álló anyag nem a legjobb minőségű. Sok benne a mészkő, a felső rétegekben gaz, gyökérmaradvány is akad, A műszakiak elvben már kidolgozták azt az újítást, amelynek segítségével a kődarabok; növényi maradványok köny- nyen eltávolíthatók az agyagból. Ha az újítás beválik — és miért ne válna be?, , —, nem akad el félnapokra a termelés. Papíron szintén kész már a másik újítás, a jelenleginél egyszerűbb konstrukciójú, üzembiztosabbnak Ígérkező téglavágó automata. A bizakodó munkakedv, a technikai adottságok javítása a tavalyinál szebb eredményekkel kecsegtet mind a Belügyminisztérium; mind a megyei rendör-fökapi- tányság hasznos útmutatást adott. A program sarkalatos pontjaként kívánja az új KRESZ-t a KBT mind a járművezetőkkel, mind a tanuló- ifjúsággal megismertetni. Az eddigi jó tapasztalatok birtokában óhajtja erősíteni közérdekű kapcsolatait a párt- és a tanácsi szervekkel. A szakbizottságok feladatai közül említésre méltó, hogy — többek között — felülvizsgálják megyénk közúti jelzőtábláinak, jelzőberendezéseinek, útburkolati jeleinek állapotát, és — szükség esetén — az üj KRESZ-hez jobban igazodó módosításra tesznek javaslatot. A megyei KBT a járási bizottságokkal együtt szervezi a közlekedési vetélkedőket. Az esztendő vége felé kerül sor a legjobb munkát végző társadalmi aktivisták meg jutalmazására. Jóllehet, mind a régi, mind az új KRESZ a közlekedés valamennyi résztvevői közül a gyalogosoktól várja el a legkevesebbet, nem csekély a gyalogosok hibájából eredő balesetek száma. Mivel ezek áldozata nem kis hányadban idős személy, a KBT a Hazafias Népfront segítségével szervez koros emberek számára közlekedésbiztonsági témájú beszélgetéseket. 1976. március %> Közlekedés * 1 1 ' 'I A biztonság programja
