Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
Aiekszej Koszigin miniszterelnök beszámolója gazdaságközi kooperációt és az agrár—ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülés sek létrehozása, az építési- szerelési szervezetek növelése, a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközi kooperáció és agrár—ipari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új feladatok figyelembevételével tökéletesíteni fogjuk gazdasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének növelését, mint az eszközlekötési járulék és más költségvetési befizetések, a nyereségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a VIII. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami költségvetésének bevételi bázisát, javította szerkezetét, másrészről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi eredményeinek javulására. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrásainak terhére több mint százmilliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fejlesztésére és műszaki« megújítására prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális és életfeltételeinek javítására fordították. A X. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, illetve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését, a meglévő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag- és anyagtakarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdemé. nyezőkészsége, kezdeményezési' és szocialista szellemű ötletessége. vállalkozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új tudományos és műszaki megöl, dások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a terme, lési tartalékok alkotó felkuta. tását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdasá- unkat mélyebben kapcsoljuk s a nemzetközi munkamegosz. * tásba; tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. ■Őzért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos ” <Folytatás a 3. oldalról.) feladatunk lesz. E feladat meg. oldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföldi piacok különleges követelményeinek ki. elégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a legfon. tosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elősegítse A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista orszá. gokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelyet a KGST Tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet embereknek a, legkülönbözőbb árucikkigényei teljesebb kielégítésének. megfeleljen továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező és külkereskedelmi szerveknek, hanem minden más minisztériumnak és hatóságnak is állandóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazdasági kérdések megoldásánál kötelesek szem előtt tartani az összgaz- dasági hatékonyság kritériu. mait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fej. tesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. À testvéri szocialista orszá. gokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözi azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség országainak po. litikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltét, lenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országok. kai való együttműködése a tar. tós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fej. lődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk 1 fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági . önállóságuk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség eny. hülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányé, ban rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gya. korlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködé. sí megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszerelésé, ről. illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményeinek építésé, ben. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, ame. lyek őszinte készséget mutatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges való. ban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági. terve, inkben is tükröződnek, i len olyan ipari nagyhatalma, amely •• gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelőkészleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidro- energia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország — egyebek között a keleti körzetek —, fűtőanyag- és elektromosenergia-ellátásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. Már a tizedik ötéves tervben jelentősen bővül az eki- basztuzi és a kan-acsinszki szén felhasználása elektromos- áram-termelésre. Az Ural- és a Volga-vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést, az ekibasztuzi, a kan- acsinszki, a kuznyeci, valamint a dél-jakutiai szénmedencékben. A földgáztermelés a kilencedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül másfél- szeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolaj-feldolgozás 25— 30 százalékkal emelkedik. A tüzelő- és energetikai mérleg struktúrájának tökéletesítésére vonatkozó intézkedések megvalósítása, valamint az összes tüzelő- és energiafajták ésszerűbb felhasználása 1980-ban feltétlenül több mint 150 millió tonna fűtőanyag megtakarításával jár. Ezek az intézkedések biztosítják az ország normális energ'aeliáfását és megteremtik a feltételeket az öszszes népgazdasági ágazat folyat matos fejlődésében. A X. ötéves tervben a gaz*; daságj tevékenység méretei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségében nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkörszeny- nyezodés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komplex ésszerű felhasználására és védelmére. Valamennyi Ipari ágazatban átállnak az ipari szennyvizek újbóli felhasználására. A légköri szennyeződés, az ipari vízfelhasználás 1980- ban az 1975-ös szinten marad. A X. ötéves tervben a mező- gazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra. amelyek gépekkel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagy mennyiségű új technikát és szállítóeszközt kapnak. Ily módon a X. ötéves tervben jelentős mértékben hozzájárulunk a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézkedések alapján a mezőgazdaság évi átlagtermelésének 14—17 százalékkal kell növekednie. A gabona- termelésnek évi átlagban 1»— 21 százalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát A tervmutatókat minimálisaknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műszaki források kedvező időjárási viszonyok között magasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. A mezőgazdasággal szorosan összefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a téren 26—28 százalékkal növekszik. Egészében véve a közszükségleti cikkeket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a köny- nyűipar és a közfogyasztási cikkeket gyártó más iparágai: fejlesztésére nagy összegű beruházásokat hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen számos olyan áru, amely nemrég még hiánycikknek számított, jelenleg elegendő mennyiségben található a kereskedelemben. A X. ötéves terv előirányozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket teszünk az átbocsátó, és szállítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesztésére, amely nagy megtakarítást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki színvonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3000 kilométer új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint ismeretes, nagy munkaprogramot irányoztunk elő a Bajkál—Amur vasútvonal építésében. Ennek a vasútvonalnak egyes szakaszai ezekben az években üzembe lépnek. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a ZIL, ég a Belaz autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fejlődik. Az interurbán telefonvonalak hossza 1,6-szeresé- re, a városi és falusi telefonkészülékek szánta 1,4-szeresére emelkedik. A beruházások megszervezése nagyban meg fogja határozni az ipar, a mezőgazda(Folytatás az 5. oldalon.) Iz anyagi termelés fejlesztése, a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illetve emelésének programját Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt I gépgyártás szerepe Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6-szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektronikai iparnak, a szerszámgép- gyártásnak és a műszeriparnak. A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelkezik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A jcö- vetkező években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reaktorok gyártása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia-blokkok 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „A” csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetek. komplex berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800, valamint 1000—1200 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz- és gázberendezéseket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Kolosz” a „Nyiva” valamint a „Szibirjak” típusú gabonakombájnok gyártását, amelyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be és amelyek termelékenysége másfélszer-két- szer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké, intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább < növeljék a gépek megbízhatóságát, élettartalmát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesztése lehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését, s külföldi szállítási kötelezettségeink A Szovjetunió a világ egyetEgyüttműködés a szocialista országokkal