Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
I Pályázat A Népművésze! ifjú mestere címért fiz aroaffir Irodaim! 8?fttn»dof(rél - kőzetről I „hivalales” és a „nem hfvataios” visszhang MINDEN VERSENY, vetélkedő egyik legizgalmasabb és legünnepélyesebo pillanata az eredményhirdetés. A zsürj vezetője,'elnöke feláll és felolvassa, ki az első. ki a második, a harmadik. Kitörő öröm, bánkódás, düh vagy elkeseredés kísérheti ezt az aktust. így van ez az irodalmi színpadok vetélkedőinek eredmény, hirdetésein is. Csakhogy itt másról is szó van. Itt nem elég a sorrend megállapítása. Értékelni kell a látott produkciót, meg kell mondani a hibákat, a látottak alapján kell ötleteket, javaslatokat adni. Ezt pedig nagy felelősséggel és hozzáértéssel szabad csak végezni. Az utóbbi években furcsa kettősséget lehet tapasztalni a zsűri és a közönség véleményét illetően. Erről a kettősségről szeretnék néhány gondolatot leírni. A szekszárdi Kísérleti Színpad nemrég Veszprémben szerepelt, a Veszprém megyei Művelődési Központ „amatőr színház" sorozatában. A három bemutatott összeállítás a Vándormóka című gyermekműsor, a „Dal hatalma” és a „Forog a szerelemkerek’' sikert aratott. Azt. hogy ez mennyire így volt. nemcsak a tapsból, hanem a bemutatók utáni beszélgetésből állapítottuk meg. Ugyanis a siker, különösen az amatőr csoportoknál nem kizárólag a közönség tetszésnyilvánításával vagy nemtetszés-nyilvánításával mérhető, hanem a műsorközi és műsor utáni beszélgetésekből, vitákból, melyekből kiderül, hogy az adott csoport milyen utat tett meg. milyen problémákkal kell megbirkózniuk további fejlődésük érdekében. Az utóbbi két évben sok fesztivál, országos rendezvény, vetélkedő nyújtott lehetőséget az irodalmi színpadoknak bemutatkozásra, de ezek az alkalma^ többnyire csak a puszta szereplést tették lehetővé, beszélgetést, vitát nem váltottak ki. Mindenki „sietett haza” a zsűri eredmény- hirdetése után. A több napos rendezvényeknél sem gondoskodott senki olyan programokról, melyek egymás műsorának megvitatására, megbeszélésére irányultak volna. így a csoportok kénytelen-kelletlen a zsűri néhány mondatos véleményére szorítkoztak produkciójuk értékelésekéit. amit vagy elfogadtak vagy nem. A baj az, hogy általában elfogadták. Éppen ezek a fesztiválok, megyei, területi döntők igazolták azt, hogy a zsűrizés körül valami nincs rendjén, vagy hogy mennyire nem szabad a zsűri véleményét kizárólagosnak elfogadni. Én csak egy veszélyre hívom fel a figyelmet ezzel kapcsolatban: Nagyon sok helyütt lehet tapasztalni, hogy nagyobb találkozókon vagy versenyeken a zsűriben a „központi szakember” mellett ott foglalnak helyet a tömegszervezetek, taná. csők, munkahelyi vezetés hely; képviselői, akiket illik meghívni a zsűribe, függetlenül attól, ért-e az illető ahhoz, amit bírál, vagy nem. Sajnos, az a tapasztalat, hogy nem. így az érdemi döntés a „szakemberre” marad, aki legtöbbször elfogadtatja a zsűri többi tagjával a véleményét és végső döntésként bizottsága nevében ki is hirdeti. A csoportok megkapják prődukcióik értékelését és lehet tanakodni; hogyan tovább — egy ember véleménye alapján. Itt érdemes visszatérni újra a veszprémi szerepléshez, ahol nem volt zsűri, nem volt szakember, de volt közönség, még *--o nf" =s -n-o- számban. EZ A KÖZÖNSÉG pedig véleményt mondott, vitatkozott, ötleteket adott. Teljesen mást és másként, mint ahogy a zsűri, tői megszoktuk. Nem kaptunk mély szakmai elemzést, de megtudtuk, mi az, ami leköti egy amatőr irodalmi színpadi műsor előadásánál a közönséget, hol nem értik, mit akarunk mondani, mi az. amit szerintük érdemes megváltoztatni. „Nem fellegekben járni, és szenvedni kell a színpadon” — hangzott egy néző véleménye —, szórakoztatni is meg kellene tanulni. Ez a veszprémi bemutatkozás is igazolta annak a gondolatnak a helyességét, hogy versenycentrikus, zsűri centrikus szemléletünkön változtatnunk kell. és ebben kell a veszprémihez hasonló rendezvények megyei szervezésében.sokat segítenünk. Villányi Imre irodalmiszínpad-vezető Kereskedelem flz első láncszem a fogyasztóhoz A KISZ KB, Ui? Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Népi Iparművészeti Tanács ebben az évben is meghirdette pályázatát a Népművészet ifjú mestere cím elnyeréséért. A pályázat célja az ifjúság — amatőr és hivatásos művészek — körében elősegíteni a népművészeti szellemű alkotó-- és előadói tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, valamint a nemzetiségek kulturális felkutatását. A pályázaton 15—30 éves korig lehet részt venni, a következő művészeti ágakban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese, valamint hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, szövött technikájú szőnyeg, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas, gyékény- és vesszőfonás, stb. A Népművészeti ifjú mestere címet egyszer lehet elnyerni. A pályázati követelmények idén sem változtak. Előadóművészet kategóriában a hangszeres szólistáknak az általuk használt hangszeren tíz percnyi hangszeres népzenei anyagot kell bemutatniuk, lehetőség szerint a néozeno Február utolsó napjaiban került sor a harmadik országos módszervásár zárórendezvényeire Székesfehérváron. Fejér megye székhelyén háromszáz fiatal gyűlt össze, az ország legjobb ifjúsági klubjainak képviselői. A Tolna megyei delegáció kilencfős, volt, klubjaink közül a tamási „KIK” és a kajdacsi ifjúsági klub vett részt a rendezvényeken. A klubok pályázhattak minta-klubfoglalkozások bemutatóival. Az országos zsűri nyolcvan foglalkozást talált követésre méltó1. n kereskedelem, az ellátás kérdése állandóan napirenden szereplő téma a sajtóban, a rádióban, a televízióban. S tegyük hozzá mindjárt, hálás téma is, hiszen erről a munkáról szólni, írni, beszélni közérdeklődésre számot tartó cselekedet, mivel az utca embere, a vevő gyakran mondja el véleményét a kereskedelemről, az árukról, az ellátásról. Elsősorban az ellátási hiányosságokat vesszük észre, s könnyedén átnézünk azon, ami jó, elintézve azzal, ez így természetes, ez a kereskedők dolga. Igen ám, de az nem jut eszünkbe, hogy hány és hány úton, hány- és hányféle módon kell a kereskedőnek beszerezni árukészletét, s milyen hosszú utat tesz meg a termék, amíg a gyártótól eljut a fogyasztóig. E rendszer egyik igen fontos láncszeme a nagykereskedelem, amely végül is összekötő kapcsot jelent az ipar és az állami vagy szövetkezeti kiskereskedelem között. A nagykereskedelmen sok múlik. Végül is rajta áll vagy bukik a lakosság ellátása, hiszen az üzletekben, bo|t->’;''in csak azt tudjuk • amit a kiskereskedő’,: nek a nagv’-r-resk0'’"■" ■ Megyénk é1olm:Kzer- cs vc-'vi- áru-ellátását kétharmad részarchaikusabb rétegeiből — parlando, rubato és különböző karakterű giusto dallamokból válogatva. A népdalénekeseknek tízoercnyi időtartamban. zenekíséret nélkül kell népdalokat — násv lírai dalt, vagy két különböző ballada hosszúságú szokáséneket, illetve ezek kombinációit — előadni. A néotáncos ná’vázók- nak tudniok kell kát különböző táncdialektus területéről kiválasztott, két különböző tánc- tí?)ust — a hiteles motívum- kincsnek és a szerkezeti sajátosságoknak megfelelően — legalább két-két percig szabadon rögtönözni, a nénmese kategória pályázóinak egyéni, szénen kidolgozott stílusban kell előadni legalább tíz népmesét. A tárgyi alkotóművészet kategóriában a népi díszítőművészet. a néni iparművészet felsorolt ágaiban öt-öt, a szövött technikájú szőnyeg kategóriában három önálló, szabadon választott méretű alkotással kell pályázni. A pályázat értékelésénél a saját gyűjtés — előadóművé- Bzeti és tárgyi kategóriában — előnyben részesül, a oályázók- nak 2—3 oldal terjedelmű dolgozatban össze kell fog’aln’ok választott művészeti ^vékonynak, ezek közül hatvanat Szé kesfehérváron be is mutattak A tamásiak „Hogyan való$u’ meg az ifjúsági törvény” című foglalkozása is ezek között volt. Húsz foglalkozásnak f forgatókönyve jut el a többi klubhoz, köztük a kajdacsiak „Egy hét a kajdacsi ifjúság’ klubban” című programja. A megyei klubtanács kiadványt tervez a módszervásáron szerzett „vásárfiából”, amely három önálló füzetben jelenik majd meg, és eljut megyénk valamennyi ifjúsági klubjához. ben a FÜSZÉRT, pontos nevén Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és yegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi fiókja végzi. Ami az itteni árukészletet illeti, a laikus számára kész Kánaán, hiszen mázsaszám érik a banán, konzervek ezrei, tízezrei sorakoznak a polcokon, lisztek garmadája a raktárakban, és sorolhatnánk még, hogy mi minden, összesen mintegy nyolcezerféle árucikket tárolnak, több tízmillió forint értékben. Hogy állnak az áruval, miből van, miből nincs? Erre kértünk választ Tamás Józseftől, a szekszárdi lerakat igazgatójától. Ami az élelmiszercikkekre vonatkozik: a lerakat e főcsoportban a hűtőipar, a húsipar és a tejipar termékein kívül mindennemű élelmiszerárut forgalmaz. Készletük valamennyi áruból bőséges, ki tudják elégíteni az igényeket. Az elmúlt hónapokban a cukorral, a cukor alapanyagú édességekkel volt a legtöbb gond. Az ellátást nehezítették azok, akik a december 1-i árváltozás miatt nagyobb menységük célját, valamint alkotómunkájukkal összefüggő életútjukat. (Kitől és hogyan tanult, milyen indítékok alapján kezdett hozzá a művészeti munkához, milyen csoportokban működik közre, stb.) A népi iparművészet műfajaiban a pályázók ismertessék a beküldött munkák technikai megoldását és raizzal, illetve fotóval is illusztrálják a legfontosabb részleteket. A népi iparművészeti tárgyakat és dolgozatokat 1976. június 1—5 között kell beküldeni a KISZ Központi Művész- együttes székházába — Budapest VII., Rottenbiller u. 16— 22. — illetve egyéb kategóriákban itt kell írásban jelentkezni. A Népművészet ifjú mestere címek kiosztására 1976. augusztus 20-án, Budapesten kerül sor. a kitüntető címmel oklevél, plakett és háromezer forintos pénzjutalom jár. Megyénkben, f*' f olklórhagyományu” k e’ ’ er' á- re, kevés a Népművészet ifjú mestere cím birtokosa. Az idei pályázat ismét alkalom rá, hogv akik edd’g eredményesen tevékenykedtek, most ismét megpályázhassák a kitüntető címet. Könyvesboltcsaládek Könyvesboltcsaládok alakuló üléseit tartották országszerte a múlt hónap végén a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egységeinél. A 16 boltcsoport az áruforgalom segítésére alakult. Megyénk és a Fejér megyei könyvesboltok közös csoportjának alakuló ülését Szekszár- don tartották. A hat könyvesbolt: két szekszárdi, egy dombóvári, két székesfehérvári, egy dunaújvárosi — közös erővel kutat föl a jövőben könyvterjesztésre alkalmas új területeket. A boltok címanyaggyűjteményt készítenek az általános és középiskolás tanulók kötelező olvasmányainak raktárkészletéről, majd körlevélben felkeresik az oktatási intézményeket, lehetővé teszik nekik, hogy utánvétellel rendeljék meg a tanulóknak az ajánlott és kötelező olvasmányokat. nyiségű kristálycukrot vásároltak fel. Nehéz volt az árukészlet gyors utánpótlása. Édesség, ha kicsit szerényebb választékban is, mint korábban, van! Megérkeztek a húsvéti csokoládé-, cukorkakészítmények, zavartalan ellátásra számíthatunk. n deliptfimolcs. Ezen a területen is nagy az előrelépés, a tények bizonyítják. Tavaly karácsony óta, illetve az azt megelőző heteket is beleszámítva, banánból 610 mázsát, narancsból pedig 1050 mázsát küldött a lerakat a kiskereskedelemnek. Csak az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy például négy esztendővel ezelőtt csak 50—60 mázsa banánt és 700 mázsa narancsot adtak el. A lakosság életszínvonala, általános anvagi. helyzete, fogyasztói szokásai nagyon is jól mérhetők a hatalmas tömegű árukon. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a legnagyobb ütemben a különféle élvezeti cikkek forgalma növekszik évről évre. Az elmúlt évben megyénk lakói közel 39 millió forintot adtak ki kávéra, s ennek tíz százaléka került a vendéglátóegységekbe. Tavaly 2600 mázsa kávé fogyott el, tíz évvel korábban 560 mázsa. Az italokról szinte szólni sem merünk, olvan nagy a forgalom növekedése. Az alapvető élelmiszercikkekből megfelelő az árukészlet. Rizsből, lisztből, olajból, margarinból elegendő áru áll rendelkezésre. A lisztet a szekszárdi és a bonyhádi malomból szállítják az üzletekbe. A FÜSZÉRT legalább 200 termelőüzemmel, vállalattal áll kapcsolatban. Az elmúlt évek, az állandóan növekvő igények új helyzet elé állították mind a termelőt, mind a kereskedőt, kaocsolataikban rugalmasabbak lettek. A rugalmasságot és a korszerűségek jelzi, hogy mind gyakoribbak a különféle árubemutatók, és rövidebb az idő, ami az új áru megjelenésétől a fogyasztóig való eljutásig tart, mint tíz évvel ezelőtt. Nemcsak a gyár hívja bemutatóra a nagykereskedelmet, hanem a nagykereskedők is a kiskereskedelem szakembereit. Szekszárdon a szakmai bemutatókon kívül jó néhány, a ’ lakosságnak rendezett áru- ismertető, -propagáló kiállítást rendeztek. Érdemes néhány mondatban az idei évben várhatóan közel félmilliárd forintos forgalmi tervet teljesítő kollektíváról szólni. A 150 dolgozónak több mint fele szocialista brigádtag. Munkájukat legkönnyebben a tervekkel és azok teljesítésével lehet mérni. Az elmúlt esztendőben 432 millió forintos forgalmat terveztek, s ezzel szemben több mint 450 millió forintot teljesítettek. 0 fentiekben a FÜSZÉRT árukészletéről írtunk. Hogy kerüljük az egyoldalú informáltságot, latsunk következő számában közöljük azt a beszélgetést, amelvet a Tolna megyei Néobolt Vá’la- lat igazgatóhelyettesével folytattunk. Ott majd nagyobb teret kapnak a lakossági észrevételek, hiszen ez a vállalat áll kapcsolatban velünk — a fogyasztókkal. (Folytatjuk.) V. T. A módszervásár után
