Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

Háíőí tíz aîkaîommal MÉLYVÍZBEN Szabó Gyuláné 30 éves mű­szerész. Két éve dolgozik a BHG szekszárdi kapcsológép­gyárában. 1976. március 8-án. a nemzetközi nőnapon „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott. Három hónapig művezető volt, aztán visszament a sza­lagra. Most meós, O Szabó Gyuláné mesélte, hogy előző munkahelyén 9 évig dol­gozott és a jobb kereseti lehe­tőség miatt ment át a BHG- hoz, 1974 júniusában. Volt brigád- és csoportvezető. A kapcsológépek gyártásá­hoz szükséges tudnivalókat Budapesten, az anyavállalat­nál sajátította el. A betanulá­si idő egy hónap volt. 1975 jú­niusában közölték vele, hogy kinevezik művezetőnek. Tilta­kozott: két gyermeke van, nem tud ilyen munkakört vállalni. Reggelente ő ébreszti a gye­rekeket. A nagyobbat útra ké­szíti, az megy iskolába. A ki­csit el kell kísérni az óvodába. Segítséget nem várhat senki­től, feltétlenül egy műszakban kell hogy dolgozzék. — Megígérték, hogy nem ál­lunk át a kétműszakos terme­lésre. Biztattak: bátran vállal­jam el a művezetői állást. Kö­télnek álltam. Abban bíztam, hogy segítenek. Volt bőven ígéret, szép szó. Azon a nyáron kapott szak­szervezeti beutalót Keszthely­re. Alig érkezett haza, közöl­ték: mától kezdve két mű­szak. Ebben az időben nagy volt a szereidében a jövés-menés. Szinte naponta kerültek a ke­ze alá új emberek, akiket be kellett tanítania. — A termelési értéket is százszázalékos létszámra ha­tározták meg. Szellemileg és fizikailag is fárasztó volt amit végeztem. Aztán jött az első elszámolás. Segítséget kértem. Nem kapott. Az elszámolást sírva készítette otthon. A fér­je segített, ahogy tudott. Nem lett jó. Csak második neki­futásra sikerült. Nem értette: miért ütközik falakba, miért ígértek, ha nem lehetett beváltani az ígérete­ket? Három hónap után arra az elhatározásra jutott, hogy nem csinálja tovább. — Beadtam a felmondáso­mat. A szakszervezetiek azon­nal segítségemre siettek. Elő­ször is lebeszéltek távozási szándékomról. Ennek utólag is örülök, mert nagyon szeretem a munkámat. Szakszervezeti aktíva is vagyok, műhely­bizottsági tag. Ez segített ab­ban, hogy értelmét lássam a maradásnak. o Héjus János, a BHG szak- szervezeti üzemi bizottságának titkára: — Szabóné szorgalmas, igyekvő asszony. Munkáját sokszor erején felül is ponto­san, lelkiismeretesen látja el. Jó a kapcsolata a munkatár­saival. Az üzem átszervezése idején a folyton cserélődő, csellengő embereket összefog­ta. Politikailag, szakmailag nem merülhet fel ellene sem­mi kifogás. Mindenki úgy lát­ta, hogy alkalmas a művezetői állás betöltésére... Hirtelen jött ez a megbízdtás. Úgy is mondhatnám: bedobták a mély vízbe anélkül, hogy elő­zőleg megtanították volna úsz­ni. o Tóth I. József gyártás­előkészítő üzemvezető: — Azokban a napokban egy férfi is nagyon meggondolta volna, hogy művezető le­gyen-e? Nem akadt, aki elvál­lalta volna ezt a feladatot. Ta­lán nem volt nála jobb, meg­felelőbb. Ráerőltették a mű­vezetést, mert Szabó Gyuláné- ra lehet számítani. Tehetséges munkásasszony. Nem akarok személyes példával előhoza­kodni, de engem a kudarcok — elég sok van mögöttem — inkább megerősítettek, meg­edzettek, de soha kedvem nem szegték. Boriska elvesztette a kedvét, de én azért hiszek ab­ban, hogy lesz még belőle eb­ben a gyárban vezető! Az ATSZK-szalag csoport- vezetője, akivel együtt tanult Szabó Gyuláné Budapesten: — Mi, közvetlen munkatár­sak segítettünk neki. Boriká­tól sokan megtanulhatnák kü­lönben, hogy az emberekkel hogyan kell bánni... Az igazgató véleménye: — Az a törekvés, hogy nők kerüljenek vezető beosztásba, nagyon helyes. Hogy Szabóné esetében kit terhel mégis mu­lasztás, nehéz lenne utólag pontosan megállapítani. A vé­leményem szerint mind a gaz­dasági, mind a társadalmi ve­zetés hibát követett el azzal, hogy a megbízás után nem tö­rődtek vele. Amíg Valaki be nem tanul az új munkakörébe, segíteni kell... és utána is fi­gyelemmel kell kísérni a mun­káját, ha szükséges, akár éve­kig. Soha nem lenne szabad úgy kiemelni valakit, hogy az­zal az alkalmatlanságát bizo­nyítsuk. Az igazgató véleményével értünk egyet. Jó lenne, ha gya­korlattá is válna az, amit tőle hallottunk. VERESS ÉVA Születésünk titkairól beszél a V ílószínűleg sokan emlé­keznek még a televízió tavalyi, nagy sikert aratott sorozatára, amely az öröklődés titkaiba vezette be a nézők százezreit. Ma új so­rozat kezdődik, Születésünk titkai címmel. Tíz adásban követi nyomon az ember fej­lődésének szakaszait, az anya megtermékenyülésének pilla­natától egészen a szülés per­céig. Születésünk titkaiba dr. Czeizel Endre genetikus avat­ja be a nézőket, feltehetően legalább akkora sikerrel, mint tette korábban, amikor az~ öröklés titkait tárta az ér­deklődők elé. Fogantatásunk és születé­sünk — úgy tűnik tudjuk is ezt — esetleges és véletlen- szerű. Míg gyermekeink meg­születését már többé-kevésbé felkészülten várjuk, addig tu­laj donképoeni „megalkotá­sukról”, a fogamzásról _ — mely minden élet kezdetének tekinthető — alig van tudo­másunk, s ennek megfelelően előkészítésében is elég járat­lanok vagyunk. Nem úgy a természet, szervezetünk csodá­latosnak méltán nevezett mechanizmusa, amely gondos, bonyolultan összerendezett te­vékenységgel biztosítja fenn­maradásunkat, utódlásunkat. Mától kilenc estén át ezt a mechanizmust nézhetjük meg közelebbről, hiszen csak ennek ismeretében tudjuk emberhez méltó felelősséggel befolyásol­ni a családtervezés során a fogamzás véletlenszerűségét A televízió új sorozatának első része a „Milliók egyért” alcímet viseli. Miről beszél? Születése napját mindenki tudja. Legtöbben meg is ün­nepeljük, kevesebben gondol­nak arra. hogy életük jóval előbb, abban a pillanatban in­dult, amikor fogamzásuk meg­történt. A nagy találkozás, genetikus amely minden leendő ember életének első pillanata, az anyai szervezet védett belse­jében zajlik le. Sokáig nem tudta az emberiség, hogyan is történik mindez és csak halo- vány sejtelmei voltak arról a titokról, ami a női szervezet­ben 9 hónapi működés után gyermekkel ajándékozza meg a családot. A sorozat első adásában megismerjük a nő szervezetét, annak ciklusos működését. Tudomást szerezhetünk arról, hogy mi módon képződnek újra a megtermékenyítésre kész hímivarsejtek. Megtud­hatjuk azt is, hogy az érett, felelősségteljes embereknek miért kell tisztában lenniök a modern családtervezési mód­szerekkel, biztosabban felké­szülni a nőknek majdani, édes. anyai szerepükre. Az április 7-i második adás a 266 nap történetét tárja fel, azt, hogy „legnagyobb telje­sítményeinket születésünk előtt produkáljuk.” A Szüle­tésünk titkai című sorozat to­vábbi részeiben szó lesz a gyermektelenségről. majd a spontán vetélésekről, a babo­nákról és tényekről, majd az úgynevezett veszélyes hóna­pokról, a koraszülésekről és megismerkedhetünk egyebek között a gyermekvárás tíz- parancsolatával is. Azzal te­hát, hogy mit kell tudnia és tennie egy értelmes fiatal há­zaspárnak annak érdekében, hogy gyermekeik minél egész­ségesebbek legyenek. D 1-. Czeizeltól sok érde­kességet hallhatunk » televíziónak ebben az adássorozatában is, hiszen a méltán népszerű genetikus ez­úttal olyan összefüggéseket vi­lágít meg, amiről a legtöbb nézőnek idáig fogalma sein volt. Kérdések és levelek megválaszolására is sor kerül a tizedik adásban. Készülődés Napi 3000 ebédelő a nyárra NINCS az a gyakorlott házi­asszony, aki ilyen arányokban tudna gondolkodni. A konyhán egy közönséges hétköznapon feldolgoznak 3 mázsa húst, 120 kiló zsírt, 150—170 kiló lisztet, 1 mázsa száraz tésztát, 6 má­zsa burgonyát, egy kiló ma­gyar borsot, nyolc kiló más fűszerszámot és még 180 kiló vegyes mirelit árut is.. Nagy­jából ennyi kell a napi 3000 ebédelő jóllakatásához a szek­szárdi önkiszolgáló étterem­ben. Éveken át írtunk szük­ségességéről, terveiről, végül a tervek valóra válásáról. TAVALY december 22 óta működik az étterem, mely el­sősorban a létrehozásában anyagilag is részt vállalt 21 különböző vállalat dolgozói­nak biztosít kulturált étkezte­tést, de természetesen más be­térőnek is. Mint azt Tatár Nándor üzletigazgatótól meg­tudtuk, az étterem fennállásá­nak első negyedévében 2 mil­lió 168 ezer forintos forgalmat bonyolított le, de ami az ol­1976. március 31. vasót ennél sokkal jobban ér­dekelheti, a megyeszékhelyen idáig fantasztikusnak tűnő számú vendéget, 234 ezer sze­mélyt fogadott. A forgalom 95—96 százalékát az ételek ké­pezték. Természetesen semmi nem mehet zökkenők nélkül, ilyenekről már adtunk hírt. Az üzlet 50 dolgozójának a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a 14 órás nyitva tartás forgalmának 80 százaléka fél 12 és fél 3 közt bonyolódik le, amikor a 480 ülőhely mind­egyike állandóan foglalt. A. reggelizők száma még Viszony­lag alacsony, de a vacsorázó- ké már emelkedett. Volt este, amikor háromszázan vacsoráz­tak itt és ez Szekszárdon nem kis létszám. A SZÉP, MODERN étterem nagyobb rendezvényekre is al­kalmas. Ilyen volt idáig a jól sikerült svábbál és a zene­tanárok hangversenyének résztvevői számára rendezett hidegtálas álló fogadás. Szek- szárdról és a környékről le­kötöttek már több nagy lét­számú vendégseregre számító lakodalmat is. O. I. Még csípős, hideg szél bor­zolta fodrosra a jobbra-balra, csillogó pocsolyák vizét, ami­kor Gyürki Lászlóval, a Ta­mási nagyközségi Tanács, költ­ségvetési üzemének vezetőjé­vel a strandon jártunk. A me­dencék tisztára súrolva, üre­sen álltak. A tágas, füves te­rületen csak a szél járt. Ne­héz lett volna elképzelni a nyári napok életteli zsúfoltsá­gát. — Tavaly négy hónapig tar­tottunk nyitva és ezalatt mintegy 44—45 ezer ember fordult meg a strandon — mondta Gyürki László. — Ezenkívül a reggeli órákban nyitásig úszásoktatást tartot­tunk az általános iskolások­nak. Az elmúlt két év alatt közel 500 gyerek tanult meg itt úszni. — Tervezik a strand továb­bi bővítését? — A főépület második ré­szének építését is megkezdtük. Ha elkészül az épületsor, ak­kor minden, amire szükség van, elfér majd benne. Lesz itt férfi és női vállfás öltöző, kabinok, mosdók, személyzeti helyiségek és lesz orvosi ren­delő is. A terület alsó részén építünk egy 33 méteres feszí­tett víztükrű úszómedencét. Az elkészültét 1978-ra tervez­zük és még ebben az V. öt-, éves. tervidőszakban szeret­nénk fedetté kialakítani. Ha elkészül, akkor az ülőmeden­cében csak idősebbek füröd- nek majd, labdázni, úszni, ug­rálni pedig csak a két' nagy­medencében szabad. — Valamennyi medence me­legvizes lesz? — Eddig az volt a fő prob­lémánk, hogy a normál, hideg­vizes szivattyúkkal csak 80— 100 liter vizet tudtunk kiemel­ni percenként, így sokáig tar­tott a medencék feltöltése. Ezért volt szükség a heti egy szünnapra. Nemrég vásárol­tunk egy olasz gyártmányú speciális melegvízszivattyút, aminek a' teljesítménye 600 li­ter percenként. Az idén már nem kell szünnapot tartanunk és valamennyi medencében meleg víz lesz. Ha elkészül az új, 33 méteres, oda hidegebb^ úszáshoz alkalmas hőmérsék­letű vizet eresztünk. Szép lesz a tamási strand. A fenyvesalji zöld lapályon nagy területet foglal el. So­káig nem kell a zsúfoltságtól tartani a füves napozórésze­ken. Most még felásott göd­rök csúfítják, égnek meredő vastraverzek jelzik a befeje- zetlenségét, kopácsolás zaját viszi a szél, de az arra járó tamásiak büszkén mondhat­ják: „Szép lesz a strandunk, kevés ilyen vaa a megyében!” Ti 4

Next

/
Thumbnails
Contents