Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

» A környezetvédelem — társadalmi kérdés H u m o r A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán több előadó és felszólaló fejtette ki véleményét a környezetvédelem fontosságáról, nagy jelentőséget tulajdonítva a környezetvédelmi kutatásoknak. A Volga vizének állapotát a folyó szinte egész hosszán ta. nulmányozó komplex kutatóexpedíció tudósai például úgy nyilatkoztak, hogy a víz minősége jelentősen javult. 1972-ben nyilvánosságra hozták a Volga és az Ural-medence elszennyező­dése elleni védelemre vonatkozó közös párt- és kormányrendeletet és .ezt követően a folyó mentén több tisztítóberendezés létesült. Ezek a létesítmények sikeresen birkóztak meg a folyóba ömlő ipari vizek tisztításával. Olyan tisztítóberendezések létesültek, amelyekben az elszennyeződött vizet szűrőrendszeren engedik át, s így megtisztulva kerül vissza a terme­lésbe, vagy folyik be a folyóba. A Szovjetunióban 1975-ben a természet védelmét szolgáló intézkedésekre 1,8 milliárd rubelt fordítottak. FÉLREÉRTÉS — Doktor úr, kérem siessenek hozzánk! A fiam lenyelt egy pénzdarabot! — Mennyi idős? — Öreg, 1830-ban verték. GYŰRŰ Egy fiatalember visszaviszi az ékszerésznek a karikagyűrűt, amit előző nap vásárolt. — Nem tetszett a gyűrű a kedves választottjának? — Én nem tetszettem az apjának. KI ELŐBB, KI UTÓBB — Tudod, a feleségemet három hónappal a házasságunk előtt ismertem meg. — Én csak három hónappal utána. MEGLEPETÉS A férj munkába indul. Az asszony egv kis csomagot ad át neki: — Egy kis meglepetés drágám. Vettem hajszeszt, hajhullás ellen. — Nagyon kedves vagy, de nekem nem hullik a hajam, — Nem is neked vettem, hanem annak a lánynak, akinek a hajszálát mindig a kabátodon találom. UDVARIASSÁG i A tömött villamoson áll egy nő, felsőhajt: — Úgy látszik, nincs itt egy gavallér sem! — Gavallér van, csak üres hely nincs — hallatszik egy férfihang. VASÚT A mérnökök helyszíni szemlén vizsgálják, merre halad majd az új vasútvonal. Bemennek egy udvarba, s így szólnak a háziasszonyhoz: — Asszonyom, a vasút keresztül fog menni a maga házán. — Még csak az kéne. Bolond leszek mindig felállni és ajtót nyitni a vonatnak! KITAGADAS ----------~ In fluenzavírus Harapott! Szigorú atya. — Egy fillért sem kapsz tőlem ezentúl. Kitagadlak, szá­momra meghaltál! — Akkor legalább a temetésemre adj valamitl Évenként rémítgeti az embe­riséget a Föld különböző tá­jfun a járványos influenza, és ha valahol felütötte a fejét, nem ritka, hogy egész konti­nenseken végigsöpör. Az öre­gek még emlékeznek az 1918— 19. évek nagy világjárványára, de a betegség kórokozóját ak. kor nem sikerült felismerni, tévesen egy baktériumot gya­núsítottak vele, amely az influenzás megbetegedettek­ben valóban gyakori. Az igazi kórokozó, az influ. enzavírus felfedezését 1933-ban egy véletlen körülmény segí­tette elő. Egy kis ragadozót, a vadászgörényt igyekeztek / Repülő szárny Az amerikai mérnökök készítette új repülőgép a szó v legszorosabb értel­mében nem egyéb, mint egyfajta, nyolc sugárhajtóművel felszerelt repülő szárny. A „repülő szárnynak" nincsenek kere­kei- Légpárnákra száll le és azokról emelkedik a levegőbe Is, bármilyen nézőn« sől vízre Is le tud szállni. megfertőzni az állatfertőzési kísérletek során. Az orrüregbe cseppentett vírusanyag hatásá­ra az állat lázas lett és lég. utainak a nyálkahártyáján hurut fejlődött ki. A vírust to­vább, görényátoltással tartot­ták fenn. majd egérre vitték át, de kiderült, hogy más em­lősök is fogékonyak a beteg, ségre. Az idők folyamán azonban rájöttek, hogy ezek a vírusok — miután antigén szerkezetük nem egységes — megváltoz­nak, ennek megfelelően ma már megkülönböztetik az A— 0. A—1. valamint A—2 (ázsiai) altípusokat, sőt a B. illetve C jelű törzseket is. A—0 törzse­ket találtak a vírus felfedezé­sétől 1946-ig, majd az A—1 törzsek jelentek meg, ezek okoztak egy évtizedig járvá­nyokat. Az 1957. évi járványt az A—2 törzsek hozták. Világjárványok 2—3 évtize­denként, kisebb járványok 2— 3 éves időszakonként jelent­keznek. Az atalantai vírus, központban február 20-án tet­ték közzé az idei A/New Yer. sey „sertéstípusú” influenza, vírusról az elektronmikrosz. kópos felvételt, amelyet kato­náknál mutattak ki. Feltétele­zik, hogy hasonló lehet az 1918—19. évi halálos áldoza­tokat követelő influenzajár. vány kórokozójához.' Vadásza! Az Afrikából visszatért hí­res vadásztól megkérdi az egyik tisztelője: — Mondja kérem, igaz-e az, hogy a ragadozók soha sem tá­madnak rá arra az emberre, aki égő fáklyát visz a kezéhen? — Igaz, feltéve, ha eléggé gyorsast viszi 1 A levegőben történt, nem messze egy nagy brazil város­tól, Porto Alegrétől. A folyó mentén 30 méteres magasságban egy sportrepülő­gép szállt el. Hirtelen érthe­tetlen süvítés hallatszott és Edgar Ul pilóta még gondol­kodni sem ért rá, amikor a kabin nyitott ablakán egy jó­kora horgászhorog repült be és beákaszkodott a faburkolatba. A pilótának nem volt mit ten­nie, mint sürgősen leszállnia. Amikor öklét rázva a parton álló horgászok csoportjához közeledett, egyikük bűntudattal bevallotta: „Reggel óta nem harap, bármit is csinálok! így aztán dühömben hajítottam el a horgot, ahogy illik...” II K larma — Mj volt az a nagy lárma nálatok? *— Semmi különös, a feleségem kidobta a kabátomat, — És volt benne valami érték? •— Igen. Én. SZÍNHÁZBAN A színházban a jegyszedő figyelmezteti a későnjövőta — Kérem, csend legyen! — Már mindenki elaludt? / Igényesség — Szívesen elmennék valahová telelni, de ne legye* mész« sze, legyen jég, legyen kéznél az ennivaló és ne kerüljön . sokba. — Legjobb, ha a frizsiderben telelsz SZEGÉNYSÉG Pietro éjnek idején felébred és észreveszi, hogy valaki fco» torászik az asztalfiókban. — Mit keres? — kérdi Pietro. — Pénzt — válaszol a tblvaj. — Ejha... Keltsen fel. ha talál valamitl í s é r I e t Érdekes „újjáélesztési” kí­sérletet kezdtek a kutatók a kiveszőiéiben levő bölényekkel. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy kitenyésztik a szarvas- marha és a-bölény olyan hib­rid jét, amely örökli az. elődök legjobb tulajdonságait: a szarvasmarhától a tejelőképes­séget és a csordaélétmódot, a bölénytől pedig a szívósságot, az igénytelenséget, a gyors nö­vekedést és a nagy,súlyt... •T Az első ilyen hibridek. már kikerültek a zoológusok kezé­ből; hasonlítanak is,.meg nem is az ősökhöz. Nagyobbak a teheneknél, ' testüket kékes­fekete bőr és bolyhos piheszőr borítja. A hátukon észrevehe­tő púp van, a lábaikon fehér folt, a fejüket rövid hegyes szarv koronázza. A hibridek életük elején a fejlődésben messze felülmúl­ták a szokásos borjakat, tehát — kizárólag szálas takarmá­nyon tartva — egyformán fej­lődtek, növekedtek a sakkal változatosabban kosztoló álla­tokkal. A hibrid borjak a hi­deget is jól bírják. Születésük után akár jeges vizet is ihat­nak, ami háziállat társaiknak a pusztulását jelentené. A bölény tehenek tej hozatná» ról beszélni egyelőre még ko­rai, hiszen a vad bölénytehenet még senkinek sem sikerült megfejni, bár néhány csepp bölénytejből megállapították, hogy zsírtartalma 6 százalékos. I

Next

/
Thumbnails
Contents