Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám
Múzeum és ItözmOvelfidés Host tanulnak „múzeumul" 'A közönség sorba áll, ha ínka kincseket láthat, vagy dísztárgyakat, aranyból. Akkor kerekedünk fel múzeumot nézni, ha valami különlegeset, ritkát, csodálatosat kínál a tárlat. Vagyis : meglehetősen konzervatívak vagyunk múzeumügyben. A dolog kölcsönös: a múzeumok is csak az utóbbi években kezdenek új elképzelések szerint dolgozni. Nagyjából azóta, hogy napvilágot látott a közművelődési párthatározat, ami világosan megjelöli a múzeumok feladatait is a „komplex művelődésben”. MÜZEUMPEDAGÖGIA, ÏWÜZEUM ÉS PEDAGÓGIA Dr. Szilágyi Miklóssal beszélgetünk, a Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatójával, aki „mellesleg” a népművelés- szakot is elvégezte a debreceni egyetemen, és így igazán a téma szakértője. — A közvélemény úgy képzeli, hogy a múzeum gyűjt, őriz és bemutat. Mi az, amivel több az önök munkája? — A közművelődésben való aktív részvétel egy kicsit elkésett törekvése a magyar múzeumügynek. Keleten és Nyugaton egyaránt koraiabbak a kezdeményezések. Nyugaton is, ahol a múzeumpedagógiára nagy hangsúlyt fektetnek. A mi feladataink közé tartozik most, hogy szélesebb társadalmi bázist teremtsünk, a közönségkapcsolatok megerősítésével, a hatékonyabb propaganda kidolgozásával. Már nálunk is dolgozik népművelő, akinek mindez feladata, és ő a közvetítő a szakmúzeoló- gusok és a közönség között is. — Milyen konkrét feladatokat jelent ez? — Közművelődési szakkifejezés a „komplex ráhatás”. Azt, jelenti, hogy a kitűzött célt több oldalról, sokféle módszert alkalmazva kell megvalósítani. Esetünkben kiadványokkal, szóbeli információval, múzeumi tanórák rendszeresítésével kell próbálkozni. A legelső feladat a múzeum közönségét megtanítani múzeumot nézni. Ebben eddig is nagy segítséget adtak az iskolák, ahonnét rendszeresen elhozzák a gyerekeket, hogy megismerkedjenek az intézménnyel. Sok iskolában működik olyan szakkör, -— honismereti, helytörténeti — ami közvetve szintén kapcsolódik a nálunk folyó munká- ' hoz, és egy-egy munkatársunk 'révén tanácsokkal is ellátjuk ezeket a szakkörösöket. JÓ KAPCSOLATOK A FIATALOKKAL — Ezt szolgálja a közelmúltban létrehozott múzeumi klub is? — Szeretnénk idekötni azokat a dolgozó fiatalokat, akiket érdekel a régészet, a néprajz, a művészettörténet, irodalomtörténet, és hajlandók az együttgondolkodásra, a felkészülésre. Az ifjúsággal korábbról jó a kapcsolatunk, a régészeti és néprajzi honismereti táborok egyik kezdeményezője a szekszárdi múzeum. Kétszer a megye fogadta az országos tábort, — Tamásiban és Dombóváron — ami idén Karcagon lesz, de munkatársaink ott is részt vesznek munkájában. A KISZ megyei bizottságával közösen hoztuk létre az ifjú múzeumbarátok megyei honismereti körét.' Ebben a megye összes középfokú tanintézetéből találkoznak azok a diákok, akiket alkotó módon érdekel a honismereti munka. Ez a 35 diák havonta találkozik, neves kutatók előadását hallgatják, konzultálnak muzeológusokkal, pályázatokat készítenek. Mint már mondtam, az iskolai szakkörökkel is van kapcsolatunk. A legerősebb a dombóvári gimnázium néprajzi-helytörténeti körével. A néprajzi-népnyelvi gyűjtőpáíyázatot a múzeum hirdeti, a szakköri gyűjtések eredményei minden évben hozzánk futnak be. — A többi közművelődési intézménnyel is ilyen jó a múzeum kapcsolata? — A levéltárral a legszorosabb, a két intézmény hasonló jellege miatt. Az „elvi” jellegű munkakapcsolat a megyei művelődési központtal is jó, minden évben egyeztetjük a kiállítási tematikát. Például a népművészet területéről ők mutatják be az élőt, a kísérleteket, mi a kikristályosodot- tat, a történelmit — A múzeum közművelődési tevékenységét befolyásolja intézményhálózata... — Ilyen szempontból Tolna megye nincs kedvező helyzetben. A múzeum állandó kiállítása 1964-ben készült, 1977-re tervezzük a következőt. Ezek az állandó kiállítások mindig hosszú időre szólnak, nagy kollektív erőfeszítés eredményei, nagyon fontosait. A múzeumi munka „alappillérei”. Az idelátogatók, a turisták a legrendszeresebb közönsége A helyi lakossággal a jó időszakos kiállítások révén tartjuk a kapcsolatot. A múzeum mellett csak kiállítóhelyeink vannak; Simontomyán, Sár- szentlőrincen. Hamarosan Du- naföldváron nyílik majd a legújabb, és tervben szerepel a szakályi táj ház létrehozása. * A megye közművelődésének mutatói szerint 1970 és 1974 között a múzeum költségvetése 86 százalékkal növekedett, ugyanebben az időszakban megnőtt a múzeumi munkatársak létszáma, csökkent a kiállítások száma —, de nőtt a látogatóké. Azt nem lehet mérni, hogy milyen mértékben nő a kiállításokat értő látogatók száma. Az ő jelenlétük a legfontosabb. Virág F. £. Szovjet tapasztalatokkal az NDK-ban A gazdaság, és tudományos- műszaki együttműködés továbbfejlesztésére nemrégiben újabb kilenc egyezményt kötött a Szovjetunióval a Német Demokratikus Köztársaság Az együttműködés eddigi eredményei is megmutaoroznak az NDK gazdasági fejlő, désében. A most megindult ötéves tervben a fejlődés töretlen menetét biztosítandó, újabb tapasztalatokat akarnak átven. ni a szovjet tervezéstől és vezetéstől. A termelési színvo- nal megtervezésénél szovjet tapasztalatok alapján tértek rá az NDK-ban arra, hogy az egyes iparágak számára célokat tűzzenek ki a munkaidőráfordítás csökkentésére, az anyag- és energiatakarékosságra. a termékek minőségének, valamint a munkakörülményeknek a Javítására. Ezefe a központi célok szolgálnak alapul a tudományos-technikai feladatok felelős kijelöléséhez és elvégzéséhez az iparágakban, üzemekben. A tervkoordináció szovjet elvét a helyi igényekhez alkalmazva hasz. nálják fel a jelenlegi ötéves tervben az NDK tudományos és műszaki feladatait illetően. A tervezésben nagyobb súlyt fektetnek a minőségi _ tényezőkre, mint a mennyiségiekre. A vezetés és szervezés, va. lamint a tervezés fejlettebb módszereinek elsajátítása a biztosítéka annak, hogy a tudományos-műszaki haladás gyorsabban érvényesül a gazdasági életben az új ötéve* terv során. (BUDAPRESS—PANORAMA) II Hold láthatatlan (elének atlasza A Szovjetunióban elkészült annak a három részből álló atlasznak az utolsó része, amely a Holdnak a Földről láthatatlan feléről készített fény- képfelvételeket dolgozza fel és mutatja be. A Sternberg-intézet munkatársai által összeállított atlasz harmadik kötete mintegy kétszáz, a Szonda—6, a Szonda—7 és a Szonda—8 bolygóközi űrállomások által készített fényképet tartalmaz a Hold túlsó feléről. A jó minőségű felvételeken a Hold felszínének sok részletét meg lehet különböztetni. A fotók vizsgálata során megállapították, hogy Hol. dunk déli pólusán 10 000 méter magasságú hegyek is vannak, tehát több, mint ezer méterrel magasabbak a Csomolungmánál, a Föld legmaga. sabb hegycsúcsánál. Az atlasz különböző ábrákat és táblázatokat is tartalmaz, amelyek a laikusok számára is könnyen érthetővé teszik á felvételeket. A kötet felsorolja mindazoknak a különböző nemzetiségű tudósoknak a nevét is, akikről a Hold „láthatatlan” oldalának felszíni alak. zatait elnevezték. A háromkötetes atlasz első része 1960-ban jelent meg. Azoknak a vizsgálatoknak az eredményét tartalmazza, amelyeket a Hold másik oldalát először lefényképező Luna—3 automatikus bolygóközi állomás felvételei alapján végeztek a szovjet kutatók. Az 1967-ben megjelent második kötet a Szonda—3 űrállomás felvételeit mutatta be. (BUDAPRESS—APNj Gerencsér M'klós: Emléke tiszta forrás (300 éve született IL Rákóczi Ferenc) 5. A kilencesztendős Rákóczi már nyiladozó érdeklődéssel figyelhette a körülötte zajló baljós fejleményeket. Munkács nem volt többé a biztonság, a nyugalom szilárd fészke. Míg a császár fennhatósága alatt lévő országrészekben Buda ostromához gyűltek az erők, addig északkeleten egyik baj a másikat követte. Kezdte megbossszulni magát Thököly egyoldalú katonai vezetési módszere. A török elleni szövetkezés összebékéltette a protestánsokat a katolikusokkal Savoyai Jenő táborában. A kurucok körében ez nem következett be a Habsburgok ellen. Thököly Imre foglyul ejtése után is folytatódtak a protestánsok túlkapásai, amiért a katolikusok tömegesen csatlakoztak a török elleni koalícióhoz. Petneházy Dávid átpártolása jelentette a legnagyobb veszteséget. Felső-Magyar- ország, amelynek területére Thököly fejedelmi címe vonatkozott, a császáriak kezére került. Kassa eleste után Munkács vára maradt utolsó erődként a kurucok kezén. De alig hurcolták Thökölyt Belgrádba, Cap- rara császári tábornok már megadásra szíólította fel Zrínyi Ilonát. Arra számítottak a bécsi hódítók, hogy könnyű zsákmány lesz a bátor Thökölyt nélkülöző erőd. Tévedtek. Zrínyi Ilona páratlan elszántsággal készült a vár védelmére. Fia mindenkinél közelebbről csodálhatta édesanyja hősiességét. Szemtanúja volt az eskünek, amelyet a katonák tettek halálig tartó hűségre Radies kapitány vezetésével. Zrínyi Hona minden rendelkezésre álló értéket a védelem költségeire fordított, Lengyelországban. elzálogosította ékszereit, még azokat is, amelyeket XIV. Lajos francia királytól kapott ajándékba. Caprara nem mert támadni a felszólítására adott nemleges válasz után. Csak a következő év tavaszán, 1686-ban kezdte az ostromot. Semmire se ment a vakmerő védőkkel, akiknek még arra is volt erejük, hogy a nyár folyamán elegendő élelemmel lássák el magukat. Mindez a harc közbeni élet meg- szokottságára nevelte a gyermek Rákóczi Ferencet. Amíg édesanyja páratlan önfeláldozással védelmezte családjuk tűzhelyét, Munkácsot, addig Budát borzalmas mészárlással ugyan, de felszabadítja az egyesült császári sereg. De hiába jött meg a híre a császáriak világra szóló győzelmének, úgy harcoltak tovább a munkácsi védők, mintha nekik kedvezett volna a szerencse. Közben belátta a porta, mekkora ostobaságot követett el Thököly letartóztatásával, újra megbecsült szövetségesként bánt a fejedelemmel, de annak már lejárt az ideje: végképp kikerült az események fősodrából. Nem tehetett mást, mint buzdító leveleket írt feleségének Belgrádból. Zrínyi Ilona példátlan akarattal ragaszkodott elhatározásához. Talán ő volt legtöbbet talpon az ostrom hosszú idején. Csodák azonban nincsenek. Az Európából összesereglett zsoldosok egyik csapást a másik után mérték a törökre. Buda után gyorsan elfoglalták Egert, Mohács most az ozmán vereség színhelye lett, majd a Dráva melletti Eszéken is sorsdöntő győzelemmel közelítettek immár a a Balkán felé a császáriak. Zrínyi Ilona ennek ellenére hallani sem akart Munkács feladásáról, noha egész Magyarországon, Erdélyt is ideértve, már a császári hatalom nevében parancsoltak. Thököly fatális levelének hatására is, melyben áttérését közölte, végül is a katonák látták be, semmi értelme a további dacolásnak, mert ha végképp kimerülnek, a bosszúra szomjas ostromlók a vérengzéstől sem riadnak visz- sza. így, bár Zrínyi Ilona háta mögött, de a fejedelemasszony és a Rákóczi-árvák érdekében előnyös alkut kötöttek a császáriakkal. Miután kész helyzet elé állították Zrínyi Ilonát, 1687. június 17-én átadta Munkácsot Caraffának, a szörnyű emlékű olasz zsoldos tábornoknak. A kapituláció fejében szabadon elvonulhattak a védők. Összes javaikat visszakapták a Rákóczi-árvák, Munkács és Szentmiklós vára kivételével. Ezeket császári helyőrségekké nyilvánították és erős csapatokkal szállták meg. Munkács megkaparintásával teljessé vált Magyarország katonai bekebelezése a Habsburgok részéről. II. Rákóczi Ferenc már ítélőképes fővel élte át sorsának ezeket a megrázkódtatásait. Igaz, durvasággal nem illették őket. Forma szerint fejedelmi családnak kijáró külsőségek között haladtak végig az országon Bécs felé. Az erős fegyveres fedezet állítólag a védelmüket szolgálta, valójában semmi kétségük nem lehetett, hogy foglyok. Tudták ezt az első pillanatban. Azt is tudták, el fogják szakítani egymástól a család tagjait. Hiszen ott lebegett előttük a Zrínyiek tragikus példája. A hosszú út a Felvidéken át Munkács és Bécs között az utolsó volt Rákóczi számára édesanyja oltalmában. Az út végén elszakította őket a nyers hatalom. Soha többé nem találkoztak. KOLLONICH FOGSAGABAN I. Lipót, osztrák császár és magyar király gyorsan tudtul adta, hogyan értelmezi főgyámi szerepét. Sértődöttsége jeléül zárva tartotta Bécs kapuját az érkezők előtt és hosszú órákon át várakoztatta a falakon kívül az elcsigázott utasokat. Alig léptek a városba, Zrínyi Ilonát eltávolították gyermekeitől. Az anya sokszor jelét adta hősiességének, számolatla- nul viselte a sors csapásait, de most összeroppant. Zokogása az utcára is kihallatszott. Júliát és Ferencet szintén kétségbeejtette a búcsú. Mintha érezték volna, hogy soha többé nem látják viszont anyjukat. A gyermekek még akkor is sírtak, amikor Kollonich Lipót bíboros, Magyarország hercegprímása bécsi rezidenciájába rendelte őket. Mindjárt a megérkezés elején hozzálátott a politikus főpap megbízatása végrehajtásához. Lipót császár ráruházta a gyámi tisztet és ez a zsoldos katonából lett hercegérsek, egyébként tehetséges politikus, türelmetlenséggel és kíméletlenséggel akart megfelelni koronás pártfogója bizalmának. A végletekig erőltette Bécs gyarmatosító politikáját. Noha Komáromban, magyar alattvalónak született, sötéten ígérte, hogy „előbb koldussá, majd rabbá, végül katolikussá teszi a magyart”. A függetlenségét féltő országban a protestantizmus melegágyát látta, s mivel a Habsburg-ház elleni mozgolódások hagyományos bázisai voltak a Rákóczi-birtokok, csak természetes, hogy a fejedelmi örökséget egyszer s mindenkorra Bécs és a jezsuita rend szolgálatába akarta állítani. Nyílt bűnözőként nem viselkedhetett, ezért a következő tervet eszelte ki: a gyermek Rákócziból jezsuita szerzetest neveltet, — „elég zsenge ahhoz, hogy formálhassuk, mint a viaszt” — így magva szakad a családnak és a törvények értelmében az egyházra száll a vagyon. (Folytatjuk) )
