Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

fejlődő üzemegészségügy! ellátás Egészséges türelmetlenség jellemezte a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának azt a vitáját, amiben üzem­orvosi ellátásunk helyzetét és az üzemegészségügy fejlesz­tésének feladatait tisztázta a közelmúltban, öt év és né­hány hónappal ezelőtt, ugyan­ezt a témát vizsgálva a tes­tület tagjainak jóval kevesebb volt a mondanivalója, és ez érthető. 1'970-ben csupán egy főfoglalkozású üzemorvos mű­ködött a megyében. A rész­foglalkozású üzemorvosok 27 órát dolgoztak és tevékenysé­gük döntő részét a receptírás merítette ki. Éppen ezért ha. tározott úgy a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy növelni kell a főfoglalkozású üzemorvosok számát, hiszen az üzemorvosi ellátás a szocialis­ta. egészségügy alapelvének megfelelően a gyógyító-meg­előző szolgálat fontos része. Az üzemegészségügy felada­tait kézben tartani, a dolgozó ember egészségének védelmét maradéktalanul ellátni a fő­foglalkozású üzemorvosok ké­pesek. Ma, 1976 tavaszán, 7 fő­foglalkozású üzemorvosi állás­sal rendelkezünk, s ezek kö­zül betöltött 6. Folyamatban van a paksi atomerőmű épít­kezésén szervezett állás betöl­tése és napi 71 óra jut ez idő szerint az üzemorvosi teendők fő- és részfoglalkozásban való ellátására. Harminchat órával több, mint 1970-ben. A fejlő­dés nyilvánvaló. De ugyan­olyan nyilvánvaló az is. hogy az üzemegészségügyi ellátás továbbfejlesztése változatla­nul komoly feladat, mely ez­úttal már meg is oszlik a vál­lalatok és tanácsok között. Itt emlékeztetünk arra, hogy a Minisztertanács 1974 decembe­rében hozott határozata az üzemegészségügyi és üzem­orvosi hálózat továbbfejlesz­tése érdekében született meg; megszabva kinek-kinek a tennivalóit az üzemegészség­ügyi szolgálat fejlesztésében, fokozva a munkadó felelőssé­gét is a dolgozók egészségének védelmében. Az irányelvekre kétségtelenül nagy szükség volt, hatásuk viszont még ez­után érik be igazán. A megye tanács egészség­ügyi osztálya a IV. ötéves terv­re elhatározott fejlesztési fel­adatokat úgy oldotta meg, hogy egy orvos ellátásába két üzemet vont be. (Pamuttextil­művek és Selyemfonó Tolna. TÁÉV és Volán, BHG és MMG, valamint a TOTÉV és a Bőrdíszmű rendelkezik egy- egy üzemorvossal. A létszám- határok korlátáit e szervezési forma előnyösen oldotta meg, de változatlanul szem előtt kell tartani, hogy a jövőben is csak olyan üzemek össze­vont üzemorvosi ellátásának a megszervezéséről lehet szó, melyek egymástól nem nagy távolságra vannak. Külön érdemel említést Si- montornya, ahol 1970-ben adott volt a lehetősége annak, hogy a Bőrgyár főfoglalkozá­sú üzemorvost foglalkoztas­son. Az állást vissza kellett szervezni részfoglalkozású 13 órásra, mert az üzem és a he­lyi tanács nem tudták meg­oldani a főfoglalkozású üzem­orvos lakásproblémáját. Ma­gyarul: jelenleg nyugodtan le­hetne 8 főfoglalkozású üzem. orvosunk, ha a jó ügy érdeké­ben Simontornyán hamarabb talál közös nevezőt az érdekelt üzem és a helyi tanács, mert igaz. hogy nem tudunk a szög­ről leakasztani letelepítéshez alkalmas lakásokat, de a jelen körülmények között sem lehet azért oka a főfoglalkozású üzemorvos foglalkoztatásáról való lemondásnak a lakás! De lépjünk tovább. Nézzük az üzemorvosi rendelők álla­potát, felszereltségét. Megyénk 14 üzemorvosi rendelője meg­lehetősen vegyes képet mutat. Minden szempontból megfe­lel az igényeknek Szekszárdon a TÁÉV, TOTÉV, Tolnán a Pamuttextilművek, Simontor. nyán a Bőrgyár és Pakson az atomerőmű építkezésének ren­delője. Kifogásolhatóak — fő. ként kis alapterületük, vagy a kapcsolódó helyiségek hiánya miatt — a Bonyhádi Cipőgyár és a Paksi Konzervgyár ren­delői. Az üzemorvosi rendelők harmadik csoportjába tartozók jelenlegi állapota, felszerelt­sége nem alkalmas arra, hogy bennük megfelelő színvonalú munkát lehessen végezni. Nincs váró. fektető és egyéb kiszolgáló helyiség. Az új bőr­díszműben pl. csak egyetlen helyiségből álló orvosi rende­lőt alakítottak ki. Utólagosan folyik a korrekció, de ez nyil­vánvalóan megdrágítja a dol­got. .Még nagyobb problémát jelent a BHG üzemorvosi ren­delője, aminek működését köz­egészségügyi okokból fel ke!- lett függeszteni, a normális munkafeltételek megteremté­séig. Nem megfelelő a Tolnai Selyemfonó, a Dunaföldvári Kendergyár, Bonyhádon pedig a zománcgyár rendelője, noha az egészségügyi törvény végre­hajtásáról kiadott 16/1972. IV. 29. sz. rendelet 15. paragra­fusa értelmében az üzemegész­ségügyi szolgálat működéséhez szükséges helyiségek létesíté­séről és fenntartásáról az üze. mek kötelesek gondoskodni. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a megyei tanács több százezer forintot adott az üzemorvosi rendelők felsze­reltségének javítására. így. ahol főállású üzemorvos mű­ködik. adottak a megfelelő színvonalú munka tárgyi lel* tételei. Az V. ötéves ,terv időszaká­ban 96-ra emelkedik a napi üzemorvosi óraszám. Tovább­ra is cél a csak főfoglalkozású üzemorvosok munkába állítá­sa: önálló üzemorvost kap a VOLÁN, TÁÉV és TOTÉV, amennyiben az eddigi napi 4 óra helyett 8 órában lesz üzem- orvosuk. Kívánatos lenne ezenkívül — rendezve a lakás­hiányt — főfoglalkozású üzem­orvost adni a Simontornyai Bőrgyárnak és a Bonyhádi ZIM-nek. Itt azonban arra is szükség van, hogy megfelelő rendelőt építsenek. A tervidő­szak végére a tervezett fej­lesztések alapján 12 főfoglal­kozású üzemorvosa lesz a me­gye ipari üzemeinek és a je­lenlegi számítások szerint, ha a tervezett fejlesztések meg­valósulnak, ipari üzemeinknél nem marad kielégítetlen igény. Még egy jelentős változás érdeme] szót. Az Eü. Minisz­térium szakmapolitikai irány­elveinek megfelelően a fog­lalkozási betegségekben szen­vedők, vagy arra gyanúsak el. látását az egészségügy helyi vezetői a Tolna megyei Balas­sa János Kórház-Rendelőin­tézet V, belgyógyászati osztá­lyára bízták. Kialakítás előtt áll a megyei üzemegészségügy! szakrendelés is, melyre vi­szont csak az új KÖJAL-szék- ház elkészülte után kerülhet sor. Ahhoz, hogy az említett fej. lesztések 1980-ra megvalósulja, nak, az üzemegészségügy és üzemorvosi ellátás megfelelő helyre kerüljön, szükség van az üzemek közreműködésére is! Végül hadd utaljunk a be­vezetőben említett egészséges türelmetlenségre. Nem árt a jövőben sem ez a fajta türel­metlenkedés. Jó lenne tudni­illik ugyanazt a dinamizmust tapasztalni az üzemegészség­ügy fejlesztésében, mint ami. lyen dinamizmust a IV. öt­éves terv során tapasztalhat­tunk — lerakva a tovább­fejlődéshez szükséges alapokat. fel Beáit sMoiá osztályvezetőinek tanfolyana Március harmincadika és április másodika között Bara­nya és Tolna megye városi és járási művelődésügyi osztály- vezetői közös továbbképző tanfolyamon vesznek részt Ba- latonaligán. a közös szervezés azért célszerű, mert így egy tanfolyam keretében többen hallgatják meg az előadáso­kat, az előadók idejével is ta­karékoskodnak. A hasonló kö­zös szervezések előnye még, hogy az oktatásügy szakmai irányítói a szomszéd megye ta­pasztalataival is megismerked­hetnek. 30- án délelőtt dr. Vonsik Gyula kandidátus, a TIT orszá­gos főtitkára tart előadást a kultúra és a művelődés szere­péről a két világrendszer kö­zötti ideológiai harcban. Dél­után megtekintik a zánkai út-, törővárosfc, , , __... 31- én Rátkai Andris, az MSZMP KB munkatársa be­szél a művelődési osztályve­zetőknek a közművelődés idő­szerű kérdéseiről, délután ® közoktatás-irányítás új voná­sairól hallgatnak előadást A következő napon a nevelőtes­tületi értekezletek előkészíté­séről Póla Károly, a Tolna megyei Tanács csoportvezető­je számol be. Délután az elő­ző este levetített Jutalomuta­zás című film vitája követke­zik. A tanfolyam utolsó nap­ján a tudományos emberisme­ret és a munkatársakkal való bánásmód pszichológiai kérdé­seiről hangzik el előadás, Társasházépítés Nagymányokon Ki, mint vet... Sínen Az ötezer lakosú Nagymá- nyoJt új arculata napjainkban kezd kialakulni. A IV. ötéves tervben itt 50 lakást építettek, Váralja társ­községben 10-et. A telekfor­galom a negyedik ötéves terv utolsó két évében futott fel. Ugyanis a megelőző időben nem nagy gondot fordítottak arra, hogy a lakásépítkezése­ket az előírásoknak megfelelő követelmények között kezdjék meg a jövendő tulajdonosok. A tervek szerint Nagymá- nyok és Váralja idővel össze­épül; Nagymányók tehát Vár­alja felé nyújtózkodhat. Ezen a területen a jövőben, kétszin­tes társasházakat építenek. A lakások több ütemben épül­nek majd, ha elkészül előbb a közművesítés. * Az V. ötéves tervidőszak alatt az első ütemben hat­van, a második ütemben 103 társasházi lakás épül. 1976. március 24. Tizenöt éves koromban meg voltam győződve róla, hogy nekem semmi sem sikerül. Lehet, hogy ez is oka volt a ku­darcaimnak. Tényleg sok minden nem sikerült. A gimiben nem voltam valami jó tanuló, ez igaz, de el is könyveltek gyöngének. Velem mindig baj volt Elég három valódi balhé és ha már meghallották a nevem, arra gondoltak, a Gabival megint baj van. Rettenetesen féltem a fiúktól, hogy miért, az már más téma. Harsány haverkodással próbáltam legyőzni gátlásaimat. Ez meg azt a látszatot keltette, fiúzok. Ezek- után majdnem törvényszerű volt egy kiszolgáltatott nagy szerelem. Terhes lettem, elvett a fiú, de soha nem éltünk együtt. Akkor már tudtam harcolni! Minden valódi és ál­barátnak, akik lebeszéltek volna a gyerekről azt mondtam, ő tovább él, mint én. Megszületett. Két év múlva találkoztam az Igazival. Nagy I-vel. Ne­gyedik vagy ötödik próbálkozásra a munkahelyemen is meg­találtam a helyemet. Voltam és gyógyszereszasszisztens- 3elölt, segédápolónő, könyvesbolti eladó, meg minden. Segédmunkásból betanított munkás, majd szakmunkás lettem. A legfontosabb a bizalom volt, elsősorban a férjem hitt benne, hogy szakmát tanulhatok, de az üzemben is mindenki biztatott, segített. Most már a továbbtanulás gon­dolatával kacérkodom. A gyár a számviteli főiskolára szeret­ne küldeni. A politikai gazdaságtan nagyon érdekel, ezért szeretnék marxista egyetemre is menni. Az első két gyerekkel csak egy év gyerekgondozásit ve­hettem ki, a harmadikkal talán kiveszem mind a hármat és közben tanulok. Mire a gyerek megszületik, a házunk is be­költözhető lesz. Nem kész persze, csak beköltözhető. Majd a gyerekek befejezik, bővítik, tovább építik, amit mi a szü­léink segítségével elkezdtünk. Nincs az én életutamban semmi érdekes, semmi szabály­talan. Szinte szégyellem mondani, de már gyerekkoromban is tanító szerettem volna lenni. Sikerült. Minden nagyon simán és egyszerűen ment. A mozgalmi munkában már úttörő ko­romban részt vettem, legutóbb az országos úttörőelnökségbe is beválasztottak. Mi a jó munka titka? Gondolom semmi. Szeretni kell a gyerekeket, az a legfontosabb. Az ingerültsé­get, rosszkedvet kint kelj hagyni az ajtóban, mielőtt belép az ember az osztályba, mert a gyerekek tíz perc alatt átveszik és fékezhetetlenek, ingerültek lesznek. r Nagyon szeretem az új játékos módszereket. Csak látná, számtanórán, hogy kipirulnak, csillog a szemük, ha rájönnek egy szabályra! Másfél éve tanítok, a legnagyobb élményem az volt. amikor egyszer óra után megkérdezték a kis harma­dikosok, ez most óra volt, vagy kisdobos-foglalkozás? Vál­ság? Az nem volt az életemben, a legnagyobb konfliktust a kezdés okozta, vajon tudom-e csinálni, amire vállalkoztam? Ha majd saját családom lesz, biztos le kell mondanom egy­két társadalmi megbízatást, de inkább kevesebbet vállaljon az ember, minthogy rosszul csináljon valamit. Azt hiszem, úgy kellene élni, ahogy Váci Mihály írta: „És érezzék egy kézfogásból rólad / Hogy jót akarsz és te is tiszta, jó vagy. / S egy tekintetük elhitesse veled / Szép dolgokért élsz és ér­demes élned." Sose hittem volna, hogy „csak” bolti eladó lesz belőlem, Engem arra neveltek, hogy diplomát kell szereznem. Anyuka nem lehetett színésznő, mert egy jó családból való úrilány legfeljebb érettségizik, hogy teljen az idő a férjhezmenéséig, meg hímezni tanul, de nem választ ilyen léha pályát. Pedig benne egy nagy drámai színésznő veszett el, az biztos. Raj­tam próbálta ki a tehetségét, én csak tudom. Dehogynem szeretem, nagyon szeretem őket, de azért látnom is szabad, nemcsak nézni; nem igaz? Szóval nagy meló volt, de le­érettségiztem, stabil közepesre. Irány az egyetem. Persze hogy nem vettek fel. Olyan családi letargiát okozott, hogy már én is kezdtem elhinni, hogy gáz van. Apu is lógatta az orrát, mert ó meg a szegénység miatt nem tanulhatott. Az­tán megtetszett az eladók színes köpenye, jöttem, láttam, megszerettem. Most még a tananyag is a fejembe ment. Na­gyon érdekes, ahogy az emberek bejönnek és válogatnak. Van néhány kedvenc típusom. Az egyik úgy jön be, mintha rejtett kamerától félne, teljesen úgy viselkedik, mint aki el- œent valamit és most jön a nagy leleplezés. Eleinte azt is hittem, ezeket kell figyelni, mert gyanúsak, aztán kiderült, végképp zavarba jönnek, ha még nézik is őket, s leforrázva mennek el a boltból. A másik fajta a túrkálós. Rájuk kell hagyni, mert biztos vesznek valamit a végén. Legtöbbször olyasmit, ami fél órával előbb eszükbe sem jutott. Szóval szeretek itt lenni, a fizu is tűrhető és ha férjhez megvek — lehet hogy hamarosan — lesz egy tucat gverekünk. Nekem sincs testvérem, az egyénieknek legyen több is, Ök hárman — és még mennyi fiatal nő — nem hagyták szétszóródni az életüket. Dolgoztak, tanultak, harcoltak Sok munka, tévedés és sikertelenség után sínen vannak. Most már csak folytatni kell, menni a megkezdett úton. Nyilván az sem lesz váltók és zökkenők, megállók nélküli, de az irány számukra ma már világos.... IHÁROSI IBOLYA \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents