Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
Hírek a telefonról Alapozzák az új telefonközpontot — Elkészült a koax-kábel — Új készülék Regszemcsén Szekszárdion a telefon gyakori beszédtéma. Évek óta szinte napról napra nehezebb távbe. szélőkapcsolatot létesíteni a városban, s ugyanígy a más településeken lévő állomásokkal. De a mostani, mostoha helyze. tét teljes mértékben megoldó Új központ építése megkezdődött. Igaz. a befejezése még tá. volinak tűnik, sőt, egyre távolabbinak. Ugyanis a Posta Vezérigazgatóságán 1973 nyarán elkészült okmányban 1977. szerepelt a szinte létfontosságú beruházás átadási időpontjaként. Ez később 1978-ra módosult. s jelenleg ez sem tűnik biztosnak. A jövőben több vállalatnak, szervnek össze kell fognia, hogy az eredeti terv. hez képest minél kevesebb késéssel készüljön el a szekszár. di telefonközpont. Az kedvező tény, hogy nem kevés huzavona után a szerző, dóst aláírni vonakodó TÁÉV helyett a TOTÉV az elmúlt év .végén megkezdte a munkát. A posta melletti építkezési területen már elkészültek a földmunkákkal. s jelenleg az alappillérek betonozása folyik. Az új központ elkészültéig ínég talán éveket kell várni. De ennél hamarabb, még az idén jelentősen javul a megyeszékhely távolsági összeköttetése. Befejezték ugyanis a Szekszárd —Dombóvár közötti korszerű, egyszerre ezernél több beszélgetés lebonyolítására alkalmas koaxiális telefonkábel lefekte. tését. Ezekben a hónapokban a két város között az erősítőberendezések szerelése és beszabályozása folyik. Ez a munka idén befejeződik, s ezzel egy csapásra megszűnnek azok a gondok, amiket a megyeszékhelyt a külvilággal összekötő telefonvonalak alacsony száma okoz. Az új hálózat nemcsak a jelenleginél sokszorta nagyobb számú, de sokkal Jobb minőségű távbeszélő-összeköttetést is eredményez majd Péccsel, Budapesttel, s természetesen az ország távolabbi településeivel. A javulást nemcsak a szék. szárdiak tapasztalják majd, hanem a megye két városa között lévő községek előfizetői is. A nagy teljesítményű kábellel együtt vannak azok az érpárok is, amelyek új kapcsolatot jelentenek majd a kábel két végpontjáig, s ezeken a vezetékeken keresztül ezeket a készülékeket is gyorsabban tudják összekapcsolni a hivott felek, kel. Napirenden van a kisebb telefonközpontok- felújítása is. így ebben az esztendőben Ireg- szemcsén készül el a réginél valamivel modernebb, de szintén a telefonálás őskorára em. lékeztető dugós központ. Itt is, miként a megye, sőt az ország sok településén, indokolt és célszerű lenne kis crossbar központokat felszerelni, de az több pénzbe kerülne, s a másik akadály, hogy az ipar sem tud ebből elegendőt gyártani. Végezetül újra egy szekszárdiakat érintő kedvező információ: Elkészült, s jóváhagyták a város új telefonhálózatának tervét. Előreláthatóan jövőre kezdik meg az új kábelek le. fektetését. Ha ez elkészül, a megyeszékhelyen talán az egész országban a legkorszerűbb ilyen hálózat lesz. A hangót hordozó áramot továbbító vezetékek ugyanis a jelenleg legmodernebbnek számító úgynevezett vazelintöltésű kábelban futnak. S ez a mostaninál többszörösen nagyobb vezetékrendszer a legritkább esetben hibásodhat meg. Ugyanis felépítése biztosítja, hogy hatalmas esőzésekkor se ázzanak be a fémerek. — *z l — Irreális igények Továbbtanulási tervek * A megyei pályaválasztási intézet az idén is felmérte a megyében a középiskolások pályaválasztási szándékait. A rendelkezésünkre bocsátott anyagban sok a figyelemre méltó és elgondolkoztató számadat, melyek nagyrészt azt tükrözik, hogy a pályaválasztási tervek nem maradnak a realitások talaján. Kis idő van még meggondolni hova is adják be továbbtanulási kérelmüket az idén érettségizők. A GIMNÁZIUMI TANULÓK hatvannégy százaléka kíván egyetemen és főiskolán továbbtanulni. Ez összességében rendben is volna, hiszen elsősorban ez az iskolatípus van hivatva előkészíteni a diákokat a felsőfokon való továbbtanulásra. Sokkal kevésbé örvendetes, hogy a fizikai dolgozók gyermekei — körülbelül a tanulók fele — csak 57,6 százaléka jelentkezik egyetemre, főiskolára. Ezzel szemben a másik kategóriából — ide sorolták az Összes többit — már hetvennél több százalékban kívánnak továbbtanulni. Itt megint meg kell jegyezni, hogy alighanem a szülők szándékaival van baj. Az értelmiségi szülők nagy része el sem tudja képzelni, hogy gyermeke diploma nélkül is élhet. A felvételik eredménye után pedig tengenek-lengenek azok a csalódott fiatalok, akiket nem vettek fel egyetemre. A statisztika ugyanis azt mut tatja, hogy a jelentkezőknek alig a felét veszik fel. Az is kiderül, hogy a fizikai dolgozók gyermekei jelentkezésük számához képest nagyobb arányban jutnak be felsőoktatási intézménybe. Felkészültségük tehát alapos. KÉRDÉS, HOL A HIBA: a középiskolai oktatásban-e, vagy a közgondolkodásban, de tény, hogy a gimnazisták nagy többsége évek óta a társadalomtudományt, humán területekre jelentkezik, holott köztudomású, hogy ezek a’szakok a legzsúfoltabbak. Pedagógiai főiskolára, mondjuk magyar— történelem szakra, még a legjobbak, a húszpontosak sem mind juthatnak be, ugyanakkor a műszaki és mezőgazdasági egyetemekre kevés a jelentkező. Az idén is nagyon alacsony az érettségi után szakmát tanulók aránya. A gimnazistáknak csak 13,3 százaléka jelentkezik szakmunkásképzőbe érettségi után. Természetesen évek múlva ez módosul, mert az élet sokukat rákényszeríti a szakmaszerzésre, de mennyivel egészségesebb volna rögtön érettségi után szakmát tanulni. Annál is inkább, mivel az érettségizettek elhelyezkedése az idén nehezebb lesz, mint eddig volt. Legalábbis, ami az íróasztalt és a fehér köpenyt illeti. Köztudomású a kereskedelem és a vendéglátóipar szakemberhiánya. Ez a két terület sok érettségizett fiatalt tud fogadni, és még szakmát is tanulhatnak. Még a szakmaszerzés sem fog mindenkinek sikerülni az idén végzők közül, amennyiben kitartanak eredeti elképzeléseik mellett és a divatos, tehát túlzsúfolt szakokra jelentkeznek. Se a megyének, se a népgazdaságnak általában nincs túl sok műszerészre, kozmetikusra szüksége. A SZAKKÖZÉPISKOLÁSOK pályaválasztási tervei sokkal életszerűbbek. Ez persze magának az iskolatípusnak a jellegéből is következik, hiszen szakképesítést nyernek, egyes típusokban pedig szakmunkásbizonyítványt is kapnak. Érettségi után kevés kivétellel elhelyezkedési gondjaik sem lesznek. — Ihárosl — Befejeződött a magyar—osztrák külügyminiszteri találkozó (Folytatás az 1. oldalról) városnézés során többek között a külügyminiszterek látogatást tettek a megyei könyvtárban és a Maulbertsch- faliképekkel híressé vált barokk püspöki palotában. A kora esti órákban a két külügyminiszter megyei vezetők társaságában Bozsokra utazott, ahol az egykori Sib- rik-kastélyban a Vas megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1976, március 4. vacsorát adott dr. Erich Biel- ka külügyminiszter tiszteletére. Az osztrák külügyminiszter Apró Antalnak, a magyar országgyűlés elnökének vezetésével — Anton Benyanak, az osztrák nemzeti tanács elnökének meghívására — szerdán délután magyar parlamenti küldöttség utazott Ausztriába. A delegáció tagjai: Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, dr. Gonda György, Gorjanc a késő esti órákban Kőszegen áthaladva utazott vissza Ausztriába. Ignác, dr. Guba Sándor és dr. Novák Pálné képviselők. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Péter János, az országgyűlés alelnöke és Nagy János külügyminiszter-helyettes. Ott volt dr. Peter Hohenfellner, a budapesti osztrák nagykövetség tanácsosa. (MTI) Magyar parlamenti küldöttség utazott Ausztriába Tavaszodik. Korábban, mint reméltük és most sem vagyunk biztosak abban, hogy végérvényesen. A mezőgazdaság azonban „folyamatos üzem” — ez régi kifejezés —, tehát az időjárás változásaival állandóan számolnia kell. Ilyesformán — idézzük az MTl-t —, folynak a tavaszi előkészületek a földeken és nemcsak a szántóföldeken. „A gyümölcsösökben a metszés negyven százalékával készültek el eddig. Munkában vannak már a zöldségtermesztők is; a hajtatóházakban növényvédelmi munkákon dolgoznak, fertőtlenítik a palántaágyakat. A mezőgazdasági gépparkot az üzemek javítóműhelyeiben elő. készítették a tavaszi szezonnyitóra. Természetesen elsőkérit azokat a gépeket hozták rendbe, amelyekre a következő hetekben szükség lesz. Február 20-ig 263 millió forint értékű alkatrészt vettek át a megyei AGROKER-telepek.” Ezt a valóban imponáló számot olvasva az újságíróban az örömmel együtt merül fel a kétkedés és annak ördöge. Nem kell majd a nyáron alkatrész- hiányról hirt adnunk? A magyar mezőgazdaság, melynek van mivel büszkélkednie, természetesen éppúgy nem öntörvényűén alakult ki, és má. soktól elzártan fejlődött, ahogyan más — hazánknál jóval nagyobb — államokról se lehet ezt elmondani. Nemcsak a mezőgazdaság esetében, hiszen a segítség a népgazdaságok min. den vonalán kölcsönös volt és az is marad a szocialista táboron belül. Aki nem kőolaj- bányász, az is tudja, hogy a föld alatti égetés módszere nemcsak nálunk, hanem a Szovjetunióban is fontos. A szovjet romaskinói kőolajmező kiaknázásánál jól hasznosítják azt a magyar módszert, melyet a mi Kőolaj- és Földgázbányá. szati Kutató Laboratóriumunk fejlesztett ki. Ennek lényege: „ ... hogy a föld alatt lévő olaj egy részének elégetésével energiát szabadítanak fel. Ennek ereje felszínre nyomja az olajat. A laboratórium munkatársai újfajta égésnövelő ada. lékanyagot állítottak össze. Ennek alkalmazásával 1000 méter mélységből is kinyerhető az olaj. A módszert — Eger kör. nyékén, a demjéni olajmezők kiapadásának megszüntetése után — előreláthatólag a szovjetunióbeli romaskinói kőolaj- jnező kiaknázásánál is alkalmazzák majd.” Egy szovjet ku. tatóintézet speciális gyújtószerkezetet és különleges kábeleket szállított Demjénbe a föld alatti gyújtás beindításához. A magyar „laboratórium munkatársai pedig hozzáláttak a Romas- kinóból küldött olaj. és kőzetminták elemzéséhez. Az idei év második felében készül el az a technológiai terv, amelyet a szovjet intézet rendelkezésére bocsátanak.” Ugorjunk egyet a gondolatok körei között és beszéljünk az egészségügyről. Olvasóink valószínűleg éppúgy nehezen tudnak százezres, milliós (egy jobb lottónyeremény!) nagyságrend, ben gondolkodni, amiként a2 újságíró sem. Így az az összeg, amelyről hírt adunk, kissé túl van felfogóképességünk határain. Ugyanis majdnem tizenhárem- milliárd forint az az összeg (pontosan 12,Ő milliárd), amiről szó van. Minden eddiginél többet, ennyit fordítanak az idén egészségügyi kiadásokra. A „kórházi ágyak számát a meglévő kórházak bő. vítésével és rekonstrukciójával növelik. Az év során a gyógyintézeti ágyak számának jelentősebb emelését szolgálja.., (sók más mellétt) a szekszárdi 144 ágyas elmeosztály, ... új épületének átadása.” A tanácsi kezelésben lévő bölcsődei helyek száma ebben az évben 3600-zal növekszik. A szociális otthonok hálózatának fejlesztése további 540 idős ember elhelyezését biztosítja, és az öregek napközi otthonainak száma is 47-tel bővül, O. I. Jövünk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből « Autóbuszgyártóéi UP004MV KSiHlijirmf' «0-657. Siémltlitcchnikat e»ik«z»ki 60-707. Elektronikuft alkalrérack: üo-ijoy. i Automatikai eszközök: SS-60*/e Vákuumtechnikai termékek-j- M-JJPVo GördülŐctapígy! ii millió db /tv TERRA-KS :i§ Szénhidrogének /arknya.IMO,' 100 7. Földgir /íirlkaunéU» 1*10/ 10 milliárd m Hazat termeié» ( milliárd m 1 Kőolaj /l*tmtUí,\M0/ Évi 2 millió tonna Szántér mêlé» 23,5-24,5 millió tonna Villámot energia 1500 MVé-lat növekedik az erőművek teljesítőképesséfe um-Ks
