Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

Zenetanárok Hl. országos zongoraversenye

Pénteken délelőtt az eldöntő elei : : .

Szekszárdon ezúttal harmadszor rendezik meg a zenetanárok országos zongoraversenyét, melyre az ország minden részéből harmincketten neveztek-. Az eddigi két versenyt szekszárdi tanár nyerte: négy éve Thész László, majd két évvel ezelőtt Lányi Péter, ezúttal viszont a versenynek nincs szekszárdi résztvevője. A verseny középpontjában, az eredeti célkitűzésnek megfelelően, Liszt művészete áll, éppen ezért minden versenyzőnek egy Liszt-művet is kellett választania, s mellette bármilyen zongoraművet előadhat a versenyen.

Pénteken délelőtt ünnepélyes megnyitóval indul a verseny, majd rögtön megkezdődik az elődöntő, amely szombaton is tart. Vasárnap délRádiófelvétel

A Magyar Rádió Kóruspódium című műsorának volt rádiófelvétele vasárnap délelőtt Szekszárdon. A Kórus- pódium felvételeit területenként készítik el, így Baranya, Somogy1 és Tolna megye kórusainak Szekszárd lett a házigazdája,

A rádió és a Kórusok Országos Tanácsának megyei szervezete közös szervezésében Szekszárdon, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola

Az Állami Népi Esïëtles emíékmüsora

előtt a döntő résztvevői lépnek pódiumra, majd este az eredményhirdetés és díjkiosztás után a győztesek gálaestje következik.

A megnyitó napján zenekari est lesz, a Budapesti Műegyetemi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, melyen Lányi Péter Grieg a-moll zongoraversenyét adja elő. Az est műsorán Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya, valamint Beethoven Eorica szimfóniája szerepel. Vezényel Cser Miklós és Thész László.

A versenyeket a Babits művelődési központban tartják, s délelőtt 10, illetve délután 15.30-kor kezdődnek. A verseny mindvégig nyilvános, belépődíj nincs. Az ünnepi hangverseny belépődíját egységesen tíz forintban állapították meg.

Szekszárdon

kórusa, a dombóvári Kapos, a szekszárdi madrigál- és a pedagóguskórus, a kaposvári járási pedagógus férfikórus és a taszári Gagarin kórus műsorának felvételeit kellett volna elkészíteni, azonban a két utóbbi együttes a felvétel idejére nem érkezett meg a Baranya megyei kórusok pedig már előzőleg levélben lemondták a felvételt. így csak a hazaiaké és a katonai főiskola dalosaié volt a pódium, illetve a mikrofon.

A Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 25. évfordulóját köszöntő jubileumi program keretében vasárnap délután Rábai Miklós-emlék- műsort rendeztek az Erkel Színházban, a színre került

összeállításban az együttes nemrég elhunyt igazgatójának, vezetőjének Kodály, Lajtha, Gulyás, Csenki és Vujicsics muzsikájára irt koreográfiái szerepeltek.

Amatőr

képzőművészek

kiállítása

A KISZ Tolna megyei Bizottsága az elmúlt évben ösztöndíjat létesített a megyében dolgozó amatőr képzőművészeknek. Az ösztöndíj elsőrendű célja az volt, hogy segítse az amatőrök alkotó munkáját ösztönözze az új alkotások születését és' biztosíts." azok megyei kiállításon történő bemutatását.

Az 1975-ös év három ősz töndíjasa: Decsi Kiss Já

nos, Tóth József és Vasr György, a vasárnap délelőtt megnyitott kiállításon mutatkozott be. A Babitr Mihály megyei művelődés:' központ kiállítóterméber megrendezett kiállítás Bánszky Pál művészettörténész nyitotta meg, s értékelte a három amatő képzőművész alkotásait.

A megnyitó után Varja/ János, a KISZ Tolna me gyei Bizottságának első titkára bejelentette, hogy 8 megyei KISZ-bizottság az idén is alapított ösztöndíja’ az amatőr képzőművésze! számára és átadta az ú.' ösztöndíjasoknak: Bak;

Lászlónak, Schubert Péternek, Tóth Józsefné Ha vasi Editnek és Herites: Gábornak az ösztöndíjmeg bízást.

Ezután a dombóvári Kapos hangszeres népi együt tes rövid műsora következett Különleges hangzási zenéjük, a kecskeduda, a tekerőlant, a köcsögduda ér a citerák hangja egészítette ki szépen a népi ihleté sű alkotások hangulatát

Tv°fíQpíÓ

Az oiajfestés rémtörténete

AZ OLAJFESTËS titkát a flamandok találták fel. Bár es

így csak részben igaz, ugyanis magát az eljárást már a középkorban is ismerték, sőt leírások is maradtak fenn, például a

XII. századból Theophilus Presbyter, a XIV. századból Cen- nini révén, azonban tény, hogy az általánosan használt tem- perafestéssei szemben forradalmi újítást jelentett az olaj használata, amit a művészettörténet általában a Van Eyck testvéreknek tulajdonít. Itáliába Antonello da Messina és Piero della Francesca vitte el, utóbbi jelentős elméleti munkásságot is kifejtett. Lényege az, hogy lenolaj, gyanta és porrá őrölt festékek keverésével készítik, s a fakó temperával szemben életteli optikai hatást ad. De hát lássuk, mit ír erről Giorgio Vasari mester, aki nemcsak kitűnő festő volt, hanem az első művészettörténész, s hatalmas munkájának tekintélyes része nemrég jelent meg magyarul (írjuk ide teljes olasz címét: Le Vite de’ piu eccellenti Architetti, Pittori et Scultori Italiani de Cimabue insino a’ tempi nostri : elscritte in lingua Toscana de Giorgio Vasari Pittore Aretino, son Una utile et necessaria introduzione a le arti loro.) Vasari ezt írja: „Történt, hogy Flandriában Giovanni da Bruggia festő... különböző festékfajták kipróbálásába fogott. ...azt találta, hogy a lenmagnak és a diónak olaja, mindazok közül, amelyeket kipróbált, a többieknél jobban kötöttek. Ezek tehát összeolvasztva más keverékekkel azt a firniszt adták, amelyet ő és a világ minden festői már régóta óhajtottak... egy ideig nem akarta, hogy bárki is lássa...” De megöregedve, írja Vasari, végül is elárulta a szent titkot.

Ennyi, amit biztosan lehet tudni, ezért is idéztük hosz- Saabban.

ARRÓL EGYETLEN FORRÁS SEM tesz említést, hogy az olajfesték titka miatt tengernyi vér folyt volna, vagy arról, hogy Petrus Christus Antonello da Mes6inára bízta a festék fortélyát, akit viszont női furfanggal akartak rábírni arra, hogy elárulja féltett titkát. A francia tv-filmsorozat, A flamandok titka, tele van ilyen „történeti” adatokkal, holott egvetlen forrásunk tulajdonképpen Vasari, akit a kutatásnak azóta jó néhányszor ki kellett igazítania, mert az a kevés is (legtöbbször meglehetősen kevés), amit elmond tévedésnek bizonyult

Minek tekintsük hát A flamandok titkát? Történeti filmnek semmiképp, mert bármiként is jutott el Itáliába a flamandok titka, így, ahogy ebben a filmben, semmiképp. Magyarul: az egész filmsorozat önkényes kitalálás, melynek a művészettörténethez alig van köze, legföljebb annyi, hogy a kitalált helyzetekben valódi művészek mozognak. Megítélésénél mégis óvatosnak kell lennünk, ugyanis vitathatatlan, hogy cselekménye pergő, érdekes, amely hatásosan adagolja a figyelmet ébren tartó elemeket. S ez pedig már önmagában is érdem. De azzá teszi az is, hogy a regényes keret a művészet- történetnek egy valódi korszakát mondja el, s a néző. aki ér. deklődéssel figyeli a különös sorsok alakulását, egyszer csak azt veszi észre, hogy ismeretlen, vagy alig ismert neveket jegyzett meg, s miközben azon izgul, hogy Botticellit nem döfi-e le az orgyilkos, néhány képét is emlékezetébe vési, a ha tévutakon is, de eljut az európai művészet nagy korszakához.

Ezt pedig mégis csak el kell ismernünk. S akkor már mellékessé válik, hogy milyen valószínűtlen mesét kanyarf- tottak az olajfestés kitalálásához, hisz a romantikus rémtörténet mégiscsak valódi ismeretet terjeszt. Mégpedig — lelkes nézői vallják — érdekesen. Mit akarunk még?

LEGFÖLJEBB azt, hogy hasonló filmet nálunk is lehetne csinálni. A magyar művészet is bőven ad lehetőséget erre, S a legtöbb esetben nem is kellene kitalálni a történetet.

CSÁNYI L.

í ~

így esett a választás a szép fekvésű, kellemes Borsira, félúton Felső. Magyarország és Erdély között, a hegyvidék és síkség peremén, a Bod- rog-közzel átellenben. Minden külső díszt megadtak a fiú születéséhez. Gyönyörűen festett bölcsőjén az ország két leghatalmasabb családja, a Zrínyiek és a Rákócziak címere. A szertartások fénye, a kellékek előkelősége igazi fejedelmi miliőt kölcsönzött Borsi ódon, egyemeletes udvarházának. Ez már a barokk kor, a tündöklés ideje, amikor a rang, a hatalom kötelező velejárója volt a pompa kultusza.

De akkor érthetjük meg igazán Zrínyi Ilona ragaszkodását az alkalom nagyszerű megünnepléséhez, ha fonákjáról nézzük a pompát. Gyász, dac, a dicsőség tudata és a kötelező hagyományok vállalása húzódott meg a bársonyok, csipkék, selymek, ékszerek mögött. A szándék, hogy őrizzék, gyarapítsák az erőt a császári önkényuralom ellen. Hogy nem adták meg magukat sem a Zrínyiek, sem a Frangepánok, sem a Rákóczi, ak, noha fél évtizeddel korábban mészárosként bánt el Bécs az újszülött hozzátartozóival. Ha a kor a pompa mértéke szerint becsülte a személy jelentőségét, akkor Zrínyi Ilona a maga dacoló felfogása sze. rint értelmezte az előírt társadalmi kötelezettségeket.

Mulathattak Borsiban a vendégek

— katonák, papok urak és parasztok, Zrínyi Ilona beérte az anyaság

Gerencsér H'k'ós:

Emléke

(300 éve született

csendes örömével. S talán a remény, nyel, hogy most született fia éppúgy méltó lesz a két Zrínyi Miklóshoz, mint dédapjához. I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez. Más lesz, mint aula. I. Rákóczi Ferenc, aki a nagy elődöknek csak az önérzetét örökölte, de erényeiket annál kevésbé.

Ekkor már ismerős volt a jelszó, hogy „Két pogány közt egy hazáért.”

A főurak egy csoportja, épp a magas politikában való jártassága révén, felismerte azt a döbbenetes tervet, hogy Ausztria eltökélte Magyarország felszámolását. Hangzatos keresztény jelszavakkal verték a mohamedán nagyhatalmat, de a frázi- sok mögött ellentmondást nem tűrő akarattal erőltették a pogányénál is módszeresebb és végletesebb zsar. nokságukat Magyarországra. A végveszedelmet nem lehetett félreérteni. Válaszúi a Habsburg-ház törekvéseire, ellenállásra szövetkeztek a Zrínyiek, a Rákócziak, a Frangepánok. Sietve, átgondolatlanul, tömeg, bázis nélkül határozta el az önvédelmet Wesselényi Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc. I. Rákóczi Fe.

forrás

//. Rákóczi Ferenc)

renc. Szövetségükre Sárospatakon, a híres Sub Rosa szobában esküdtek fel, 1670-bén. Zrínyi Ilona akkor már

I. Rákóczi Ferenc felesége volt. Lánya Zrínyi Péternek, és anyja révén unokahúga Frangepán Ferencnek. Ezért a megtorlás rettenetes tragé. diája családtagként is a legközelebbről sújtotta.

Édesapját, a horvát bánt és nagy- bátyját, a másik leggazdagabb hor. vát főnemest, Bécsújhelyen kivégez- ték. Édesanyját, Frangepán Anna Katalint, két fiatalabb testvérével, Veronikával és Jánossal együtt Grác- ba internálták, itt éltek szoros felügyelet alatt, vagyonuktól meg. fosztottan. Az anya rövidesen megté- bolyodott az átélt szenvedésektől és 1673-ban meghalt. Veronikát erőszakkal apácának adták, soha többé nem láthatta nővére. Jánosból osztrák tisztet neveltek.

De a férj, I. Rákóczi Ferenc, nem jutott főrangú társai sorsára. Megmenekülését annak köszönhette, hogy a Habsburgokat pártoló anyja, Báthory Zsófia kikönyörögte számára a kegyeinket. Óriási vagyont fizettek be a császári kincstárba, egy sor

várról le kellett mondaniok, úgyszintén a közszereplésről is. Az alku nagy politikai, anyagi és katonai haszonhoz juttatta Bécset, Rákóczit ellenben ártalmatlanná tette. A fejedelmi dinasztia folytatójából je. lentéktelen magánember lett; így érte meg lánya. Julianna, majd pedig fia, II. Rákóczi Ferenc születését.

Azon a márciusi napon, 1676-ban, Magyarországra nézve komorabb már nem is lehetett a történelem. Azok, akik szívükön viselték a haza sorsát, még nem tudhatták, hogy re. ményük ott ring Borsi kétcímeres bölcsőjében.

AZ ANYA OLTALMÁBAN

Még öthónapos sem volt II. Rákóczi Ferenc, amikor apja meghalt, ismeretlen betegségben. Épp a családdal szemben, bizalmatlanság miatt a Wesselényi-féle szervezkedés egyik fő résztvevője magát a császárt, I. Lipótot kérte végrendeletében, hogy legyen gyermekei gyámja. Ez a folyamodás ígérkezett a leghatékonyabb védelemnek az ellenségek mindenre kapható gazsága ellen. A császár kegyesnek mutatkozott, jóindulata jeléül oltalmába fogadta a Rákóczi árvákat, természetesen nem minden politikai számítás nélkül.

(Folytatjuk)

tiszta

•33=s^5t!~