Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

e VftÄG Wot FTÂn JA?; rcŸtSÜ LJtTfKt TOLNA MEGYEI A-’Z- f/SZMP T Q'fe'MÆ-,.M£'ő-V E i B I ZQTTSaGANA* L A P J'A • KEDO 1976. marc. ZX XXVI. èvt 70. szóm„ AR«: A mezőgazdasági «unka becsülete L evélírónk, a paksi Révész Ferenc ingerülten kifo­gásolja: a hírközlő szer­vek a mezőgazdasági munkás­ra gyakran még mindig a deg­radáló „paraszt” jelzőt hasz­nálják. Idézünk leveléből: „So­kat beszél a rádió, a televízió a munkásokról, de az újságok is sokat írnak róluk. Ilyenkor mindig; ipari munkásra kell gondolni, mert a mezőgazdasági munkát végző emberek nem munkások. Azok parasztok. Miért?” Nem Révész Ferenc az egyet­len, aki a régi sérelmekre, s megaláztatásokra emlékezve, azt kívánja: a mindennapi szó- használatból töröljük végérvé­nyesen azt a foglalkozást meg­jelölő kifejezést, amely pejora­tív csengéssel mindenkor kor­látoltságot, butaságot, egyszó­val, lebecsülést jelentett és jelent, önérzetes soraiból ki­csendül:. szűklátókörűség, a változások semmibevevése, a mezőgazdasági munka lebecsü­lése parasztnak nevezni a het­venes években az állami gaz­dasági dolgozót, a szövetkezeti gazdát. Igaz amit ír, elvégre immár szakismeret nélkül lehetetlen boldogulni, legyen szó akár az állattenyésztésről, akár a nö­vénytermesztésről. Ehhez tegyük még hozzá, hogy Magyarországon a lakos­ságnak még azon rétegei is el tudják képzelni a mezőgazda- sági nagyüzemeket, a gépesí­tett állattenyésztési telepeket, a szárítóberendezéseket, a gé­pesítés szinte teljes skáláját, akik nincsenek közvetlen kap­csolatban se tsz-szel, se álla­mi gazdasággal. S talán itt kezdődik mondanivalónk lé­nyege. A hírközlő szervek éppen pártunk politikájából eredően kéllő súllyal foglalkoznak a mezőgazdaságban dolgozó em­berek munkájával. Nincs olyan hét, hogy a tv jóvoltából a városi ember ne látná és ne erezné át a mezőgazdasági munka megbecsülését. Legelső helyen ez azonban a napi po lítika hétköznapi gyakorlatá­ban jut kifejezésre, hiszen a XI. kongresszus anyagát tanul­mányozva is láthatjuk, milyen rangos helyet kap társadalmi méretekben, anyagi és erkölcsi támogatásban a magyar mező- gazdaság és ezzel együtt azok az emberek, akik a tsz-ekben, az állami gazdaságokban vég­zik a termelőmunkát. S azért más a jelentéstartal­ma a paraszt, megint más a parasztság szónak. Hivatalosan általában a parasztság kifeje­zést használjuk. N e tagadjuk azonban, hogy vannak még előítéletek. Am, a paraszti munka Uebecsülésének továbbélését gyakran éppen azok erősítik a közvéleményben, akik szak­képzett, gépekkel, berendezé­sekkel dolgozó szövetkezeti gazdák. Tartozunk az igazság­nak erről sem hallgatni. A fiai­kat, a lányaikat hányszor és hányszor éppen azok a szülők beszélik le a biztos egziszten­ciát nyújtó mezőgazdasági szakmákról, akik tapasztalat­ról tudják, hogy a földműves­munkát össze sem lehet ha­sonlítani a régi, paraszti robot­Gromiko Londonban Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere brit kollegájának, ÍTames Calla- ghan-nek a meghívására hét. főn négynapos tárgyalássoro­zatra Londonba érkezett. A brit főváros heathrowi repü­lőterén a szovjet diplomácia vezetőjét Callaghan és a Fo. reign Office más magas ran­gú vezetői fogadták. Andrej Gromiko repülőtéri nyilatkozatában elmondotta, a Szovjetunió és Anglia viszo­nya kétségkívül javult, új szin­tet ért el azóta, hogy egy év­vel ezelőtt Moszkvában, leg­magasabb szinten fontos két­oldalú tárgyalások folytak. „Megvannak a feltételek ah­hoz. hogy ez a kedvező irány, zat folytatódjék — állapította meg. — A szovjet—angol kap­csolatok alapja a realizmus. A két ország megérti egymást. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés elveivel összhang­ban fejleszteni kívánja a tar­tós, kölcsönösen előnyös együttműködést Nagy-Britan- niával különböző területeken — politikai, gazdasági, tudo­mányos és kulturális téren egyaránt.” Callaghan külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Gromiko látogatásával „új szakasz” kez­dődhet a szovjet—angol vi. szonyban, olyan, amilyet a nyíltság, őszinteség, az euró­pai béke, a kereskedelmi for­galom bővítése iránti vágy jel­lemez. Az MSZMP küldöttsége Helsinkiken A Finn Szociáldemokrata Párt meghívására vasárnap öt­napos látogatásra Helsinkibe érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, élén Fock Jenővel, az MSZMP PB tagjával. A delegáció megbe­széléseket folytat a Finn Szo­ciáldemokrata Párt és a Finn Szakszervezetek Központi Szö­vetségének vezetőségével mm a Mai számunkból: fe 1 > . V •-?> JSas4t‘K: ■ ■ . . A DOMBÓVÁRI DIESEL-MOZDONY* SZERELŐK CSELEKVÉSI PROGRAMJÁBÓL (3. old.) BEFEJEZŐDTEK A MEGYE (PARI SZÖVETKEZETEIBEN A MÉRLEGZARÓ KÖZGYŰLÉSEK (3. old.) TV-NAPLŐ (4, old.) ZENETANÁROK III. ORSZÁGOS ZONGORAVERSENYE (4. old.) PAKS ÉS BATASZEK ELHÚZOTT A MEZŐNYTŐL (3. old.) Tanácsülés Bolyhádon Tegnap délelőtt tanácsülést tartottak Bonyhádon. A ta­nácskozáson elsőként Incze Jó­zsef, a nagyközségi tanács vb- titkára beszámolt a IV. ötéves terv végrehajtásáról, valamint az 1975. évi költségvetésről. • Ezt követően ismertette a nagyközségi tanács V. ötéves tervjavaslatát. A negyedik ötéves tervben megvalósultak a legfontosabb feladatok — mondotta. — Bonyhádon 1971—75 között 173 lakást építettek, amiből cél- csoportos beruházásként 162 lakás készült. Ezen kívül még két orvosi rendelő épült és előrehaladtak a kereskedelmi ellátás területén is. Az I. szá­mú általános iskolát 8 tanter­men kívül konyhával és étte­remmel bővítették. Megoldot­ták a tömegközlekedést, a köz- világítást és bővítették az óvo­dai férőhelyeket. A vl». titkár beszámolója megállapította, hogy a IV. ötéves terv célkitű­zéseit teljesítették annak elle­nére, hogy a tervidőszak köze­pén lemaradás történt. Szólt az előadó az V. ötéves tervidőszakról: 1976—1980 kö­zött az egészségügyi és szociá­lis feladatokra 12 millió 642 ezer forintot irányoztak elő. Oktatási, kulturális és sport- feladatokra 72,5 millió forintot A tervek szerint az V. ötéves tervben művelődési központ épül a nagyközségben, vala­mint 8 tantermes, új iskolát építenek. Ebben az időszakban épül fel majd az új sportcsar­nok. Közben folyamatosan megvalósulnak az 1976-os év beruházásai. Az V. ötéves fejlesztési ter­vet a tanácsülés egyhangúlag hagyta jóvá. Óvári Miklós hazaérkezett Bonnból Hétfőn hazaérkezett Bonnból Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki részt vett a Német Kommunista Párt kong­resszusán. Az érkezésnél a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Pártküldöttség utazott Oslóba Gyenes Andrásnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága titkárának ve­zetésével pártküldöttség uta­zott hétfőn Oslóba, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. À küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezé­re búceúztaUa. (MTI) Segítség a háztáji és kisegíts gazdaságoknak Hit tehetnek az ÁFÉSZ-ek ? — k tetteken ei sor Tegnap délelőtt Szekszár- don, a MÉSZÖV szervezésé­ben tanácskozást tartottak ar­ról, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei miként segíthetik a háztáji és kisegítő gazdasá­gok árutermelését, s milyen tennivalóik vannak a felvásár­lás és értékesítés területén. A tanácskozást, amelyen a téma­körben érdekelt megyei vál­lalatok képviselői is részt vet­tek, különösen aktuálissá tet­te, hogy a Minisztertanács márciusban rendeletet hozott a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének fejlesztésé­ről. Szoboszlai Jenő, a MÉSZÖV szövetségi titkára tartott vita­indító előadást, s felvázolta, hogyan áll megyénkben a kis­gazdaságok termelése, milyen eredményeket értünk el az el­múlt évek során. Sajnos, az összkép nem a legkedvezőbb. Amint országos szinten, úgy megyénkben is jelentősen csökkent az elmúlt esztendő­ben a háztájiban tartott állat- állomány, így a tehenek és az anyakocák száma, s ez nem elhanyagolható tényező, külö­nösen ha tudjuk, megyénk mezőgazdasági termékeinek 33—35 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságokban terme­lik meg, s a háztáji gazdasá­gokkal megyénk lakosságának fele közvetve vagy közvetle­nül, de valamilyen kapcsolat­ban áll. Milyen feladat hárul a me­gye fogyasztási szövetkezetei­re az elkövetkező időszákban? Az ÂFÉSZ-eknek a koráb­binál lényegesen nagyobb se­gítséget 1 kell nyújtaniuk a kistermelők munkájához. Meg kell teremteni a termelői biz­tonságot, s a megtermelt ter­mékekre több évre előre, szer­ződésben kell biztosítani a fel­vásárló jogait. Fontos, hogy javuljon a háztáji és kisegítő gazdaságok táp- és takarmány- ellátása, s ennek érdekében tovább kell fejleszteni a szak- üzlethálózatót. Javítani kell az ellátást a kis ki­szerelésű növényvédőszer- és műtrágyaféleségekből, és ezek megfelelő mennyi­ségben történő eljuttatását a kistermelőkhöz, s a felhasz­nálásukra vonatkozóan növel­ni kell a tájékoztató jellegű, szakmai előadás-sorozatok szá­mát. Ugyancsak az ÁFÉSZ-ekre vár a zöldség és gyümölcs felvásárlásának javítása. El kell érni, hogy valamennyi községünkben legye» legalább egy olyan üzlet, ahova a kis-' termelők elvihetik és értéke­síthetik termékeiket. Á feladatok sokrétűek és szerteágazóak, s aligha lehet­ne valamennyit maradéktala­nul felsorolni. A kedvező vál­tozás jele egyebek mellett az is, hogy nemcsak központi, de megyei szinten, is együttműkö­dési szerződést kötnek a ME- SZÖV-vel, az ÁFÉSZ-ekkel, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését segíteni tudó vál­lalatok. A sok-sok megállapodási szerződés, útmutatás után most már elérkeztünk a cse­lekvés idejéhez, s az elkövet­kező hetek, hónapok mutatják majd meg, ki és mennyit tett e társadalmilag igen hasznos tevékenység segítésében. S még egy; a sok értekezlet, megbeszélés után nem ártana, ha a termelésben legközvetle­nebbül érdekeltek végre fel­keresnék a háztájival foglal­kozó téeszgazdákat, a kiskert­tel, állattartással foglalkozó nyugdíjasokat, alkalmazotta­kat, s tőlük kérdeznék meg; miben segíthetnének. Fárad­ságuk minden bizonnyal meg-' térülnél-vi - j

Next

/
Thumbnails
Contents