Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

a a ■ * magazin #• ma igazin * ma gazín # leél párfás oxigéaes konverteren A világ acélgyártásában a Siemens—Martin-kemencéket egyre nagyobb mértékben oxi. gènes konverterekkel váltják fel. Japánban SM-kemencék már nem is működnek. A Szovjetunióban és a szocialis­ta országok egy részében a még működő SM-kemencéket oxigénes frissítő tandem­kemencékké építik át, és ter­mészetesen sok új oxigénes konverterrel üzemelő acélmű­vet építenek. A hagyományos acélgyártá­si technológiánál a nyersvas. ból a szenet elsősorban a for- ró olvadékba kevert érc, il­letve oxidálódott vashulladék segítségével vonják ki. Ezzel szemben az oxigénes konver- terezés során a folyékony nyersvasba juttatott oxigén köti le az onnan eltávolítandó szenet, s ez a folyamat egy­idejűleg hőt is termel. Az óriáskohók mellé 2—3— 400 tonnás konvertereket épí­tenek, amelyekkel évi 4—6 millió tonna nyersacélt ter­melnek. A nagyméretű kon­verterekbe 6—7 nyílású fúvó. csöveken át juttatják be az oxigént, percenként mintegy 1500—1600 köbmétert. Ezzel biztosítható a 10 perces fris­sítési idő és a 30 percnél rö- videbb adagidő. A hatalmas mennyiségű oxigén folyama­tos biztosítására külön oxigén­gyárat kell építeni az acél­műben. A képen a Novolipecki Fém­kombinátban a közelmúltban üzembe helyezett 350 tonnás oxigénes konverter látható (feltöltés közben), amely éven­te 4 millió tonna kiváló mi­nőségű acélt ad majd a szov­jet népgazdaságnak. Mivel közbkcdnek a prágaiak ? A csehszlovák főváros lakói elsősorban villamossal közle­kednek, ahogy a statisztikák mutatják. Prága tömegközle­kedési eszközei közül a villa­mos viseli a legnagyobb meg­terhelést: csaknem az utasok fele használja. Ha másképpen tesszük fel a kérdést; mivel közlekednek legszívesebben a prágaiak? — akkor első helyre a metró ke­rül, melynek első vonalát 1974-ben nyitották meg. A le­hetőségek egyelőre erre a 7 kilométeres útvonalra korláto­zódnak. A te^ek szerint azon­ban 1985-ben már az utasok egyharmada veheti igénybe a meghosszabbított vonalakat, az ezredfordulóra pedig az útvo­nalak hossza megközelíti majd a 100 kilométert. Vagyis a metrón tett utazások száma ak­kor alighanem magában fog­lalja majd az összes utazások nagy többségét A prágai metró építéséhez nagy aegítséget nyújtanak a szovjet szakemberek. Az épít­kezést hivatalosan a csehszlo­vák—szovjet barátság építke­zésévé nyilvánították. BÍ0IÓ3ÍC1Í szenzáció: FotoszinieÜzáBo feíbirbaktériiiH Március 2-án jelentette be San Franciscóban az Univer­sity of California egy kutató­csoportja, hogy a Holt-tenger­ből származó olyan bíborbak­tériumot fedezett fel, amely a napfény energiájának a meg­kötésére képes. A megkötött napfényenergia segítségével táplálékká, illetve testét fel­építő szerves anyaggá alakít­ja át a környező vízből felvett anyagokat. Ezzel megdöntöt­ték azt a korábbi tudományos megállapítást, hogy a napener­gia csak a zöld növényi kloro­fill segítségével köthető meg. Az már korábban is ismert volt, hogy ezeknek a szerve­zeteknek a plazmájában bí­borszínű festékanyag, ún. bak- teriopurpurin található. A bakteriopurpurin a zöldes szí­nű bakteriokloridból és a pi­ros színű bakterioeritrinből álL A fénynek az eddigi el­A holt-tengeri bíborbaktérium elektronmikroszkópos felvétele, képzelések szerint is volt sze­repe a baktériumok anyag­cseréjében, ez azonban telje­sen más mechanizmus szerint játszódott le. Szervesanyag- képzésüket ezért kemoszinté­zisnek nevezték. Az új felfe­dezés valószínűvé teszi, hogy ezek a szervezetek kemo- és fotoszintézisre egyaránt képe­sek. Korea vasútvonalain II „siiketszolf ban” A Magyar Tudományos Aka­démia Akusztikai Kutató In­tézete új székházába, a Bu­daörsi útra költözött. A kuta­tások és kísérletek céljára most alakítják ki a különféle akusztikai mérésekre alkal­mas „süketszobát”. A népi Koreában öt év alatt 70 százalékkal növekedett a vasúti szállítás. Ezt a nagy eredményt tette lehetővé, hogy a népi hata­lom éveiben gyorsított ütem­ben fejlesztették a vasúti köz­lekedést, új vasútvonalakat építettek, a főbb vonalakon, villamosították a személy- és a tehervonatok vontatását. Az elmúlt években villamosítot­ták például a Phenjan— Csöngzsin, a Phenjan—Szi- nüizsu vonalakat, amelyek a fővárost kötik össze az or­szág északi és nyugati térsé­geivel. Az eredmény az lett, hogy a vonalak áteresztő ké­pessége kétszeresére növeke­dett és négyötödével csökkent a fűtőanyag-felhasználás. összesen 1100 kilométeren újították fel a síneket és meg­erősítették a töltést. Ennél­fogva növelhették a szereivé^ nyék súlyát és korszerűbb szállítási módszereket alkal­mazhattak. A rakodást egyre inkább gépesítik, a fontosabb ipari központok vasúti csomó­pontjait szinte teljesen felújí­tották. A phenjan! rendező^ pályaudvar modernizálásában szovjet szakemberek is részt vettek. A Szovjetunió korszerű automatikai és távközlési esz­közöket, pneumatikus fékberen­dezéseket szállított a pályaudt var gurítóihoz. A hegyi pályákon, ahol S Villamosítás technikailag lehe­tetlen, a gőzvontatást motor­vontatással cserélték feL Eze­ken ta vonalakon kifogástala­nul működnek a vorosilovgrá- di Októberi Forradalom Moz­donygyár M—62 típusú gépei. (BUDAPRESS—APN—KNDK) Hol a hiba a kábelben? I Lézer-,.fűrész" az ipar számára Angol fizikusok nagy telje­sítményű lézert állítottak elő, amelyben a .sugarakat kibo­csátó gáz széndioxidból, nitro­génból és héliumból áll. A lé zer a fényt nagyfeszültség kisüléssel való gerjesztés ho tására bocsátja ki. Teljesít ménye 800—900 watt. Eredő tileg hegesztés, kísérletek" akartak végezni a készülék, kél, de kiderült, hogy erő;: gázsugárral együtt alkalmazva a fémek és más anyagok vá­gására sokkal megfelelőbb. E célra egy gépet is konst­ruáltak, amelyben a függőle­gesen vezetett sugár egyhely­ben áll. a munkadarab pedig vágás közbe» mozog alatta. A lézersugarat kis átmérőjű nya­lábbá foki/szál iák, s körűié áramoltatták a munkadarab irányába, a gázt (fémekhez oxigént, nemfémes anyagok­hoz levegőt, kerámia anyagok­hoz Argont). A gáz feladata az, hogy lefújja a sugárnya­láb környezetéből a megol­vadt anvagot, amely máskü­lönben újra megszilárdulna. Igen szén, sima vágási fe­lületet lehet kapni ezzel a lézer-gázsugár kombinációval. Kivétel nélkül mindenféle anyag darabolására felhasz­nálható a vágási mód. A 2 mm-nél vastagabb acél lemezt másodpercenkénti 2 méte­res (!) sebesség"'-! .fűrészeli e.” a lexers >gár Más vágási módszerek olcsóbbak ugyan, de vannak olyan körülmé­nyek, amikor más úton nem is lehetne megoldani a fel­adatot (pl. titán vagy mar- tenzites rozsdamentes acél vá­gása esetében). _ „Reflektograph-E” névvel gyors és pontos eredményi adó hibahelykereső készüléket gyárt a Siemens cég, villa, mos szabadvezetékek és kábelhálózatok rendszeres ellenőr, zése céljára. A készülékből kibocsátott mérőimpulzus vé. gigfut a vizsgálandó kábel erein. A rendellenességeket — keresztmetszet-változásokat, hibás kötéseket, toldásokat —, azok reflexiós jelét a készülék egy 6—10 cm felületű elekt- ronsugárcső képernyőjén jelzi. Ugyanígy mutatja a készü- lék a csökkent szigetelésű hibahelyeket és a kábelvégek tá­volságát is. A hiba pontos helyét az impulzusfutási idő alapján lehet meghatározni. A hibahelynek a mérőhelytől mért távolságát az impulzus visszaérkezési idejé alapján a készülékben meghatározva digitális kijelző egység mutatia, A „Reflektograph-E”-t a vizsgálandó szabadvezetékre, il- letve kábelre közvetlenül, va" y egy illesztőszerkezet útián lehet rákeocsoini. Kábeleknél a vizsgálati távolság maxi. málisan 150 kilométer

Next

/
Thumbnails
Contents