Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
Hz országgyűlés elfogadta az ű| honvédelmi törvény! (Folytatás a 2. oldalról.) nép és egyben valamennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós légyen. Az emberiség nagy reménységet kifejező békeprogram megvalósítását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a közelmúltban hagyott jóvá — a kedvezően megváltozott nemzetközi erőviszonyok tették és teszik lehetővé. Ez a történelmi jelentőségű program a mi népünké is, az egész szocialista közösségé, az összes békeszerető erőé, s szerte , a világban széles körű bizalmat, támogatást élvez. Bizonyosak vagyunk, hogy további munkánk, harcunk révén újabb sikereket eredményez. — Fontos vonása a jelenlegi helyzetnek, hogy a tőkés országok reálpolitikusai is felismerték: a nemzetközi kapcsolatokban nincs más lehetőség, mint a békés egymás mellett élés. Őszintén örülünk, hogy e törekvések eredményeként a nemzetközi életben uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. Európában az általános helyzet kedvező. A helsinki értekezlet megállapodásai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsáért. — A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi politikánk. Olyan fegyveres erőket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szükségszerűség, hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország nagymértékben növeli katonai erejét és kiadásait, amíg az enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelemről. Ez nagy fontosságú nemzeti ügy. Tisztelt képviselőtársaki — Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de nem vagyunk gyenge és védtelen nemzet. Hazánk biztonsága akkor szilárd, ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Népünk békéjének, szocialista építőmunkájának, nemzeti függetlenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagja. Honvédelmünk ezáltal szerves része az összehangolt védelmi politikának és tevékenységnek. Tisztelt képviselőtársak! — A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg egymással. A honvédelem a szocialista építőmunkának szerves része. Ezért a honvédelmi kötelezettség teljesítése, a fegyveres szolgálat az állampolgár számára olyan, mint a munka, vagyis életének természetes velejárója. Honpolgári kötelesség, melyet az alkotmány előír, a társadalom megbecsül. — A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember életének értékes időszaka, a haza- szeretet, a helytállás iskolája. Mi tagadás, fiataljaink, s még a szülők között is, ha kis számban is, de vannak akik nem így tekintenek a katonai szolgálat idejére, bár ezeknek a fiataloknak a többsége a katonaélet során maga is rájön arra, hogy nem volt igaza. Hiszen a katona azért tanul, vesz részt a kiképzésben, vállal és győz le nehézségeket, hogy a szocialista építés előre haladjon, országunk erősödjön, értékekben gazdagodjon. Amikor leszerel, a polgári életbe visszatér, ezt abban a tudatban teheti, hogy helyére mások Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára beszél. lépnek, akik vigyázzák békénket. Ezért minden ifjú, amikor katonának szólítják, ehhez méltó érzéssel álljon a dolgozó nép hatalmát, hazánkat, eszméinket szimbolizáló csapat- zászló alá, s tegyen esküt a Magyar Népköztársaság államhatárának, belső rendjének védelmére. A katonáskodás alóli indokolatlan felmentésnek, az elvtelen, részrehajló kivételezésnek nincs helye. — A nép és az ország mindent megad katonafiainak, ami felkészítésükhöz, a szolgálat ellátásához, fejlődésükhöz szükséges. A sorkatonák élet- körülményei évről évre javulnak. Ellátásuk mind jobban igazodik a fokozott követelményekhez, a polgári életben megszokott igényekhez. A táplálkozás kielégítő, a ruházat célszerű, ízléses. A laktanyák többségében kulturáltak, higiénikusak a körülmények, s az elhelyezés is otthonosabb a korábbinál. Igaz. ez még nem mindenütt van így. A laktanyák karbantartása, felújítása, a körülmények javítása további erőfeszítéseket igényel. A kormány, a hadsereg vezetői, a parancsnokok ezt tudják és számon tartják, a gondoskodást tervszerűen fejlesztik. — örvendetesnek és ugyanakkor természetesnek is tartjuk, hogy a hadseregben — néhány egyedi botlástól eltekintve — a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó — mondta Pullai Árpád. Beszélt fegyveres erőink jelentős népgazdasági szerepéről, majd így folytatta: — Évről évre műveltebbek és értékesebb tulajdonságokkal rendelkeznek a fegyveres szolgálatra bevonuló fiatalok. Azok is műveltebbek és felkészültebbek, akik velük foglalkoznak. Az élet minden területén, de a fegyveres erőknél rendeltetésükből, jellegükből adódóan különösen fontos a vezetők, a parancsnokok szerepe. Akadémiai. vagy magasabb katonai végzettsége van a tisztek 22 százalékának, egyetemi diplomát szerzett 13 százalékuk, katonai főiskolát végzett 23 százalékuk, tiszti iskolai és tiszti tanfolyami végzettséggel 42 százalékuk rendelkezik. — A fegyveres erőknél nélkülözhetetlen szerepük van a tiszthelyetteseknek. Mint a tisztek segítőtársai és önálló parancsnokok, közvetlenül foglalkoznak a katonákkal, mint szaktiszthelyettesek irányítják a haditechnikai eszközök és berendezések kiszolgálását. Röviden: felelős munkát végeznek. örvendetes, hogy egyre többen vállalják ezt a fontos és nemes hivatást. — Az országgyűlés fórumán is köszönetét kell mondanunk a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak, a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, hogy néphadseregünk, fegyveres testiüeteink mind magasabb fokon és egyre tökéletesebben feleljenek meg reddeltetésüknek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a polgári védelemnél, a honvédelmi szövetségben és másutt, szabad idejükben, munkájuk mellett, önzetlenül és fáradhatatlanul szolgálják a hazafias nevelést, a honvédelem ügyét. Megköszönjük az ügy iránti odaadást azoknak a tanároknak, akik az iskolákban fiataljainkat fogékonnyá teszik a szocialista honvédelem iránt. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Angyal János (Bács-Kis. kun megye, 7. vk.), a tisza- kécskei II. számú általános iskola igazgatója elmondta, hogy szűkebb hazájában is megvannak a megfelelő feltételek az új törvény végrehajtására. Németh Ferenc (Békés megye 8. vk.), az orosházi mezőgazdaság; és szolgáltató vál. lalat esztergályosa hangsú- lyozta: a honvédelmi nevelés és előképzés eredményeink, szocialista vívmányaink megőrzését, védelmét szolgálja. Forgony László (Borsod megye 14. vk.), az Országos ÉrcBondor József: és Ásványbánya rudabányaj üzemének bányásza felszólalásában elmondta, hogy hasz. nos és támogatásra méltó, hogy a honvédségi egységek jó kapcsolatot igyekeznek teremteni- a különbözg intéz, ményekkel. az üzemekkel és a szocialista brigádokkal. A törvénytervezethe7 több hozzászóló nem jelentkezett; az elnök a vitát lezárta, majd szót adott Çzinege Lajos vezérezredesnek. Czinege Lajos vezérezredes foglalta össze a honvédelemről szóló törvényjavaslat vitáját, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a parlament honvédelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentésben beterjesztett módosító javaslatait, majd a hon. védelemről szóló törvény tervezetét általánosságban és — a már megszavazott módosí. fásokkal együtt — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezt követően — napirend szerint — áttértek az ember; környezet védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedett szólásra. dálkodásban, a beruházások megvalósításánál és a legkülönbözőbb gazdasági természetű döntések kialakításánál. — A környezetvédelmi törvény megalkotásától nemcsak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel összefüggő jogalkotásnak és jogalkalmazásnak, hanem azt is, hogy kedvezően befolyásolja a gazdasági szervek vezetőinek aa államigazgatási szervek munkatársainak és a lakosság legszélesebb rétegeinek a környezettel kapcsolatos magatartását — mondotta Bondor József. — Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természetesen nem csupán a „környezetvédelmi alap” létrehozására biztosított 500 millió forintról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezet- védelmi előirányzatai jelentenek. Az utóbbiak nagyságrendjét jól tükrözi, hogy az V. ötéves terv időszakában egyedül a vizek tisztaságának védelmére különböző forrásokból fordítandó együttes összeg meghaladja a 20 milliárd forintot. Több százmillió forintos költséggel megépül a budapesti szemétégető is. Cálar:2í az méltó környezet biztosítása Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter expozéjának bevezetőjében hangsúlyozta: — Az emberi környezet védelméről beterjesztett törvény- javaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjában áll. A környezetvédelem témája különösen az utóbbi i években a nemzetközi figyelem középpontjába került. A társadalmi és tudományos fejlődés a gazdaságban, a technikában olyan szintet ért el, amely az emberi jólét szolgálata mellett helyenként az ember élettevékenységét, sőt, egészségét is veszélyezteti. — A nagy környezeti károsodásokat a világ népei nem nézhetik közömbösen. — Ez a helyzet késztette arra hét évvel ezelőtt az ENSZ akkori főtitkárát, hogv az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának 17. ülésszaka' elé drámai hangú jelentést teriesz- szen, am o'y ben egyebek között rámutatott: „Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogv veszé'vbe kerül az élet jövője a Földön.” A Helsinkiben tartott eurónai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezetvédelem tárgykörével, a Szoviet- unin Kommunista Pártiának . XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott az emberi környezet védelmével. — A világméretű akció, amely az emberi környezet védelmére kibontakozott, Magyarországon is előtérbe helyezte ezt az ügyet. A környezetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — pártunk politikájának megfelelően — munkánk középpontjában áll. — A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcsolatban meghatározott tennivalókat: „Létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja”. — Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mit védenünk. Néhány, az ipari fejlődés és a városiasodás tekintetében nálunk fejlettebb országban ugyanis akkor kezdtek el behatóbban foglalkozni a környezetvédelemmel, amikor egyes folyókból a szennyezés hatására már mindenféle élet kipusztult, a levegő szeny- nyezése emberéletek százait követelte és speciális környezeti betegségek jelentek meg. Nálunk a helyzet még nem ennyire aggasztó, de a tendenciák több vonatkozásban kedvezőtlenek. A miniszter tényekkel bizonyította, hogy időszerű a törvény előterjesztése. — Hangsúlyozni kell, hogy a környezetvédelem számunkra nemcsak anyagi természetű kérdés. A célunk ennél átfogóbb és magasabb rendű: Emberhez méltó, az ember alkotó- készségét kibontakoztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő környezetet akarunk biztosítani, mind a most élő lakosság. mind az utánunk következő generációk számára. Ez irányú erőfeszítéseink azonban csak akkor vezetnek eredményre, ha a környezetvédelmi tevékenységet nem tekintjük egyes hatóságok feladatának,' hanem a környezet- védelmi érdekek megfelelően érvényre jutnak a városrendezésnél, az erdő- és vízgaz— A törvény nyomán a korábbi széttagolt, egy-egy környezeti elemre koncentráló környezetvédelmi tevékenység helyett a környezetet egységes rendszerként kezelő központi irányítás és ellenőrzés kerül előtérbe. Emellett intézményes lehetőséget kell teremteni egy- egy megye, illetőleg város vagy tájegység környezetvédelmi helyzetének átfogó olem- .zésére. Létre kell tehát hozni, a környezetvédelem területi koordmâlô szerveit, szabályozni kell feladat- és jogkörüket. Fontos feladat vár a hatósági jogalkalmazásra is. Elsősorban a területfelhasználási, építési, víziogi és egyéb • hatósági engedélyezési eljárások keretében kell ugyanis érvényre juttatni a környezetvédelmi tevékenység egyik alapvető elvét, a megelőzést. — Hatékony környezetvédelmi tevékenység nem lehetséges megfelelő tudományos háttér nélkül. Az 1985-ig szóló országos távlati tudományos kutatási terv tartalmazza „Az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása” című kutatási feladatot Bondor József végezetül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Gyarmat; János (Budapest 62. vk.), az építési és közieke. dési bizottság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadó, ja többek között a törvény, tervezet előkészítéséről, társadalmi vitájáról és ezek eredményeiről, tapasztalatairól be. szélt. Gyarmati János, a7, építési és közlekedési, valamint a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet, s a korábbi vitákban megfogalmazott módosító indítványokat. Ezzel az országgyűlés befejezte csütörtöki tanácskozását, amelyen az elnöki tisztet fel. váltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Péter János. A képviselők pénteken — a napirendnek megfelelően — az ember; környezet védelméről előterjesztett törvényjavaslat vitájával folytatják munkájú, kát. ^