Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Hz országgyűlés elfogadta az ű| honvédelmi törvény! (Folytatás a 2. oldalról.) nép és egyben valamennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós légyen. Az emberiség nagy reménységet kifejező békeprogram megvalósítását és folytatását — amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a közel­múltban hagyott jóvá — a kedvezően megváltozott nem­zetközi erőviszonyok tették és teszik lehetővé. Ez a történel­mi jelentőségű program a mi népünké is, az egész szocialista közösségé, az összes békeszere­tő erőé, s szerte , a világban széles körű bizalmat, támoga­tást élvez. Bizonyosak vagyunk, hogy további munkánk, har­cunk révén újabb sikereket eredményez. — Fontos vonása a jelenlegi helyzetnek, hogy a tőkés or­szágok reálpolitikusai is fel­ismerték: a nemzetközi kap­csolatokban nincs más lehető­ség, mint a békés egymás mel­lett élés. Őszintén örülünk, hogy e törekvések eredménye­ként a nemzetközi életben uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. Európában az álta­lános helyzet kedvező. A hel­sinki értekezlet megállapodá­sai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Euró­pa sorsáért. — A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, va­gyunk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi poli­tikánk. Olyan fegyveres erőket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magu­kénak vallják, s valóra váltá­sát legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szük­ségszerűség, hogy amíg az ag­resszív katonai tömbök létez­nek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország nagy­mértékben növeli katonai ere­jét és kiadásait, amíg az eny­hülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelemről. Ez nagy fon­tosságú nemzeti ügy. Tisztelt képviselőtársaki — Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási ka­tonai erőnk, de nem vagyunk gyenge és védtelen nemzet. Hazánk biztonsága akkor szi­lárd, ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Népünk békéjének, szocialista építő­munkájának, nemzeti függet­lenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagja. Honvédelmünk ezáltal szerves része az összehangolt védelmi politikának és tevé­kenységnek. Tisztelt képviselőtársak! — A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg egymással. A honvé­delem a szocialista épí­tőmunkának szerves része. Ezért a honvédelmi köte­lezettség teljesítése, a fegy­veres szolgálat az állam­polgár számára olyan, mint a munka, vagyis életének ter­mészetes velejárója. Honpol­gári kötelesség, melyet az al­kotmány előír, a társadalom megbecsül. — A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember életé­nek értékes időszaka, a haza- szeretet, a helytállás iskolája. Mi tagadás, fiataljaink, s még a szülők között is, ha kis szám­ban is, de vannak akik nem így tekintenek a katonai szol­gálat idejére, bár ezeknek a fiataloknak a többsége a ka­tonaélet során maga is rájön arra, hogy nem volt igaza. Hiszen a katona azért tanul, vesz részt a kiképzésben, vál­lal és győz le nehézségeket, hogy a szocialista építés előre haladjon, országunk erősödjön, értékekben gazdagodjon. Ami­kor leszerel, a polgári életbe visszatér, ezt abban a tudatban teheti, hogy helyére mások Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára beszél. lépnek, akik vigyázzák békén­ket. Ezért minden ifjú, amikor katonának szólítják, ehhez méltó érzéssel álljon a dolgozó nép hatalmát, hazánkat, esz­méinket szimbolizáló csapat- zászló alá, s tegyen esküt a Magyar Népköztársaság állam­határának, belső rendjének védelmére. A katonáskodás alóli indokolatlan felmentés­nek, az elvtelen, részrehajló kivételezésnek nincs helye. — A nép és az ország min­dent megad katonafiainak, ami felkészítésükhöz, a szolgálat ellátásához, fejlődésükhöz szükséges. A sorkatonák élet- körülményei évről évre javul­nak. Ellátásuk mind jobban igazodik a fokozott követel­ményekhez, a polgári életben megszokott igényekhez. A táp­lálkozás kielégítő, a ruházat célszerű, ízléses. A laktanyák többségében kulturáltak, higié­nikusak a körülmények, s az elhelyezés is otthonosabb a korábbinál. Igaz. ez még nem mindenütt van így. A lakta­nyák karbantartása, felújítása, a körülmények javítása továb­bi erőfeszítéseket igényel. A kormány, a hadsereg vezetői, a parancsnokok ezt tudják és számon tartják, a gondoskodást tervszerűen fejlesztik. — örvendetesnek és ugyan­akkor természetesnek is tart­juk, hogy a hadseregben — néhány egyedi botlástól elte­kintve — a légkör szocialista szellemű, kulturált, emberhez méltó — mondta Pullai Ár­pád. Beszélt fegyveres erőink jelentős népgazdasági szerepé­ről, majd így folytatta: — Évről évre műveltebbek és értékesebb tulajdonságokkal rendelkeznek a fegyveres szol­gálatra bevonuló fiatalok. Azok is műveltebbek és felkészül­tebbek, akik velük foglalkoz­nak. Az élet minden területén, de a fegyveres erőknél rendel­tetésükből, jellegükből adódóan különösen fontos a vezetők, a parancsnokok szerepe. Akadémiai. vagy magasabb katonai végzettsége van a tisz­tek 22 százalékának, egyetemi diplomát szerzett 13 százalé­kuk, katonai főiskolát végzett 23 százalékuk, tiszti iskolai és tiszti tanfolyami végzettséggel 42 százalékuk rendelkezik. — A fegyveres erőknél nél­külözhetetlen szerepük van a tiszthelyetteseknek. Mint a tisztek segítőtársai és önálló parancsnokok, közvetlenül fog­lalkoznak a katonákkal, mint szaktiszthelyettesek irányítják a haditechnikai eszközök és berendezések kiszolgálását. Rö­viden: felelős munkát végez­nek. örvendetes, hogy egyre többen vállalják ezt a fontos és nemes hivatást. — Az országgyűlés fórumán is köszönetét kell mondanunk a parancsnokoknak, a politi­kai munkásoknak, a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek, akik céltudatosan azon dolgoznak, hogy néphadseregünk, fegyve­res testiüeteink mind maga­sabb fokon és egyre tökélete­sebben feleljenek meg reddel­tetésüknek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a polgári védelemnél, a honvédelmi szövetségben és másutt, sza­bad idejükben, munkájuk mel­lett, önzetlenül és fáradhatat­lanul szolgálják a hazafias ne­velést, a honvédelem ügyét. Megköszönjük az ügy iránti odaadást azoknak a tanárok­nak, akik az iskolákban fiatal­jainkat fogékonnyá teszik a szocialista honvédelem iránt. A törvényjavaslatot Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága részéről elfogadta és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. Angyal János (Bács-Kis. kun megye, 7. vk.), a tisza- kécskei II. számú általános is­kola igazgatója elmondta, hogy szűkebb hazájában is megvan­nak a megfelelő feltételek az új törvény végrehajtására. Németh Ferenc (Békés me­gye 8. vk.), az orosházi mező­gazdaság; és szolgáltató vál. lalat esztergályosa hangsú- lyozta: a honvédelmi nevelés és előképzés eredményeink, szocialista vívmányaink meg­őrzését, védelmét szolgálja. Forgony László (Borsod me­gye 14. vk.), az Országos Érc­Bondor József: és Ásványbánya rudabányaj üzemének bányásza felszólalá­sában elmondta, hogy hasz. nos és támogatásra méltó, hogy a honvédségi egységek jó kapcsolatot igyekeznek te­remteni- a különbözg intéz, ményekkel. az üzemekkel és a szocialista brigádokkal. A törvénytervezethe7 több hozzászóló nem jelentkezett; az elnök a vitát lezárta, majd szót adott Çzinege Lajos ve­zérezredesnek. Czinege Lajos vezérezredes foglalta össze a honvédelemről szóló törvényjavaslat vitáját, majd határozathozatal követ­kezett. Az országgyűlés előbb a parlament honvédelmi, va­lamint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának együttes jelentésben beterjesztett mó­dosító javaslatait, majd a hon. védelemről szóló törvény ter­vezetét általánosságban és — a már megszavazott módosí. fásokkal együtt — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezt követően — napirend szerint — áttér­tek az ember; környezet vé­delméről szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter emelkedett szólásra. dálkodásban, a beruházások megvalósításánál és a legkü­lönbözőbb gazdasági természe­tű döntések kialakításánál. — A környezetvédelmi tör­vény megalkotásától nemcsak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel összefüg­gő jogalkotásnak és jogalkal­mazásnak, hanem azt is, hogy kedvezően befolyásolja a gaz­dasági szervek vezetőinek aa államigazgatási szervek mun­katársainak és a lakosság leg­szélesebb rétegeinek a kör­nyezettel kapcsolatos magatar­tását — mondotta Bondor Jó­zsef. — Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének meg­felelően helyet kapott a kör­nyezetvédelem. Természetesen nem csupán a „környezetvé­delmi alap” létrehozására biz­tosított 500 millió forintról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezet- védelmi előirányzatai jelente­nek. Az utóbbiak nagyságrend­jét jól tükrözi, hogy az V. öt­éves terv időszakában egyedül a vizek tisztaságának védel­mére különböző forrásokból fordítandó együttes összeg meghaladja a 20 milliárd fo­rintot. Több százmillió forin­tos költséggel megépül a buda­pesti szemétégető is. Cálar:2í az méltó környezet biztosítása Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ex­pozéjának bevezetőjében hang­súlyozta: — Az emberi környezet vé­delméről beterjesztett törvény- javaslat az egész társadalom érdeklődésének középpontjá­ban áll. A környezetvédelem témája különösen az utóbbi i években a nemzetközi figye­lem középpontjába került. A társadalmi és tudományos fej­lődés a gazdaságban, a techni­kában olyan szintet ért el, amely az emberi jólét szolgá­lata mellett helyenként az em­ber élettevékenységét, sőt, egészségét is veszélyezteti. — A nagy környezeti káro­sodásokat a világ népei nem nézhetik közömbösen. — Ez a helyzet késztette ar­ra hét évvel ezelőtt az ENSZ akkori főtitkárát, hogv az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának 17. ülésszaka' elé drámai hangú jelentést teriesz- szen, am o'y ben egyebek között rámutatott: „Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvé­nyesülnek, biztosra vehető, hogv veszé'vbe kerül az élet jövője a Földön.” A Helsinki­ben tartott eurónai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezetvéde­lem tárgykörével, a Szoviet- unin Kommunista Pártiának . XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott az emberi környezet védelmével. — A világméretű akció, amely az emberi környezet vé­delmére kibontakozott, Ma­gyarországon is előtérbe he­lyezte ezt az ügyet. A környe­zetvédelem fontosságát az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — pártunk politikájának megfelelően — munkánk középpontjában áll. — A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusán elfoga­dott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcso­latban meghatározott tenni­valókat: „Létrehozzuk a kör­nyezetvédelem olyan rendsze­rét, amely nemcsak a károso­dásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja”. — Olyan időpontban kerül sor a törvényjavaslat előter­jesztésére, amikor még van mit védenünk. Néhány, az ipa­ri fejlődés és a városiasodás tekintetében nálunk fejlettebb országban ugyanis akkor kezd­tek el behatóbban foglalkozni a környezetvédelemmel, ami­kor egyes folyókból a szennye­zés hatására már mindenféle élet kipusztult, a levegő szeny- nyezése emberéletek százait követelte és speciális környe­zeti betegségek jelentek meg. Nálunk a helyzet még nem ennyire aggasztó, de a tenden­ciák több vonatkozásban ked­vezőtlenek. A miniszter tényekkel bizo­nyította, hogy időszerű a tör­vény előterjesztése. — Hangsúlyozni kell, hogy a környezetvédelem számunkra nemcsak anyagi természetű kérdés. A célunk ennél átfo­góbb és magasabb rendű: Em­berhez méltó, az ember alkotó- készségét kibontakoztató és pi­henését, felüdülését lehetővé tevő környezetet akarunk biz­tosítani, mind a most élő la­kosság. mind az utánunk kö­vetkező generációk számára. Ez irányú erőfeszítéseink azonban csak akkor vezetnek eredményre, ha a környezetvé­delmi tevékenységet nem te­kintjük egyes hatóságok fel­adatának,' hanem a környezet- védelmi érdekek megfelelően érvényre jutnak a városren­dezésnél, az erdő- és vízgaz­— A törvény nyomán a ko­rábbi széttagolt, egy-egy kör­nyezeti elemre koncentráló környezetvédelmi tevékenység helyett a környezetet egységes rendszerként kezelő központi irányítás és ellenőrzés kerül előtérbe. Emellett intézményes lehetőséget kell teremteni egy- egy megye, illetőleg város vagy tájegység környezetvé­delmi helyzetének átfogó olem- .zésére. Létre kell tehát hozni, a környezetvédelem területi koordmâlô szerveit, szabályoz­ni kell feladat- és jogkörüket. Fontos feladat vár a hatósági jogalkalmazásra is. Elsősorban a területfelhasználási, építési, víziogi és egyéb • hatósági en­gedélyezési eljárások kereté­ben kell ugyanis érvényre jut­tatni a környezetvédelmi te­vékenység egyik alapvető el­vét, a megelőzést. — Hatékony környezetvé­delmi tevékenység nem lehet­séges megfelelő tudományos háttér nélkül. Az 1985-ig szó­ló országos távlati tudomá­nyos kutatási terv tartalmaz­za „Az emberi makro- és mik­rokörnyezet legkedvezőbb ki­alakítása” című kutatási fel­adatot Bondor József végezetül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a tör­vényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Gyarmat; János (Budapest 62. vk.), az építési és közieke. dési bizottság elnöke, a tör­vényjavaslat bizottsági előadó, ja többek között a törvény, tervezet előkészítéséről, társa­dalmi vitájáról és ezek ered­ményeiről, tapasztalatairól be. szélt. Gyarmati János, a7, építési és közlekedési, valamint a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet, s a korábbi vitákban megfo­galmazott módosító indítvá­nyokat. Ezzel az országgyűlés befe­jezte csütörtöki tanácskozását, amelyen az elnöki tisztet fel. váltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Péter János. A képviselők pénteken — a napirendnek megfelelően — az ember; környezet védelméről előterjesztett törvényjavaslat vitájával folytatják munkájú, kát. ^

Next

/
Thumbnails
Contents