Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJA?,'EGYESÜLJETEK! 1L._ TOLNA MEGYE! ) 1 AZ MSZMP TOLNAI MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉtfTHC—. »76. márc. 19. XXVI. évf. 67. szám. ARA: 0,80 Fi fiz országgyűlés elfogadta az új honvédelmi törvényt Ái emberi környezet védelméről szélé törvényjavaslat vitájával ma folytatódik a tanácskozás Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a február 19-én elhunyt Kovács Pál ország- gyűlési képviselőről, Békéscsaba nyugalmazott tanácselnökéről, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál emlékének — amelyet az ország- gyűlés jegyzőkönyvében megörökítettek — a kép­viselők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi — 1975 decemberében tartott — ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal be­jelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter pedig az emberi kör­nyezet védelméről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a kép­viselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1) A honvédelemről szóló törvényjavaslatot, 2) Az emberi környezet védelméről szóló tör­vényjavaslatot, 3) Nemeslcki Tivadar kohó- és gépipari mi­niszter beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépiparnak és a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának hely­zetére. Ezután megkezdődött az első napirendi téma tárgyalása. Czinege Lajos vezérezredes, Czinege Lajos: fl honvédelem az À törvénytervezet szerves ré­sze annak a jogalkotási tévé. kenységnek — kezdte beszé­dét a miniszter —, melyet tár­sadalmi fejlődésünk folyama, tában végzünk. Jelenleg hatá­lyos honvédelmi törvényünk, az 1960. évi XV. számú tör­vény — annak idején — meg. felelően szabályozta az ország fegyveres védelmével kapcso­.honvédelmi miniszter emelte, dett szólásra. egész nép ügye latos alapvető feladatokat. Az elmúlt több mint másfél év­tized alatt — összhangban a társadalmunkban végbement általános fejlődéssel —, a hon­védelem területén is lényeges változások történtek. — Hazánkban az elmúlt év­tizedekben alapvető — pozi­tív — változás ment végbe. A honvédelem valóban egyre in­kább az egész nép ügye; a ha. za védelméért érzett felelős, ség mélyen gyökerezik a tár­sadalom minden rétegében. A hon védelme nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, min. dennapi munkájának részévé vált. Ifjúságunkra az jellem­ző, hogy becsülettel, az áldo­zat tudatos vállalásával telje, siti sorkatona; szolgálatát, - s tesz eleget kötelezettségének a hadseregben és a határőrség­nél. — Fegyveres erőink tartalé­kos állománya — szóra nem érdemes töredék kivételével — becsülettel tesz eleget honvé. delmi kötelezettségének a to­vábbképzéseken és gyakorla­tokon. Elismerés, köszönet il­leti a tartalékosokat,' család- tagjaikat, munkahelyeiket az állampolgári kötelesség tömé. ges, kimagasló teljesítéséért, illetve segítéséért. Czinege Lajos szólt a pol. gárj védelemről, a tanácsok, társadalmi és gazdasági szer­vek honvédelemmel összefüg­gő munkájáról, majd azokról a változásokról beszélt, me­lyeket az elmúlt másfél évti­zed hozott a fegyveres erők és testületek életében, majd így folytatta; — Tisztelt országgyűlési — Az elmúlt évtizedben vég­bement fejlődés rávilágított arra, hogy jelenlegi honvédel­mi törvényünk nincs össz­hangban megnövekedett lehe­tőségeinkkel és a mai köve­telményekkel. Ezért számos kiegészítő rendszabályt kellett hozni, amelyek azonban nem tudták megszüntetni a honvédelmi törvény hiányosságait, nem pótolhatták az átfogó szabá. lyozást. A honvédelem átfogó, új- "bóli szabályozását szükséges­sé teszi, hogy egy esetleges agresszió esetén a fegyveres küzdelmet a hadsereg vívja, de a háborút — szoros szö­vetségi rendszerben — a nem­zet; ez az egész társadalom legteljesebb erőkifejtését igényli. Az új honvédelmi törvény rendeltetése, hogy a szociális, ta társadalom széles és szi­lárd talaion. a fegyveres erők és testületek fejlődésének, magas fokú készültségi színvo­(Folytatás a 2. oldalon.) Tapasztalatok és feladatok a kollektív szerződések végrehajtásában Ülést tartott a Szakszervezetek Hegye! Tanácsa Ä Szakszervezetek Megyei Tanácsának soron lévő ülésére tegnap a megyei művelődési központ hangversenytermében került sor. Az ülést dr. Vígh Dezső, az SZMT elnöke nyi­totta meg. Részt vett a tanács­kozáson dr. Tamás László, a SZOT elnökségének tagja, az ÉDOSZ főtitkára, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnök- helyettese és Hohmann Jó­zsef, a megyei pártbizottság munkatársa is. Első napirendi pontként Reichardt Jenőné, az SZMT megyei titkára terjesztett be jelentést az 1971—75. évi kol­lektív szerződések végrehajtá­sának tapasztalatairól és az 1976—80 közötti időszak kol­lektív szerződései megkötésé­nek feladatairól. A jelentés rámutat, hogy megyénkben a vállalatok, az ÁFÉSZ-ek és állami gazdasá­gok többségében a kollektív szerződések végrehajtásáról szóló igazgatói beszámolókat időben megtartották, illetve a dolgozóul megvitatták. Né­hány helyen — főleg gyár­egységekben — a beszámolók megtartása késett. Az évenkénti beszámolók, s az azokat követő viták az üze­mi demokrácia gyakorlásának jelentős fórumai voltak. Biz­tosították az alapos tájékozta­tást, valamint azt a lehetősé­get, hogy minden dolgozó vé­leményt mondhasson a válla­lati gazdálkodásról, elmond­hassa észrevételeit, vélemé­nyét. A gazdasági egységek be­számolóiban mindinkább meg­találhatók azok a kérdések is, amelyek a legfontosabb társa­dalompolitikai célkitűzések megvalósítását segítik elő. A tájékoztatók és a felszólalá­sok foglalkoztak a munkás- osztály helyzetének javítására hozott vállalati intézkedések­kel, a nők szociális helyzeté­nek javításával, az ifjúságpo­litikai határozatokkal és in­tézkedésekkel. A jó tapasztalatok mellett olyan jelenséggel is találkozni, hogy néhány helyen a beszá­molók még nem politizálnak megfelelően, a beszámolók szövege alapvetően szakmai jellegű és számszaki igényű, ami gyakran a közérthetőség rovására megy. Az egyértel­műen termelés- és nyereség­szempontú szemlélet sem jó. A kollektív szerződések vég­rehajtása során kirívó tör­vénysértés nem fordult elő. In­kább a túlórára vonatkozó szabályozás megsértése te­kinthető a leggyakoribb hi­bának. Baj, hogy ezért rit­kán vonnak felelősségre vál­lalati felső és középszintű vezetőket, amolyan „bocsána­tos” bűnnek tartják. A következő öt évre szóló kollektív szerződésekkel kap­csolatban! az SZMT-ülés min­denekelőtt arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy biztosítani kell a népgazdasági szintű célkitű­zésekkel való összhangot. Az üzem- és munkaszervezés ja­vításán keresztül törekedni kell a termelésirányítás haté­konyságára, az anyagi és er­kölcsi ösztönzés eszközeinek jobb felhasználására? A bér­formák helyes megválasztása, a premizálás és jutalmazás helyes gyakorlata elengedhe­tetlen. Nagy gondot kell for­dítani a szakképzésre és to­vábbképzésre, valamint a kü­lönböző Szociálpolitikai fel­adatok megoldására. A szerződéstervezetek meg­tárgyalása során is célul kell kitűzni az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. A tervezet vitáját ajánlatos kisebb cso­portokban lefolytatni, ahol leginkább biztosított, hogy a dolgozók véleményüknek han­got adnak­A továbbiakban Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának ülése elfogadta az SZMT 1976. évi cselekvési programját, az SZMT és az SZMT-elnökség 1976. I. félévi munkatervét, majd Egyed Mihály vezető titkár előterjesztésében tájé­koztatót hallgatott meg a két tanácsülés között végzett mun­káról. ■mg Mai számunkból: TÁRSADALMI TUDAT — KÖZNAPI TUDAT (4. old.) MOZI ÉS OKTATÁS (4. old.) KINEK ÉPÍTETTÉK A PALOTÁKAT í (5. old.) HIÁNYZÓ LÉPCSŐFOKOK (5. old.) GAZDASÁGI JEGYZET (5. old.) Genf Leszerelési értekezlet Alekszej Roscsin, a genfi le; szerelési értekezlet csütörtöki ülésén a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltásá­nak problémájáról beszélt. A Szovjetunió képviselője rámu. tatott. hogy a kérdés megöl« dása hozzájárulna a nukleá­ris fegyverkezési hajsza be; szüntetéséhez és elősegítené a nukleáris leszerelés megváló, sítását. Roscsin utalt Leonyid Brezs; nyevnek, az SZKP XXV. ■ kongresszusán, elhangzott be- .szédére, amelyben az SZKP* KB főtitkára e probléma fon­tosságát és annak szükséges­ségét hangsúlyozta, hogy min, dent meg kell tenni a nukleá­ris kísérletek teljes és általá­nos betiltásáról szóló nemzet­köz; szerződés megkötése ér­dekében. Ez a szerződés nagy­ban hozzájárulna az enyhülési folyamat további elmélyítésé, hez és a nukleáris koniliktus veszélyének kiküszöböléséhez is. A leszerelési értekezlet több résztvevője osztotta a szovjet delegátus álláspontját. így például Svédország képviselő­je rámutatott az ellenőrzési ■ problémák szeizmológiai esz­közökkel történő megoldású. ■ nak lehetőségére. (TASZSZ) A BT Mozambikról Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán este egyhangúlag elfogadta azt a határozati ja­vaslatot, amely elítéli a rhode- siai fajüldözők Mozambik bé­kés lakossága elleni fegyve­res támadásait. A BT helyesli Mozambik kormányának azt a döntését, hogy megszakította kereskedelmi gazdasági kap­csolatait Rhodesiával, a hatá­rozat felszólítja az ENSZ tag­államait: a szankciók miatt Mozambikot érő károk ellen- súlyozásául adják meg a szük­séges segítséget Mozambik né­pének az ország gazdaságfej­lesztési programjának meg­valósításához, függetlenségé, nejt megszilárdításához. A testület megerősítette Zimbabwe népének az önren­delkezésre és függetlenségre való elidegeníthetetlen jogát és az e célért vívott Karijá­nak törvényességét, ,

Next

/
Thumbnails
Contents