Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

YttAo PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1976. márt. 16. XXVI. évi 64. sióm. ARA: 0.W ft Van-e rá igény? Társadalmi rendünkből ká­val közi k, hogy az egyón és a munkahelyi közösség érdekei minden lényeges kérdésben azonosak. Dramatizálva e kérdést, az egyes ember nem lehet közömbös abban a te­kintetben, hogy üzemében el- végzi-e' mindenki maradékta­lanul feladatát, miként mon­dani szokás, bele ad-e apait, anyait, vagy sem. Nyilvánvaló, hogy ebből a nézőpontból senki nem tonthatja magát kívülállónak, hiszen a minő­ség, a mennyiség, a szerve­zettség, avagy a szervezetlen­ség végső soron mindenkép­pen az életszínvonalra hat vissza. Mindezek okán és Jogán nem csoda, hogy pártunk XI. kongresszusa megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkozott az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésével, annak kitelje­sedésével. Az érdekeltség felismerését jól mutatja, hogy o termelő- szövetkezetekben a tagok többsége immár nem hagyja szó nélkül, s nem intézi el vállrándítással a hanyag munkát, a pocsékolást, a pa­zarlást. S ez érthető, hiszen a tehenész nem csupán abban érdekelt, hogy saját munka- területén kifogástalanul dol­gozzék, abban is, hogy a traktoros erőgépét a jó gaz­da gondosságával használja, idejében történjék a szántás, a vetés, a növényápolás, a betakarítás. Mindez természe­tesen fordítva is érvényes és mindez kötelezően írja elő a tanácskozásokon, a gyűlése­ken, az értekezleteken a vé­leménynyilvánítást. A személyes érdekeltség ilyen formán oz észrevételek, a javaslatok megtételében is kifejezésre juthat úgy, hogy megfelelő helyen és időben a munkásember felszólal, közli, s körkinccsé teszi „meglátá- .sait”, tapasztalatait. E he­lyen a közelmúltban egyebek között éppen arról írtunk, hogy a brigádértekezletek, a kisebb fórumok színe előtt sok jó felszólalás hangzik el, ám ezek ritkán kapnak fon­tosságuknak megfelelően na­gyobb, szélesebb nyilvános­ságot. Felvetődhet tehát, hogy sokan úgy vélik: amit egyszer , a brigádértekezleten elmond­tak, nem illik nagy termelési tanácskozáson újra ismételni. De itt azért nem erről, több­ről van szó. Egy roppant lényeges, köz­életi kérdésről. Arról, c helyi vezetés igényli-e egyáltalán a szőkébb körben elhangzott ja­vaslatok, észrevételek na­gyobb nyilvánosságát. A je­lek arra mutatnak, hogy gyak­ran ilyen óhaj, s ilyen termé­szetű biztatás, bátorítás nincs. Ritkán fordul elő, hogy éppen ösztönzés céljából a nagy be­számolók név szerint és konk­rétan utalnának a kisebb fó­rumokon elhangzott javasla­tokra. Holott erre i$ nagy szükség volna. Nyilvánvaló, az o fizíkci dolgozó, oki érzi, hogy szavai visszhangtalanul, nyomtalanul elrepülnek, százszor meaqon- doljo magát, hogy egyszer is a nagy termelési tanácskozá­sokon véleményt nyilvánítson. "U" ’ J Forradalmi ifjúsági napok Ünnepi megemlékezés és ifjúsági fórum Tegnap délelőtt kilenc éra­kor, a városi tanács nagyter­mében volt a forradalmi ifjú­sági napok Szekszárd városi megnyitója. A város KISZ- szervezeteinek egy-egy képvi­selője kapott meghívót a meg­nyitóra, de ennél jóval töb­ben vettek részt az ünnepsé­gen. A termet zsúfolásig meg­töltötték a KISZ-szervezetek, a város ifjúságának kép vise, lói. Az ünnepségen Jelen volt Rúzsa János, a városi párt- bizottság titkára, dr. Nedók Pál, a városi tanács elnöke Is. Az Internacionálé elhangzása és Garai Gábor Hazám című versének meghallgatása után Kamarás Györgyné, a vôrçsi KISZ-bizottság titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd Dobos Gyula, a megyei KISZ- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet. Ebben elsősor. ban a három tavaszi forradal­mi ünnepet összekapcsoló hármas elvről, a hazafiság, internacionalizmus és forra- dalmjság kérdéseiről szólt. Ezekért az elvekért harcoltak elődeink. A márciusi ifjak a nemzeti függetlenségért és a polgári haladásért. 1919 már­ciusa már egy további lépést jelez ezen az úton. a szocia­lista forradalom gyönyörű és a hármas jelszó első gyakor- lati megvalósításának kísérle­tét. 1945. április negyediké a szabadságot, a szocialista for­radalom győzelmének lehető^ ségét hozta meg népünknek. Mindhárom évforduló egy forradalmi folyamat része, egymástól elszakítva nem ér­telmezhetőek. Aki megreked negyvennyolc eszméjénél, az nem veszi észre, hogy a nem­zeti függetlenségi harc polgá­ri forradalmi célok megvaló­sulásáért folyt, ezen a forra­dalmon a történelem túllépett, éppen a későbbi tavaszok har­caival és eredményeivel. A ma forradalmi ifjúsága már nem fegyverrel a kezében harcol, de a hétköznapok munkája-, ban. mindennapi kiállásával fejlett ipari országot épít, fej. lett szocialista társadalmat al­kot. Az ebben a munkában való aktív részvétel, a közös­ségért való munkálkodás ko­runk forradalmisága és haza- fisága, amely nem képzelhető el az internacionalizmus esz­méje nélkül — hangsúlyozta beszédében a megyei KISZ* bizottság titkára. . X megemlékezés után dr. Nedók Pál városi tanácselnök válaszolt a város fiatalságá­nak kérdéseire. A már ha­gyományos ifjúsági fórumra írásban százegy kérdés érke­zett be előzetesen. A kérdések felölelték a várospolitikai munka minden területét és ax ötödik ötéves terv Összes fon­tosabb célkitűzését. A közel három óráig tartó ifjúsági fó­rum után a résztvevők meg- L j> zorúzták a Béla-téri négy. vennyolcas emlékművet. A Hazafiás Népfront, « yáros* tanács, a fegyveres testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselői helyezték Dombóváron hétfőn dél­után mintegy ezer fiatal gyü­lekezett a 48-as emlékmű kö­rül, hogy kegyelettel emlékez­zék meg a 128 évvel ezelőtti polgári forradalomról és sza­badságharcról. A Himnusz és a Nemzeti dal elhangzása után, Homyik Lajos, a városi KlSZ-bizott- ság titkára köszöntötte a meg­jelenteket és megnyitotta a forradalmi ifjúsági napokat. Megnyitó beszédében beszélt a szocialista hazafiság, a prole­tár internacionalizmus és a mai forradalmiság tartalmá­nak meghatározásáról. Elmondta, hogy az új moz­galmi év tervezése a kong­resszusi dokumentumok vitá­ja és a FIN szoros egymásra épülő politikai egység, amely része a KISZ IX. kongresszu­sát előkészítő politikai munká­nak. A nagy tetszéssel foga­dott megnyitó után, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­Hétfőn országszerte megem­lékeztek az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 128. évfordulójáról. A tanuló és a dolgozó fő­városi fiatalok ezrei vettek részt a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága által ren­dezett nagygyűlésen, a Nem. zetj Múzeum kertjében. & nagygyűlés elnökségében el az emlékezés és a tisztelet virágait az emlékmű talapza­tánál. ünnepség Dombóváron ga, a városi KISZ-bizottság, és valamennyi KlSZ-alapszer- vezet koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán. Március 20-án koszorúzás! ünnepségek lesznek a Tanács- köztársaság kikiáltásának év­fordulóján. Ekkor a fiatalok felkeresik a mártírhalált halt tanácsköztársasági hősök sír­jait és emléktábláit, hogy le­róják tiszteletüket. Az Április 4-ig tartó ren­dezvénysorozat kiemelkedő politikai eseményei a városi és járási küldöttgyűlések, melye­ket március 27-én és 28-án tartanak. A KlSZ-alapszerve- Zetekben ifjúsági fórumokat rendeznek, melynek témája a forradalmiság, a hazafiság, az internacionalizmus. Ugyancsak több helyen beszélgetéseket folytatnak a fiatalokkal az ötödik ötéves terv feladatai­ról, helyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára és Király Andrásné, a budapesti párt- bizottság titkára, továbbá a budapesti állami és társadal­mi szervek számos vezetője, A nagygyűlésen dr. Molnár Béla mqndoít xmm beszédek Nagygyűlés a fűvárosban számunkból: Ps AM TÍZ PERCNÉL IS TÖBB (3- old} FALUGYŰLÉS ÉS PÊTÔFI-UNNEPSÉG SARSZENTLŐRINCEN (3. éld) KONGRESSZUS ELŐTT BULGÁRIÁBAN (4. old) TV-NAPLÓ (4. oldj PÉCSI MSC-SZ. DÓZSA 0:0 (5. old.) A MEGYEI LABDARÚGÓ- BAJNOKSÁGÉRT (6. old.) Budapestre érkezett a Belga Szocialista Páll küldöttsége A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett a Belga Szo­cialista Párt küldöttsége Jós van Eynde, a párt elnöksége tagjának vezetésével. A ktí. döttséget a Ferihegyi repülő­téren Gyenes András, ag MSZMP Központi Bizottságé, naic titkára fogadta. Angolai jelentés Luandában hivatalosan beJ jelentették, hogy eddig a vi­lág 92 állama ismerte el az Angolai Népi Köztársaságot — 28 európai, 41 afrikai, 6 amerikai és 17 ázsiai ország. Az angolai népi felszabadító fegyveres erők (FAPLA) sike­resen felszámolják az Unila- bandák utolsó ellenállási gó­cait is. Mint Antonio Bernar­do Chiniama, a FAPLA vezér­kari főnöke a Diario de Luanda című lapnak adott nyilatkozatában közölte, az or­szág fegyveres erői harcban állnak a szétszóródott, meg­vert Unita-csoportokkal, ame­lyek a keleti határ közelében a trópusi erdőkben tevékeny­kednek. Hozzáfűzte, hogy ezek a kis létszámú bandita­csoportok semmilyen támoga­tást nem kapnak a helyi lat kosságtóL Angola keleti részének váro-J saiból és falvaiból a megszál­lók által kiűzött lakosság kezd visszatérni otthonába, rövide­den megkezdik működésüket az iskolák, az egészségügyi in­tézmények és a vállalatok is. A keleti országrész súlyosan szenvedett a hadműveletektől, az Unita- és FNLA-bandák vandalizmusától. A lerombolt gazdaság helyreállításában a polgári lakossággal együtt részt vesznek az FAPLA ka­tonái is: segítséget nyújtanak a parasztoknak, megszervezik a mezőgazdasági és ipari vál­lalatok munkáját, helyreállít­ják a lakóházakat és a középü­leteiéi, I

Next

/
Thumbnails
Contents