Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

flléksze] Koszígiíi minlszterelisSk beszámolja zelő-, nyers- és alapvető szer­kezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 mil­liárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milli. árd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energe­tikai bázis gyors fejlődése ré­vén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazda, ság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kap. csolatos szerződéses kötelezett, ségeket. 1975-ben 141 millió tonna acélt olvasztottak, mű­trágyából 90 millió tonnát, ce­mentből 122 millió tonnát ter. meltek. I mezőgazdaság fejlesztése Az utóbbi öt évben követ­kezetesen dolgoztak a párt ál­tal kidolgozott, a mezőgazda­ság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program meg­valósításán. Erre a célra több mint 131 milliárd rubelt for­dítottak, vagyis a népgazda­ság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilence­dik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kom­bájnt, 1 millió 102 ezer teher­autót és sok más gépet ' ka­pott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munká­jával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos idő­járási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mező- gazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlago­sán 14 millió tonnával növe­kedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyers gyapot hozámá. Ugyanakkor à mező- gazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutat­kozott az . élelmiszer- és à könnyűipar fejlődésénék üte­mén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocia­lista átszervezésében legfonto­sabb az „anyagi' bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelés­ben történő tömeges alkalma­zása. a tömeges méretű villa­mosítás.” . Milyen képet mutat szocia­lista falunk e követelmények fényében? Tme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együt­tes teljesítőképessége a mező­gazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a me­zőgazdasági munka egy dolgo­zóra jutó elektromos ellátott­sága pedig több, mint két­szeresére. A falusi lakosság élete gyö­keresen megváltozott. A kol­hoztagok, valamint az állami 2. il tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági leiadatai A gépgyártás öt év alatt 1,7- ■ szeresére növelte teljes terme, lését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgaz­dasági gépek gyártása 1,8-szere- sére, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szere- sére, a számítástechnikai esz­közöké pedig 4,3-szeresére nö­vekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari lé­tesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 szá­zalékkal, a háztartási, kulturá. lis, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növeke. dett. gazdaságok munkásai és alkal­mazottai házainak, illetve la­kásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer község­nek van földgázvezetéke. Gyors • ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik ég életfeltéte­leik sok mindenben, közeled­nek a városlakókéihoz. A fal­vakban egyre több a kulturá­lis és kényelmi tartós fogyasz­tási cikk — rádió, televízió, hűtőgép, stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegé­ben új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alap­ját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpoli­tikája eredményezte. , A XXIV. pártkongresszus ál­tal megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az or­szág termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilen­cedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt for­dítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos­műszaki fejlődés és 23 száza­lékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszak­ban tovább fejlődött a közle­kedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szol­gáltatási fajtákkal való ellátá­sa. Az elmúlt időszakban azon­ban nem Sikerült teljes mér­tékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmet­szeteit. Különösén érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések meg­oldásában gyakran tapasztal­ható szűklátókörű, bürokrati­kus magatartás. A gyors tudományos-műsza­ki fejlődés ellenére sem kielé­Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága IX, f (Folytatás az 1. oldalról) A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem Ipari termelés Mezőgazdasági termelés A beruházások volumene Üzembe helyezett új állóalapok értéke Kiskereskedelmi áruforgalom A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és juttatások folyó árakon A lakosság pénzbevételei folyó árakon ■=1967. július 1-i árakon. A központi bizottság beszá­molójában Leonyid Iljics Brezsnyev rrielégen és szeretet­tel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értel­miségünk nagyszerű munkasi. kereitől, és valamennyi küldött fotTó helyeslése közepette tol­mácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés ered­ményeit legteljesebben az or­szág hetnzeti jövedelme jellem­zi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalék­kal volt nagyobb, mint a VTII. ötéves tervben. A nemzeti jő. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán ki-. tűzött szociális program meg­valósításában elért főbb ered­ményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jó­létének emelését, s ugyanakkor azt, hógy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók ki­sebb jövedelmű kategóriái élet. színvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép élet- színvohalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bé­re öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és jut­tatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehala­dás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhozta­gok thunka szerinti javadalma, zása Öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhöztagok és hivatásos kato­nák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók. a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azo­nos terhességi és szülési segé­lyét, és más ilyen irányú intéz­kedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg mihden 15 év. ben megkétszereződik. Más sza­vakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új Színvonalát éri eh Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkong. jesszus irányelveinek, — __­ö téves tervben elért fejlő­désének mutatóit összehason­lítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival. IX. ötével len A IX. öléves ter* (teljes ötéves teljes volumene volumene millárd százalékban rubelben 1965-ös a VII. a Vili. árakon) ötéves ötéves terv terv 1961— 1966— 1965 1970 lelj. volumenéhez képest 1563 186 136 2308z 218 145 455 137 113 501 203 142 468 202 144 933 206 140 392 225 143 1178 213 142 vedelem 75 százalékát fogyasz­tásra, á többit pedig felhalmo­zásra fordítottuk. Ha a min. denkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhal­mozási összegeket is. amelye­ket lakóházak, iskolák, kórhá. zak, kulturális-oktatási intéz­mények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üze­mek építésére fordítottunk, ak­kor kiderül, hogy â nemzeti jö­vedelem több mint 80 százalé­kát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt. mint az előző öt évben. Az 1971—1975.ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett, a fő élelmiszer, és iparcikkek szi­lárd állami kiskereskedelmi ár. szintje mellett. Gyorsabban nö­vekedett a hús, a húskészítmé­nyek, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygép­kocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 14- millió lakást és családi házat építettek, eze^ alapterülete el­éri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszp. nyalnak javítását, s azt, hógy áttérjühk a lakások elosztásá­ban az „egy családnak egy la. kast” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a két­milliárd négyzetmétert, ilyen mértékű építkezést a történe. lem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tar. talmaZ, amelyek a munka, és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvé­delem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegé­ben áttértünk a fiatalok általá­nos középiskolai tankötelezett, ségére. A szociális program megva­lósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. A nehézipari termelés volu. mene tekintetében túlteljesítet, tűk az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy. megbízhatóan el van látva tü­A tizedik ötéves terv felada­tait meghatározta „A Szovjet, unió népgazdasága 1976—1980. évj fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kong­resszusa elé terjesztett terve­zet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetésen megvaló­sítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális szín­vonala emelését célzó irányvo­nalát a társadalmi termelés di­namikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka terme­lékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ága­zatában a munka minőségének minden eszközzel törtéhő javí- tása alapján. A t’zrdik ötéves torv új sza­ka.«:- " ** '.rtnák a társadalmi, gazdasági fejlesztés, a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosz- szú távú irányvonala megváló, sításában, amelyre a kibonta­kozó tudományos-műszaki for­radalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatéket kap a ter­melés intenzitásának a tudo­mányos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékos- sági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez a* ötéves terv nagy erő­feszítéseket irányoz elő a me. zőgazdaságí termelés fellendí­tését szolgáló program megva­lósítására. A népgazdasági tervek elő­irányozzák a szocialista gazda­ság; integráció további elmé­lyítését. a nemzetközi munka. gítő a tudományos és a technH kai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudó-, mányos intézmény teljesítmé­nye nem a megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv) nagy figyelmet szentel a fogya­tékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt S Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkés országokkal folyta­tott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlag­ban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ea az irányzat nem időleges jel­legű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari ter­melés növekedésének évi átla­gos' üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tő­kés országokban, vagyis 9,6 szá­zalék a 4,6 százalékkal szem-; ben. Ennek eredményeként tnár á kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangán­ércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és villamos mozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány máa termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdaság) válságban szenved. A tőkés országokban magas­ra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jo­gaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenleg) nehézségek még a burzsoá köz­gazdászokat Is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkés rendszer hibáin, azon, hogy az nem képes meg­birkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi­gazdasági haladásnak a XX század utolsó negyedében a vi­lág előtt álló'kérdéseire. A társadalmi fejlődés alap­vető kérdéseire a szocialista vi­lág ad választ. A szocialista or­szágok testvérpártjainak leg­utóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésé­nek olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekei­nek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. megosztás adta előnyök telje­sebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tu- dományos-műszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelv- tervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének át. fogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabér-emelés, amely a jövedelmek ’ egész növekedé­sének háromnegyed részét tét szí majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztá­sának tervszerű növelése, ha­nem az is, hogy fokozódjék a (Folytatás a 3. oldalon.) A szociális program megvalósításának főbb eredményei Hz ipari termelés 43 százalékkal nüvekedett

Next

/
Thumbnails
Contents