Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

t * magazin * magazin * magazin * Az „flranydomb” titkai À világ egyik legrégibb írás- rendszerét fedezték fel Szov­jet Közép-Azsiában a türkmé- niai Altin-Depe — az Arany- domb közelében. Aranydomb már egész bronzkori várost ajándékozott a régészeknek, amely egyidős Babilóniával és a sumérok országával. Most újabb leletek kerültek elő: egy kisebb alabástrom pecsét piktográfiái szöveggel. Ez npinden jel szerint a helyi mesterek készítménye. Ilyen írásjeleket fedeztek fel néhány női szobrocskán is, amelyeket a temetkezési helyeken talál­tak. A leletek segítenek majd fellebbenteni a titok fátylát, amely évszázadokon keresztül borította az Aranydombot, Egyetértés Amikor Maria Callas első Ízben énekelte a Tosca címszerepét, az egyik próbán igen rossz hangulat­ban volt, mindenért jeleneteket csi­nált, míg végül is a türelmét vesz­tett karmester felkiáltott : — Ebből elegem voltl Sa valósá­gos őrültek házal Callas szempillantás alatt lehig­gadt és így válaszolt; — Végre valami, amiben tökéle­tesen egyetértünk ... Azzal a cse­kély különbséggel, hogy az igazi őrültek házában legalább az Igaz­gató normális 1 Kísérletek pingvinekkel Hogyan sikerült alkalmazkodniuk? Hogyan sikerült a pingvi­neknek olyan pompásan al­kalmazkodniuk a zord éghaj­lati viszonyokhoz? Mi történik szervezetükben, amikor majd­nem jéggé fagyott vízben me­rülnek alá élelem után (a csá­szárpingvin például akár 18 nercig is a víz alatt marad, 100—200 méter mélyre is le­merül percenként 60—120 mé­teres sebességgel). E kérdések­re kerestek választ a kutatók az alábbi kísérletek során. A szívműködést regisztráló mérőfejekkel ellátott pingvine­ket acélkamrába helyezték, mégpedig úgy, hogy vérvevő csövekkel is felszerelték őket. A kamrában olyan nyomást hoztak létre, amely megfelelt a meghatározott mélységre való lemerülésnél elszenve­dett nyomásnak. Minden 30 másodpercben vérmintát vet­tek a kísérleti állatoktól, fo­lyamatosan vizsgálták annak oxigéntartalmát. Egy másik kísérlet során, az állatok testhőmérsékletet sza­bályozó agyközpontjába finom csövecskéket ültettek be, amelyben vizet cirkuláltattak. Amikor meleg víz áramlott a csőrendszerben, a pingvinek széttárták uszószámyukat,, légzésük zihálóvá vált. és je- , get nyaltak, mintha melegük lett volna. Amikor az agyi, részt hideg víz áramoltatásá­val lehűtötték, az állat teste erősen remegni kezdett, még akkor is, ha közben meleg vízben állt. Lehetséges, hogy a pingvi­nek életének kutatása közben szerzett tapasztalatok. hozzá­segítik az embert ahhoz, hogy megtanuljon dolgozni az óceán mélyén, « olyan nagyszerűen állja a dermesztő hideget, mint a kedves-ügyetlen álla­tok. Mézeskalács Debrecenben a mézeskalács-készítés legismertebb mestere Kerékgyártó Sándor volt. A Batthyány utcai üzlet december­ben becsukott, miután a mézes kalácsos mester elhunyt. A műhely és a bolt berendezését a Déry Múzeum vette meg, így újabb tárgyi emlékekkel gazdagodott régi mesterségeket őrző, egyébként is értékes anyaga« Képünkön: özvegy Kerék­gyártó Sándorné, Rózsika néni, a régi üzletben. ■ .. .. . ■ -------------------------------------, ■■ T elefon süketek számára A testi fogyatékosokkal fog­lalkozó moszkvai kutatóinté­zetben kikísérletezték a süke­tek számára készülő telefont, A készülék hordozható tele­vízióra emlékeztet. A hívó fél fényíró toll segítségével egy katódcső felületére ír. A fény­jeleket —= villamos jelekké alakítva — normál telefon- vonal továbbítja. A hívott fél képernyőjén mintegy tíz má­sodpercen át látható a felírás. (Ez az időtartam bőségesen elegendő a leolvasáshoz.) Ami­kor a felirat eltűnik a képer­nyőről. a hívott fél írhat vagy tehet fel kérdést. A készülék jelenleg vizsgá­lati stádiumban van. A kuta­tók azonban úgy vélik, hogy rövidesen sor kerülhet széles körű alkalmazására. Kástu, kódisállás a szereken K fenyőben gazdag Őrséget — amelyet so kan „gyantaországnak” neveznek — bekap­csolták az ország idegenforgalmi vérkeringésé­be. E 18 községből álló nyugat-magyarországi ősi határőrvidéket kevesen ismerik, pedig ér­demes felkeresni táji szépségeiért, néprajzáért, Az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, amelyben a lakosság a honfoglalás óta folya­matosan egy helyben él. Ezért sajátos, zárt néprajzi, népi építészeti egységgé kovácsoló- dott. A hajdani őrállók — akik évszázadokon át kiváltságokat élveztek — a dombtetőkön kiirtották az erdőt, a helyére házat építettek kerttel, udvarral, szántófölddel. így alakult ki a különös faluforma, a szer, az egy-egy domb­tetőn álló házcsoport. Hajdan vérrokonok lak­tak egyet-egyet. A szerek között mezők, rétek, völgyek, erdőcskék találhatók. Azóta is így építkeztek ezen a tájon, egészen a legutóbbi időkig. Mert ma már az utcás településformát választják inkább, 'őriszentpéter , a vidék „székvárosa” 8 szerből áll a Zala-patak két partján: Alszer, Baksaszer, Galambszer, Pi- harcszer, Kovncsszer, Keserűszer, Siskaszer, Temn'o-^xjzer. Szál afő 7 halmon épült, így 7- szeres. Közülük Pityerszer a legismertebb. amely a legjobban konzerválta az itteni élet­módot, s élő szabadtéri múzeumként mutatják be az érdeklődőknek. Itt látható népi építésze­tünk egyik remeke, a kástu, a fából épült emeletes kamra, gabona- és más terménytáro­ló. A faépítkezés igen elterjedt: az alapanyagot a hatalmas erdőségek kínálják. Az úgynevezett kerített ház a vadak és a betörők ellen nyúj­tott védelmet. A módos házak tornácának szerény helyi változata a „kódisállás”, a házak konyhája, illetve pitvara előtt. A sajátos helyi építészeti örökségből több­kevesebbet a mai építészetbe is átmentettek. Jó példa erre az őriszentpéteri új középület — tanács, posta, takarékpénztár, tsz-iroda működik benne — vagy az őrimagyarósdi mű­velődési otthon. A vidék másik nagy értéke táii szénsége. A természet itt még szinte érintetlen. Dombok, völgyek, nagy rétek, erdők, patakok, kis tavak, bakhátas szántóföldek varázsolják festőivé a tájat. Turistautak, autós pihenők, vaöregőov--. erdők, fenyvesek, tavak várják az őrség „fe: fedezőit”. SZELC1 TERÉZ Humor Eredményhirdetés Szöveg nélkül Apróságok VONATON ELŐRELÁTÁS A vonaton egy férfi banánt eszik, héjastól. ■— Bocsásson meg — fordul hozzá egyik utitársa —, nem szokta lehúzni a héját, mielőtt enni kezdi a banánt? — Minek húznám le. úgyis tudom, mi van belül! Állattenyésztés Mirkót megkérdezik, miért sürög-forog annyit az üzem­ben: — Gondolod, hogy œélküled nem megy semmi? — Nem gondolom. Már rég beláttam, hogy nélkülem is megy minden, de félek, nehogy mások js észrevegyék. — ön azt állítja, hogy azok a galambok, amelyeket elad, mindig visszatérnek önhöz, és aztán ismét eladja őket. Ho­gyan találják meg fészküket, amikor nem is postagalambok? —• A galambot keresztezem a papagájjal, így aztán ha el­tévesztik az utat, megkérde­zik. MÉGIS... ELEGENDŐ \u_". Az 50-es évek közepén Brüsszelben bemutatták Hilde- gard Knef egy régi filmjét, és a művésznő tiszteletére ban­kettet rendeztek. Vendéglátója megkérdezte, ismeri-e egyálta­lán Brüsszelt. " ' « -f* — Nem, egyáltalán nem —■ hangzott Hildegard Knef vá­lasza —, de bőségesen elegen­dő ha Brüsszel ismer engem. Jack London igen nehezen tudott betörni az irodalom ber­keibe. Egy alkalommal ki tud­ja hányadszor ostromolta első regényének kiadóját: — Mondja meg őszintén a véleményét a művemről! AZ MAS... — ön, a tilalom ellenére horgászik? — Nem, a gilisztát tanítom úszni. — Nem ér égy lyukas ga­rast — válaszolta a kiadó le­sújtó hangon. — Tudom, hogy a véleménye nem ér egy lyukas garast sem — vágta rá Jack London —, mégis szeretném ismerni. KÖLCSÖN — Barátom, adj kölcsön 1000 dinárt! — Szívesen adnék, de csak 500 dinárom van. — Tudod mit, adj 500-at és 500-zal tartozol nekem. TAKARÊKOSSÂG IGAZOLTATÁS — Ha tudnád, miiven taka­rékos feleségem van! A háló­ingéből varr nekem nyakken­dőt. — Az semmi. Az én felesé­rem meg olyan takarékos, hogy a nyakkendőmből varrt magá. nak hálóinget. — Kérem az igazolványokat — szólít fel két gyanús sze­mélyt a rendőr. Majd kérdez: — Hol lakik? — A szabad ég alatt. — És ez a másik? — Ö a szomszédom.

Next

/
Thumbnails
Contents