Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
H televízió műsorából A tv-nézők között sokan vannak, akik sokra tartják a jó dokumentumfilmeket. A televízió közeljövőben bemutatandó műsorában számos érdekes dokumentumfilm is szerepel. Ezek közül szólunk ezúttal néhányról. Bizonyára kevesen tudják, hogy 1975-ben a világ végéneik kellett volna következnie. A „Jehova tanúi” szekta tagjai legalábbjs 1975 végére jósolták .Isten bosszúálló napjának” eljövetelét. A „Világvége után...” (Bibliás emberek) című film, Szálkái Sándor és Márvány! György dokumentumfilmje az adventisták, őskeresztények, jehovisták, metodisták, nazarénusok, egyszóval a magyarországi kis egyházak különös és alig ismert világába kalauzolja el a nézőt. Az alkotók ellátogattak kis falvakba és nagy városokba, beszéltek éppen „megmerítke- zett” új tagokkal és a kis egyházak papjaival, papnőivel. Önvallomásaikból reális, érdekes, meggondolkodtató kép bontakozik ki a „nagy” vallásokkal szembefordult csoportok nézeteiről, életéről, a mai ma* Pécsett történeti múzeumot állítanak fel, amelyet — a terv szerint — 1977-ben nyitnák meg. Szervezésében két intézmény vesz részt: a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya, amely a tárgyi anyagot és a Baranya megyei Levéltár, amely az írásos anyagot gyűjti, illetve dolgozza fel. A hagyományos várostörténeti műemlékeken kívül bemutatják a forradalmi munkásmozgalom dokumentumait is. gyár társadalommal való kapcsolataikról. A Tard ma című dokumentumfilm Szabó Zoltán, a „Tar- di helyzet” című könyve alapján készült. Felkutatták azokat a tardiakat, akik adatokat szolgáltattak a mű szerzőjének, így többek között a Rózsatestvéreket, akik akkor a tardi népiskola tanítói voltak, véleményüket most a mai tardi általános iskola hallgatóival szembesítik. Szerepelnek a filmben cselédek, summások leszármazottjai is, akik már a felszabadulás után tanultak és különböző helyeken vezető beosztásban dolgoznak. Fontos témával foglalkozik az Utonlevők című film. Az ipari munkásság 48 százaléka falun él, életmódja a faluhoz, megélhetési lehetősége a gyárhoz köti őket. Kétlakiak. Bár anyagilag jobban élnek, mint osztályos társaik, a városi munkásság, ám nem tudnak részt venni a falu közügyeiben, vagy legalábbis nem olyan intenzitással, mint akik ott dolgoznak, ahol élnek. Kevesebb idejük van a szórakozásra, pihenésre is. A helytörténeti és munkás- mozgalmi múzeumot a város egyik patinás épületében helyezik el : a Felsőmalom utcai tímárházban. A csaknem kétszáz esztendős, ipari műemléknek számító tímárházat eredeti szépségében állítják helyre. Eltávolítják a' későbbi toldaléképületeket és kibontják a földszint árkádsorát. A kiállítás hangsúlya Pécs — új és legújabbkori történetén lesz. Fiatal művészeit lemezen Az új komolyzenei lemezek között néhány ifjú zenész felvételével találkozhatunk. Jan- dó Jenő és Onczay Csaba zenekari kíséretes, Szenthelyi Miklós és Schiff András szonáta lemeze kerül most a nagyközönség elé. A fiatal — huszonhárom éves — Jandó Jenő az úi zongoristanemzedék képviselője, ő és Onczay először szerepelnek lemezen. Onczay Csaba gordonkaművész 1973-ban tűnt fel, mint a budapesti Casals- verseny díjnyertese. Szenthelyi Miklós és Schiff András Brahms két hegedű-zongora szonátáját, a G-dúr 78-as és \a D-moll 108-as opusz számút adják elő a lemezen. Királyidillek A Kulturális Kaleidoszkóp e heti ajánlata színházi kirándulást tervező brigádoknak, KtSZ-eseknek: Ezúttal ismét a Madách Színház egyik előadására hívjuk fel figyelmüket. Bródy Sándor három történelmi ihletésű egyfelvonásosát Kerényi Imre rendezte. Az előadás hét órakor kezdődik és tízkor ér véget. Az első darab címe: Mátyás király házasit. Mátyást Sztan- kay István, alakítja, főszerepet játszik Sunyovszky Szilvia, Cs. Németh Lajos és Papp János. A történet Hunyadi Mátyás ifjúkori szerelmi kalandjáról szól. A királyt a gyermekkor utáni vágy visszaviszi szülővárosába, Kolozsvárra, ahol Petronka, a kis varrólány is vágvakozva gondol az uralkodóvá lett játszópajtásra. Lajos király válik a következő egyfelvonásos címe. A királyt Juhász Jácint alakítja, feleségét Sunyovszky Szilvia. Miért kell válniuk? Mert a királyné egv~e csak leányokat szül... A fejedelem a címe a harmadik darabnak. Bessenyei Ferenc alakítja. Feleségét Szalay Edit. Bethlen Gábornak tudomására jut, hogy felesége, Brandenburgi Katalin megcsalja. A fejedelem parancsot ad az ifjú megölésére. Történeti múzeum Pécsen Munltásgyerekek névadói Es hol msrcssS az értelmiség ? .Dombóváron három éve működik a társadalmi ünnepségeket rendező iroda. Évről évre emelkedik az ünnepalyaS névadók száma és aránya, igaz, hogy ennek érdekében az iroda is mindent megtesz. Minden dombóvári újszülött szüleinek a címére értesítést küldenek a gyerekek háromhónapos kora után, amelyben tájékoztatást adnak a névadóünnepség megrendezésének módjáról. Hogy ez reklámfogás? Valóban az, de jó reklám. Másutt is harc folyik ellene, de Dombóváron már megszüntették a csoportos névadókat, csak abban az esetben rendeznek két-három gyereknek közös névadó* tv> “^hez a szülők ragaszkodnak, vagy kölcsönösen névadó szülei egymás gyerekének. Az elmúlt évben 124 ünnepséget ia. lU.iak. Ha végignézzük a szülők foglalkozásáról szóló bejegyzést, kiderül, hogy a szülők döntő többsége munkás. Ez örvendetes eredmény. Annál kevésbé az, ha a dolgok másik oldalát nézzük, nevezetesen, hogy az értelmiségi szülők úgylátszik még mellőzik ezt a társadalmi szertartást, legalábbis Dombóváron. Zászlók — 100 államnak Lengyelország legnagyobb gyapj úszó vetgy ára, a Krepol Byelsko Bialában van. Nevezetessége hogy egyike Európa három zászlógyárának. Évente több mint 40 ezer négyzet- méter zászlószövet készül itt a világ száz országának. Mint minden hasonló üzemnek, természetesen a byelsko bialainak is megvannak a saját technológiai titkai: a speciális szövet, a különleges festékek. Ezeknek köszönhető, hogy az itt készült zászlók sokáig megőrzik eredeti szépségüket. Szélben, esőben sem szakadnak el, színeik nem fakulnak. A zászlógyártás egyszerűnek tűnő folyamata valójában igen bonyolult. A színek kiválasztása, a lobogóra kerülő ábrák megrajzolása nagy szakértelmet és pontosságot igényel. E nehéz, összetett munka gépesítését eddig még senkinek sem sikerült megoldania. Gyakran előfordul, hogy a gyárnak soron kívül nagy mennyiségű zászlót kell elkészítenie, ha például egy állam megváltoztatja zászlajának színét, vagy a benne szereplő ábrát De ha vihartól megtépázott hajó érkezik egy lengyel kikötőbe, szintén a Krepolból szerzi be a tengeren elvesztett zászlaját Az üzem legnagyobb megrendelői a hajógyárak. Minden Lengyelországban épülő hajót teljes zászlókészlettel szerelnek fel. A byelsko bialai gyár termékeit vásárolják a Lengyelországban működő külföldi diplomáciai képviseletek, de zászlói ott díszelegnek a nemzetközi kongresszusokon és sportversenyeken is. Forgalmas szezon elölt a Balaton Bár a szerződéskötések és a helyfoglalások még nem zárultak le — máris megállapítható: forgalmas lesz az idei balatoni szezon. A SIÖTOUR nyaralóházainak egy részét már előre kibérelték. A déli parti kempingek legszebb helyei iránt többségében külföldiek érdeklődnek.' Az északi parton a balatonfüredi és a tihanyi kempingek iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. A csehszlovák munkások közül sok ezren szervezett üdültetési formában, kéthetes váltással veszik igénybe a balatoni kempingeket. Hz orosz nyelv külföldön Évről évre nő a külföldön oroszul tanulók száma. Jelen- . leg 89 országban mintegy 20 . millió legkülönbözőbb korú ember tanulja a nyelvet. Az oroszul beszélők száma két- . évenként körülbelül egymillióval nő. Jelenleg a világ majdnem minden hetedik lakosa tud, illetve tanul oroszuL Az orosz nyelv külföldi népszerűsítésében fontos szerepe ' van a moszkvai Orosz Nyelvi Intézetnek. Az intézet két levelezési osztálya foglalkozik a nyelv iránt érdeklődő külföldiekkel. Elsősorban az orosz tanárok továbbképzésére fordítanak figyelmet. Sokan vannak azonban, akik azért tanulnak oroszul, hogy olvasni tudják a Szovjetunióban meg- . jelenő tudományos és szak-, könyveket. 1975-ben nyílt meg az intő-: zst egy-egy módszertani központja Magyarországon, Lengyelországban és Csehszlovákiában. Hamarosan más országokban is működnek majd ilyen központok. Ugyancsak tavaly kezdte meg munkáját az Orosz Nyelvi Könyvkiadó, amely az eleműit évben mintegy kétszáz tankönyvet és oktatási segédanyagot jelentetett meg több mint 70 ország megrendelésé*; tót országok, történetek Egy emlékezetes mondat Az NDK-ban már elég sok a vendéglő, mégsem könnyű annak a dolga, aki bejelentetlenül érkezik. Ha valaki mondjuk Karl-Marx-Stadt- bői Erfurtba megy, akkor előre rendel magának helyet va. lamelyik vendéglőben. Így azonnal étkezhet. Ha nem fog- lal helyet, akkor bizony előfordul, hogy csak a negyedik, vagy az ötödik vendéglőben ülhet asztalhoz. Nem ritka látvány az sem, hogy emberek lesik: mikor, melyik asztal üresedik meg és úgy helyezkednek, hogy ők legyenek az elsők a megürült asztal körül. Megtudtam, hogy e zsúfolt, ság oka: az NDK-ban lényegesen többen étkeznek vendéglőben, mint nálunk. Kevesebben bajlódnak otthon a főzéssel. Inkább nagy nyugalojnmal várják: mikor kérdi meg tőlük a pincér, hogy mit ren. delnek? Erre is sokat kell várni. Legalább annyit, mint arra, hogy a megrendelt ételt kihozzák. Az csak bonyolítja a dolgot, ha a vendég magyar és még kenyeret is kér. Ha elérkezett az ebédidő, mindig kérdés volt számomra: mikor, hol. hányadik vendéglőben étkezünk? És lehet-e dohányozni? A legtöbb vendéglőben ugyanis 12 és 14 óra között tilos a dohányzás. Ezt szigorúan be is tartatják. Kezdetben nehéz volt megszokni a hosszú várakozást cigaretta nélkül, de később, látva, hogy mások sem pöfékelhetnek, beletörődtem sorsomba. Néhány nap elteltével, annak ellenére, hogy erős dohányos vagyok, vendéglőben, ebéd idején eszembe sem jutott rágyújtani. Meg lehetne szokni az itthoni vendéglőkben is a dohányzási szünetet. Tiszta, dohányfüsttől mentes levegőben jobban ízlett még az ebéd is: a csülök, a sonka, a bécsiszelet. .. A többi ételt még a jó levegő sem tette jobbá. Étkeztem vendéglőben, vasúti restiben, üzemi konyhán. Mindenütt sokan voltak és nem győztem csodálni a nyugalmukat, Hogy mitől voltak ilyen nyugodtak, azt csak sejtem. Lehet, hogy tévedek, de úgy érzem, megtaláltam nyugodt, ságuk okát. Egy alkalommal azt mondta német kollégám: — Ma egy német csárdában étkezünk. Hasonló a magyar csárdákhoz. Kollégám magyar csárdát csak Karl-Marx-Stadtban látott. Igaz, ez hasonlít a magyar csárdához, de mégsem igazán magyar. Kíváncsian vártam a német csárdátl A csárda, közel a városhoz egy erdős részen állt. Német stílusban épült, nagy, emele. tes ház volt. A földszinten vendéglő, az emeleten hálószobák. Valamikor postakocsik utasai aludtak a szobákban, ma autósok töltik itt az éjszakát. A csárdában durván megmunkált asztalok, székek, piros és kék kockás térítők, hatalmas poharakban habzó sör, magnetofonról német népi zene és az étlapon német házi készítésű töltelék és sonka. A hatalmas adag felvágott és sonka kitűnő volt, a zene is, a sör is. A kiszolgálás is meglepett. Alighogy megrendeltük az ételt, máris ehettünk. Az emberek beszélgettek, diszkréten nevetgéltek... Vacsora után alaposan szemügyre vettem mindent: a bútorokat. a söntéspultot, a pincérnőket, a képeket és a feliratokat. Az egyik felirat különösen megtetszett. Magyarul így olvashatnám: „Az élet nem olyan hosszú, hogy akár egy órát ■ is bosszankodással tölthetnénk el belőle.” Igazuk van! Német barátaink ehhez a mondáshoz tartják magukat a vendéglőben és mindenütt. Náluk és sem bosszankodtam. Itthon, sajnos már nem volt ereje ennek az emlékezetes mondatnak. SZALA1 JÁNOS \
