Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
\ Nyolc nap Lengyelországban Ti hogy csináljátok ? M em új keletű az a baráti kapcsolat, aminek ré. vén a Magyar Vörös- kereszt Tolna megyei szervezete vezetőinek és aktíváinak egy 7 fős csoportja a közelmúltban a lengyelországi Czestochowában járt. Tizenkét éves múltra tekint vissza a barátság. A katowicei vajdaságból — azóta Chestochowa megye lett — vöröskeresztes vezetők jártak szükebb hazánkban és azt jöttek tudakolni. hogy a mi viszonyaink között milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt, ez a nagy múltú társadalmi szervezet. Folytatódott később a barátkozás azzal, hogy valahányszor jutalomüdülésre küldtek hazánkba lengyel vöröskeresztes aktívákat — főként váradókat — megkeresték a hazánkban ven- dégeskedők a Tolna megyei szervezetet is. A találkozók tárgya mindig a munka volt, amiről beszélve mindkét fél igen sokat nyert, hiszen a munkáról beszélni a tapasztalatok cseréjének igénye nélkül nem érdemes. Adott esetekben nem is lehet. Két évvel ezelőtt a czestochowaî VELNOPOL üzemi vöröskeresztes szervezetének kiváló váradói nyaraltak nálunk. Ezenkívül jöttek és mentek a levelek a két ország két városa között, mígnem sor kerülhetett arra. hogy a bevezetőben említettek eleget tegyenek a már régóta sürgetett személyes találkozás kérésének is. Mint azt a Vöröskereszt megyei titkára, Dulai Károlyné elmondotta, élményekben, tapasztalatokban igen gazdag nyolc napot töltöttek Lengyel, országban, ahol számos üzemi vöröskeresztes alapszervezet tagságával volt módjuk találkozni. Fogadták a Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének képviselőit Czestochowa me, gye állami, párt- és társadalmi vezető,- és több olyan klubszerű foglalkozáson vettek részt, aminek házigazdái a meglátogatott üzemi szervezetek véradói voltak. A delegáció tagjai nagy elismeréssel nyilatkoztak a Lengyelországban tapasztalt szervezettségről. Ritka az olyan üzem, intézmény, ahol a munkahelyi vöröskeresztes szervezet szervezettsége nem éri el az 50 százalékot, azaz alig akad üzem, ahol legalább a dolgozók fele ne lenne tagja a Vöröskeresztnek. A nyolcnapos útról beszélgetve elmondották azt is a Tolna megyeiek, hogy ami a Lengyel Vöröskereszt munkaprogramját illeti, az nem olyan szerteágazó tevékenységet tartalmaz, mint a Magyar Vörös- kereszt programja. Eltérő pL az egészségnevelés ott kialakult gyakorlata is a miénktől, mert míg nálunk az előadásos egészségnevelő propagandáé a főszerep, barátaink az írásos, rajzos egészségnevelő propaganda hatékonyságára esküsz. nek saját tapasztalataik alapján. Lengyel barátainkat egyébként a Vöröskereszt munkáján kívül rendkívüli módon érdekelte a magyar egészségügyi ellátás szervezése, a kórházak, rendelőintézetek munkája, továbbá a váradómozgalom magas fokú szervezettsége. Ez utóbbi Lengyel- országban megközelítően sem jelent még olyan tömegmozgalmat, mint hazánkban, de igen vonzó vonása a lengyel véradómozgalomnak, hogy a gaz. dasági szervezetek közreműködésével biztosítja a kiemelkedő véradók évi kéthetes díjmentes üdültetését. Küldöttségünk három napot töltött a Beszki- dekben lévő Krynicában a fentebb már említett nevű textilgyár üdülőjében. A festői környezetben lévő üdülő sok véradót fogad évente. Krynica egyébként az emésztőszerv} megbetegedésben szenvedők Mekkájaként ismeretes északi szomszédainknál. A Lengyel Vöröskereszt Czestochowa megyei szervezetének vezetői ez évben adják vissza a Tolna megyei szervezet vezetőinek látogatását. A vendéglátók kérésére a mieink ígéretet tettek arra, hogy az üdülővel rendelkező üzemék körében tájékozódva megkísérlik megszervezni a különösen erős üzemi vöröskeresztes szervezettel rendelkező lengyel és magyar üzemek között az ott dolgozók gyerekeinek csereüdültetését. Mint mondott ták, maguk is szívesen térnének vissza, ahányszor csak lehet pL Krynicába, melynek téli szépségei elbűvölőek. E gyszóval! a Lengyelországban töltött 8 nap nemcsak felejthetetlen élményt jelentett küldöttségünknek, hanem sok haszno- sítható tapasztalatot is eredményezett. —■ 6a — Miért nem járunk moziba? Egy levél ürügyén A MOZIK LÄTOG ATOTTSÄGA csökken. Mindezért nem — legalábbis nem csak — a televízió a felelős. Nem is egyértelműen tragikus az egyre fogyó nézőszám. Azt is jelezheti ugyanis, hogy bővült a szórakozási lehetőségek száma, vannak klubok, ahol jól érzik magukat a szórakozni vágyók, aztán a könyvek, házi zenehallgatás, és még ezerféle. A szocialista brigádmozgalom is sok közös programot kínál és már túl van azon a stádiumon, amikor a mozilátogatással le lehet tudni a művelődést. Aki tehát nem jár moziba, attól még művelődhet, szórakozhat másutt is. Legnagyobb a magyar filmek látogatottságának esése. A hatvanas években, amit hovatovább már az elmúlt aranykorként vagyunk hajlamosak emlegetni, nyolcszázhatvanezer körül volt egy-egy film nézőszáma az országban. Hetvenötben ez a szám alig nyolcvanezerre esett vissza. A Filmvilág legutóbbi számában olvasható tanulmány ennek okairól. A kritikus többek között kifejti és bizonyítja abbéli véleményét, hogy a magyar filmek egyre parabolikusabbá válnak és ez taszítja a nézőket. Hétköznapi nyelven fogalmazva: ma rosszabb filmek készülnek, mint régebben. Az okok elemzése az illetékesek dolga, tény viszont, hogy a két filmvállalat átszervezése folyamatban van. A PÉCSI FILMSZEMLÉRŐL is megírták, hogy az ott bemutatott filmek színvonala sem haladja meg az eddigiekét. És még valamit említ az Élet és Irodalom cikkírója _a filmszemle kapcsán. A Petőfi moziban, ahol a fesztiválfilmeket vetítették, nincs ruhatár. Pedig ha valaki rászán két-három órát arra, hogy elmenjen moziba, az kényelmesen szeretne helyet foglalni a nézőtéren és a kabátját biztonságos körülmények között tudni a ruhatárban, nem pedig az előtte ülők nyakában vagy saját ölében tartani. Egy szekszárdi moziba járó olvasónk fordult hozzánk levelével. Elmondja, amit mindannyian tapasztalhattunk már, hogy az „aktívabb” nézők a film utolsó perceiben már rohannak kifelé, a végső kockákat pedig már annak is állva kell megnéznie aki kíváncsi rá. Aztán kezdődik a tülekedés a kabátokért. Lökdö- sés, lábtaposás. Mit lehet tenni? Javasolhatnánk, hogy a jegykezelők ne nyissák ki az ajtót, amíg a film véget nem ér, de kinyitják majd azok, akiknek sürgős a dolguk. De egymás megrendszabályozásával nem foglalkozhatunk a lap hasábjain, azt ott, a moziban kell elérni a kulturált nézőknek és a jegyszedőknek közösen. JAVASOLHATNÁNK, de nem tesszük. Véleményünk szerint ahhoz, hogy mindenki végignézze a filmet és kíváncsi legyen a végére is, ahhoz nem rendszabályok kellenek, hanem jó, gondolkozásra késztető új filmek. — IHÁROSI — É naranesooksáttof I Mária főnővér vette át, PdraHLMUMXIgBI { Ezentúl neki tartozom engedelmességgel. Jön is az uikáz: vérvétel a vénából, az ujjhegyből, „kihallgatás” B. doktor úrnál. És itt az ágy. Vaságy. Ki tudja hányán kínlódtak- forgolódtak rajta —. s hányán gyógyultak meg?! A bevonulás önkéntes, már amennyire jó körzeti ar-> Fosom parancsát önkéntességnek foghatom fel. No, vessük alá magunkat a gyógyító tudomány-» ínak. Nyújtsuk karunkat a vér vételéért, fenekűn« két az injekcióért, s hagyjuk, hogy bokánkra kössék a húzató kengyelt Figyeljünk inkább a szobára, azag, a kórteremre, ■ __ « 'V!« ' Ä négyes szám nem mond sokat Minden osztályon van négyes kórterem. Ide szól a beutaló. „Tessék kicsit türelemmel lenni, még nem ment el a beteg.” Azaz a gyógyult, akinek ágyára én kerülök. A kórteremben hét vaságy ált Nyolcadiknak fölhoznak egyet a pincéből, ez lesz az enyém. Mária I főnővér bevezet a kórterembe, megfogja karomat s a betegek felé fordul: „Itt az új betegtárs”, s mondja nevemet. Nem is kellene mondani, mondom én magamtól is, hogy ez vagyok, meg hogy nyolcvankét kiló és a szekszárdi Tartsay lakótelepről jöttem. Persze ismerősökkel az ember mindig és mindenkor találkozik. Itt is. A szemben lévő ágyon P. alezredes, combig gipszben. Hogyan törött el a lába? Majd kiderüL B. úr, a sarokban előadja, hogy mielőtt ide jött, nem tudták megmérni vérnyomását, mivelhogy a szerkezet csak háromszáz egységig mér. Mellette Szalai úr szívja a cigarettát, éppen az imént rótták meg ezért, Pilisről hozták úgy, olyan állapotban, hogy éjszaka leszaggatta magáról az inget. És itt van Teplán kartárs Iregből. Huszonhat év traktorosmúlttal hozta reumás tagjait, generáljavításra. Dr. Sz. a sarokban kapott ágyat, ügyvéd Bátaszáken, azaz nyugdíjas ügyvéd, rokkantságból kifolyólag. Vele szemben fiatalember Sz. Gyuri, barátom fia. Megjárta a pesti kórházakat,. egyre fogyott, elfogyott bizodalma a . fővárosi orvosokkal szemben, s hazajött; majd itt, az ismerős környezet, az itteni kirurgusok visszaadják egészségét. Hányán is vagyunk tehát a kórteremben? Ment szükséges 1 létszámot Olvasni Itt megállt- ______ I az idő. Meg is kell alhtam, m ert az ember az esti hat órai vacsoraidőtől hajnalig nem számolhatja a perceket. All az idő, mintha az óra mutatóját valaki megfogta volna. Történetekkel ütjük agyon az időt. Már kifogytam a szóbél. Mondtam szépet is, jót is, viccet is, komoly Összeszűkült idfi történetet szintén. Mondják „kór-társaim” is az eseteiket. • •— Miért beteg az iregszemcsei futball? — Két éve felszántották a pályát. No, nem akkor szűnt meg a futball, amikor botrány volt a pályán, hanem akkor, amikor elvitték a szomszéd községbe a jogot, a játszási jogot. Igaz, volt egy kiadós kis botrány, no de hol nincs? ! Nálunk volt. Tudja, az a helyzet, hogy minálunk kicsi a botrány, másutt nagy. Mi nem hallgatunk róla, mások mellébeszélnek.' Példának okáért van egy jó balszélsőnk. A fiú egy alkalommal enyhén szólva részegen ment a meccsre. Hétfőn a tsz-elnök levette a tehergépkocsiról, ugyanis ott volt havi ötezerért rakodó. Bil- lencses autón. Ugye jó? Na ezért van baj Ireg- szemcsén is a magyar futballal • Kr inazuatá I magához rendelte az osztályveze____3 3 I tőket. Tehát szerdán a négyes k órterem igazgatói irodává vált. Miért mentél Pestre? Minek engedted elmenni a legjobb művezetőt? Mikor jön már meg az eszed, mindenki itthagy bennünket, olyan rettenetes a modorod! A létszám?! Szétkergetem az egész társaságot, csak engedjenek haza ezek a fehérköpenyesek! • «r Ha rajtam múlna, Nyerges urat nevezném ki a magyar szörpgyártás atyaúristenévé. A nyugdíjas főagronómus itt hagyott fél üveg szörpöt. Gyümölcsszörpöt, saját recept szerint készítettet Ez a szörp ízletes, üdítő, savanyítás, csípős szörp. Gyümölcsszörp, amelyben gyümölcs van. Itt hagyta tehát a fél üveg szörpöt a négyesnek. A négyes szépen felosztotta a azörpöt. Köszönjük. Tudják emberek, ha megkívánjuk a finom malac- pecsenyét, a vadmalacpecsenyét, akkor azt mondjuk a doktorasszonynak, hogy „nézze kartársnő, milyen csúnya ez a malac, nem szabad kiengedni külföldre a húsát, le kell selejtezni. Azt mondja a doktornő, „no, jóemberek itt van ez a malac, csináljanak belőle pörköltet.” Fölfigyel a beszédre a rendőr alezredes: „hogyan van, mondja csak kérem hogyan van ez a selejtezés?” Persze a szó nem ver tovább. Maradunk abban, hogy vadmalacot lehet selejtezni, de annak, ügyét-módját nem fontos tudnia a rendőrnek, aki ki tudja mi módon törte el a lábát. Jobb, ha azzal foglalkozik, nem holmi vadmalacok minősítésével, hagyjuk meg ezt a foglalatosságot annak, akinek hivatala. • ^ — Nézzék emberek, itt van példának okáért az én fiam. Kötött valamiféle biztosítást. Jó, megkötötte. Kellett volna neki a pénz. Szólt is az ügynöknek, hogy hát most köll a pénz, adják vissza mindazt, amit befizettek. Azt mondja az ügynök, hogy nem úgy van ám, hanem úgy, hogy amit a kötvény előír. No, a hétezer forint helyett csak háromezret kapott. Most ott áll a házuk, nem tudják befejezni. Kérem, ez a biztosítási ügy, ez a... Hagyja Pámer barátom, hagyja, majd a paksi ügyvéd elintézi ezt az ügyet! • Összeszűkült az idő. Hányat üt az óra, mennyi perccel vagyonit éjfél után, mikor kapcsolták le a villanyt? Ki tudja. Nézzük, nézzük a kékesen világító mennyezet' ' ^ át, allgatjuk az éjszakai történeteket, ameiy. ’í m az időben hangzottak el, hanem... ki tudja ujj? Nincs időérzés, nincs tegnap, nincs ma. Nincs holnap. Most van. Ma van. Ez a perc van. Ez, amikor előadom a történetemet. * fiZ ŰOV VOlf I ke kellett ide jönnöm, mert ____________' I a körzeti orvosom azt mondta, h ogy be kell jönnöm. Mert a gerinccsigolyák, az alsók, azok ugye meszesednek, és ez ugye azt jelenti... No, figyelnek, emberek? Ébren vannak? ...hogy néhány év múlva kell fogni egy erős acélkést, azzal pedig lehet majd faragni a csigolyán képződött csontot. És hogy ez sikerül-e, azt nem lehet tudni, mert éppen most hallottam, hogy az egyik bátaszéki embert megoperálták és annak az alsó végtagjai... Emberek?! Hány az óra? PÁLKOVÁCS JENŐ
