Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Továbbképzés Balatohaligân Időszerű feladatok a mezőgazdaságban Evek óta szokás, hogy ilyenkor télen, a zárszámadások befejezése után a megye mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeinek vezetői közös tanácskozásra kerítenek sort. Az idei konzultációval egybekötött egyhetes előadássorozat hétfőn kezdődött Balatonali- gán. az MSZMP-üdülőben, ahol több mint kétszáz, megyénkben dolgozó mezőgazda- sági, élelmiszeripari szakember és pártmunkás tanácskozik. Az effajta tanácskozás haszna, hogy az ottlévők tájékoztatást kapnak a megye, az ország időszerű feladatairól, de lehetőség kínálkozik arra is, hogy közösen beszéljék meg a tennivalókat, azt, hogy mi módon lehetne a meglévő problémákra mindenki számára elfogadható, hasznos megoldást találni. Az előadás- sorozat a mezőgazdasági üze. mekben fellelhető valameny. nyi aktuális kérdésre kitér. K. Papp József előadása 'Áz első nap K. Papp József. a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást az elmúlt öt év eredményeiről és a következő ötéves tervről. Tájékoztatójában általános képet adott az ország és Tolna megye elmúlt években végzett munkájáról, az ez évi és az előttünk álló tervciklus feladatai róL Mint elmondta; a mezőgaz. daság legfontosabb tennivalója: a hozamok növelése, az új fajták, az új termelési technológiák terjesztése, a betakarítási veszteségek csökkentése, a parlagon heverő földterületek megművelése, a hatékony műtrágya-, növényvédőszer. felhasználás. A mezőgazdaság előirányzott évi 3,2—3,4 százalékos termelésnövelése reális. Az intenzív fejlődés alapja kizárólag az ésszerű, ki. egyensúlyozott gazdálkodás, a termőföld tervszerű hasznosítása. A növénytermesztésben az iparszerű rendszerek kialakítása, az állattenyésztésben a specializálódás, szakosítás jó ütemben halad. Hala. dék tálán ul javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, hisz e területen sehol sem tapasztalható akkora pazarlás, mint Magyarországon. De nemcsak a legelőkkel bánunk mostohán; veszni hagyjuk a szórvány területek fűtermését, valamint a mezőgazdasági termelés során keletkezett melléktermékeket is. Az elkövetkezendő években nem lehet hivatkozni árrá. hogy vaia. mely beruházás idővel nyereséges lesz — ha nehézségek árán is, de kutatni, keresni kell a gazdaságosság módját. Az állattenyésztésben gyorsítani kell a fejlődést, hisz az épülő szekszárdi húskombinát a jelenleginél jóval nagyobb volumenű szarvasmarha- és sertésfeldolgozásra lesz képes. Az élelmiszer-ellátásban ki. emelkedő a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe. Amellett, hogy kiegészíti a dolgozók jövedelmét és tehér- mentesíti a központi élelmiszer-ellátást, a háztájiból számos olyan termék is kikerül, amit exportálunk. A gazdálkodás hatékonysága növelése érdekében a háztájiban rejig lehetőségeket maximálisan kj kell aknázni. A szövetkezetekben meg kell szüntetni azt a szemléletet, hogy a gyenge minőségű, távoieső földterületeket osztják ki háztájinak. A gazdaságok kizárólag indokolt esetben váltsák , meg pénzben a háztájit, vagy az illetményföldet. A közös gaz. dálkodás az utóbbi évtizedek- ben megszilárdult, biztonságos megélhetési forrás. Bűnös könnyelműség a már meglévő berendezéseket kihasználat-1 lanul hagyni. A jelenlegi gazdasági helyzet lehetőyé teszi, hogy reális tervek készítésével, s azok következetes végrehajtásával a népgazdaság egyensúlyának javításához a következő ötéves tervben a megye mezőgazdasága hozzájáruljon. Az egy hétig tartó továbbképzés során szó lesz a gazdálkodás hatékonyságának növeléséről, orról, hogy a megye élelmiszeripari, mezőgazda, sági üzemei milyen módszerekkel valósíthatják meg ak előttük álló nem kis feladatokat. A gazdasági vezetők előadást hallhatnak a termelési kapacitások jobb kihasználásáról, a női. hogy mj a módja az ösztönző munkadíj. formák növelésének. Előadás hangzik el a hatékony munkaerő-gazdálkodásról, a tartalékok felhasználásáról, a szarvasmarha-program hely. zetéről, a szakember-ellátottságról, a termelőszövetkezetek törvényes működésének tapasztalatairól és a közgazda, sági szabályzók gyakorlati alkalmazásáról. Az egyhétes továbbképzés támpontot ad a gazdasági vezetőknek ahhoz, üzemi adottságaiknak megfelelő reális terveket készítsenek az elkövetkezendő évekre. (d. v. m.) Két gépműhelyből — egy korszerű Maga a tény megférne egy hírben. Tavaly a várdombi téesz összevonta egy helyre gépműhelyének kapacitását, Vár- domra egy régi istállóból kialakított — új műhelybe. Ennyi az egész. De ha bekukkantunk a hír szűkén mért sorai mögé, előzményeit vizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy követendő példaként érdemes foglalkozni vele. À téesznek azelőtt két helyen — Crbópusztán és Alsó- nánán — volt gépműhelye. Csak az ott dolgozók tudnák elmesélni, hogy a nem éppen ideális állapotok milyen helytállást követeltek tőlük. De ez a régi viszonyoknak „csak” az emberi oldala. Ha azonban « gazdaságosság oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor legalább ilyen egyértelmű, hogy a megfontolt intézkedés és változtatás nem késhetett sokáig. Legtöbb növényi kultúránál meghatározó szerepet játszik a gépesítés színvonala és minősége. Ennek biztosítása csak megfelelő körülmények között, hatékonyan üzemelő gépműhelyek segítségével oldható 1976. február 35. meg. Ezek megvalósításánál — figyelembe véve a jelenlegi követelményeket — a már meglévő,, adottságokat kell megfelelőképpen hasznosítani. Ezt tették a várdombiak is. A régi nádfedeles istállóból hatékonyan üzemelő központi gépműhelyt teremtettek. Egy fedél alatt megfelelő körülmények között működik a javító és karbantartó részleg — valód! ipari üzemként, zárt technológiai sorban. És az eredmény? Most a tavaszra való felkészülés előtt máris mérhető... Nemcsak a munka mennyiségén és minőségén, de az itt dolgozó emberek hangulatán is, akik tudják, hogy az üzemük fejlesztése tovább folytatódik, hisz új szociális létesítményeket is terveznek a központi műhely mellé. Megfelelő körülmények — igényesebb munka. Fotó: Gk. Dz IKE Tolna megyében 85,28 mázsa kukorica Zombán — Kedvező költségalakulás A MEZŐGAZDASÁGBAN az iparszerű rendszerek létét ma már senki, se.m vitatja, sőt a meglévők továbbfejlesztésén fáradoznak, illetve újakat terveznek. Az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer Tolna megyében hat-, taggazdasággal rendelkezik. Gonda Ferenc, az IKR főagronómusa és Csekő Mihály tájegységvezető tájékoztattak bennünket arról, • kérdéseink alapján, hogy mit tnyújt a taggazdaságoknak a termelési rendszer, s milyen jövő előtt állnak? Az eddigi eredmények biztatóak, hiszen a hat taggazda- ságban a kukorica termelési átlaga hektáronként 11-től 33 mázsáig terjedő többlettermést eredményezett. Mondani sem kell, ez egy termelési egység esetében — általában 750 hektár körül van : egy egység — jelentős mennyiségű abraktakarmány, a szövetkezet állattenyésztési ágazatát lendíti fel. AZ IPARSZERÜ termelési rendszerek térhódítása a mezőgazdasági üzemekben törvényszerű, az élet diktálja. Az egyre nagyobb terméseredményekre való törekvés komplex fífögramot feltételez, amely magában foglalja, a. talajvíz gálattól kezdve a betakarításig az összes munkára vonatkozó szaktanácsot, ajánlásokat, illetve a géprendszert. — Miért ajánlják a gazdaságoknak az IKR-t — kérdeztük Gonda Ferencet. *- Természetesen a termelési egységekre vonatkozó összes technológiai eljárást kidolgozva, jó gépekkel felszerelve megyünk a gazdaságokhoz. Rendszerünk lényege, hogy a gépek átvételekor nem kell fizetni, csupán a szerződés aláírásakor 500 ezer forintot lefizetni. A törlesztés öt egyenlő részletben, kukoricában történik, Uetve 1976-tól már pénzben s. lehet fizetni. Gépeink jók, iiszen az elsők már hét év óta latnak, s még mindig üzemképesek. Termelési rendszerünk alkalmazkodik a tájegységekhez, mindenütt növekedett a kukorica termésátlaga. Tervünk az, hogy újabb növényeket vonunk a termelési rendszerbe, javítjuk a gépalkatrész-ellátást illetőleg új, nagy teljesítményű, az eddigiekhez hasonló erő- és munkagépeket adunk a taggazdaságoknak. KUKORICATERMESZTÉSI rendszer több van a megyében, ezúttal az IKR-t vizsgáljuk. A zombai tággazdaság érte el a legjobb eredményt, hiszen tavaly 790 hektáron 85,28 mázsás átlagtermést ért el. A regölyi termelőszövetkezet 71,03, a tolnai Aranykalász 63,76, a várdombi Uj Tavasz 60,5, a nagykónyi Haladás 58,7, az ozorai Egyetértés 53,9 mázsás átlagtermést takarított be. Mindegyik gazdaság a rendszerbe lépés előtt lényegesen kevesebb kukoricát termesz-' tett egy hektáron. Biztató a jövő is. Az IKR kísérleteket folytatott nem kis .parcellákon, annak érdekébén, hogy a taggazdaságok’ 80—100 mázsás hektáronkénti kukoricatermést is el tudják, érni.- 1980-ig a jelenlegi elképzelések szerint a rendszer átlagtermése 89 mázsa kukorica lesz hektáronként. A vetéshez — az optimális betakarítás érdekében nemcsak a Tolna megyei, hanem a helyi mikroklímához is alkalmazkodva — a vetőmagot úgy választották meg, hogy a 200- tól 700 FAO számig tudnak adni a gazdaságoknak. AZ AGROKÉMIAI szolgáltatások körébe tartozik a talaj-, tápanyag-, rovarvizsgálat is. Természetes, hogy a legjobbnak ítélt kémiai szereket ajánlják a gazdaságoknak, sőt gondoskodnak beszerzésérő] és időbeni kijuttatásáról is. Amilyen gond nélküli az agrokémiai szolgáltatás, a gép- ellátás, olyan gondokkal, jár itt is a javítási munkák elvégzése^ jà^Jços az országos probléma —. alkatrészellátás — nem kerüli él a termelési rend. ---pí szerekét sein; Bár Kaposvárott és Kecskeméten jól felkészült üzemekben tudják- javítani a kombájnokat, a - traktorokhoz elegendő alkatrészt nemigen tudnak biztosítani, ezért is az IKR elnöke hazai cégekkel megállapodást kötött, s így múlt év őszétől már 500 fontos alkatrészt itthon gyártunk, ebből következően nem keil igazodnunk az importhoz. E tekintetben probléma még, hogy a hazai gyártású alkatrészek; nem minden esetben érik el az eredetiek minőségét. Az IKR kukoricatermesztési rendszernek alakult, ma már azonban a cukorrépa, a napraforgó és a szója termesztésére is kidolgozták a területi egység technológiáját. Várható, hogy a cukorrépa, a napraforgó és a, szója termesztésében is olyan kimagasló eredményeket érnek el, mint kukoricában. Ez annál inkább is várható, mert a gazdaságok megfogadják és elfogadják az IKR tanácsait, gépeit, betartják az ajánlott technológiát. Sőt, a zombai szövetkezeti szakemberek részt vesznek áz IKR fejlesztési programjában olyképpen, hogy saját tapasztalataikat, kísérleti eredményeiket,. ajánlásra közvetítik az IKR 188 taggazdaságának. VÉGÜL PEDIG röviden arról kell szólni, hogy ennek a kukoricatermesztési rendszernek a költségtényezői igen kedvezőek. Zombán például 1 mázsa kukorica összes költsége 133 forint. Az IKR-átlag 170 forint. Egy mázsa kukoricáért a ■ gabonafelvásárló 220— 300. forintot fizet. PÄLKOVÄCS JENŐ
