Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Továbbképzés Balatohaligân Időszerű feladatok a mezőgazdaságban Evek óta szokás, hogy ilyen­kor télen, a zárszámadások befejezése után a megye me­zőgazdasági, élelmiszeripari üzemeinek vezetői közös ta­nácskozásra kerítenek sort. Az idei konzultációval egybekö­tött egyhetes előadássorozat hétfőn kezdődött Balatonali- gán. az MSZMP-üdülőben, ahol több mint kétszáz, me­gyénkben dolgozó mezőgazda- sági, élelmiszeripari szakem­ber és pártmunkás tanácsko­zik. Az effajta tanácskozás hasz­na, hogy az ottlévők tájékoz­tatást kapnak a megye, az or­szág időszerű feladatairól, de lehetőség kínálkozik arra is, hogy közösen beszéljék meg a tennivalókat, azt, hogy mi módon lehetne a meglévő problémákra mindenki számá­ra elfogadható, hasznos meg­oldást találni. Az előadás- sorozat a mezőgazdasági üze. mekben fellelhető valameny. nyi aktuális kérdésre kitér. K. Papp József előadása 'Áz első nap K. Papp Jó­zsef. a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást az elmúlt öt év eredményeiről és a következő ötéves tervről. Tájékoztatójában általános képet adott az ország és Tol­na megye elmúlt években vég­zett munkájáról, az ez évi és az előttünk álló tervciklus fel­adatai róL Mint elmondta; a mezőgaz. daság legfontosabb tennivaló­ja: a hozamok növelése, az új fajták, az új termelési tech­nológiák terjesztése, a betaka­rítási veszteségek csökkentése, a parlagon heverő földterüle­tek megművelése, a hatékony műtrágya-, növényvédőszer. felhasználás. A mezőgazdaság előirányzott évi 3,2—3,4 száza­lékos termelésnövelése reá­lis. Az intenzív fejlődés alap­ja kizárólag az ésszerű, ki. egyensúlyozott gazdálkodás, a termőföld tervszerű hasznosí­tása. A növénytermesztésben az iparszerű rendszerek ki­alakítása, az állattenyésztés­ben a specializálódás, szako­sítás jó ütemben halad. Hala. dék tálán ul javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, hisz e területen sehol sem tapasztalható akkora pazarlás, mint Magyarországon. De nemcsak a legelőkkel bánunk mostohán; veszni hagyjuk a szórvány területek fűtermését, valamint a mezőgazdasági ter­melés során keletkezett mel­léktermékeket is. Az elkövet­kezendő években nem lehet hivatkozni árrá. hogy vaia. mely beruházás idővel nyere­séges lesz — ha nehézségek árán is, de kutatni, keresni kell a gazdaságosság módját. Az állattenyésztésben gyorsí­tani kell a fejlődést, hisz az épülő szekszárdi húskombinát a jelenleginél jóval nagyobb volumenű szarvasmarha- és sertésfeldolgozásra lesz képes. Az élelmiszer-ellátásban ki. emelkedő a háztáji és kise­gítő gazdaságok szerepe. Amellett, hogy kiegészíti a dolgozók jövedelmét és tehér- mentesíti a központi élelmi­szer-ellátást, a háztájiból szá­mos olyan termék is kikerül, amit exportálunk. A gazdál­kodás hatékonysága növelése érdekében a háztájiban rejig lehetőségeket maximálisan kj kell aknázni. A szövetkezetek­ben meg kell szüntetni azt a szemléletet, hogy a gyenge minőségű, távoieső földterü­leteket osztják ki háztájinak. A gazdaságok kizárólag indo­kolt esetben váltsák , meg pénzben a háztájit, vagy az illetményföldet. A közös gaz. dálkodás az utóbbi évtizedek- ben megszilárdult, biztonságos megélhetési forrás. Bűnös könnyelműség a már meglévő berendezéseket kihasználat-1 lanul hagyni. A jelenlegi gaz­dasági helyzet lehetőyé teszi, hogy reális tervek készítésé­vel, s azok következetes vég­rehajtásával a népgazdaság egyensúlyának javításához a következő ötéves tervben a megye mezőgazdasága hozzá­járuljon. Az egy hétig tartó tovább­képzés során szó lesz a gaz­dálkodás hatékonyságának nö­veléséről, orról, hogy a megye élelmiszeripari, mezőgazda, sági üzemei milyen módsze­rekkel valósíthatják meg ak előttük álló nem kis felada­tokat. A gazdasági vezetők előadást hallhatnak a terme­lési kapacitások jobb kihasz­nálásáról, a női. hogy mj a módja az ösztönző munkadíj. formák növelésének. Előadás hangzik el a hatékony mun­kaerő-gazdálkodásról, a tar­talékok felhasználásáról, a szarvasmarha-program hely. zetéről, a szakember-ellátott­ságról, a termelőszövetkezetek törvényes működésének ta­pasztalatairól és a közgazda, sági szabályzók gyakorlati al­kalmazásáról. Az egyhétes továbbképzés támpontot ad a gazdasági vezetőknek ahhoz, üzemi adottságaiknak meg­felelő reális terveket készít­senek az elkövetkezendő évek­re. (d. v. m.) Két gépműhelyből — egy korszerű Maga a tény megférne egy hírben. Tavaly a várdombi téesz összevonta egy helyre gépmű­helyének kapacitását, Vár- domra egy régi istállóból ki­alakított — új műhelybe. Ennyi az egész. De ha be­kukkantunk a hír szűkén mért sorai mögé, előzményeit vizs­gálva nyilvánvalóvá válik, hogy követendő példaként ér­demes foglalkozni vele. À téesznek azelőtt két he­lyen — Crbópusztán és Alsó- nánán — volt gépműhelye. Csak az ott dolgozók tudnák elmesélni, hogy a nem éppen ideális állapotok milyen helyt­állást követeltek tőlük. De ez a régi viszonyoknak „csak” az emberi oldala. Ha azonban « gazdaságosság oldaláról köze­lítjük meg a kérdést, akkor legalább ilyen egyértelmű, hogy a megfontolt intézkedés és változtatás nem késhetett sokáig. Legtöbb növényi kultúránál meghatározó szerepet játszik a gépesítés színvonala és minő­sége. Ennek biztosítása csak megfelelő körülmények között, hatékonyan üzemelő gépmű­helyek segítségével oldható 1976. február 35. meg. Ezek megvalósításánál — figyelembe véve a jelenlegi követelményeket — a már meglévő,, adottságokat kell megfelelőképpen hasznosítani. Ezt tették a várdombiak is. A régi nádfedeles istállóból hatékonyan üzemelő központi gépműhelyt teremtettek. Egy fedél alatt megfelelő körülmé­nyek között működik a javí­tó és karbantartó részleg — valód! ipari üzemként, zárt technológiai sorban. És az eredmény? Most a tavaszra való felkészülés előtt máris mérhető... Nemcsak a munka mennyiségén és minő­ségén, de az itt dolgozó em­berek hangulatán is, akik tudják, hogy az üzemük fej­lesztése tovább folytatódik, hisz új szociális létesítmé­nyeket is terveznek a központi műhely mellé. Megfelelő körülmények — igényesebb munka. Fotó: Gk. Dz IKE Tolna megyében 85,28 mázsa kukorica Zombán — Kedvező költségalakulás A MEZŐGAZDASÁGBAN az iparszerű rendszerek létét ma már senki, se.m vitatja, sőt a meglévők továbbfejlesztésén fáradoznak, illetve újakat ter­veznek. Az Iparszerű Kuko­ricatermesztési Rendszer Tolna megyében hat-, taggazdasággal rendelkezik. Gonda Ferenc, az IKR főagronómusa és Csekő Mihály tájegységvezető tájé­koztattak bennünket arról, • kérdéseink alapján, hogy mit tnyújt a taggazdaságoknak a termelési rendszer, s milyen jövő előtt állnak? Az eddigi eredmények biz­tatóak, hiszen a hat taggazda- ságban a kukorica termelési átlaga hektáronként 11-től 33 mázsáig terjedő többlettermést eredményezett. Mondani sem kell, ez egy termelési egység esetében — általában 750 hek­tár körül van : egy egység — jelentős mennyiségű abrak­takarmány, a szövetkezet ál­lattenyésztési ágazatát lendíti fel. AZ IPARSZERÜ termelési rendszerek térhódítása a me­zőgazdasági üzemekben tör­vényszerű, az élet diktálja. Az egyre nagyobb terméseredmé­nyekre való törekvés komplex fífögramot feltételez, amely magában foglalja, a. talajvíz gálattól kezdve a betakarítá­sig az összes munkára vonat­kozó szaktanácsot, ajánlásokat, illetve a géprendszert. — Miért ajánlják a gazda­ságoknak az IKR-t — kérdez­tük Gonda Ferencet. *- Természetesen a termelé­si egységekre vonatkozó összes technológiai eljárást kidolgoz­va, jó gépekkel felszerelve me­gyünk a gazdaságokhoz. Rend­szerünk lényege, hogy a gépek átvételekor nem kell fizetni, csupán a szerződés aláírása­kor 500 ezer forintot lefizetni. A törlesztés öt egyenlő rész­letben, kukoricában történik, Uetve 1976-tól már pénzben s. lehet fizetni. Gépeink jók, iiszen az elsők már hét év óta latnak, s még mindig üzem­képesek. Termelési rendsze­rünk alkalmazkodik a tájegy­ségekhez, mindenütt növeke­dett a kukorica termésátlaga. Tervünk az, hogy újabb nö­vényeket vonunk a termelési rendszerbe, javítjuk a gép­alkatrész-ellátást illetőleg új, nagy teljesítményű, az eddi­giekhez hasonló erő- és mun­kagépeket adunk a taggazda­ságoknak. KUKORICATERMESZTÉSI rendszer több van a megyé­ben, ezúttal az IKR-t vizsgál­juk. A zombai tággazdaság ér­te el a legjobb eredményt, hi­szen tavaly 790 hektáron 85,28 mázsás átlagtermést ért el. A regölyi termelőszövetkezet 71,03, a tolnai Aranykalász 63,76, a várdombi Uj Tavasz 60,5, a nagykónyi Haladás 58,7, az ozorai Egyetértés 53,9 má­zsás átlagtermést takarított be. Mindegyik gazdaság a rend­szerbe lépés előtt lényegesen kevesebb kukoricát termesz-' tett egy hektáron. Biztató a jövő is. Az IKR kísérleteket folytatott nem kis .parcellá­kon, annak érdekébén, hogy a taggazdaságok’ 80—100 mázsás hektáronkénti kukoricatermést is el tudják, érni.- 1980-ig a jelenlegi elképzelések szerint a rendszer átlagtermése 89 má­zsa kukorica lesz hektáron­ként. A vetéshez — az optimális betakarítás érdekében nem­csak a Tolna megyei, hanem a helyi mikroklímához is alkal­mazkodva — a vetőmagot úgy választották meg, hogy a 200- tól 700 FAO számig tudnak adni a gazdaságoknak. AZ AGROKÉMIAI szolgál­tatások körébe tartozik a talaj-, tápanyag-, rovarvizsgálat is. Természetes, hogy a legjobb­nak ítélt kémiai szereket ajánlják a gazdaságoknak, sőt gondoskodnak beszerzésérő] és időbeni kijuttatásáról is. Amilyen gond nélküli az agrokémiai szolgáltatás, a gép- ellátás, olyan gondokkal, jár itt is a javítási munkák el­végzése^ jà^Jços az országos probléma —. alkatrészellátás — nem kerüli él a termelési rend­. ---pí szerekét sein; Bár Kaposvárott és Kecskeméten jól felkészült üzemekben tudják- javítani a kombájnokat, a - traktorokhoz elegendő alkatrészt nemigen tudnak biztosítani, ezért is az IKR elnöke hazai cégekkel megállapodást kötött, s így múlt év őszétől már 500 fon­tos alkatrészt itthon gyártunk, ebből következően nem keil igazodnunk az importhoz. E tekintetben probléma még, hogy a hazai gyártású alkat­részek; nem minden esetben érik el az eredetiek minőségét. Az IKR kukoricatermesztési rendszernek alakult, ma már azonban a cukorrépa, a napra­forgó és a szója termesztésére is kidolgozták a területi egy­ség technológiáját. Várható, hogy a cukorrépa, a napra­forgó és a, szója termesztésé­ben is olyan kimagasló ered­ményeket érnek el, mint ku­koricában. Ez annál inkább is várható, mert a gazdaságok megfogadják és elfogadják az IKR tanácsait, gépeit, betart­ják az ajánlott technológiát. Sőt, a zombai szövetkezeti szakemberek részt vesznek áz IKR fejlesztési programjában olyképpen, hogy saját tapasz­talataikat, kísérleti eredmé­nyeiket,. ajánlásra közvetítik az IKR 188 taggazdaságának. VÉGÜL PEDIG röviden ar­ról kell szólni, hogy ennek a kukoricatermesztési rendszer­nek a költségtényezői igen ked­vezőek. Zombán például 1 mázsa kukorica összes költsé­ge 133 forint. Az IKR-átlag 170 forint. Egy mázsa kukori­cáért a ■ gabonafelvásárló 220— 300. forintot fizet. PÄLKOVÄCS JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents