Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Mehiv Szekszárd 71ol Pécs Egyetemi iw 764-1 Pécs 'leonardó'Tia Vinci u NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA 1976. febr. 25. XXVI. évi 47. szám. ARA: 0,80 FI «tan» 1 Megkezdődött az SZKP XXV. kongresszusa Leonyid Brezsnyev előterjesztette a központi bizottság beszámolóját A moszkvai Kreml ünnepi díszbe öltözött kongresszu­si palotájában kedden délelőtt tíz órakor, csaknem öt­ezer küldött és több mint száz külföldi delegáció jelen­létében megnyílt az SZKP XXV. rendes kongresszusa, A kongresszuson Jelen van a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának küldöttsége is, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára megnyitó szavaiban közölte, hogy a területi, a határterületi pártértekezleteken, a szövetségi köztársa­ságok pártkongresszusain 4998 küldöttet választottak meg. Minden eddiginél több — 103 küldöttség kénviseü a kommunista és munkáspártokat, a nemzeti-demokrati­kus pártokat és mozgalmakat, a szocialista pártokat. Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a központi bizottság titkárának előter­jesztése alapján a kongresszus megválasztotta elnöksé­gét, titkárságát, szerkesztő bizottságát és mandátum- vizsgáló bizottságát. A résztvevők ezután egyperces néma kegyelettel ál­doztak az SZKP Központi Bizottsága azon tagjai, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom ama ki­magasló egyéniségei emlékének, akik az SZKP XXIV. kongresszusa óta hunytak el. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában a következőket mondta: — Mély megelégedéssel jelenthetem önöknek, hogy a központi bizottság meghívására kongresszusunkon ki­lencvenhat ország kommunista, munkás-, nemzeti­demokratikus és szocialista pártjainak százhárom kül­döttsége vesz részt. Köszönetét mondunk e pártok ve­zetőségének azért, hogy elfogadták meghívásunkat. — Pártunk egyetlenegy korábbi kongresszusán sem vett részt ilyen nagyszámú baráti küldöttság. Soraikban a kommunista-, munkás- és nemzeti felszabadító moz­galmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az Internacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúskodik, amely megbonthatatla- nul fűzi össze pártunkat a békéért, a népek szabadsá­gáért, a társadalmi haladásért harcoló világfront min­den egységével. Lenin pártja magasra tartja és töretle­nül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászlaját. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kong­resszus napirendjét: 1. At SZKP KB beszámolója és a párt soron lévő felada­tai a bel- és külpolitika területén. Előadó: Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottsá—*—-1' jelentése. Előadó: Ciennagyij Szlzov, a revíziós bízói eke. 3. A Szovjetunió népgazdasága fejlődés. * fő irányel­vei az 1976—80-as évekre. Előadó: Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke­4. A párt központi szerveinek megválasztás» Az első napirendi pont előadójaként az emelvényre lépő Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tárté tapssal fogadták. I. fi világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége 1. A szocialista országokkal való együttműködés L. 1. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját előterjesztve beszédében elő­ször nemzetközi kérdésekről szólott. Pártunk központi bizottsága, politikai bizottsága a beszámo­lási időszakban, akárcsak ko­rábban, elsősorban a szocia­lista államokkal fenntartott kapcsolatokat kísérte figye­lemmel. A szocialista országok pozí­ciói évről évre erősödnek. Tár­gyilagos ember nem tagadhat­ja, hogy a szocializmus orszá­gai mind erősebb, mind mé­lyebb befolyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szo­cialista országok töretlen fej­lődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és gyors ütemben haladtak előre a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé. A szo­cialista országokban a további politikai konszolidációval együtt gyom ütemben fejlő­dött a társadalmi termelés, emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: Kudarcot vallott az imperia­lizmusnak az a második világ­háború óla legnagvobb szabá­sú kísértete, hogy fegyveres erővel számoljon le egy szo­cialista állammal ,és elfojtson egy nemzeti-felszabadító for­radalmat. A vietnami nép hő­siessége és önfeláldozása, amely a szocialista országok és a haladó viiágközvélemény szilárd támogatásával páro­sult, erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinéL Győzött a sza­badság és a függetlenség. Vietnam győzelme új távla­tokat nyitott meg egész Dél- kelet-Azsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örök­re bekerül annak a harcnak történetébe, amelyet a népek a szabadságért és a szocializ­musért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kam­bodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egye­sített erőfeszítéseinek kima­gasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szu­verenitásának egyetemleges el­ismerése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia nyu­gati határai sérthetetlenségé­nek nemzetközi megerősítése. Tartósain megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még min­dig ragaszkodó amerikai im­perializmus erőfeszítései nem érték el céljukat Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekin­télye megerősödött A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabizto­san halad előre. Az SZKP a szocialista or­szágok viszonylatában követ­kezetesen tartja magát a ki­próbált elvhez és az igazi egyen­jogúság, az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el, döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti, hanem a2 internacionalista érdekeket iS szem előtt tartja. Ha bármi­lyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősíté­sének szellemében kell meg­oldani. így építjük kapcsola­tainkat a testvéri szocialista államokkal: Bulgáriával, Ma­gyarországgal, Vietnammal, az NDK-val, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, Kubával, Mongóliával, Len­gyelországgal, Romániával* Csehszlovákiával, Jugoszláviá­val. Szoros együttműködésünli legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje termé­szetesen a szocialista országok kommunista pártjainak meg­bonthatatlan harci szövetsége, világnézeti egvsége, a célok és az akarat közössége. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommuniz­must építő ezrek és ezrek mély, sokoldalú, rendszerei kontaktusainak meggyőző ké­pét mutatják. A központi bizottság úgy vfia li, hogy továbbra Is pártunk egyik legfontosabb feladata * kapcsolatok sokoldalú fejlesz­tése. Mélységes belső elégedett­séggel jelenthetem a kong­resszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjai­nak vezetői állandó kapcsolat­(Folytatás a 2. oldalon.) J A kongresszus színhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents