Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

' Népújság-kupa Tegnap délután ® Kisvejkei Termelőszövetkezeti Sportkör vezetője, Klézll László, telefo­non közölte, hogy lapunk va­sárnapi számában megjelent cikk alapján öregfiúkcsapatu- kat nevezik a Népújság-kupá­ra. Ezzel mindhárom csoport­ban hét csapat szerepel majd. Mivel Kisvejke a dombóvári körzethez van legközelebb, így a vasárnap megjelent csoport- beosztás — amennyiben a csa­patok vezetői egyetértenek az­zal — nem változik, csak a dombóváriaknál a létszám ki­egészül hétre. Az öregfiúk labdarúgó-baj­nokságával kapcsolatban to­vábbra is nagy az érdeklődés. Varga István, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának helyet­tes vezetője például azt kér­dezte, van-e lehetőség arra. hogy a pincehelyi csapatban szerepeljen, ahol 1953-tól 57-ig aktív Játékos Volt. Kérését to­vábbítottuk Pincehelyre, ahol örömmel fogadták és szeretet­tel várják csapatukba. Labdarúgó-játékvezetőink kö­zül további hat jelentette be, hogy örömmel vállal mérkőzés­vezetést: Kleiber György, Hopp Antal, Köő László, Haaz Fe­renc, Gabi Géza és Kerekes Antal. Kérjük a jelentkezett csapa­tok tagjait, hogy jelöljék ki a csapat vezetőjét, beszéljék meg az indulással kapcsolatos rész­leteket, hogy a március elsejei megbeszélésen megjelenő veze­tők már konkrét tervekkel ja­vaslatokkal vegyenek részt. Azt is javasoljuk, hogy mérjék fel a lehetőségeiket és csak abban az esetben induljanak, ha eh­hez minden adottság megvan, esetleges visszalépésükkel ne zavarják a bajnokságot. így kellett volna 1. Milan—Bologna 3:1 1 a. Cagliari—Inter 0:0 X 3. Cesena—Napoli 0:1 2 4. Como—Sampdoria 0:0 X 5. Florentins—Juventus 1:1 X «- Lazio—Perugia 1:0 1 1. Verona—Roma 0:1 2 8. Avelllno—Foggia 2:0 1 ». Catania—Catanz. 0:0 X 1®. Modena—Novara 0:0 X 11. Pescara—Spal 0:0 X IS. Samben.—Varese 2:1 1 IX Taranto—Brescia 1:0 1 +1 It. Brindisi—Palermo \ 0:2 2 Kosárlabda NB I Sz. Vasas—BUC 53:49 (34:29) Szekszárd, 400 néző. Vezette? Kassai, puhr. szekszárd; Veesési (2), Binder (14), Skoda (12), Kutas (4), Harsányt (10). Csere: Gyur- csák (6), Varga (3), Falvai (2), Horváth (—), Palotás (—). BEAC: Somogyvári (4), Csabay (6), Fab- riczky (4), Szikora (7), Mátay (8). Csere: Felhősiné (—), Reigl (—), Miskolczi (17). Kreismann (3), Elő (—). Szépszámú közönség előtt kezdődött a találkozó. Szekszárd letámadással kezdett, azonban nem tudta teljesen kizökkenteni a BEAC-ot a játékból. A 4. percben 6:2 volt az eredmény a Vasas ja­vára. Ekkor egy kis megtorpanás után a 8. percben 8:8 lett. A 11. percig felváltva estek a kosarak. Ezután 2 perc alatt ötpontos előny­re tett szert a BEAC. Továbbra sem lankadt a lendület, nyugodt játékkal és eredményes támadás- befejezésekkel a 13. percben 22:21- re, majd Kutas kosarával 24:2l-re a Vasas vezetett. Ismét a BEAC percei következtek, a 17. percben ők vezettek 27:24-re. Ekkor But- tás edző Időt kért, aminek meg is lett az eredménye, a 18. percben kiegyenlített a Vasas. Az utolsó \ két percben azonban Binder 6 és Harsányi két pontjával szemben a BEAC két pontot szerzett, így ötpontos vezetéssel zárult a fél­idő. A második félidőben lényegesen jobban kezdtek lányaink, a 4. percben már 13 pontos előnyt mu­tatott az eredményjelző. 42:29. De ennek az előnynek a tudatában nyugodtan játszottak, és tovább növelték előny ükqf. 13. pere 53:37. Ezután Buttás edző cserélt, hi­szen a nagyon fontos hétfői -ta­lálkozóra kellett tartalékolni az erőt. Sajnos a cserejátékosok csak részben tartották be a taktikai utasításokat, fgy hamar elfogyott a tetemes előny. is. perc 53:45. A Vasas még mindig nem talált ma­gára és a hátralévő két percben sem tudott pontot szerezni, sőt, taktikai fegyelmedé' ;ek mi­att egyre csökkent, az előny. Újra vissza kellett cserélni az. addig jól játszó kezdőket, akik a mérkőzés végéig már megtartották a kevés kis előnyt. Végeredményben megérdemelten nyert a Vasas a tartalékosán fel­álló BEAC ellen. A Vasasból Bin­der nyújtott valamivel az átlagon felüli teljesítményt. A mérkőzés utáni ebédet követően a csapat azonnal autóbuszra szállt, és eli\ indult Nagykanizsára a hétfői NVTE elleni mérkőzésre. " "I í É® -.V > Három sötét mezes egyetemista lány igyekszik elvenni a labdát Gyurcsáktól (fehér mezben), aki azonban így is rendeltetési helyére juttatja azt. A bajnokság állása: 1. Bp. Spartacus 2. BSE 3. MTK—VM .4. KSI 5. Céepel fi. Szekszárd 4 4 — 447:196 8 4 4 — 364:226 8 4 4 — 272:1*78 8 4 3 1 279:252 7 4 3 1 271:213 7 4 3 1 201:273 7 7. Kecskemét 8. Székesfeh. 9. Diósgyőr 10. Pécs 11. Ganz-MAVÁG 12. Nagykanizsa 13. TFSE 14. BEAC 4 2 2 264:215 6 4 13 188:233 5 4 1 3 229:275 5 4 1 3 257:329 5 4 1 3 204:297 5 4 1 3 155:276 5 4—4 291:274 4 4—4 191:261 4 Atlétika Ötvös ismét országos csúcsot [avított Első ízben került sor atlétikában az országos ifjúsági fedettpályás bajnokságra, amely iránt nagy volt az érdeklődés. Megyénkből három egyesület indította versenyzőit és a csökkentett versenyszámokból álló küzdelemben eredmények és helyezések szempontjából egyaránt sikeresen szerepeltek. Külön .em­lítést érdemel ötvös Imre, aki 1500 méteren országos fedettpályás ifjúsági csúcsát ismét megjavítot­ta, A dunaföldvári fiú két szám­ban szerzett bajnoki címet, míg húga magasugrásban 176 centimé­teres eredményével második lett. Ez két centiméterrel jobb, mint amelyet szabadtéri versenyen el­ért. 800 m: L Ötvös Imre (Dunaföld­vár> 1:52,8. 1500 m: 1. ötvös Imre (Dunaföldvár) 3,55. (Országos fe­dettpályás ifjúsági csúcs). Magas­ugrás : .. .2. ötvös Éva (Dunaföld­vár) 176. Távolugrás : .. .3. Pálin­kás János (Tolnai Vörös Dobogó) 647 cm. (Egyéni csúcs, selejtező­ben 675 cm-t ugrott). 4x100 m vál­tó: ...3. Szekszárdi Dózsa (Jéhn II., Schwébl. Jóim I., Vida) l :38,1. Késilabéa Csonka forduld az NB-s női teremkapában A nagy távolság miatt a Veszprém mi Balaton Bútor nem Jött el va» sámap Szekszárdra, mivel egjr mérkőzésre a költségek soknak zonyultak. Helyette a szekszárdi szövetkezetiek NB il-es gárdája a Dunavidéki Vendéglátó csapatával barátságos mérkőzést játszott. Ag elmaradt mérkőzésre két bét múl- va kerül sor. A Pécsi Tanárképző—Dunaújvá* rosi Kohász mérkőzés különösen az első félidőben kemény, dé sportszerű játékot hozott. A Vasasé hói és a Bőrdíszműből összeállított szövetkezeti csapat játékán . még érződik az összeszokottság hiánya« A megyebajnokságban játszó tar* talékgárda játékában még sok hl* ba van. ' 4 Részletet eredményeit , Szekszárdi Szövetkezeti SK 1.-* Dunavidéki Vendéglátó UM (S 8); (barátságos mérkőzés). V: Sudár-» Taksonyi. Az első félidőben Íz* galmas, kiegyenlített küzdelem folyt. A második játékrészben a hazai csapat fokozatosan magára talált és elsősorban a Jobb erőn« létének köszönheti a győzelmet. G: Zimmermann, Verhás, Laboré* 3—3, Czakó, Sztáronszky 2—2, Szabján illetve Csáki 4, Szauer- vein 3, Juhász, Pálmai, Kelemen« Gradvolt, Kovács. Dunaújvárosi Kohász—Pécsi Ta* nárképző 17 :S (9:4). V: Sudár— Taksonyi. A dunaújvárosi Varga Zsuzsát a pécsiek nem tudták semlegesíteni, annak ellenére, hogy Fülöp emberfogást játszott ellene. Az első félidő kemény, jó játékot hozott. Mindkét részről szép meg­oldásokat láthatott a közönség. A második félidőre a pécsi játékosok elfáradtak, főleg kulcsemberük, Kissné nem tudta hozni formáját és ez rányomta bélyegét az egész csapat játékára. Á Kohász Jól használta ki kitűnő erőnlétét és gyorsaságát, biztosan nyerték a találkozót. A dunaújvárosi csapat támadásban és védekezésben is felülmúlta ellenfelét. G: Varga 8, Martos!, Puskás, Balatoni, • Nyírfa 2—2, Azari, illetve Kissné 3. Kilcs, Kovács. Pécsi Bőrgyár—Szekszárdi- Szövi SK 11. 24:4 (13:3). A hazai csapa« ton az összeszokottság hiánya na« gyón érződött ami az egyéni tel* jesítményeket ja lerontotta. G; Élesné 7, Solymosné 4, T1U, Tarr,' Gyúrok 3—3, Gaál 2, Feldvéber, Jakab, illetve Völgyi, Bakos, Va« sadi, Tam. A mérkőzéssorozat két hét múl­va folytatódik és egyben ezen a napon kerül sor az eredmény- hirdetésre is. A mérkőzések reg­gel 8-tól este 8 óráig tártanak. Sportmagazin t- ALOMMÉRKÖZÉS í Papp Lászlóról mesélik, hogy éjszaka gyakran felül fiz ágyban és anélkül, hogy felébredne, bokszol. Felesége eleinte nem tudta, mit csináljon ilyenkor. Egyszer azon­ban mentőgondolata támadt. Hangosan számolni kezdett: —■ Egy, kettő, három... kilenc, tíz... — mondta han­gosan, majd így folytatta: — Kiütéssel győzött. Papp László, Magyarország... I _ Ekkor a háromszoros bajnok abbahagyta a levegő cséplését, több balhorgot nem ütött már az álombéli el­lenfélre. Elégedetten mormogott valamit, azután lefeküdt és nyugodtan aludt reggelig. VISSZATÉRÉS A SZŐNYEGRE Film készült Hegedűs Csaba életének kritikus szakaszáról. Csőke József rendező, aki már többször bebizonyította, hogy mestere & szakmájának, igyekszik bemutatni, milyen erős akaraterővel tért vissza a müncheni olimpia birkózó­bajnoka a porondra. Van a filmben egy olyan jelenet'is, amelyben a forgatókönyv szerint Csaba édesanyja is végignézi fia nehéz erőpróbáját a szőnyegen. Csőke Jó­zsef félt egy kissé a jelenettől. -Hegedűsné ugyanis nem rendelkezik különösebb színésznői tehetséggel, soha nem Is törekedett ilyen babérokra. A felvétel azonban kitű­nően sikerült, a birkózóbajnok édesanyja a filmbeli, te­hát megrendezett mérkőzésben is olyan természetesen viselkedett, mintha igazi erőpróbáról lenne szó. — Ha egy hivatásos színésznőt kértem volna fel a Szerepre — mondta később a rendező —, akkor sem le­hetett volna jobb a jelenet. ! GYŰLÖLD AZ ELLENFELET? Nemritkán találkozunk olyan véleménnyel, amely gzerlnt a küzdősportok levezetik — csökkentik az. embe­rek agresszív ösztöneit. Mielőtt kissé elmélyednénk a kérdésben, ismerkedjünk egy-két ezzel kapcsolatos foga­Mi az agresszivitás? Két fajtáját különböztethetjük meg. amint Bakonyi Ferenc tudományos kutató is meg­említi egvik tanulmányában. Az elsőnél az agresszió célja megbántani vagy megsemmisíteni az olyan személyt vagv csoportot, akinek vagy ^melynek a részéről az egyén sérelmet szenvedett, a másik fajta célja nem az ellenfél bántalmazása vagy megsemmisítése, hanem vala­milyen jutalom elnyerése. Ebben nincs harag vagy düh, és nem is a korábbi sérelemre adott válaszként alakul ki valakiben. A küzdősportokban, Bakonyi szerint, ez utóbbi ag­resszió nyilvánul meg. A sportoló azzal a céllal igyek­szik legyőzni ellenfelét, hogy sikerélménye legyen, dicsé­retet kapjon,- elnyerje mások elismerését, azonban nem érez haragot vagy gyűlöletet ellenfelével szemben. Előfordul azonban az a sportszerűtlen, káros és „fel* számolandó” jelenség is, hogy vannak olyan versenyzők, akik csak akkor tudnak teljes erőbedobással küzdeni és győzni, ha dühbe gurulnak az ellenféllel szemben, fizi­kailag vagy pszichikailag bántalmazzák azt, tehát ellen­ségnek tekintik. Időnként az edzők és a nézők — főleg labdarúgó-mérkőzéseken tapasztalunk ilyesmit — igyekez­nek dühöt kelteni a sportolókban az ellenféllel szemben. Ez mindenképpen elítélendő. Érdemes lenne a kérdéssel mélyebben foglalkozni, mert a sportnak nagy a hatása az emberek, főleg a fiatalok érzelemvüágára. EGY KISLÁNY MINIBEN Osztrák lapok, az innsbrucki olimpia kapcsán felidéz­ték Sonja Henie egykori emlékezetes történeteit. A mű- korcsolyázás háromszoros bajnoknője 1924-ben; St. Moritz jegén élénk feltűnést keltett. Norvégia 14 éves Olimpiai reménysége minkenkit csodálkozásra késztetett. Ellen­felei, a különböző országok legjobb „h.ölgykorcsolyázói”, középhosszú szoknyában jelentek meg a versenyen. Sonja Henie újszerűén öltözött. Rövid, ahogy ma mondanák, „mini” szoknyában siklott ki a jégre, hogy bemutassa gyakorlatait. A norvég kislány jött, látták és győzött. Sikereit azonban nem a merész ruhájának, hanem merész ugrá­sainak köszönhette. így volt ez később 1928-ban és 1932. ben is. Bár a ruházatára mindig különös gondot fordí­tott. Állítólag 1932-ben harmincnál több bőrönddel érke­zett Lake Placid-ba, az akkori téli olimpia színhelyére. A Kurier című bécsi lap megjegyzése: „Hová lett már az akkori hó? Es hová lettek azok a kényelmes közleke­dési viszonyok, amikor még ilyen tömérdek bőrönddel lehetett utazni? Repülővel, autóval vagy autóbusszal ér­keztek Ausztriába az 1976-os téli olimpia résztvevői. Egy kisebb csapatnak együtt sem volt annyi bőröndje, mint hajdanában Norvégia korcsolyázó csillagának..*'! ÁTVETTEM AZ 1-ESTl»» Jó néhány néző azt hiszi, hogy a pályán fölösleges minden beszed. Az a helyes, ha némán küzdenek egy­mással a szemben álló csapatok emberei. Beszédre azon­ban szükség, van, ez derül ki Szabó János mesteredző tanulmányából. A hazai kosárlabdázás szaktekintélye szerint a szóval való iránji.ás minden csapatjátékban fontos volt, mert ez kettős célt szolgál; fenntartja és fa» kozza a küzdőszellemet, valamint meghatározza fi., pilla­natnyi feladatokat. A jó csapatmunkához tehát kell a beszéd. Célját azon­ban csak akkor éri el, ha az információk helyesek és közlésük megfelelő időben és félreérthetetlen módon tör­ténik. Maradjunk csak a kosárlabdázásnál. Lényeges, hogy a figyelmeztetések az érdekelt játékosoknak szólja­nak és jelöljék meg, hogy kinek mit keli tennie. Az ál­landóan gyorsuló játék megköveteli a rövidséget és fi» egyértelműséget. Szabó János éppen ezért kidolgozta azokat az alap­szavakat és mondatokat, amelyekkel a csapatmunka a legcélszerűbben irányítható. íme, például: „Az embered átfut, menj vele. . . !” A legtöbb, szóval történő irányítás egész rövid: „Átvettem az l-esti” „ ». „Felfutott, követ­tem!...” „Váltoki” ^ ...ÉS MIT TUDTAK AZ ÓKORBAN? Mi lenne, ha versenyre kelhetnének egymással az ókori görög és a modern olimpiák versenyzői? Hosszú ideje foglalkoztatja ez a kérdés a sportkedvelőket éppen úgy, mint a sporttörténészeket. Előbb mindenesetre azt kellene tudnunk, hogyan és mekkorát dobtak az atléták az ókorban. P. Keresztesi Katalin tudományos kutató tanulmányt írt erről a témáról. A klasszikus olimpiákon a gerelyhajítás nem önálló versenyszám volt, hanem a pentatlon egyik számaként szerepelt a műsorban. Kedvelt sporteszköz lehetett, ezt jelzi, hogy számtalan ránkmaradt műemléken láthatjuk ezt a sporteszközt. Ezek szerint az ókori görög gerely egyenes rúd volt,’majdnem olyan hosszú, mint az em­ber, és csaknem ujjnyi vastag. Valószínű, hogy a gerely­hajításnál dobóhelyül egy domb szolgált és aki dobás közben lelépett róla, annak eredményét nem fogadták el szabályosnak. Idézzük csak Pindarosztól: „Esküszöm, hogy nyelvem ércveretű gerelyként nem lépi át a ha­tárt. . Az ókori források nem közölnek számszerű eredményt és így nincsenek pontos adataink. Mező Ferenc, a neves sporttörténész úgy vélte, hogy a klasszikus olimpián a gerelyhajítók dobásának átlaga 48 méter lehetett. Nap­jainkban a világ legjobb gerelyhajítóinak a teljesítmé­nye ennek csaknem kétszerese. A müncheni olimpián 90 méter fölötti teljesítmény kellett a győzelemhez. A ma­gyar gerelyhajítók az elmúlt esztendőben hasonló nagy eredményekkel hívták fel magukra a figyelmet. Németh, Paragi és Boros kezéből 85—90 méterre s2állt a fém- gerely. Most azonban még egy izgalmas és válasz nél­küli kérdés adódik: milyen eredményt érhettek volrtn el az ókori gerelyhajítók a mai gerelyekkel és megfor­dítva? Jó Játék lenne. Kár, hogy a gyakorlatban nem le. hét megvalósítani. Például a montreali olimpiai stadion­ban. MOLNÁR KAROL* „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents