Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
Három pillanat a paksi „új világból” Kedvemre való a helyzet Legutóbb még átszáguldottunk a nyitott kapun, most lánc fe- szül keresztben, ezen Stoptáblát lenget a szél. Fiatalosan ugrik egy ember a portásházból, és érdeklődik, mii járatban, kihez, honnan. Megadjuk a, választ, s ő adja az utasítást, hova álljunk parkolni. Állnánk, persze oda állnánk, ahova kellene, de keréknyi hely Sincs sehol. Két busz közé be- prése’ődünk. Ez itt alkalmatos lesz, két-Három órán belül úgysem indulnak a munkásjáratok. . , .. Nyakba akasztja kollégám a fotóstáskát, sálunkat szorosabbra fűzzük, és indulunk — ki tudia már hánvadszor — ismét felfedezni, újat keresni az építkezésen. Szégye’em is magam, hét hete voltam itt utoljára, s néhány ismeretlen munkaterület hívogat : nézz meg, írj meg. fényképezz le! A szennyvízte'eore ke"ene menni, mert az a legfrissebb és elkészült, végleges ál!ano+>>an lévő obiekhim. Szépen körülkerítve, a ta'aj asztalsima. a gépek között azonban még két munkás villanynyal valamit hegeszt. Tehát készen van az objektum, de munka még akad rajta. Tapossuk tovább a bokáig érő sarat, s csak sajnálkozunk a ménkű erős gépeken, amint kínlódnak felfelé az alapgödörből, amint bukdácsolnak azokon a részeken, ahol nincs betonút. Mert az a jó, hogy az utak több mint kilencven százaléka már elkészült, jórészt rajta a betonon a fekete burkolat is, s ahol még földhomok az út, az csak provizórikus, s azért, van, mert a sofőrök lelevágnak egy kanyart, rövidítve a távolságot a betonkeverő, a munkahely, meg a depónia között. Tóth szaktárs az alapgödörben fontös munkát csináltat embereivel. Ketten mérőszalaggal guggolnak, egy pedig patronnal vereti a megadott helyekre a Hilti-szeget. „A szovjet szakértőt várjuk, beemelés előtt megkívánja, hogy lássa, hova tesszük a kalickát.” A kalicka körölbelül öt méter hosszú betonvas építmény. Akkora mint egy óriási madár- kalicka, azzal a különbséggel, hogy másfélméter széles, egy méter magas. És tele-tele van, gondosan, rajzok után hegesztett acélrudakkal. Ilyen szerkezeteket kell a jelölt helyre A törvényesség le’yzele flli-lieii Hosszú a sor, ízletes az ebéd, türelmesen d itlaiiisaoüK beállítani, centiméternyi pontossággal. És ezek képezik a főépülét egyik oldalán á falat, azaz ezt lövik majd tele betonnal. A betont itt nem lapátolják, nem surrantják, hanem lövik. Forster kolléga, az egyik-építésvezető újságolja, hogy igencsak jól haladnak a munkával. Egy hónap múltán- különleges eljárással a zsaluzat . közé, a karvastagságú betonacél kalic- kákba úgy lövik be a különleges betont. Majd megnézzük azt is, úgy mint ahogy most mfegál- lunk bámészkodni a gödörben a grabonasátor felállítói mellett. Nyolc-tíz ember erőlködik nagy vaskapu zsilippel, helyére állítják, szomszédságában egy másikat is. S ha állnak a kapuk, akkor felhúzzák a vá- szon-műanyag-gumi sátorlapot. Az alapgödör szélén körbe- körbe zöldre festett áramfejlesztők morgolódnak, küldik az egyenáramot a lent dolgozó hegesztőknek. Az építkezés ismét él, a téli nagy havazások ugyan nem állították le a munkát, de az ütem k:ssé lassult. Most már érezni itt is a tavaszt.... Dél van, az emberek nagy csapatokban sietnek az étkezde felé. Sorba kell állni, viszont az ételek ízletesek, az adag is kubikoshoz, gépkezelő- höz. mért. Ak' pótlást akar, ki- felp jövet ehet-vehet főtt kolbászt is, alkalmi árus — a konyhához tartozik természetesen — kínálja fr:ss ételét — hiába. Az emberek nagy cigarettafüst-felhők kíséretében visszaba"agnak a munkahelyekre. Hárman-négven ugyan betérnek egy feketekávéra a büfébe, de a többiek mind a daruk, a munkagödrök, az árkok, a sínek, a betonvaskazlak felé indulnak. A buszok még mindig sorban állnak — hol lehetnek vezetőik egész nap? —, beülünk kocsinkba és a portás leengedi előttünk a láncot, mehetünk haza, mögöttünk marad ez az új világ, ez a szemünknek, agyunknak eléggé nehezen megszokható nagy sürgés-forgás, óriási vállalkozás. Pálkovács Jenő Fotó: Gottvald Károly L . 1■ ,-j Beszélgetés dr. Páfger Vince megyei főügyésszel a bűnözés és bűnüldözés helyzetéről ui.gadok tagjai y re, ualiagnuu. a ÁCt/iilttítf) Kel. líiaUttit y tiviu'Cö- ti Az ügyészi munka során is ösz- szegyültek azok a tapasztalatok, amelyek hasznosítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az előttünk álló társadalmi és gazdasági feladatokat minél kevesebb hibával, minél jobban tudjuk megoldani. Dr. Pájger Vince megyei főügyészt arra kértük, hogy ismertesse: az elmúlt évi munkájuk összegezésének tükrében hogyan néz ki Tolna megye törvényességi helyzete. — Megyénk ügyészei — mint szerte az országban —, minden gazdasági egységben, hivatalban és intézményben az év elején munkaértekezletet tartottak, ahol mi is megállapíthattuk ugyanazt, amit dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze az egész országra érvényesen mondott: „Népi államunkat, népünk szocialista vívmányait és minden állampolgárt védelmező törvényes rend van, szilárd a törvényesség." — Az ügyészség szakágai közül ez- alkalommal elsősorban a büntetőjogi területre vonatkozóan kérnénk felvilágosítást. — Szívesen válaszolok a kérdésekre, annál is inkább, mert ez a munkánkat az egyik leqszéle- sebb skálán mutatja. Mindjárt az elején le kell szögeznünk, hogy ez azonban mégsem csuoán ügvészi feladat, hiszen a bűn- megelőzés az egész társadalom összefogását igényli, mert a bűnözés csökkenése nem önmagától, és nem is egy-egy szerv különálló erőfeszítései révén következik be. — A bűnüldözés lényeges része a rendőri munka. Ezt hogyan értékelték? — Általános tapasztalatunk, hogy a rendőrség nyomozati tevékenysége tovább javult, itt is érvényesült a törvényesség, és a joqDolitikai elvek követelményeit betartották. — A legfőbb ügyész elvtőrs sajtótájékoztatója után néhány országos adatot is közöltek az újságok. A megye adatai mit mutatnak? — A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma nálunk emelkedett. 1974-ben ebben a bűn kategóriában összesen 635 bűncselekmény volt, 1975- ben 697. Ez 8,8 százalék növekedés. Ehhez elsősorban az vezetett, hogy igen sokkal nőtt a betöréses lopások száma. Már az igazságszolgáltatáshoz vezető úton van annak a két bandának az ügye, amelynek tagjai 40—50 rendbeli betörésért felelnek. — Megyénkben a közelmúltban több olyan eset történt, amely a népgazdaságot károsította. Az elkövetők sem sorolhatók a betörők, rablók kategóriájába . . . — Tapasztalataink szerint a népgazdasági érdek figyelmen kívül hagyásával elkövetett visz- szaélések főleg a szövetkezeti szektorban, ezen belül is egyes felelőtlen szövetkezeti vezetők részéről jelentkeztek. Az elkövetők általában a - csoportérdeket, az egyéni érdeket értelmezik helytelenül, és azt az össztársadalmi érdek rovására érvényesítik. A büntetőjogi eszközök alkalmazásától azonban itt sem lehet eltekinteni. Nem túlzás azt mondani, hogy ezek ma sajátos jellegű bűnözésként jelentkeznek, és azon túl, hogy a népgazdaságnak közvetlen’" ’s kórt o' pz-ak, egy- be.n fi1 pr’k - srp-' ciaiista jellegének erősödését, sőt rontják — elsősorban a bűntény helyéül szolgáló — szövetkezet hitelét, helyzetét. — Ezek többnyire olyan esetek» amikor nem egy ember a felelős; Ha» nem jellemzőjük a bűnszövetség« Igaz ez? — Igaz, sőt az ‘ is előfgfdulf hogy az elkövetőnek nincs is közvetlen haszna belőie. Vált olyan eset, ahol „mindössze" népszerűséget, felismerést akartak szerezni, a tagoknak akartak kedvezni a törvénybe ütköző Cselekedettel. Persze, a jellemző-mégis az, hogy az elkövetők a tagságon túl önmaguknak rendszerint jóval nagyobb mértékű anyagi hasznot biztosítanak az illegális jövedelemből. — Még a közelmúltban is találkoztunk o’yan vélménnyel, hogy ez o,bocsánatos bűn". — Ebből legfeljebb az igaz, hogy az eljárás alá vont személyek többsége nem bűnöző, de ez semmit sem változtat azon, hogy bűnelkövetők. Elvtelen dolog lenne viszont, és senkinek nem használna, ezeket tessék-lássélc módon kezelni cselekményük megítélésénél, viszont mérlegelni kell a személyükben rejlő társadalmi veszélyesség fokát, eddigi egész tevékenységüket. — Váltsunk témát. Beszéljünk @ közlekedési bűncselekményekről. — Ez is nagyon lényeges kérdés Tolna megyében, hisz itt, ai 1524 kilométert kitevő útvonalon 45 ezer „hazai" gépjármű közlekedik, tehát minden tízezer Tolna megyei lakosra 1100 jut. A vezetői engedéllyel rendelkezők száma meghaladja az 55 ezret — Ennek megfelelő a baleset? arány is? — A balesetek száma csökkent 1974-hez viszonyítva, viszont 34- ről 38-ra nőtt a halálos balesetek — Az ügyészség nyilván vlzsgátta az okokat. Milyen következtetésre jutottak? — Csa'k a legfontosabbat említem; az ittas vezetéssel elkövetett bűncselekmények üldözése az egyik legfőbb felad a lünk lesz. Itt említeném meg, hogy a Tolna megyében közvádas bűncselekmények miatt elítélt felnőttek közel egyharmada a -közlekedés körében elkövetett cselekedetéért állt a bíróság előtt. — Sok jogosítványt kellett visszavonni? — Mintegy négyszázat. — Sok olyan területről nem eshetett szó, amelyek az ügyészi munkában nagyon fontosak és olvasóinkat minden bizonnyal érdekelnék. Most a beszélgetés végén arra kérem Pájger elvtársat, hogy az év során találjunk alkalmat a folytatásra, és tájékoztassa a Népújság olvasóit például a fiatalkorú bűnözésről, az erőszakos cselekményekről valamint az ügyészi munka más oldalairól. — Nagyon szívesen, és javaslom, hagy legközelebb az általános törvényességi felügyelet, valamint a polgári jogi ügyszakban kifejtett tevékenység legyen a témánk. — Köszönjük a beszé'getést és ígérjük: é ünk a javaslat adta lehetőséggel. (F)
