Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

Âz SZKP XXV. kongresszusa ff. A példák sokaságát lehet felsorakoztatni, hogyan fogad­ták a kommunisták, a szovjet nép az SZKP KB 1975. de­cember 14-én nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelv- tervezetét, a szovjet népgaz­daság 1976—1980. évi fejlesz­tésének fő irányait. A Moszk­vai Iljics-gyár dolgozói példá­ul, amikor munkásgyűlésen megismerték a tizedik ötéves terv célkitűzéseit, elhatározták: garanciát vállalnak termékeik minőségéért, s felhívással for­dultak az ország valamennyi dolgozójához, kövessék példá­jukat. Eddig 300 gyár csatla­kozott a moszkvaiak felhívá­sához. Egy építőipari komplex brigád röpgyülésen jelentette be elhatározását : védnökséget vállal a beruházások határ­időben történő megvalósítása felett. Elhatározásukból — miután, azt a televízió nyil­vánosságra hozta — országos' mozgalom lett, s 1976. január végéig 300 ezer -építőipari munkás csatlakozott hozzájuk. A sajtó hasábjain is folyik a kongresszusi irányelvtervezet megvitatása: csak a Pravdá- • hoz 10 ezer olyan levél érke­zett, amely a tizedik ötéves tervhez szól hozzá, tesz okos javaslatokat, észrevételeket, az SZKP KB-t biztosítja a célki­tűzésekkel való egyetértésről. ' A HATÉKONYSÁG ÉS MINŐSÉG TERVE Minek köszönhető a nagy­fokú érdeklődés? Magának a tervnek! A tizedik ötéves terv , ugyanis új, fontos szakasz a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisának .megteremtésében, tökéletesítésében, a társadalmi viszonyok, ^z.új ember kiala-, kításának, a szocialista élet-, mód fejlesztésében. Ez a terv arra' hivatott, hogy biztosítsa a gazdaság egyenletes fejlő-. dését, fokozza a hatékonyságot, fejlessze az ország védelmi ké­pességét, és a termelékenység javulását à további életszín- ■ vonal-emelésben is kamatoz­tassa. "V. Beljanov, ' a közgazdasá­gi tudományok doktora szám­adatokkal világítja meg a ti­zedik ötéves terv nagyvonalú­ságát. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 24—28 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés 35--39 százalékkal' nő, ezen. belül a termelőeszközök gyár­tása 38—42, a fogyasztási cik­keké pedig 30-—32 százalékkal. Érdemes az egyes iparágak fejlesztésének néhány adatát is szemügyre venni. Az elektro-energetikában 1980- ban 1340—1380 milliárd kilo­wattóra villanyáram-terme­lést biztosítanak. A vaskohá­szatban az ötéves terv végé­re 160—170 millió tonna acélt és 115—120 millió tonna hen­gerelt árut állítanak elő. Olyan üzemek vannak — mon­dotta Beljanov —, ahol 17 mil­lió tonna acélt termelnek egy év alatt, háromszor annyit, mint például a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A vegyiparban a petrolkémiában 60—65 százalékkal növelik a termelést úgy, hogy a kőolaj- termelésnek nagyobbik hánya­dát fordítják e célra, mint. a kilencedik ötéves tervben. Más szóval felülbírálták az olaj fel- használását, kevesebbet for­dítanak fűtésre, újra „divat­ba” jön a szén. A gépipar és a fémfeldolgozás termékeinek gyártását öt év alatt 1,5—1,6- szorosára növelik, ezzel bizto­sítva a népgazdaság vala­mennyi ágazatának műszaki megújítását. A tizedik ötéves terv egy­ben a kapitalizmussal folyta­tott gazdasági verseny fontos B tizedik Ötéves terv szakasza lesz. a Szovjetunió már megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat a beruhá­zásban, az ipar ütemének fo­kozásában, most a hatékony­ságon, a munka termelékeny­ségén a sor. A Szovjetunióban is előbb- utóbb gond lesz a munkaerő. Erről csupán a következő ösz- szehasonlítá.st: az 1970-es években 10 millió volt a mun­kaerő-tartalék, ez a 80-as évekre 6 millióra csökken, a XI. és XII. ötéves tervben pe­dig elfogy. *r* !t-v •' .» '-f ■.. . GEOLÓGIAI''KUTATÁSOK Hogy* 1 valóra' lehessen válta­ni az ipar fcélkitűzéseit, gyóir- sítják az alapanyagtermelést. Ez a munka kétirányú: "A már meglévő ásványi rtvérsanyag- források kitermelését fokoz­zák, s: az újonnan feltárt te­rületeken is elkezdik.a.terme­lést. Hatalmas kőolaj- és föld-: gázlelőhelyeket-találtak Kelet- Szibériában, a Jakut Köztár­saságban, Kozép-Aasstába« és a. tyurheriyi .területekért - E- -lelő­helyek azon bä» messze. ; iskaté lan .. vannak _ (gy, előbb vasufat kell építeni. Fo- lyik tehát az „évszázad épít­kezése” — az őserdőn keresz­tül — a gigászi Bajkál—Amur vasútvonalé, amely' 1982-re felépül, s' az elágazásokkal együtt összesen 4330 kilomé­ter hosszú lesz. í k >' *» -•-• /. ; A Szovjetunió európai ré­szében a szén- és érclelőhelye­ket aknázzák ki. Fokozzák a kőolajtermelést az óceánok és tengerek talpazatain, Távol- Keleten pedig a színes-, rit­ka- és drágafémek, s a gyé­mánt kitermelését. Ugyaneze­ken a területeken gyorsítják a cellulóz és ,a . papír alapanya­gainak a kitermelését, a fá­ban gazdag Szovjetunióban ma még viszonylag kevés pa­pírt gyártanak. Ezen most vál­toztatnak. A Távol-Keleten folytatják a kikötők fejleszté­sét és rekonstrukcióját,- a ke­reskedelmi flotta felújítását, a Vosztocsnij ‘ mélyvizű kikötő építését 170 MILLIARD bonakombájnt kapnak. A betakarítandó gabonamennyi­séget évi átlagban 215—220 millió tonnára növelik. Ennek érdekében meggyorsítják a ha­talmas gabonahozamú rónák létrehozását. E rónák létesíté­sére kiválóan alkalmasak a kazányi, az ukrajnai terüle­tek. A gyapot termelését 1980- ra 9 millió tonnára, a cukor­répáét 95—98 millió tonnára emelik. Javítják a gyümölcs-, zöldségfélék hozamát is. A hústermelést vágott súlyban, évi átlagban 15 millió tonnára, a tej termelését 94—96 millió tonnára, a tojástermelést 58— 61 milliárd darabra növelik. A. terv értelmében 4 millió hektár öntözött földet vesznek művelés alá, 4,7 millió hektár mocsarat csapolnak le. 1980- ban 115 millió tonna műtrá­gyát termelnek a mezőgazda­ság számára. 50 MIM.Trt FMUFR Lht* iSh‘W> I iwPNVE BERUHÁZÁS A MEZŐGAZDASÁGNAK A tizedik Ötéves terv me­zőgazdasági fejlődését illetően az a. feladat,.hftgx biztosítsák a térmelés további növekedé­sét és nagyfokú stabilitását, a magas szintű élelmiszer­ellátást, az* ipar • ' jobb nyers­anyagellátását... Énnek érdeké­ben’ a terrpelést az előző öt­éves tervidőszakhoz viszonyít­va 14—17 százalékkal növe­lik. Ehhez a feladathoz mért a Í70 milliárd rubel -értékű beruházás a tervidőszakban. A kolhozok . és szovhozok 1 mil­lió 900 ezer traktort, 1 millió 350- ezer teherautót, 536 ezer javra, A X. ötéves terv időszaká­ban — a hatékonyság és a minőségi fordulat időszakában — az ipari és mezőgazdasár gi termelés , lehetővé te­szi, hogy az egy főre jutó reál- jövedelem 20—22 százalékkal . növekedjék. A munkásoké és alka'mazottaké 16—18,, a . kol­hoztagoké 24—28 százalékkal. A társadalmi fogyasztási, alá- / pókból származó juttatások és - kedvezmények 28—30 száza- lékkai emelkednek. Az öléves ' tervidőszakban ismét több I mint 50 millió ember Iakás.- korüiményei javulnak: eme­lik az öregségi nyugdíjakat.- bölcsődékét és óvodákat. épí- - tenek 2,5—Zfs millió gyermek Számára, A kórházi ágyak szá-t : mát 3,3 millióra emelik. Uj iskolák épülnek 7 millió tanuló részére. Az ötéves tervidő­szakban 11 millió szakmun­kást képeznek ki, több mint 9,5 millió szakember kerül ki a felső- és középfokú szak- oktatási intézményekből. Nő az üdülők, szanatóriumok száma, javítják a közlekedést, kiterjesztik a filmszínházak hálózatát, a könyvkiadást. A tizedik ötéves terv maga­biztosan jelöli meg a Szovjet­unió valamennyi állampolgára számára a kommunizmus felé vezető utat. Felvázolja az el­érendő célt, és egyben a hozzá vezető utat is megmutatja. Ezt megértve döntenek úgy or­szágszerte a szovjet dolgozók, hogy fokozzák munkájuk ha­tékonyságát, minden munka­helyen javítják a munka mi­nőségét, takarékoskodnak. Több mint 80 millióan kap­csolódtak be a szocialista mun­kaversenybe, s a legújabb tá­jékoztatás szerint a. tizedik öt­éves terv jól indult: a januári tervfeladatokat — a szokatla­nul zord tél ellenére — telje­sítették. Tehát nemcsak a több mint 15 millió tagot számláló SZKP — az egész or­szág méltóan készül a kong­resszusra. E tények mindegyike alátá­masztja Leonyid Iljics Brezs- nyev szavait: „Meggyőződés­sel elmondhatjuk, hogy a so­ron következő kongresszus új, fontos színvonalakat fog meg­jelölni ama nagy célok felé vezető úton, amelyekért pártunk harcol, amelyeknek eléréséért minden erőnket latba vetjük”. FODOR LÁSZLÓ Partmegbízalások a selyemgyárban A Tolna; Selyemfonógyár beszámoló taggyűlésén csak ál­talános megfogalmazásban ke­rülhetett szóba az, hogy a i pártszervezet tagjai hogyan , teljesítették pártmegbízatá- . saikat, hiszen a név szerinti értékelés ' órákat vett volna 1 igénybe. 120—130 névnek még a. puszta felsorolása is sok. Annál, részletesebben bírálták el a taggyűlést megelőző párt- csoport-értekezleteken, hogy ki mit tett az elmúlt évben, mit mulasztott, el megtenni. A tag­gyűlésen elhangzott summá- zás: Párttagságunknak 90 szá­zaléka kapott pártmegbíza. tást. van aki négy-ötféle moz­galmi tevékenységet is végez, és elmondhatjuk, hogy a túlnyo­mó többség kommunistához méltóan látta el feladatait. Mindössze két párttagot kel­lett, elmarasztalni a pártmeg. bízatás elhanyagolása miatt. A „csak” 90 százalék ma­gyarázata: nyugdíjasok is van­nak az alapszervezetben. Egy év múlva már a beszámoló taggyűléseken is mód lesz a név szerinti értékelésre — di­cséretre vagy bírálatra —, ugyanis az év véeén megtör­tént a decentralizálás, négy •' alapszervezet lett az eavből. a négyet a „gyári pártvezetőség fogja Össze. •Schmelcz Lajos, a párt’veze- tőség titkára füzetet. mutat. Ebben van feljegyezve • név szerint, kipek milyen pártmeg- bízátása van. .A'J legtöbben kü­lönféle tisztségékét • viselnek a felsőbb n pártáiéi vekben^ " az alapszeryezeteljtjen, ,a- ? szak- szervezetben, a» KISZ.-bea,. .ti- ( zénhármán kaptak konkrét, ál. ’ latndó íViegbízá'táét a 'gyár ta­karékossági terve megvaíósí- i tásánakT'/'ellfnŐFzéBérev-.í.--tía i párttag tagja a írem réií léire- ! hozott információs . bizottság­nak és a feisoFPlás kpj-áptsein í teljes. • . . . . 1 A hosszú névsorból hármat választottunk ki. A politikai irodalom terjesztője Baka József né MEÓ-cso­portvezető közülük a legré­gibb párttag. 1961-ben vették fel á párt soraiba. Elsősorban rpla, de a propagandaanyag- terjesztő hálózat tizenöt tag­járól is szólt a dicséret a be­számolóban : Tizennyolcezer forintot irányzott elő a terv, ezzel szemben pontosan más­félszer ennyi, 27 ezer forint ér­tékű Kossuth-kiadványt juttat­tak el a gyár dolgozóihoz. — Nem ez az egyedüli párt. munkám — mondja. — Tagja vagyok a pártvezetőségnek és a járási pártbizottságnak is. Azonban a politikai irodalom terjesztése jár a legtöbb mun­kával. De hozzátehetem, nem nekem kellett elkezdeni, „be- járódott” munkát, szervezetet vettem át elődömtől, Pohál Józsefnétől, aki egy éve ment nyugdíjba. A gyári dolgozók — és nemcsak a párttagok — megszokták, megszerették és- igénylik a politikai kiadvá-- nyokat. A Pártéletet 33 járat­ják és még 32-t adunk el ha­vonta, soknak jár az Univer­zum-sorozat, a Nemzetközi. Szemle. És hogy őszinte le- gyek, tavaly a XI. kongresz- szus is „belejátszott” a túltel. jesítésbe. a kongresszus anya­ga több mint száz példány­ban fogyott el. Jól működik a hálózat, a tizenöt aktivistám­hoz nemcsak kiviszem a fris­sen érkezett könyveket, folyó, iratokat, hanem a rendszere­sen érkező tájékoztató füzete­ket is megbeszéljük, mi vár­ható, kinek mire lesz szüksé­ge. Á szakszervezet ifjúsági felelőse Ulrich Ferenc géplakatos mindössze huszonhat éves, de már régi mozgalmi embernek számít. 1964-ben lépett be ipa­ri tanulónak, 1973-ban lett tagja a pártnak. De 1965-ben már KISZ-vezetőségi tag, be­vonulása után a honvédség­nél KISZ-titkár volt, majd két évig szervező titkára a gyári KISZ-csúcsvezetőségnek. Ta- . valy lett a szakszervezeti bi­zottság tagja, beválasztották a vállalati szakszervezeti tanács­ba is. — Úgy tűnik, kicsit korán állítottuk „felnőtt vonalra” — mondja róla Schmelcz Lajos párttltkár, de a KISZ-ben jó , az utánpótlás, ott nem hiány­zik. A szakszervezeti bizpttr Ságban viszont szükség van ' olyan emberre, aki ismeri az ifjúságpolitikát. Feri ezért lett a szakszervezeti bizottság if­júsági felelőse. — Valóban» az én munkám, hoz ismerni kell az ifjúság- politikai párthatározatot, az ifjúsági törvényt, a különféle idevonatkozó rendeleteket és a gyári fiatalság problémáit is. Úgy érzem, e követelmé­nyeknek • megfelelek. Hogy mit tartok a legfontosabbnak? — Erre nehéz válaszolni. Ja­vaslataimat figyelembe veszik a gyári intézkedési tervek ki­dolgozásakor, segítem a fiata. lók tanulását, sokat foglalko- ' zom‘^Jű|Öfft^í‘ÍeIépő fia- talökkáí, 'talán éz tesz; kJ ; munkám nagyobb részét; át. segíteni őkét á kezdeti nehéz­ségeken. A propagandista Steinbach Ferencné labora.' tórium; csoportvezető kapás­ból fel se tudja sorolni, mennyi megbízatása van. Szb- elnök, a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomban intéző bizottsági • tag. És propagandista. Veze­tője a szakszervezet „A mun- ' kahelyj élet időszerű kérdései” tanfölyamának és egyik veze. . tője a gyárban működő mar. • xista—leninista középiskolának. — Belépésem óta — közel két évtizede végzek mozgal- . mi munkát — mondja. — Tíz évig voltam KlSZ-propagan- dista. Amíg tanultam, végez, tem a marxista—leninista kö­zépiskolát és az esti egyete- , met, felmentettek a mozgalmi munka alól. de tavaly — ek­kor lettem tagja a pártnak —• már kaptam jó néhány meg­bízatást. Cseppet sem tilta. koztam ellene, bár, ha jól meggondolom, mégiscsak ki­csit sok. Legjobban annak örültem, amikor oktatással- neveléssel bíztak meg. Bár eléggé terhes, de ezt nem ad­nám fel semmi másért. Oktat­ni az embereket, szóra bírni azokat, akik az elején nehe. zen nyílnak ki, mondanak vé­leményt, látni, mit változnak pár hónap alatt, e siker érzé­se az, hogy ebben nekem is részem van, nagy megelége­déssel tölt el. És persze, jól­esett a dicséret is, amit hall­gatóim félévi jól sikerült vizs­gája után a pártvezetőségtől kaptam. J. J.

Next

/
Thumbnails
Contents