Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
fiz SZÏP XXV. kongresszusa I. A kilencedik ötéves terv Az egész szovjetország — kommunisták és pártonkívü- liek — az SZKP XXV. kongresszusára készül. Moszkva ünnepi arculata is ezt tükrözi. A tereken, az utcák troli- és buszmegállóinál, a Metró bejáratánál, hatalmas táblák, transzparensek, plakátok. Az egyik tablócsoporton a s'keresen befejezett kilencedik ötéves terv legfontosabb számai, eredményei képekkel illusztrálva. Egy másikon kitüntetett munkások csoportja, jelképéül annak: a tervet, amely újabb hatalmas lépést jelentett a kommunista építés útján, a dolgozó nép váltotta valóra. Természetesen külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak a tablókon, előtérbe állítva az SZKP következetes békepolitikáját, s annak fontos eredményét, a helsinki tanácskozást EGYSZÁZALÉKOS NEMZETI JÖVEDELEM — HÉT TOGLIATTI-GYÁR Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára egyetlen nagy könyv fejezeteinek nevezte az ötéves terveket, amelyek alapján a szovjet gazdaság valamennyi ága, a nép életszínvonala fejlődött növekedett Jól érzékelteti e szavakat V. Bel- janov, a közgazdasági tudományok kandidátusa, aki a számok birodalmába kalauzol. A kilencedik ötéves tervidőszakban jelentősen nőtt az ország gazdasági ereje, a társadalmi termelés hatékonysága. A szovjet gazdaság az elmúlt ötéves tervben az SZKP XXIV. kongresszusa direktíváinak megfelelően fejlődött. A fogyasztásba és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem 28 százalékkal nőtt, a növekedés abszolút értékben 76 milliárd rubelt tett ki. A nemzeti jövedelem dinamikus növekedése megalapozta a tervezett beruházások megvalósítását. Az ötéves terv idején 500 milliárd rubelt ruháztak be. öt esztendő alatt 2 ezer új nagy ipar- vállalatot helyeztek üzembe, köztük olyanokat, mint a Togliatti Autógyár, ahol a Zsiguli gépkocsikat gyártják. Kétezer új gyár öt év alatt! Ez lényegében azt jelenti, hogy a Szovjetunióban naponként adnak át egy új gyárat. Egyébként egy százalékos nemzeti- jövedelem-növekedés hét Tog- liattr-gyár megépítését jelenti. Az utóbbi öt év alatt épült fel a Kámai Autógyár, ahol az SZKP XXV. kongresszusára indul meg a teherautó-gyártás. A gyár első részlege 1976-ban 75 ezer teherautót állít elő. A továbbiakban pedig évente 150 ezer teherautót és 250 ezer Diesel-motort fog gyártani a KAMAZ. Elkészült a krivojro- gi ezer köbméteres óriáskohó, amely évente 4 millió tonna nyersvasat termel, egymaga annyit, mint 1913-ban a cári Oroszország. Elkészült a krasz- nojarszki vízierőmű, amely 6 millió, és a leningrádi atomerőmű, amely kétmillió kilowatt teljesítményű, felépült a Novoj városban lévő vegyipari kombinát, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Az ipari termelés volumene 43 százalékkal nőtt. Növeli értékét, hogy javult az ipar termelési szerkezete. A már említett 2 ezer új nagy ipari vállalat üzembe helyezése mellett a régi gyárak 60 százalékát gyökeresen felújították. 1971—75 között csaknem 16 ezer új típusú gép, berendezés, műszer és automatizálási eszköz prototípusát kísérletezték ki. 1467 automatizált irányítású rendszer készült el, több mint 14 millió találmány és ésszerűsítési javaslat valósult meg. V. Beljanov, hogy érzékel- [ tesse a Szovjetunióban elért termelési eredményeket, összehasonlította a mostani termelést az egykorival. 1922-ben például a Szovjetunió energia-, acél-, olajtermelése egy század része volt az USA-énak. Ma a Szovjetunió a világon az első helyre került pl. az acél-, illetve olajtermelésben. Amíg az USA ma 450 millió tonna kőolajat termel, addig a Szovjetunió 500 milliót. Még egy szám: a villamosenergia-termelés 1975 végére elérte az ezer milliárd kilowattórát. 1,7 MILLIÓ TRAKTOR Az ipar után nézzük a mezőgazdaságot! — Az öt esztendőből három évben rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, a súlyos aszály nagy nehézségeket okozott — mondotta Nyikolaj Ru- gyenko, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — Mégis megvalósult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési terve, amely nemcsak a jelen- . légi feladatok megoldását, de e fontos ágazat további fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtését is célul tűzte ki. Szüntelenül erősödött a mező- gazdaság anyagi-technikai bázisa. A kilencedik ötéves tervben a mezőgazdasági beruházások értéke 131 milliárd rubel volt, 49 milliárd rubellel több, mint a nyolcadik ötéves tervben. . Széles körben megvalósult a mezőgazdasági termelés gépesítése. Az ötéves terv során 150-féle új típusú mezőgazdasági gépet helyeztek üzembe. 10 millió villamos motorral gyarapodott a kolhozok, szovhozok gépparkja, s ennek eredményeként másfél- szeresére növekedett az energiafelhasználás. Az ötéves terv során további 1,7 millió traktort, több mint 1,1 millió teherautót állítottak munkába. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — noha a Szovjetunióban szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyi köztársaságban egyformán kedvezzen a klíma a mezőgazdaságnak — a földek bruttó, termelése az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt Évi átlagban a gabonatermelés 180 millió tonna, a hústermelés 14.1 millió tonna, a tejtermelés 87,5 millió tonna volt, lényegesen magasabb, mint a nyolcadik ötéves tervben. Olyan komplex módon szakosított és magasfokon gépesített állattenyésztő, kertészeti, szőlészeti és más szövetkezett, valamint állami gazdaságokat hoztak létre, ahol a munkatermelékenység meghaladta az át'agszintet. Az ilyen lehetőségekkel dolgozó gazdaságok számának növelése lehetővé teszi a termékek előállítási költségeinek lényeges csökkentését. amely persze a kiskereskedelmi árakat Is kedvemen befolyásolta. Csak Ukrainában kétezer ilyen szakosított, jól gépesített gazdaságot hoztak létre, amelyek fő profilja a hústermelés. Eredmény; ezek a gazdaságok az ötéves terv során a Szovjetunió húsfogyasztásának egyharmadát adták. 685 EZER KUTATÓ A szakosítás eredménye, hogy az optimális talaj- és éghajlati viszonyokat kihasználva Örményországban hektáronként 600 mázsás csemege- szőlő termésátlagot értek el. A juhtenyésztésben pedig úgy léptek előre, hogy kolhozközi egyesüléseket hoztak létre, ahol zárt rendszerű tenyésztést vezettek be. Magyarul, a külterjes juhtartásról áttértek a belterjesre, amely azt eredményezte, hogy évente négyszer lehet nyírni a birkákat. Jelentős az előrelépés az öntözött terület növelésében. A kilencedik ötéves tervben elkészült a szaratovi és a máso- d’k nagy sztravropoli öntözőcsatorna, s befejezéshez közelednek az Éhség-sztyeppe földjeinek öntözési munkálatai. Üzbegisztánban a sivatagi tájak válnak termővé. Az 50. születésnapját nemrég ünneplő köztársaság az óriás létesítmények országa lett. Az öntöző- rendszer részére eddig 12 Ba- laton-nagvságú víztároló épült, s az Amu-Darja mentén — tizenharmadiknak — mesterséges tenger, ami tízszer akkora, mint a többi együttvéve. Természetesen a mezőgazdaság terü’etén is mélyebbre hatolt a tudomány. A kilencedik ötéves tervben 21 százalékkal növekedett a mezőgazdasági tudományos kutató- központok száma. Ma 685 ezer tudományos kutató dolgozik ezekben a központokban. Nemcsak a tudományos intézetekre, a mezőgazdasági szakiskolákra is nagy gondot fordítanak. A kilencedik ötéves tervidőszakban mér 1415 szakiskola működött, ahol 95 szakmában 500 ezer embert képeztek ki. II MILLIÓ ÁRUFÉLESÉG A számok birtokában tehát joggal állapíthatjuk meg: a Szovjetunió még erősebb, még gazdagabb lett a kilencedik ötéves tervben, s a szovjet emberek jobban élnek, mint bármikor. Ezt a megállapítást is érdemes számokkal bizonyítani. A nép életszínvonalának emelésére az állam 1,7-szeresét költötte ebben az ötéves tervben, mint az azt megelőzőben ; A Szovjetunióban ma 11 millió ;! áruié'eség közül válogathat a vásárló, s hogy van ehhe- pénze is. bizonyítja az a téov j a munkások és alkalmazottak : bére átlagban 20, a kél hozta- ; gok keresete 25 százalékká', a bérből és fizetésből élők havi átlagbére 141 rubelre nőtt (1970-ben 122 rubel volt). Ezenkívül területi bérpótlékot vezettek be, növelték az éjszakai pótlékot, a nyugdíjakat és az ösztöndíjakat, s ezzel 40 millió ember jövedelme nőtt meg. 1971-től 1975-ig 540 millió négyzetméter lakást . építettek, ami azt jelenti, hogy 56 millió szovjet ember költözött új lakásba. Még több jutott volna a szovjet nép anyagi és szellemi igényeinek kielégítésére, ha a mezőgazdaságot nem sújtotta volna aszály, ha egyes iparágak fokozottabb gondot fordítanak a hatékonysági és minőségi követelményekre. A tizedik ötéves terv előírja e hibák kijavítását, a szovjet gazdaság egyenletes fejlesztését, a hatékonyság fokozását. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a kilencedik ötéves terv a Szovjetun'ó történe'mének legjobb ötéves tervidőszaka volt. FODOR LÁSZLÓ A „POZITÍV PANASZ” fából vaskarika, de utóbbival ellentétben az előbbivel már sikerült találkoznunk. Az egyik szekszárdi tanácstag tette szóvá, hogy a helyi ÁFÉSZ 3. számú boltjában immár egy hónapja csak kiváló minőségű kenyeret lehet kapni. Mindennapi kenyerükkel a megye- székhely lakóit jó ideje nem kényeztette el a sütőipar, a dicsérő véleményre fel kellett figyelni. A „pozitív” mellé mi illesztettük az ellentmondó „panasz” szót. Hiszen ha ez így igaz (már pedig igaz!), akkor miért nem lehet hasonló véleményt hallani a többi szekszárdi bolt kenyérvásárlóitól? Telefonon megkérdeztük a sütőipari vállalatot, ahonnan a műszaki vezető azt a frappáns választ adta, hogy: — A többi jó vélemény bizonyára nem futott még be! Csakugyan r.em. A szakszervezetek megyei tanácsa viszont a közelmúltban foglalkozott a szekszárdi kenyérellátással, nem éppen minden szempontból barátságos jelleggel. Az előbbi közlés után elmentünk a Zrínyi és Mátyás király utcák sarkán lévő boltba, ahol Temesvári Istvánná, első boltvezető-helyettes mindenben igazolta a tanácstagi véleményt. Igazát tényekkel sikerült bizonyítania. A polcról találomra lemelt egykilós kenyér olyan volt, amilyennek ezt a sütőipari terméket becsületes munkában megőszült, öreg pékek legszebb álmaikban elképzelik. Az újságíró az emberek gyanakvóbb fajtájához tartozik. Megismételte azt a kérdést, amit már a sütőipari vállalat műszaki vezetőjének is feltett. Esetleg nem azért kifogástalan-e a kenyér (egy hónapja) éppen itt, mert a bolt a szállítójárat első állomáshelyeinek egyike? A központban a kérdést elutasították, nincs okunk kételkedni abban, hogy az valóban téves volt. A BOLTVEZETŐ-HELYETTES: — A Matyi, a kenyeres kocsi vezetője tökéletes gyerek! Nem tudom a másik nevét, szőke, rokonszenves! — Mégis, miért épp itt jó a kenyér? — kérdeztük konok következetességgel Szántai Jánost, a sütőipari vállalat igazgatóját. — Nincs megkülönböztetett bolt! — mondotta. — Ez sem az. Azt, hogy a minőségi változásról Ilyen közvetett úton megkaptuk az első jelzést, annak örülünk. Ezzel igazolva látjuk azt, hogy kitűnő szakemberünket, a 22 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Bitter Antal elvtársat érdemes volt a kenyérgyár élére állítanunk... — Mikor? — Február 1-én. — E az időpont gyanúsan egybevág a „pozitív panaszok” dátumával... — Korai lenne még azt mondani, hogy Bitter kolléga, aki példásan betartja és betartatja a technológiai fegyelmet és akinek a munkatársaival való kapcsolata mindig jó volt, máris csodát tett volna. Természetesen bízunk benne. A kenyérminőség változásának személyétől függetlenül technológiai oka is van. — Éspedig? — Kiiktattuk az osztógépet, mert nem vált be. — Nem műszaki visszalépés ez? — De igen! Átmenetileg. Az ötödik ötéves tervben húszmilliós rekonstrukcióra kerül sor a kenyérgyárban. Ez sok mindent megváltoztat majd. — Bizonyára! De még mindig nem magyarázza a 3-as bolt — számunkra formabontónak tűnő — kitűnő minőségű kenyérellátását — Az talán igen, hogy a „gőzös” eljárással szemben, az egykilós kenyerek közül napi 24 mázsa az úgynevezett FNK (= falazat nélküli) kemencékben készül, amelyek jobb minőséget biztosítanak. Ide bizonyára ebből a kenyérből jut AMI - KÉTSÉGTELENÜL azt eredményezi, hogy napi 200 kiló kenyér hozzávetőleg 250 vásárlója elégedett Nem lenne rossz ugyanezt a többi- ekről is elmondani. Azokról, akikhez a többi 22 mázsa eljut. ORDAS IVÁN Tavaszias munka télen Két hete még az eljegesedett gyalogjárókon háborogtunk és városszerte tapostuk azt a havat, amelyik önmagától semmi áron nem volt hajlandó elhányódni. Nemrégiben — szerdán — sugárzó napsütésben utaztunk Dunaíöldvár irányába, s fotóriporterünk hét különböző erőgépet pillantott meg az egyik táblán. Az útépítés, mert ez folyik a faddi Lenin Termelőszövetkezet hangosi dűlőjében, inkább tavaszi, mint téli munka. A Szekszárd—Paksi Víztárstilat öt darab T—-100-asa és két 150—150 lóerős gépe két kilométer üzemi földutat épít a termelőszövetkezet megrendelésére. Képünkön a jó ütemben folyó munka egyik részlete. •$. -n. fotó: KZ. Pozitív panasz kenyérügyben
