Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
Megtöltötték gabonával a dombóvári betontornyot A próba sikerült — Épül az új vasúti hálózat — Felújítják a malmot is ' Húszezer tonna gabonát raktároznak a betonfalak között. Néhány hete megteltek Dombóváron a megye legnagyobb gabonatárolójának hatalmas betontartályai. A tizennyolc, több mint hét méter átmérőjű függőleges betoncsőbe, s a közötte lévő úgynevezett kárókba kétezer vagon gabonát vittek a serleges felvonók. A szakaszosan végzett feltöltés nem csupán a gabonasiló üzembe helyezését jelentette, hanem ez volt egyben a próba is. Közben ugyanis műszerekkel vizsgálták, hogy a húszezer tonnás terhelés hatására menynyit süllyed az építmény. A próba kiválóan sikerült. A mezőgazdasági betonerődítmény a megengedettnél, de a tervezettnél is jóval kisebb mértékben süllyedt, s ami a szakemberek számára még igen lényeges volt, hogy ez a minimális elmozdulás a terheléssel arányosan következett be. Áll tehát és feladatának megfelelően üzemel a 74 millió forintos költséggel elkészített dombóvári gabonasiló. Óránként 18 vagon gabonát tudnak átvenni, elraktározni a hatalmas rekeszekbe. S ami szintén lényeges, ezt a mennyiséget megtisztítva viszik fel az emelőgépek a toronyba, mert a nagy teljesítményű tisztító- berendezés óránként 20 vagon terményből képes eltávolítani a szennyeződést. A malom kapacitását illetően ismét használhatjuk a felsőfokot. A dombóvári a megyében a legnagyobb. S a mostani ötéves tervben tovább nő. Több részletben rekonstrukciót hajtanak végre, amelynek eredményeként teljesítőképessége a jelenleginek kétszeresére emelkedik. A malom és a majd húszezer tonna gabonát tartalmazó betontorony közötti részen jelenleg is dolgoznak az építők. Vasutat építenek. A régi iparvágányt a betonozáskor elbontották, s most készítik az újat. Ez is nagyobb lesz, mint a hajdani. Két sínpáron állhatnak majd a vasúti kocsik. Tavaszra készül el az első vágány. — ,sz 1 — Épül az első sínpár. Búcsú — kilencvenöt év után Utolsó napjait éli Szekszárdon egy közel százéves épület. Bontják az egykor volt „selyemgyár”, a fiatalok által inkább csak „bőr- díszmű”-nek ismert üzemépület falait. Erre több .okból is szükség van, egyrészt használhatatlanná avult, másrészt városszépészeti okok is a bontás mellett szóltak. Helyén park lesz, amely növeli az amúgy is megcsappant zöldterületet Minden búcsúztatónak elengedhetetlen része az életrajz. Ennek az épületnek, amely oly hosszú ideig jellegzetes színfoltja volt a megyeszékhelynek, rövid története a következő: Bezerédj Pál Tolna megyei földbirtokos — a tiszta emlékű Bezerédj István leszármazottja — kezdeményezésére 1880-ban, Szek- szárd székhellyel országos selyemtenyésztési felügyelőség létesült. Ebben az évben már székházat is avattak. Ugyanitt kapott helyet az országos petevizsgáló állomás is, szintén kerek húsz évvel a századforduló előtt. A selyemhernyó-tenyésztés és a vele kapcsolatos munkák több száz embert foglalkoztattak. Mindez akkor történt, amikor a filoxeravész nagyon nehéz helyzetbe hozta a szekszárdi szőlőtermelőket és napszámosokat. 1903-ban kétemeletes peteraktárral bővült a oSlrVvS? s ezzel a hátsó traktus toldalékait leszámítva, elnyerte mai formáját. 1909-ben a Városi díszközgyűlésen Bezerédj Pált a város «lső díszpolgárává választották. ' A műanyag azután lússorítoUa a selymate * KOR a selyemhernyó-tenyésztés a hatvanas évekre teljesen elsorvadt. A megyeszékhely 1960 utáni ugrásszerű ipari fejlődése ismét élettel töltötte meg a .selyemgyárat”. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó telepítette ide leányvállalatát. Száz dolgozóval indult az új üzem, de az év végére már százötvenen dolgoztak a „bőrdíszműben”, hogy mostanra elérje — immáron új, korszerű, modem gyártelepen, a Ke- selyűsi út mellett — a nyolcszáz fős létszámot. Már az első évben tizenkét és fél millió volt a termelési érték, tizenöt év alatt ez 210 millióig emelkedett. Az emlékezés nem sajnálkozás, még akkor sem, ha Stugner Rudolf, a bőrdíszmű párttitkára azt mondja, hogy a régi üzem „a dolgozók szivéhez nőtt”, az új viszont korszerűségével lenyűgöző. Hogy eredendően kitől származik az ötlet, amit Stugner Rudolffal a beszélgetés során megfogalmazunk, mindegy, ellenben támogatni kívánatosnak tűnik és a városi tanács támogatására ajánlani is méltónak. Várhatóan nagyon szép park lesi majd a lebontott épület helyén.- Valahol a parkban, akár szobrot helyettesítendő, jó lenne elhelyezni a régi épület makettjét, s mellette egy márványtáblán, pár mondatban megörökíteni az egykor volt épület történetét. Ipartörténeti emlékünk úgysincs, ez nyithatná meg a sort. LÉTÉN VEI GYÖRGY Bonyhádi járás: Politikai munka a társközségekben ft f APCkîÎ7C6fl ~ viszonylag új fogalom, a tanácsié lulOHUAdCy szervezet korszerűsítésével, a változó, fejlődő politikai, gazdasági viszonyokhoz igazodó átszervezésével keletkezett. A társközségben nincs önálló tanács, a lakosságot tanácstagok képviselik a kö. zös tanácsban. A kis településeket átfogó tanácsszervek működését, fenntartásuk magas költége, irányításuk nehézsége és a szakemberhiány jellemezte, az elaprózottság hátráltatta e községek fejlődését, nehezítette a kommunális, kulturális, szociális feladatok ellátásának korszerűsítését. A bonyhádi járásban — ahol a múltban is a legtöbb volt az úgynevezett kisközség — nyolc közös tanács működik, a társközségek száma pedig 15. Több mint egyharmada a megye közös tanácsainak, Illetve társközségeinek. Közel tizenegyezer ember él e néhány száz lélekszámú társközségekben. Ezért fordít különös figyelmet a járási pártbizottság e községekre, a lakosság ellátására, az itt folyó politikai munkára. A járási párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén meg. vitatta a társközségekben folyó tömegpolitikai munka helyzetét és feladatait, a megye párt-vb. 1974. augusztus 27-i határozata alapján. R7 £fC7(lliVP7Ä6lf AI1 voltak olyan fenn. ML £Î1û£ÏÏI VLiCSnUr tartások a lakosság kö. rében, hogy ezután „mostohagyerekként” kezelik őket, ilyen aggodalomra ma már nincs ok. Mindenütt működik tanácsi kirendeltség, ahol a lakosság részére az alapvető ügyintézés történik. A kereskedelem biztosítja a napi közszükségleti cikkekből az ellátást és nem is lehet olyan igény, hogy pl. motorkerékpárt,^ vagy centrifugát tartsanak a grábóci boltban, ezekért már érdemes néhány kilométerrel távolabbra menni. A szükséges fejlesztési igények jobban kielégíthetők az anyagi eszközök koncentrált felhasználásával, például a kisdorogj művelődési ház létrehozására — saját erőből — a község talán sohasem lett volna képes. Ami azonban a társközségek társadalmi, politikai életét illeti, már nem ilyen, általánosan pozitív a kép — állapította meg a végrehajtó bizottság. Vannak kedvező tapasztalatok a társközségek egy részében, amelyeket másutt is fel lehet használni, de szükség van új kezdeményezésekre is. Ami általános: e falvak lakossága igényli a gyakoribb tájékoztatást, sokkal nagyobb arányban vesz részt a különféle rendezvényeken, mint a nagyobb településeké. Például sf félezer lakosú Kismányokon százan-százötvenen is részt vesznek egy-egy falugyűlésen, annyian, mint Bonyhádon. Jól sikerültek azok a nemzetiségi estek, hetek, amelyeket e falvakban rendeztek. Nagy az érdeklődés a pártnapok, a különféle békemozgalmi rendezvények, ismeretterjesztő előadások Iránt is. M|tral e társközségek egy részében még pártalap- nílvGI szervezet sincs — a tsz-pártalapszervezetek főképp a szövetkezet problémáival foglalkoznak — a székhelyközségek pártszervezeteinek tette feladatává a vb e falvakban a politikai tömegmunka fellendí. tését, szervezését. Fontos szerepet kapnak a népfrontbizottságok is, amelyek az utóbbi időben fokozódó mértékben aktivizálódnak. Nem, lekerült mindenütt megoldani a fiatalok szervezett -keretek között történő közéleti tevékenységét, szórakozását. Itt adottak a lehetőségek, hiszen a társközségekben csaknem mindenütt van néhány üres épület Két alkalommal tartottak a társközségekben tanácsülést, hétszer pedig vb-ülést. Ezeken a község problémáit tárgyalták. A járási párt-végrehajtó bi. zottság állást foglalt, hogy az ilyen kihelyezett testületi ülések számát a jövőben növelni kell. Tovább kell fejleszteni a tanácstagi csoportok munkáját is. Néhány társközségben csökkent a kulturális tevékenység. Az iskolák körzetesítésével eltávoztak a faluból a pedagógusok is. Azonban a közéleti, tömegpolitikai, kulturális tevékenység nemcsak a pedagógusok feladata, hiszen ma minden faluban ott az értelmiség. Elhangzott olyan javaslat is, hogy azok az üzemek, amelyekbe egy-egy községből többen járnak dolgozni, törődjenek e falvak politikai, társadalmi életével. A vezetők látogassanak el a faluba, tartsanak előadásokat,. stb. Tpl’HláC7AfAC t°vúbbra ;s foglalkozni kell e ICI lilSdaGlCit} falvak lakossága ellátásának fejlesztésével, erre készültek, illetve készülnek tervek, de sok még a tennivaló a tömegpolitikai munkában is; Ezért határozott úgy a járási párt-végrehajtó bizottság. hogy az irányító pártszervek ez évben vizsgálják meg a társközségekben folyó politikai munkát, nyújtsanak fokozott segítséget az e községekben működő pártszervezeteknek, hogy azok aktívabb szerve, zöivé. mozgatóivá váljanak a község társadalmi, politikai életének. J. J.
