Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

I^Tt-ÄO PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Meftéz munkával toltütt esztendő után Zárszámadás Zombán Felhívás a megye mezőgazdasági üzemeihez Kérdezni tudni kell I lletőleg tudni és merni. Roppant tanulságos volt ebből a szempont­ból a Hét vasárnapi műsorá­nak egyik izgalmas, közérde­kűség szempontjából igen- igen fontos témája. Karcagi- né, a műsorban szereplő asz- szony nemcsak tudott, mert is kérdezni. Kifogásolta, hogy lakásukat két menetben tata­rozták. Az első menetben par- kettázták, majd amikor ezt a munkát befejezték, kezdődött az új nagytatarozás és a par. kettát természetszerűleg fel kellett szedni. Ki az az ember, aki Ilyet megengedhet magá­nak? — tette fel a kérdést Karcaginé. A tévé munkatársa felkeres­te az illetékeseket,' de kérdé­séi szembetűnően megszelídül­tek és valójában a leglénye­gesebb dologról — úgy tűnik — megfeledkezett. A közélet, ben gyakran tapasztaljuk az ehhez hasonló rnegszelidülést. A lényeg valahol elsikkad, va­lahol eljelentéktelenedik, vagy éppen szóba se kerül. A kö­zelmúltban érdekes beszélge­tést folytattunk Jakab Albert­tal. a teveli termelőszövetke­zet egyik vezetőjével, a ta­pasztalt mozgalmi emberrel. Neki is szent meggyőződése, hogy a helyzetismerethez nél­külözhetetlen a jó, a célra­törő és a bátor kérdésfeltevés. K izárólag a jó, a bátor és a célratörő kérdé­sekre kapott válaszok nyújtanak megfelelő eligazi- tást az üzemek, a munkahe­lyek vezetőinek. Ez a járható útja a politikai légkör meg. ismerésének, az adott kollek­tívában a valóságos helyzet felismerésének. Nyilvánvaló azonban, hogy a jó kérdés- feltevéshez a közéleti bátorsá­gon túl politikai biztonságra van szükség. Arra, hogy a kér­dező ismerje a tárgykörben érvényben lévő párt- és kor. mányhatározatokat, rendelke­zéseket, előírásokat, de ren­delkezzék alapos ember- és helyi ismerettel is. Úgy tűnik. Szentgyörgyi Al. bért, a világhírű tudós véleke. dése nem csupán a tudomány­ra vonatkozik, érvényes a. kérdezni tudni kell „jelszó”, a közéletre, a politikai, a gazdasági területekre is. Helytállóságát számtalan gya­korlati példa bizonyítja. Leg. utóbb a szedresi Petőfi Ter­melőszövetkezetben tapasz, talhattuk, hogy egy fontos lé­tesítmény hiányosságait kizá­rólag lényegre törő kérdések­kel tudták bebizonyítani a tervezőknek és a kivitelezők­nek. E cekben a hetekben kü­lönösen időszerű szóvá tenni a „kérdezni tud­ni kell” fontosságát, jelentő­ségét. Ismeretes, hogy ebben az esztendőben sor kerül a tagkönyvcserékre. A fontos eseményt beszélgetés előzi meg. Valamennyi párttaggal elbeszélgetnek arról; hogyan látja pártunk politikáját, mi­ként ítéli meg saját munká. ját, elvhűségét, pártosságát, s összességében saját tevékeny­ségét. Ahhoz, hogy őszinte, s meghitt legyen a beszélgetés, egyebek között a jó kérdés­feltevésre is szükség van. Énekkel, verssel köszön­tötték tegnap a zombai álta­lános iskola tanulói az „Egye­sült Erővel” Termelőszövetke­zet évzáró zárszámadási köz­gyűlését. Mintegy 300 szövet­kezeti tag hallgatta meg Fűzi Istvánnak, a szövetkezet el­nökhelyettesének, ' valamint a szövetkezet állandó bizottsá­gainak beszámolóját. A köz­gyűlésen részt veit Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. A szövetkezet az elmúlt év­ben céltudatos, kiegyensúlyo­zott és tenvszerű munkát végzett. Ennek eredménye­ként olyan alapokkal és lehe­tőségekkel rendelkeznek, me­lyek biztonságot adnak az el­következő időszak gazdálkodá­sához. A gazdálkodás új útjai nyíltak meg a tennelési rend­szerekkel, s az eddigieken kí­vül a szövetkezet ez évtől kez­dődően belép a búzaprogram­ba is. Eredményesen végrehaj­tották az elmúlt évi tervfel­adatokat; a kiváló szövetkeze­ti címhez hűen dolgoztak. Az elmúlt évben 11 tsz-tag járt marxista—leninista kö­zépiskolába, hárman járnak agráregyetemre, hatan tettek technikusminősitő vizsgát és három dolgozó tanul szakkö­zépiskolában. A szövetkezet a legmesszebbmenőkig megadja a támogatást ahhoz, hogy a te­hetséges fizikai dolgozók, szakmunkás fiatalok felsőbb intézményekben továbbtanul­hassanak. A szövetkezetben tovább bővült a szocialista brigádmozgalom. A brigádok mindennapi munkájuk mel­lett társadalmi munkát vál­lalnak, figyelemmel kísérik munkatársaik, a közösség és a község gondjait is. A brigád­tagok gondolkodásmódja ész­Az MTI hírmagyarázója ír­ja: Magyarország és Hollandia között a politikai kapcsolatok — a második világháborút kö­vetően — hosszabb ideig stag­náltak. 1968-ban Budapestre látogatott az akkori holland külügyminiszter, Josef Luns, majd 1970-ben Péter János külügyminiszter viszontlátoga- tására került sor Hollandiá­ban. Kapcsolatunkban azóta — magas szintű politikai esz­mecserék és találkozók hiá­nyában — csaknem kizárólag gazdasági vonalon került sor magasabb szintű érintkezé­sekre. Ezen események közül kiemelkedett Dimény Imre 1969. évi és Gáspár Sándor 1974-ben tett látogatása Hol­landiában. revehetően megváltozott; az egyéni érdek fölé tudják he­lyezni a közösség érdekeit. A gazdasági váUalások mellett előtérbe kerültek a társadalmi jellegű vállalások. A takaré­kossági intézkedési terv első­sorban a különböző energia­hordozók, a műtrágya, nö­vényvédő szer, anyag, alkat­rész és abraktakarmány fel- használását szabályozta. 1975-ben megépült az UNI— LAJTA lucernaliszt-készítő üzem, mely a tervezettnél ke­vesebbe került; elsősorban az anyagtakarékosság miatt. A múlt évben jelentős összeget fordítottak gépi beruházásra. A növénytermesztés gépesítése száz százalékban megoldott, sőt a környező gazdaságok­ban még bérmunkát is vállal­nak. Tavaly a tervezett negy­ven mázsa búza helyett 38,8 lett a hektáronkénti átlag. Ugyanakkor az IKR-rendszer- ben nyolcszáz hektáron ter­mesztett kukorcia 85 mázsán felül termett. Jelentős volt a sertéstenyésztő” ágazat fejlődé­se; megszüntették a deficitet, s nem kis munkával ugyan, de jelentős eredményeket is el­értek. A háztáji gazdaság kö­zel háromezer sertést, és 165 szarvasmarhát értékesített. Horváth József hozzászólá­sában elmondta: ha a szövet­kezet ebben az évben is hasonló helytállással dolgozik, mint 1975-ben, a gazdaság fej­lődése egyenletes lesz. A me­gye szövetkezetei — a meglévő gondok ellenére — eredmé­nyes évet zárnak. Tolna megye mezőgazdasága teljesítette a IV. ötéves tervet, sőt sok vo­natkozásban túl is teljesítette. A gazdálkodás fejlődése jelen­tős mértékben hozzájárult a megyei lakói életszínvonalá­Gazdasági téren Hollandia tőkés partnereink között a hatodik helyen áll. 1970 és 1975 között a magyar—holland kereskedelmi forgalom dina­mikusan növekedett. Jól érzé­kelteti ezt, hogy 1970—74-ben a magyar export majdnem két­szeresére nőtt. Jól fejlődött gazdasági kap­csolatainkat 1975-ben több kedvezőtlen — elsősorban nemzetközi — tényező vetette vissza. Ugyanakkor az elmúlt esztendőben parafálták a ma­gyar—holland gazdasági együttműködés kiszélesítéséről szóló megállapodást, valamint a tíz évre szóló gazdasági, ipa­ri és műszaki kormányközi megállapodást. Szintén 1975­(Folytatás a 2. oldalon) nak emelkedéséhez. Az elmúlt ötéves tervben az ipar lett a vezető — termelési ág — ugyanakkor a mezőgazdaság­ban is emelkedtek a .termés­átlagok, minden tekintetben javultak az eredmények, bő­vültek a termelési rendszerek. A hozamok emelése feszített tempót diktál. Nagy figyel­met kell fordítani a tejterme­lésre, a tehénlétszám növelé­sére. A jelenlegi ellátási gon­doltat a mezőgazdaságban, az állami gazdaságokban, terme­lőszövetkezetekben és a háztá­jiban kell megoldani. A jó adottságokat hasznosítani is kell. Zombán is, más közös gazdaságokban is megvannak a lehetőségei annak, hogy emelkedjék ■ a háztáji állat- állomány. Ehhez továbbra is szükség van arra, hogy a szö­vetkezet a háztájit egyik fon­tos üzemágának tekintse. Az ebben az ötéves tervben fel­épülő szekszárdi húskombiná­tot elsősorban megyénk üze­meinek kell ellátni alapanya­gokkal, s ez nem kis felada­tot ró a gazdaságokra. Az ed­digieknél jobban, fegyelme­zettebben, korszerűbben és tervszerűbben kell dolgozni minden, szövetkezetben azért, hogy jelenlegi életszínvona­lunk tovább emelkedjék. A felszólalások után kiosz­tották a brigádverseny és az egyéni munkaverseny díjait. A szövetkezet közgyűlése egy­hangúan elhatározta, hogy — mivel az elmúlt évben orszá­gosan jelentősen csökkent a kocalétszám — 1976 végére, tíz százalékkal növeli a koca­létszámot. Felhívással fordul­nak a megye valamennyi me­zőgazdasági üzemehez. hogy csatlakozzon ehhez az akció­hoz. Király Ferenc, az MTI tudó­sítója jelenti; Vasárnap délután, pontosan hat órakor (magyar idő sze­rint éjfélkor) Kuba 17 ezer szavazási irodájában lezárták az urnákat, s megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. A Sierra Maestra-j hegyvidék szétszórt tanyavilágából posta­galambok vitték az eredmé­nyeket a járási központokba. Az új szocialista alkotmány elfogadásáról döntő népszava­zás a kubai nép nagy politi­kai demonstrációja volt a forradalom mellett. Annak el. lenére, hogy a régi rendszer­ben kötelező volt a szavazá­sokon és választásokon való részvétel, az ország történeté­nek egyetlen szavazásán sem érte el a részvételi arány a 70 százalékot. Most, amikor mindenki szabad akaratából dönthetett, hogy él-e "'agy sem jogával, az előzetes jelentések Mai"» számunkból: MEGTÖLTÖTTÉK GABONÁVAL A DOMBÓVÁRI SILÓTORNYOT (3. old.) BÚCSÚ — KILENCVENÖT ÉV UTÁN (3. old.) POLITIKAI MUNKA A TÁRS KÖZSÉGEKBEN (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT (4. old.) ELŐKÉSZÜLETI LABDARÚGÓ­MÉRKŐZÉSEK (5. old.) Bfldapcstfe érkezett a csehszlovák parlamenti küldöttség Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetsééi gyűlésének kül­döttsége. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke ve­zeti. A küldöttség tagjai: Václav David, a szövetségi gyűlés alelnöke. a népi k si­mára elnöke, Lőrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnöksé­gének tagja, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének elnöke, Zdenek Vomastek, a szövetségi gyűlés képviselői. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, továbbá Péter János és Inokai János, az országgyűlés alejnökei, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, az or­szággyűlés tisztikarának több tagja, számos országgyűlési képviselő. Jelen volt dr. Vác­lav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. szerint csak elenyésző keve. sen voltak azok, akik nem já­rultak az urnákhoz. A havannai 25-ös körzetben, a jegyzékben 540-es sorszám alatt szereplő Fidel Castro, «a párt első titkára, miniszter- elnök, déli egy órakor szava, zott. Az aktus után az őt kö­rülvevő újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy „a szocia­lista alkotmány szimbolizálja azokat a jogokat, amelyeket a kubai nép az elmúlt 17 év alatt kivívott magának. Ez a nap — mondotta — nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy a forra­dalom intézményesítési folya­matában megszüntessük az átmeneti állapotot.” A kora délutáni órákra a szavazásra jogosult állampol­gárok már több mint 80 szá­zaléka — közel 4,5 millió la­kos — élt szavazati jogával. A hatalmas kitér’cukor« (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarországra látogat a holland külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 17- én hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Max van der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere. Kuba népe óriási többséggel a szocialista alkotmány mellett döntött

Next

/
Thumbnails
Contents