Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
I^Tt-ÄO PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Meftéz munkával toltütt esztendő után Zárszámadás Zombán Felhívás a megye mezőgazdasági üzemeihez Kérdezni tudni kell I lletőleg tudni és merni. Roppant tanulságos volt ebből a szempontból a Hét vasárnapi műsorának egyik izgalmas, közérdekűség szempontjából igen- igen fontos témája. Karcagi- né, a műsorban szereplő asz- szony nemcsak tudott, mert is kérdezni. Kifogásolta, hogy lakásukat két menetben tatarozták. Az első menetben par- kettázták, majd amikor ezt a munkát befejezték, kezdődött az új nagytatarozás és a par. kettát természetszerűleg fel kellett szedni. Ki az az ember, aki Ilyet megengedhet magának? — tette fel a kérdést Karcaginé. A tévé munkatársa felkereste az illetékeseket,' de kérdéséi szembetűnően megszelídültek és valójában a leglényegesebb dologról — úgy tűnik — megfeledkezett. A közélet, ben gyakran tapasztaljuk az ehhez hasonló rnegszelidülést. A lényeg valahol elsikkad, valahol eljelentéktelenedik, vagy éppen szóba se kerül. A közelmúltban érdekes beszélgetést folytattunk Jakab Alberttal. a teveli termelőszövetkezet egyik vezetőjével, a tapasztalt mozgalmi emberrel. Neki is szent meggyőződése, hogy a helyzetismerethez nélkülözhetetlen a jó, a célratörő és a bátor kérdésfeltevés. K izárólag a jó, a bátor és a célratörő kérdésekre kapott válaszok nyújtanak megfelelő eligazi- tást az üzemek, a munkahelyek vezetőinek. Ez a járható útja a politikai légkör meg. ismerésének, az adott kollektívában a valóságos helyzet felismerésének. Nyilvánvaló azonban, hogy a jó kérdés- feltevéshez a közéleti bátorságon túl politikai biztonságra van szükség. Arra, hogy a kérdező ismerje a tárgykörben érvényben lévő párt- és kor. mányhatározatokat, rendelkezéseket, előírásokat, de rendelkezzék alapos ember- és helyi ismerettel is. Úgy tűnik. Szentgyörgyi Al. bért, a világhírű tudós véleke. dése nem csupán a tudományra vonatkozik, érvényes a. kérdezni tudni kell „jelszó”, a közéletre, a politikai, a gazdasági területekre is. Helytállóságát számtalan gyakorlati példa bizonyítja. Leg. utóbb a szedresi Petőfi Termelőszövetkezetben tapasz, talhattuk, hogy egy fontos létesítmény hiányosságait kizárólag lényegre törő kérdésekkel tudták bebizonyítani a tervezőknek és a kivitelezőknek. E cekben a hetekben különösen időszerű szóvá tenni a „kérdezni tudni kell” fontosságát, jelentőségét. Ismeretes, hogy ebben az esztendőben sor kerül a tagkönyvcserékre. A fontos eseményt beszélgetés előzi meg. Valamennyi párttaggal elbeszélgetnek arról; hogyan látja pártunk politikáját, miként ítéli meg saját munká. ját, elvhűségét, pártosságát, s összességében saját tevékenységét. Ahhoz, hogy őszinte, s meghitt legyen a beszélgetés, egyebek között a jó kérdésfeltevésre is szükség van. Énekkel, verssel köszöntötték tegnap a zombai általános iskola tanulói az „Egyesült Erővel” Termelőszövetkezet évzáró zárszámadási közgyűlését. Mintegy 300 szövetkezeti tag hallgatta meg Fűzi Istvánnak, a szövetkezet elnökhelyettesének, ' valamint a szövetkezet állandó bizottságainak beszámolóját. A közgyűlésen részt veit Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. A szövetkezet az elmúlt évben céltudatos, kiegyensúlyozott és tenvszerű munkát végzett. Ennek eredményeként olyan alapokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, melyek biztonságot adnak az elkövetkező időszak gazdálkodásához. A gazdálkodás új útjai nyíltak meg a tennelési rendszerekkel, s az eddigieken kívül a szövetkezet ez évtől kezdődően belép a búzaprogramba is. Eredményesen végrehajtották az elmúlt évi tervfeladatokat; a kiváló szövetkezeti címhez hűen dolgoztak. Az elmúlt évben 11 tsz-tag járt marxista—leninista középiskolába, hárman járnak agráregyetemre, hatan tettek technikusminősitő vizsgát és három dolgozó tanul szakközépiskolában. A szövetkezet a legmesszebbmenőkig megadja a támogatást ahhoz, hogy a tehetséges fizikai dolgozók, szakmunkás fiatalok felsőbb intézményekben továbbtanulhassanak. A szövetkezetben tovább bővült a szocialista brigádmozgalom. A brigádok mindennapi munkájuk mellett társadalmi munkát vállalnak, figyelemmel kísérik munkatársaik, a közösség és a község gondjait is. A brigádtagok gondolkodásmódja észAz MTI hírmagyarázója írja: Magyarország és Hollandia között a politikai kapcsolatok — a második világháborút követően — hosszabb ideig stagnáltak. 1968-ban Budapestre látogatott az akkori holland külügyminiszter, Josef Luns, majd 1970-ben Péter János külügyminiszter viszontlátoga- tására került sor Hollandiában. Kapcsolatunkban azóta — magas szintű politikai eszmecserék és találkozók hiányában — csaknem kizárólag gazdasági vonalon került sor magasabb szintű érintkezésekre. Ezen események közül kiemelkedett Dimény Imre 1969. évi és Gáspár Sándor 1974-ben tett látogatása Hollandiában. revehetően megváltozott; az egyéni érdek fölé tudják helyezni a közösség érdekeit. A gazdasági váUalások mellett előtérbe kerültek a társadalmi jellegű vállalások. A takarékossági intézkedési terv elsősorban a különböző energiahordozók, a műtrágya, növényvédő szer, anyag, alkatrész és abraktakarmány fel- használását szabályozta. 1975-ben megépült az UNI— LAJTA lucernaliszt-készítő üzem, mely a tervezettnél kevesebbe került; elsősorban az anyagtakarékosság miatt. A múlt évben jelentős összeget fordítottak gépi beruházásra. A növénytermesztés gépesítése száz százalékban megoldott, sőt a környező gazdaságokban még bérmunkát is vállalnak. Tavaly a tervezett negyven mázsa búza helyett 38,8 lett a hektáronkénti átlag. Ugyanakkor az IKR-rendszer- ben nyolcszáz hektáron termesztett kukorcia 85 mázsán felül termett. Jelentős volt a sertéstenyésztő” ágazat fejlődése; megszüntették a deficitet, s nem kis munkával ugyan, de jelentős eredményeket is elértek. A háztáji gazdaság közel háromezer sertést, és 165 szarvasmarhát értékesített. Horváth József hozzászólásában elmondta: ha a szövetkezet ebben az évben is hasonló helytállással dolgozik, mint 1975-ben, a gazdaság fejlődése egyenletes lesz. A megye szövetkezetei — a meglévő gondok ellenére — eredményes évet zárnak. Tolna megye mezőgazdasága teljesítette a IV. ötéves tervet, sőt sok vonatkozásban túl is teljesítette. A gazdálkodás fejlődése jelentős mértékben hozzájárult a megyei lakói életszínvonaláGazdasági téren Hollandia tőkés partnereink között a hatodik helyen áll. 1970 és 1975 között a magyar—holland kereskedelmi forgalom dinamikusan növekedett. Jól érzékelteti ezt, hogy 1970—74-ben a magyar export majdnem kétszeresére nőtt. Jól fejlődött gazdasági kapcsolatainkat 1975-ben több kedvezőtlen — elsősorban nemzetközi — tényező vetette vissza. Ugyanakkor az elmúlt esztendőben parafálták a magyar—holland gazdasági együttműködés kiszélesítéséről szóló megállapodást, valamint a tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki kormányközi megállapodást. Szintén 1975(Folytatás a 2. oldalon) nak emelkedéséhez. Az elmúlt ötéves tervben az ipar lett a vezető — termelési ág — ugyanakkor a mezőgazdaságban is emelkedtek a .termésátlagok, minden tekintetben javultak az eredmények, bővültek a termelési rendszerek. A hozamok emelése feszített tempót diktál. Nagy figyelmet kell fordítani a tejtermelésre, a tehénlétszám növelésére. A jelenlegi ellátási gondoltat a mezőgazdaságban, az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és a háztájiban kell megoldani. A jó adottságokat hasznosítani is kell. Zombán is, más közös gazdaságokban is megvannak a lehetőségei annak, hogy emelkedjék ■ a háztáji állat- állomány. Ehhez továbbra is szükség van arra, hogy a szövetkezet a háztájit egyik fontos üzemágának tekintse. Az ebben az ötéves tervben felépülő szekszárdi húskombinátot elsősorban megyénk üzemeinek kell ellátni alapanyagokkal, s ez nem kis feladatot ró a gazdaságokra. Az eddigieknél jobban, fegyelmezettebben, korszerűbben és tervszerűbben kell dolgozni minden, szövetkezetben azért, hogy jelenlegi életszínvonalunk tovább emelkedjék. A felszólalások után kiosztották a brigádverseny és az egyéni munkaverseny díjait. A szövetkezet közgyűlése egyhangúan elhatározta, hogy — mivel az elmúlt évben országosan jelentősen csökkent a kocalétszám — 1976 végére, tíz százalékkal növeli a kocalétszámot. Felhívással fordulnak a megye valamennyi mezőgazdasági üzemehez. hogy csatlakozzon ehhez az akcióhoz. Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti; Vasárnap délután, pontosan hat órakor (magyar idő szerint éjfélkor) Kuba 17 ezer szavazási irodájában lezárták az urnákat, s megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. A Sierra Maestra-j hegyvidék szétszórt tanyavilágából postagalambok vitték az eredményeket a járási központokba. Az új szocialista alkotmány elfogadásáról döntő népszavazás a kubai nép nagy politikai demonstrációja volt a forradalom mellett. Annak el. lenére, hogy a régi rendszerben kötelező volt a szavazásokon és választásokon való részvétel, az ország történetének egyetlen szavazásán sem érte el a részvételi arány a 70 százalékot. Most, amikor mindenki szabad akaratából dönthetett, hogy él-e "'agy sem jogával, az előzetes jelentések Mai"» számunkból: MEGTÖLTÖTTÉK GABONÁVAL A DOMBÓVÁRI SILÓTORNYOT (3. old.) BÚCSÚ — KILENCVENÖT ÉV UTÁN (3. old.) POLITIKAI MUNKA A TÁRS KÖZSÉGEKBEN (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT (4. old.) ELŐKÉSZÜLETI LABDARÚGÓMÉRKŐZÉSEK (5. old.) Bfldapcstfe érkezett a csehszlovák parlamenti küldöttség Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetsééi gyűlésének küldöttsége. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Václav David, a szövetségi gyűlés alelnöke. a népi k simára elnöke, Lőrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnökségének tagja, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének elnöke, Zdenek Vomastek, a szövetségi gyűlés képviselői. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, továbbá Péter János és Inokai János, az országgyűlés alejnökei, Roska István külügyminiszter-helyettes, az országgyűlés tisztikarának több tagja, számos országgyűlési képviselő. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. szerint csak elenyésző keve. sen voltak azok, akik nem járultak az urnákhoz. A havannai 25-ös körzetben, a jegyzékben 540-es sorszám alatt szereplő Fidel Castro, «a párt első titkára, miniszter- elnök, déli egy órakor szava, zott. Az aktus után az őt körülvevő újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy „a szocialista alkotmány szimbolizálja azokat a jogokat, amelyeket a kubai nép az elmúlt 17 év alatt kivívott magának. Ez a nap — mondotta — nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a forradalom intézményesítési folyamatában megszüntessük az átmeneti állapotot.” A kora délutáni órákra a szavazásra jogosult állampolgárok már több mint 80 százaléka — közel 4,5 millió lakos — élt szavazati jogával. A hatalmas kitér’cukor« (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarországra látogat a holland külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 17- én hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Max van der Stoel, a Holland Királyság külügyminisztere. Kuba népe óriási többséggel a szocialista alkotmány mellett döntött