Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
I * magazin * magazin * magazin * Uráli export Nem a Mount Everest a világ teteje „A Mount Everest nem a világ legmagasabb hegye. Az ecuadori Andokban lévő Chimborazo jó 2152 méterrel magasabb.” A Harvard Egyetem kutatócsoportja állapította ezt meg a műholdak segítségével eszközölt mérések alapján. Mind ez ide'g úgy tudtuk, hogy a Mount Everest magassága 8854 méter, a Clümborazoé pedig 6310 méter. Vaion helyesbítenünk kell a földrajzkönyvekben edd'g szerelő adatokat? A do'og nem ilyen egyszerű. A föld'e’szín leírásában a fö'draiztndom^ny nvnd ez ideig a tengerszintet vette alapul. Ha azonban a Fö’d va^sá^os a’aki át vesszük számításaink a'aniaul. egészen más eredményt kanunk. A Föld utánit nem töké1ef»s ?smb a'akű. " A sarkoknál vissé e’'anosod!k, az e"ven'(*ő táján viszont kidomborodik. Mivel a d'blmborazo az An- prïVPnlitÔi helve^k^dlk P1. a Motmt Rver^st V’^^ont a 2$. fok fóípn, ]io<ïv á r4^ebhi számításokat korrigál mmk Vall, yv 7 Varü1 5 T,»>rroos mfihoM, ' rion^S. f l^'yrarc’iirT^'rFal fo,qr>'or^Trp c<"»_ yyff<?Arïof: nviPt a Rfilrl pT^Vî^nok jy* Vi ofóronócnKo»! rnArtr)*^:* m^^ssze 2 cm-es hibalehetőségei. A világon termelt azbeszt felét az szverdlovszkj ,,Ural- azbeszt” gyár adja. Az azbesztnek rendkívül értékes tulajdonságai vannak: hőálló, nem vezeti az elektromos áramot, könnyen feldolgozható. Vékony, hófehér kristályaik a gyapothoz hasonlítanak. A fonalszerű kristályokból készült szűrőknek akár kétszázmillió nyílásuk is lehet egyetlen négyzetcentiméteren, ami lehetővé teszi, hogy a folyadékokat nemcsak a mechanikai szennyezésektől, de a mikroorganizmusoktól is megtisztítsák. Az azbeszt értékes, de ritka ásvány: tulajdonságai széles körű felhasználását teszik lehetővé. Több mint 3000 különböző gyártmányban alkalmaznak azbesztet. A szovjet azbesztet hatvan ország, közöttük a szocialista országok, valamint az USA, az NSZK, Japán, Franciaország, Anglia és más államok vásárolják. Az „Uralazbeszt” kombinát csupán a KGST-tagor- szágoknak 1975-ben közel 250 000 tonna azbesztet szállított, vagyis másfélszer többet, mint 1970-ben, • Az energiablokk vezérlőtermének fénytablóját szerelik. Oroszország központi vidékén — ahol a Kurszki Mágneses Anomália ásványkincseinek bázisán új, országos jelentőségű ipari komplexumot alakítanak ki — jelenleg a kurszki atomerőművet építik. Ennek üzembe állása lehetővé teszi, hogy a Kurszki Mágneses Anomália a kohók nyersanyagának szállítójából hatalmas kohászati bázissá váljon. A Kurszkban épülő atomerőmű az egyik legnagyobb ipari létesítmény lesz Európában. Hamarosan átadják az első energiablokkot. Teljesítménye — egymillió kilowatt — kétszázszorosa a szovjet atom- energetika első, az Obnyinszki Atomerőmű teljesítményének, amelyet több mint húsz évvel ezelőtt építettek fel. (APN—KS) A kurszki komplexum B háztartási ás ipari hulladék felhasználása Segít az infrabang Régóta foglalkoztatja a szakembere* két a kősórétegekben kimosott üregek benzintárolóként történő felhasználásának a gondolata. Mindeddig komoly nehézségekbe ütközött a megvalósítás: zavart a kimosás folyamán a falfelületeken kialakult telített sóoldat, amely nagymértékben lassította a kimosást. A probléma megoldására sikerült a Moszkvai Bányaipari Intézetben egy meglepően egyszerű módszert kidolgozni. Az intézet munkatársai kiderítették, hogy az alacsony frekvenciájú hanghullámok hatása nyomán a telített sóoldat levá.lasztódik a falfelületről és ezzel meggyorsítja az üreg kimosásának folyamatát. Dánia rendelkezik Európa legnagyobb, 100 000 tonna kapacitású hulladékemésztő és -feldolgozó berendezésével. Olaszországban mintegy tíz éve foglalkoznak a háztartási hulladék értékesítésének problémájával. A kérdés élharcosa Giorgio Nebbia volt, akit a kongresszusokon meghallgattak ugyan, de a városok vezetősége inkább a szemét elégetését tartotta megfelelő megoldásnak. A városok eladósodnak nyersanyagkiadásaik következtében, holott köztudomású, hogy a háztartási szemétből hasznosítani lehetne a műanyagokat, a fémhulladékot, a papírt, sőt olyan szerves hulladékokat is, amelyek bizonyos baktériumok hozzáadásával kiváló trágyává alakíthatók át. Olaszország nem a közelebb fekvő Dánia, hanem a távoli Japán példáját követi. És ez egyáltalán nem válik dicsőségére, -hiszen köztudomású, hogy a környezetvédelem terén Japán világviszonylatban igen hátrányos helyzetben van. Éppen a napokban lángolt fel a vita a Nippon Denko vállalat krómszennyezése miatt. Megállapították, hogy a krómszennyezés következtében 19 tüdőrákos megbetegedés fordult elő, ezek közül 14 halálos kimenetelű volt. Az igen veszélyes ipári szennyezésre csak a véletlen folytán derült fény. „Gondolkodó" gépek urij Szolomencev, a moszkvai szerszámgépipari intézet rektora, a Lenin-díjjai kitüntetett fiatal tudós egyszerű vázlatot rajzol fel. — Látja? Ez egy vágóberendezés — mutatja Szolomén, cev. — Alatta van a leendő alkatrész félig kész kivitelben. A kép egy jachthoz hasonlít, amely a háborgó tengeren hánykódik, nem? Mikroszkóp alatt ez a hasonlóság még szembeszökőbb... A technikai haladásért vívott harc arra kényszerítette a tervezőket, hogy meggyorsítsák a szerszámgépek ritmusát, növeljék az alkatrészek megmunkálásának minőségét. A kor nyomatékosan megkövetelt valami mást is: azt, hogy felszabadítsuk a munkást azoktól a műveletektől, amelyek rákényszérítették, hogy nap mint nap. ugyanazt végezze. Azoktól a műveletektől, amelyeknek semmi értelmük, S robottá teszik az embert. Arra törekszünk, hogy megszabadítsuk az • embert az ilyen munkától. Vagy bizonyos műveletektől. Ezt a program, vezérlésű szerszámgépek általánosságban már megtették. De meg lehet tanítani, többre a szokványos szerszámgépeket is. A moszkvai szerszámgépipari intézetben Borisz Balaksin professzor irányítása alatt kutatásokat, kezdtek, amelyek célja az volt. hogy önbeállító szerszámgépeket hozzanak létre. Az adaptív vezérlésű szerszámgépek nem csupán magasabb szintű „vasból készült értelemmel” rendelkeznek. Erő- és eszköz-megtakarítás, racionalizmus a munkában,, a fémmegmunkálás maximálisan nagy sebessége is — egyszóval az újítás eredményei lenyűgözőek. Most egy olyan alkatrészt, amelyet korábban négy szerszámgép adogatott egymásnak „kézről kézre”, két mechanizmus jobban és gyorsabban képes megmunkálni. Kevésbé kopik a vágóberendezés. A kés kemény, mint a gyémánt, ha a7 anyag fokozott ellenállásába ütközik, és púba, ha lágy felületet munkál meg. — A háborgó tengeren hánykódó jachtról szóló hasonlat igen pontosan tükrözi a dolog lényegét — folytatja Szolomencev. — A vágók és azelőtt akár akarta, akár nem, még többszörös me"monkAlás. esetén is követte az anyag felületi egyenetlenségeit. Most a vágókés úgyszólván »fütyül’! a hullámok ringatózására. Repül felettük, mint a szárnyas- hajó, tisztán és egyenletesen szelve a habokat... Nem nagyon vétünk az igazság ellen, ha megszemélyesítjük, bizonyos mértékig az emberrel hasonlítjuk össze a szerszámgépeket. Elhatároztuk, hogy tökéletesebb „szem. mel”, „agyvelővel” ruházzuk fel a gépeket, mint amilyen az embernek van. Hiszen senki sem képes észrevenni a milliméter századrészét — de mégis észre kell venni az ilyesmit is. A tudós szemléletesen mutatja be, mi is az a mikron. Fémből készült töltőtollat vesz a kezébe. „Most szétnyitom az öklömet. Nem látja, de higgye pl, a töltőtoll átmérője néhány mikronnyit változott... ” És milyen nehéz mikron- nyi pontosságot nyerni, ha az anyag hibája, a hőmérséklet ingadozása, a különböző apró felületrészek deformálódása miatt a szerszámgép magas fokú pontossága nullára csökken? Az intézet munkatársai javasolta újítás már elhagyta a laboratóriumok falait. A Szovjetunió sok gyárában állítanak elő adaptív vezérlésű szerszámgépeket. Tekintsük a számokat. Minden egyes, például a moszkvai Ordzsonikidze szerszámgépüzemben legyártott szerszámgép évente tizen, egyezer rubelnyi megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A kutatások bebizonyították, hogy az adaptív rendszerek 2—6- szorosára növelik a megmunkálás pontosságát, a termelékenységet pedig 200 százalékra fokozzák. Még egy fontos részlet. Mi is az az adaptív rendszer? Kicsiny, öklömnyi blokk. Nem nehéz az elkészítése, olcsó. Jól beleilleszthető még a régi típusú szerszámgépekbe is, tehát nincsen szükség a „veteránok” leírására. Ezek új életre tesznek szert. A „gondolkodó” gépek konstrukciójáról a tudósok olyan teljes gépsorok, üzemek tervezésére térnek át, amelyek emberi kéz beavatkozása nélkül képesek kiválasztani a legoptimálisabb munkarendszert. BORISZ UMAROV A iénnwök kincse A múlt század vége felé a Yukon folyámvidékén és Alaszkában lejátszódott híres „aranyláz” ma már eltörpül az északi sarkkörön túli területeket hatalmába ejtő „olajláz” mellett. Manapság az , arany helyett a nyersolaj csábítja a kincséhes embereket Alaszkába és Kanada kietlen, hóborította északi vidékeire. A geológusok már régóta rebesgették, hogy a sarkvidék a folyékony és szilárd halmaz- állapotú természeti kincsek kimeríthetetlen tárháza. A vállalkozók azonban némi kétkedéssel fogadták a tudósok lelkendező jelentéseit. Egészen 1968-ig, amikor minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az Alaszkában fekvő Prudhoe-öbölben, mintegy 240 kilométernyire a Barrow-fok- tól a világ egyik leggazdagabb nyersolaj-lelőhelye található. A képen látható tábort az észak-alaszkai Brooks-hegy- lánc lábánál az olajtávvezeték építői számára hozták létre.
