Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Pénteken, a téli olimpiai játékok 10. versenynapján 4 olimpiai bajnoki címért küz. döttek a résztvevők. Az első számra az olimpiai jégstadionban került sor. Rendkívül gyors jégen, de 10 méter/má. sodperces, jelentős ellenszélben küzdöttek az 1500 méteres férfi gyorskorcsolyázás indulói.

A férfi hosszúkorcsolyás versenyek negyedik számában Stensen 5000 m-es elsősége után ezúttal is skandináv siker született. A 27. születésnapját ünneplő norvég Jan Egil Storholt a kellemetlen versenykörülmények ellenére nagyon jó teljesítménnyel, 68 századmásodpercnyire ma. radt él a holland Schenk világcsúcsától. viszont a holland versenyző Sapporóban felállított olimpiai rekordját alaposan megjavította. A párosítás érdekességének bizonyult, hogy a bajnok az ezüstérmes szovjet Kondakovval futott együtt. Nem indult viszont az 1000 méteren olimpiai bajnoki címet szerzett amerikai Müller.

Az olimpiai bajnok Storholt Innsbruckban Norvégia második bájnoki címét harcolta ki. Ezen a távon 1924 óta rendeznek versenyeket, S ez volt az 5. norvég elsőség. Storholtot rendkívül sokoldalúan képzett gyorskorcsolyázónak ismeri a' világ, bár éppen az 1500 méteres távon eddig nem ért el igazán kiugró eredményeketA férfi 1500 méteres gyorskorcsolyázás olimpiai bajnoka: Jan Egil Storholt (Norvégia) 1:59.38 p. (új olimpiai csúcs). 2. Jurij Kondakov (Szovjetunió) 1:59.97, 3. Hans Van Helden (Hollandia) *■ ‘2:00,87.

Seefeldben a Szovjetunió

Biatlon-válogatottja bebizonyította, hogy kiemelkedően a világ legjobbja! A téli olimpiai játékok történetének harmadik versenyét rendezték e számban, és a szovjeteknek jutott a harmadik aranyérem is 1968. és 1972. után.

Cselgáncs

„Apukám azért küldött, hogy erősödlek”

99

Kiss Tibor, a Szekszárdi Dózsa 12 éves, ifjú versenyzője mondta a címben lévő mondatot. Az erő- w'idés sikerült, a legutóbbi versenyén, szegődén első helyet hozott z-ámára az úttörő verseny en. Ezen a tornán még Császár József — Kovács Dénes tanítványa is — a dobogó legmagasabb fokára állhatott.

A Szekszárdi Dózsánál úgy látóik. hogy nincsen gond az utánpótlással. a legutóbbi edzésükön, amelyet meglátogattunk, negyvenen zsúfolódtak össze a snortszék- ház fél tornatermében. (A másik felében az ökölvívók gyakoroltak). a gyerekek többnyire m'- 1—9 éves koruk óta rendszeresen árnak edzésre.

— Miért lettetek cselgánesozók? — kérdeztük a legifjabbaktól.

— Szeretek sportolni, és a cselgáncs tetszett a legjobban — nondta Szeri irtván, aki ,,már” 14 éves. Fodor Tamás közbeszólt.

— Azért, mert férfias sport. Fk- •*or mondta Kiss Tibor, az újdon- 'ülit bajnok.

— Apukám azért küldött Ide,

hogy erősödlek.

Az edzésen 40 fiatal vett reszt. 'Tehézsn fértek e’. a terem zsúfolt •olt, Danóczy Miklós és Kovács Dénes edzők utasításai néha alig hallatszottak a imgy zaiban, de még ilyen körülmények közölt is örömmel, sugárzó arc^l mondta a szakosztály vezető edzői e.

— így nem lehet komoly munkát végezni, de a IV. számú általános iskolában, ahol Erős Zoltán *ezet egy szakkört, lényegesen

Felvételűn!: a szelzzzú.di iv-es számi ál.ciános iskolában készült, ahol Szeri István (felül) és Fodor Tamás edzést végez.

Babits Mihály általános iskolában is készül edzőterem és akkor itt csak a felnőttekkel és az ifjúságiakkal foglalkozunk.

Nem biztos, hogy versenyzők lesznek mind ezek a fiatalok, hiszen az élmezőnyben ennyire nincs is szükség. Az viszont biztos, hogy * T • V o ------- *\ *

a

z Ipacs Józsefből, a Császár Józ-'fből és még lehetne sorolni tovább a fiatal sportolók névsorát, egér.zselés emberek féjlődn-ek. Élsportoló csak abból válhat, aki már 7—3 éves korába a az általános iskolával egyid.Öbon 'megy a tornaterembe „erősödni”,

F. J.

Montreali reménységek

Neve: Nagy Sándor.

Sz'-.tési helye és ideje; Gyula, l&CO. S’-rtam- b r 24.

Magassága: 175 cm.

Súlya: 61 kg.

Foglalkozása: gimnáziumi tanuló.

Klub'a: Gyulai SE.

Edzője: Sági Elvira, a KSI-ben.

Amikor n hány héttel ezelőtt a genfi Ifjúsági úszó Európa-bajnokságon Nagy Sándor, a 400 mitres és ®z KOI méteres gyorsúszásban 4.-03,49, illetve 10:16,9 perces Idővel aranyérmet nyert, m-ía a jelenlévő am-rikai megfigyelők Is megl-pődtek. A ragyogó stílusú fiú, akinek úszása, de különösen testi felépítése a volt világrekordén és világbajnok ausztrál Hollandra emlékez :et, alig két év leforgása alatt káprázatos íe.ljd.s; ért el. Korcsoportjának világranglistája czsrlnt még a legtehetségesebb amerikai fia a'ok sem büszkélkedhetnek hasonló, gyors el őrei érés sei. Hogyan, miként sikerült? Mi a titka ennek a fiatal úszónak, aki egycsapásra m n read reménységgé lépett elő?

A KSI úszóinak megszokott környezetében, a Csi zár-uszodában, edz s után beszélgettünk a sportág ú), feltörő tehetségével, aki kissé zárkózotton és nagyon szerényen válaszolt a kérdé- s ;kre.

— Családunkban kedvelt a sport, édesapám régebben röplabda-játékvezető volt, aztán a

gyulai úszószakosztálynak lett a vezetője —

mond a. Érthető tehát, hogy ennem is hamar megragadott a sport varázsa. Nyolcéves koromban tanultam meg úszni, és mindjárt el is határoztam, hogy versenyző leszek ...

Ezután edzője, Sági Elvira vette át a szót, aki

p->>. r Irr»--.? f ""vs'i r-."'*—*

kerül; Gyufáról a Központi Sportiskolába, bár továbbra is a vidéki klub színeiben verseny ez.

— A KSI úszói évek .ó.a egy-kót hetet Gyű’.áh,

edzőt borban töltenek, ott fedezi fel Szóchy Tamás s. kis Sanyit, aki nrjyen ügyesen mozgót. a vízben. — mondta ez edző. — Nem volt nehéz a szüleivel megbeszélni, hogy hozzánk jöjjön edzeni, hiszen még a Jelenlegi mostoha körülmények ellenére is jobb uszodái fsOtétele- 1 - "' •a': r~*'".i bi"to í'rni. és a társak h húzóerőkén; hatnak a fejlődérében, cr.nyi született t hetiég, rendkívül gyors kariam pókkal és általában magasabb tempószámmal ússza végig az ö:ven métereket, mint mások. Nagyszerű a viz- fekvése, szinte lebeg a víz felett. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy kimagasló eredményekre legyen képes a közép, de még inkább a ho'-Tzá táveke n. Ha eléri a szükséges edzettségi szn'et, tovább javíthatja eredményeit. Arra mit m'•; természetesen nem lehet számítani, ho y cgy-két év alatt további perceket farag le rekordhisz-n például íreo méteren a 16 perc közelében már minden másodperc nagy javulás; jelent.

Nigy:záz méteres 4:08.49 perces ideje magyar fen öt csúcs is, míg 1509 méteres teljesítménye alig kát év alatt elért robbanássá erű fejlődését

b’.zonyít'a. i.iert 1973. decemberében még c^ak l^rCO re?-.c volt a legjobb ideje, egy évvel később, tehát tavaly decemberben 17:35 perc, s ez; javí otta tovább az idén 1-3:13,9 percre. Mi le z i;r.C-ban? — kérdeztük befejezésül az edzőtől?

— Meggyőződésem, hogv eléri majd a 15:56 perces Időt, amely az olimpiai kiküldetési szint, s M n rea’ban r>. i«3:*10 perevt. j- eléri, ami he’ye- zé"t Ivozhrt számára — a d.Ön’őben! V. í*.

Sportműsor

Szombat:

>r :ibda: A Dombóvár; VSE IIB il-es firíic apata Kiskunlél* -;yházán szerepel.

Súlyemelés: Bonyhádon, az X, zámú általános Iskolában 10 órá- ,ól magyei íehnérő verseny első

"orduiója.

Atlétika: Pakson, a gimnázium

tornatermében 15 órától a járási -imérö verseny második fordulója.

Továbbképzés: Pakson, a KISZ özségi bizottság termében 14.Só- 31 labdarúgó-játékvezetők tovább- ..ípzése.

Vasárnap:

Kosárlabda: A Szekszárdi Vasas

T3 I-es női csapata Diósgyőrben, 1 DVTK ellen lép pályára 10 órakor. A Dombóvári VSE NB Il-es érficsapata folytatja szereplését Ilskuníélégyházán.

Szakszervezeti sportverseny: A

.'.IEDOSZ sakkozóinak és aszlalite- niszezöinek megyei versenye szek- zárdon 9 órától. A sakkozók a labits művelődési házban, az asz- aliteniszezük a sportszékházbaa . ersenyeznek.

Űttörü"olimpia: Szekszárdon, a Habits művelődési házban 9 órától .cisdobos és úttörő sakkollmpia negyei döntő.

Ökölvívás : Pakson, a művelődé- :1 házban 10.30-tói megyei serdülő és iíjúságl körverseny X. ; ordulója.

Mezei futóverseny: Pakson, a gimnázium udvarán 10 órától já- ásl mezei futóverseny. Tamási« ban a sportpályán 10 órától járási mezei futóbajnokság.

Kézilabda: Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban folytatódik: a Szekszárdi Szövetkezeti SE te- .•embajnoksága. A mérkőzések • aggéi a-kor kezdődnek és 20 óra- tor fejeződnek be.

Labdarúgás: A Szekszárdi Dózsa ifjúsági csapata a Szombathelyi -laladás Ifjúsági csapata ellen Játszik OIK-mérkőzést 10.30-koí1 dzekszárdon. a Dombóvári Spartacus a PEAC csapatát fogadja 14.30- kor. A Dombóvári VSE-hez Sásd látogat. Kezdés 12.15-kor. Pakson -falocsa szerepel 14.30-kor. Nagy- aiányok Bonyhádot fogadja 14.15- kor. Bátaszék Mohácson, Simon- tomya Előszálláson, Báta Ocsény- ben, Tolna Gerjenben mérkőzik. Tev-lre r-n"b-'d-’-r?-d j-'-o—Emberek, országok, történetek

A „Burza” fedélzetén

E

urópa kilenc országában jártam idáig, bizonyára van bennem némi elfogultság, de cseppet sem szégyenlem, hogy legszebb emlő. keimet a lengyelek hazájából őrzim. Általában fennen hirdetjük, és lehet is benne valami, hogy a magyaros vendéglátás sajátosan meleg. Lengyelországot járt hazánkfiai velem együtt tanúsíthatják, hogy a lengyeleket ezen a téren nem lehet utolérni. Fő. leg, ha valakiről megtudják, hogy az illető magyar. Azt, hogy a történelem mennyire hat a nemzetek életében, Lengyelországban tapasztalhatja leginkább a látogató.

Az ugyan csak kedves hazugság, hogy a lengyel és

ma~yar sosem háborúzott egymással, de a néhány középkori összekoccanás emléke már s : ni:'ben nem él. Nagy Lajos királyunk lágyának sírja azonban Krakkóban éppúgy nemzeti zarándokhely, mint Báthori Istváné, Bem Józsefet pedig a Kárpátokon túl éppúgy a mi hősünknek em. legelik, mint ahogy mi tudjuk, hogy hősül: nekik is. A második világháború során itt menedéket kapott lengyelek tízezreinek emlékezete mindkét országban eleven, amiből

az is következik, hogy amit sehol nem tapasztaltam, Len. gyelországban a „wegcr=ma. gyár" szó varázsigével felér, amitől felderülnek a nem minden nyelv hallatára mosolygó arcok. Az már másik kérdés, hogy akadtak már magyarok, akik visszaéltek ezzel a szívességgel, barátsággal.

Amikor Székely János kollégámmal, a veszprémi MTI szerkesztőjével, a nem éppen pihentető Budapest—Varsó közti gyorsvonati utat megtéve befutottunk a lengyel fővárosba, fogadtatásunk úgy kezdődött, mint egy kisebb lidércnyomás. Jerzy Cieslak barátunk autóba rakott bennünket és egyórás száguldozás következett a számunkra akh.or még teljesen ismeretlen városban, melyet úgy mutatott be, mint- ha ő építette volna az egészet. Az út fáradalmaitól karikás szemünk előtt összemosódott a Szovjet Kultúra Háza, egy Kopernikus-szobor, a barbaltin és a Visztula-parti szirén legendás szçbra. Másnap a Lengyel Néphadsereg Házában egy Toldi-termetű lengyel százados csak a mi kedvünkért birkózott a csont, kemény Fecske-cigarettával, rm!t valószínűleg éppúgy

utált, mint mi az ö Piast- jukat, de szívta nekiveselkedve, csak azért, mert Magyar- országról hoztuk. Órák alatt megéreztük, hogy még a gondolatainkat se szabad közölnünk, mert ha igen, úgy az első fél szó után úgyis rci: unnak, minden vágyunkat telje- síteni.

L

engyelországból az új- j áépítús maradt meg bennünk legerősebben és az, hogy egy olyan országban járunk, ahol úgy tűnt, hogy valamilyen úton-módon mindenki harcolt a szabadsá- gért. Jerzy barátunk sugárzóan szép felesége, a volt színésznő, kézigránátokkal rakott zsákkal a hátán, hason- csúszva közlekedett a frontvonalak közt „SztrelkaaeNyíl. vesszőcske” fedőnéven ismerték. Dédelgetett emléktárgya volt az a revolver, melyet praktikus kitüntetésként egy ,szovjet ezredestől kapott. Am’>-or a lérje elvitt bennünket Sobiesky János újjáépített v.lanóvi kastélyához, nekitámaszkodott egy jegenyefa oldalához.

— Jócskán megvastagodott! — mondta. — I::~ra lőttem géppuskával a kastélyt, amikor megtámadtuk!

A rokokó kastélyban a német légierő lengyelországi főhadiszállása székelt akkor. A géppuska kezelője időközben a lengyel néphadsereg egyik •művészeti vezetője leit, ismert nevű festőművész akinek a magydtorszúji ». ys'.hcl

rendezett kiállítását tudósítani mentánk Varsóba.

H

ogyan, hogyan sem — valószínűleg Jerzy nem közönséges rábeszélő- képességének hatására — egy előttünk máig ismeretlen nevű lengyel tábornok engedélyezte, hogy katonai személy- gépkocsival induljunk országjárásra. Láttuk Torunt, elro. bőgtünk a grünewaldi csatatér mellett, ahol egykor tönkreverték a német lovagrendet és láttuk Malbork várát, ezt a hamisítatlan porosz Fes- tung-stílusban épült vörös téglamonsirumot, majd el- jutottunk Gdanskba. Gdansk, Balassi és a nagy fejedelem Danckája a lengyel újjáépítésnek talán még nagyobb csodája, mint a varsói újváros.

Gdyniában láttuk meg a „Burzát”.

A tengerészek partmenti szállodájában olyan lelkesedéssel fogadtak bennünket, mintha nem is egykori lovas nomádok ivadékai lettünk volna, hanem a vikingeké. Igye- keztünk álcázni örömünket, hogy életünkben először lépünk egy igazi hadihajó fedélzetére. A „Burza" a lengyel haditengerészet rombolója volt. Atverekedte magát a német flotta tengerzárán, eljutott Angliába és lengyel lobo- goval az árbócán, verekedte végig az egész II. világháborút.

Hadihajókról készült hábo. rús filmeket mindketten láttunk már.

Közelről mindez más volt. A szürke acéltest nádszáltöré- kenynelc tűnt, a lépcsők nyak- törőnek, a legénységi szállás akkorának, mint egy nagyobb konzervdoboz. Fejünk felett fehérrel festett kör jelölte, hogy ott csapódott be a stukák egyik bombája és megölt harminc egynéhány lengyel tengerészt. A „Burza" harcolt tovább.

Az „Emberek, országok, történetek” sorozatban nem tudok a „Burzáról" történetet elmondani. Legfeljebb azt, hogy nekünk, szárazföldi magyarok, nak, itt került először érintés- nyi közelségünkbe a tengeri háború.

A „Burza” jelentősége természetesen nem világtörténelmi, nyomába se léphet az „Auróra” cirkálónak. Lengyel barátaink számára azonban mégis maga volt a történelem, móló mellé horgonyzott múzeumként hasznosították. A múzeumoknak megszabott nyitva tartási rendje van. Mi éppen zárás idején érkeztünk.

A

z az ősz hajú, karján sok arany sávot hordó tengerésztiszt azon. ban — aki a háború alatt az akkor cseppet sem múzeum- szerű „Burzán" szolgált — azzal engedett fel bennünket, hogy:

— Ez a hajó magyaroknak mindig nyitva van!

Jóleső érzés volt.

ORDAS IVÁN

1